Amikor gyerek voltam még voltak fémből készült játékok, pedálos autó, konzervek, fogkrémes tubus és sok minden más fából, papírból, üvegből. A hiánygazdaság miatt az újrahasznosítás sokkal hatékonyabb volt, mint most. Visszaválthatóak voltak az üvegek, gyűjtötték a papírt stb, mert nem volt elég nyersanyag. Energia felhasználási oldalon viszont rettenetesen pazarló volt az a rendszer. Azóta a világ a műanyagokat részesíti előnyben, mert sokkal könnyebb megmunkálni és kevesebb energia kell hozzá, mert a tárgy könnyebb és szállítása olcsóbb, mert az alapanyag szinte korlátlanul és olcsón elérhető. Lehetséges lenne az ipart visszaállítani a természetes alapanyagokra? Amikor már rendes bútort sem lehet venni, mert a fa olyan értékes nyersanyaggá vált? Amikor már azért sem lehet fa bútort venni, mert évekig kellene pihentetni a nyersanyagnak szánt fát, hogy ne változzon, tekeredjen zsugorodjon stb és senki nem akar előfinanszírozni évekre akkora mennyiséget?
A mérleg egyik oldalát pontosan bemutatta , de a másik oldalon az áll hogy ez a valóban csodálatos műanyagból mennyit bír el az emberi szervezet ? Mert az ivóvízzel , a táplálékkal már a csecsemők szervezetében is ott van a mikro műanyag . Szóval mennyit bír el az emberi szervezet anélkül hogy végzetes kárt okozna ? Nem tudjuk , de ezek szerint ez nem is érdekel senkit , mert a kényelem és a haszon fontosabb . Létezhet e a földön bio gazdaság ha már a talajvizekben is benne van a mikro műanyag ?
A fa, mint értékes nyersanyag??? Olyan kis hatásfokkal égetik el elektromos áram előállítása címmel, hogy belegondolni is rémes! Ha értékes lenne, akkor meggondolnák, mire is használják - ja, meg igen drága lenne!
A természettudományok a tényeket tényekkel magyarázzák. Hiedelemként beállítani hibás és elavult megközelítés. Öveges József Professzor úr: „A tudományban nincsenek nehéz és könnyű dolgok, csak megértettek és meg nem értettek vannak.”
Öveges József egyetemet végzett tanár volt. A Magyar Televízióban nevezték el professzornak, az ottani műsora kapcsán, így maradt rajta a titulus. Népszerű volt annak idején. Nem vitatom munkásságát, csak pontosítottam a dolgon.
Érdekes és tanulságos volt az előadás de nem minden állja meg a helyét. Évente 9 millió ember hal meg éhen a világban. Nem rohannak a segélyszervezetek mindenüvé mivel kevesebben vannak mint az éhezők.
Érdekes előadás volt, köszönöm. De laikusként nem értem, hogyha ahhoz, hogy egy átlagos 500 aminosavból álló fehérjemolekula létrejöjjön, amelyben az aminosavak mennyisége és sorrendje megfelelő (hiszen a betöltendő funkciójához ez nélkülözhetetlen), és csak"balkezes" aminosavakat tartalmaz, amelyek mind peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz; ennek mekkora esélye lehet( matematikailag is)egy őslevesben? Tehát, spontán ősnemzés által... Bevallom őszintén, én ezt nehezen tudom elképzelni. (ami nem jelenti azt, hogy nem így volt)És akkor egy komplex sejt működéséről ( életre evoluciónáltságáról) még nem is beszéltünk.Csak egy"egyszerű)fehérje láncról.
Ennek így természetesen semmi esélye,de nem is így történt! Egy fehérje nem kódolja,reprodukálja önmagát sem ma,sem a kezdetekben! Ehhez nukleinsavak kellenek,ami ma pl.a DNS! A gond az,egymásra vannak utalva..a DNS kódol,viszont a fehérjék,mint enzimek katalizálják a kémiai,biokémiai folyamatokat! Tyúk-tojás probléma..magától egyik sem ugorhatott ki az őslevesből,márpedig amíg valamiféle önreprodukció nincs,addig kiválasztódni sincs miből,tehát evolúciós folyamatok sincsenek! Ez hát a nagy titok,akkor hogyan is kezdődhetett! Jelen állás szerint,közel a kezdetekhez,volt egy un. "RNS világ",ugyanis ez a nukleinsav,bár bénábban,de mindkét funkciót tudja,és tudhatta a mainál jóval egyszerűbb,ősi formájában is! Picit kódol,picit katalizál is! Természetesen egy egyszerűbb RNS-hez is el kell jutni valahogy,mégpedig a mai evolúció nélkül,pusztán az őslevesben elképzelhető,bizonyos periodikusságot mutató kémiai folyamatok révén! Erről szólnak ma az elméleti próbálkozások,melyek közül épp a magyar Gánti Tibor kemoton elmélete volt tán a legelső,akit a maga idejében megmosolyogtak,de mára reneszánszát éli,sokan úgy gondolják,a dolog logikáját illetően,valahogy így kezdődhetett...akkor is,ha nem pontosan az általa említett molekulákkal,folyamatokkal!Az elméletről lehet olvasni a neten,ill. könyvének címe: AZ ÉLET ÁLTALÁNOS ELMÉLETE.. érdemes beleolvasni laikusként is..én is az vagyok!
Az alacsony valószínűségű események is bekövetkeznek, csak ritkán. Ha van néhány száz millió év rá, akkor elég nagy valószínűség adódhat ebből a sok-sok ritkánból arra, hogy legalább egyszer(kétszer, néhányszor, elegendően sokszor) megtörténjen a dolog.
Tisztelt Professzor Úr! Régóta érdekel engem pár kérdés a Kárpát Medencében élő mai emberek származásáról. 1., Nekünk magyaroknak hogyan alakult ki fehér bőrszínünk, széles szemrésünk, európai szerű arcunk, ha őseink hun nomádok voltak sárgás bőrrel, keleti arcberendezéssel? Tudom, sok nép keveredett itt velünk, de ha a törökökhöz hasonlítanánk , azt jobban megérteném. Tudna Válaszolni erre Nekem Professzor úr, vagy útbaigazítani, hol nézhetnék utána ennek? Nagyon szépen köszönöm! Sommer Katalin
Ázsiában europid népek is éltek az ókorban. Ráadásul magyarok nagyon sok eueópai etnikummal került rokonságba. Genetikailag azonban kimutatható a rokonság.
Azt hiszem erre a dichtiómára utal Brecht, amikor így fogalmaz: "A jóisten, a húgycső és a nemi szerv összekapcsolásával egyszer s mindenkorra alaposan jellemezte magát." Hozzátenném a teremtményét is.
1. Személyes közösségek (30~150 felnőtt) létrehozták a közösség által működtetett mini szervezeteket (munkaszervezet, 3~30 fő) 2. Független közösségek létrehoztak közösen ad hoc szervezeteket egymás között. 3. Létrejönnek a nagy és mega közösségek (százezrek, milliók), de az egység továbbra is a kis közösségek (mindenki mindekit ismer) 4. Létrejönnek a szuper és mega szervezetek, melyekre már nincs ráhatása a személyes kis közösségeknek. 5. A megaszervezetek létrehoznak szerveződési elveket, egyik hatása a személyes közösségek szétrombolása, atomizálás. Ezek a szervezetek önjáróak, már nincs olyan közösség (sem kicsi, sem nagy, sem mega) mely megszüntethetné ezeket, nem is élnénk túl (ha mégis sikerülne)...
Az ember nem hagyja hátra a betegeket, sőt a halottakat sem, azokat elégetik, eltemetik. Ennek nagyon fontos folyománya, hogy így az ember nem válik ragadozók kedvenc táplálékává sem. Tehát nem csak a csoporthoz való tartozás motiválja az összetartást.
New Orleans öregotthonaiban 2006ban rengeteg magatehetetlen idős embert magára hagytak az el menekült ápolók, holttesteik aztán ott lebegtek a Katrina áradatában
a mocsárban nem foszgén keletkezik, hanem foszfin, ez a lúdvérc érdekes előadás, jó előadó! méltó utódja a gólyavári estéknek kár hogy a Debreceni Egyetem nem áll elő hasonlókkal
Doktor ur en sok Nigeriai es Yamaicai emberel dolgozok. Ok nem ugy viselkednek mint mas . Ezek szerint ok is genetikailag kodolva vannak ?? Vagy ne menjunk messze csak Kazincbarcikara ...
Meglátásom szerint aza a baj hogy aki szeretne tenni jót annak nincs lehetősége! Akinek van azt nemérdekli! Vagyis! Kegyes a mi Istenűnk inniad az éhezőnek, eteti a szomjazót!
Valószínű, hogy ha egy embert izolálnánk emberi közösségektől, és évtizedek múltán szabályokra akarnánk tanítani, ugyanúgy nem lenne rá képes, ahogy a csimpánz, egész egyszerűen azért, mert az emberi szabályrendszereknek van egy hierarchiája, ahol a szocializációnak egymásra épülő lépései vannak. A következő lépés megértéséhez szükséges egy csomó más lépés elsajátítása. Egy csimpánznak nem annyira értelmezhető az a kockázat, hogy összeütközik egy másik közlekedési járművel, nincs olyan fogalma akárcsak az életveszély kockázatáról vagy anyagi károk keletkezéséről, mint valakinek, akinek ez érték és a jól szervezett társadalomban van esélye ennek kontrollálására.
Egy még nem tökéletes szerv, vagy szervrendszer nem tud tökéletesedni, mert mire az megtörténne, a faj kipusztul. Ezt nézte be, minden evolucionista - többek között.
Ironikus, hogy a professzor úr által említett egyik megoldási javaslat a bolygó porblémáira a reklámok betiltása, de az előadása utolsó diáján a saját könyveit reklámozza.
Jó kis Darwinista elmélet! Hogyan lett az embernek 46 kromoszómája, mert az állatoknak 48 van? A prof már kimondhatná az igazat, a nyugdíját már úgyse veszíti el!
Nem vagyok biológus csak érdeklődve olvastam a kromószóma wiki szócikket. Tedd helyre, hogy mit akarsz kérdezni, mert az állatoknak nem 48-van. Különböző fajoknak különböző számú kromoszómája van. Másrészről ha jól látom a kromoszóma önmagában nem határozza meg, hogy az milyen hosszú, mennyi információt tartalmaz. Egyik-másik kromoszóma nagyságrendileg több-kevesebb információt hordozhat egy másikhoz képest. Szóval azzal nem mondunk sokat hogy az embernek 46 van, a kutyának 78, a galambnak 16, a pontynak meg 104.
@@tamasnemeth6473 De tényleg buta a professzor úr, mert nem tudta elmondani az egész szakirodalmat, hivatkozásokkal, kísérletekkel, megfigyelések százaival, 1ó 30perc alatt. 🤣 (irónia) Kimondom. Isten teremtette 6 nap alatt, és laposföld. 🤣
@@filipbertram78 Hülyén hangzik tudom :) De mit lehet csinálni ha a kutatások ide vezetnek. Az, hogy mi volt a szingularitás előtt nem tudjuk. De nem tartom helyesnek, hogy magyarázat híján kreáljunk egy mesét. C. Lewis írta, (keresztény filozofus) hogy a teista szerint az evolúciót Isteni szikra indította be, az ateista szerint viszont a természet csodája nem több. Bárhogy lehet nézni, de ha már megemlítette a halakat, mi mind halak vagyunk egy akváriumban, akik sose fogják tudni mi van az üveg falakon kívül, mert ahhoz ki kellene lépni. Csak arra hagyatkozhatunk amit találunk az akváriumban, elemezgethetjük a látottakat amik elénk terülnek az üveg látóhatárában, megpróbáljuk felkutatni az első halakat, és ebből levonni a konzekvenciákat. Vagy szimplán meghallgathatjuk az öregebb halakat mit mondanak a világról, amit egzisztenciális krízisek közepette kitaláltak maguknak egy tervezőről. :)
a hagyományos evolúció túlhaladott - a darwinizmus is alapjaiban téves. van a világban ugyan egy fajta technikai fejlődés (bár piramisokat nem tudnánk már építeni) - de társadalmilag kb. 500 éve a világra a teljes hanyatlás a jellemző. az ilyen "táblázatos" gondolkodás...
Irigyellek, hogy miféle dolgokra tudsz ráérni... Szerintem... amúgy... az evolúciót soha senki nem gondolta komolyan: vakok mitologikus ideológiája, hasznot hajtó. // Piramist építeni pont könnyű, lehet is. // A tudat(szellem)-lélek-energia-testek-mezők... formák-folyamatok-arányok: az itteni és az innen belátható Világ hanyatlása pedig úgy a Nagy Háború, a Mahabharata óta zajlik, szóval a kezdetektől.
Javaslom elovasni: Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Az evolúció általános elmélete. (Gondolat Könyvkiadó, 1988) Nem könnyű olvasmány (jó, ha kéznél van az idegen szavak kézi szótára), de roppant tanulságos.
@@gustav58 !, ne erőlködj !, mert itt és most, már megint ezek a még a laikusságukkal is kérkedni képes "szakértők" mondják meg, már megint a tuttit . . .
Evolúció nem volt, ezért az nem tarthat semerre. Egy hibás, ezért még tökéletlen sejt, nem tökélesedhet, mert mire tökéletessé válna, addigra elpusztul.
@@machzoli4882 Honnét vannak ezek a képességek, amik által az állítólagos evolúció végbemegy? A klasszikus fajkialakuláshoz /vagy nemesítéshez/ irányított, célorientált szelektáció szükséges, amelyhez a mindenkori legjobban teljesítő alanyok kellenek, úgy a mesterséges, mint a természetes tenyésztésben, ill. kifejlődésben. Az evolúció ezt biztosítani nem tudja, mert maga is ezeknek a lététől függ. Ha rövid távon nem tudja, hosszú távon hogyan tudná? Egyetlen őssejtből akkor lesz pl. elefánt, ha valaki tudatosan az elefánt irányába szelektálja a legoptimálisabb paraméterekkel felszerelt alanyokat a nulláról indulva egészen a végkifejletig. De nem csak elefánt létezik, hanem millióféle élőlény, ugyanakkor millióféle szelekciós változási irány és erőhatás. Ebből kihozni, egy teljesen céltalan fejlődési folyamattal a ma létező páratlanul változatos élővilágot óriási kihívás, de az élettelenből specifikusan élőt, amire mindez épül, még lehetetlenebb vállalkozás. Akik ezt hiszik, hogy végbemehet, kereshetik az élet nyomait bárhol, az morzsákban nem létezik, csak az ebben érdekeltek mozsalékos agyában.
A butaság nem bűn, csak ne híreszteld. - Mivel van sejt, ezért létrejött valamikor. - Ennyi. - Az ember is kifejlődött, hiszen azért tudsz kommentelni, mert létezel. (a tudósok tudjak, hogy hogyan) De, ha azt se tudod elfogadni, hogy létrejött, HISZEN VAN, akkor előbb gondold át a kérdésed, okfejtésed.
Bírom ezt az evolúciós mesét: leggyakoribb kifejezés, hogy "megjelent" . Csak így, bizonyíték nélkül. Hogy miért nem figyelhető meg soha egyetlen faj kialakulasa - nincs magyarázat. A mutációk kilencvenkilenc százaléka halálos degeneratív változás. Hogyan lehetett ebből egy változatos élővilág, statisztikai képtelenség. Magyarázat nincs. Átmeneti fajok csontjainak tömegének lellene lenni a földben. Nincs egy sem. Persze hiszen egy felig hüllő felig madár mutáció nem marad volna életben a születése után egy hetig sem, így nem is szaporodhatott hogy aztán egyszercsak tovább mutalodhasson amíg tökéletes sirály vagy fecske nem lesz. 😂 Miért volt a múltban sokkal többféle faj és ma kevesebb, holott ha evolúciós fejlődés van pont forditva kellene lenni - nincs magyarázat.
Mindig élvezettel hallgatom Önt! Köszönöm!
Fantasztikus előadás, órákig tudnám még hallgatni! Köszönöm szépen a megosztást!
Nnnnnnntbllbblblblbblbbbb
Köszönjük, ez nagyon érdekes volt! Jó egészséget Professzor Úr!
Köszönjük professzor úr, nagyon tanulságos volt.
Köszönöm a professzor úr előadásàt,
Amikor gyerek voltam még voltak fémből készült játékok, pedálos autó, konzervek, fogkrémes tubus és sok minden más fából, papírból, üvegből. A hiánygazdaság miatt az újrahasznosítás sokkal hatékonyabb volt, mint most. Visszaválthatóak voltak az üvegek, gyűjtötték a papírt stb, mert nem volt elég nyersanyag. Energia felhasználási oldalon viszont rettenetesen pazarló volt az a rendszer. Azóta a világ a műanyagokat részesíti előnyben, mert sokkal könnyebb megmunkálni és kevesebb energia kell hozzá, mert a tárgy könnyebb és szállítása olcsóbb, mert az alapanyag szinte korlátlanul és olcsón elérhető. Lehetséges lenne az ipart visszaállítani a természetes alapanyagokra? Amikor már rendes bútort sem lehet venni, mert a fa olyan értékes nyersanyaggá vált? Amikor már azért sem lehet fa bútort venni, mert évekig kellene pihentetni a nyersanyagnak szánt fát, hogy ne változzon, tekeredjen zsugorodjon stb és senki nem akar előfinanszírozni évekre akkora mennyiséget?
A mérleg egyik oldalát pontosan bemutatta , de a másik oldalon az áll hogy ez a valóban csodálatos műanyagból mennyit bír el az emberi szervezet ? Mert az ivóvízzel , a táplálékkal már a csecsemők szervezetében is ott van a mikro műanyag . Szóval mennyit bír el az emberi szervezet anélkül hogy végzetes kárt okozna ? Nem tudjuk , de ezek szerint ez nem is érdekel senkit , mert a kényelem és a haszon fontosabb . Létezhet e a földön bio gazdaság ha már a talajvizekben is benne van a mikro műanyag ?
Kapzsiság a válaszom
A fa, mint értékes nyersanyag??? Olyan kis hatásfokkal égetik el elektromos áram előállítása címmel, hogy belegondolni is rémes! Ha értékes lenne, akkor meggondolnák, mire is használják - ja, meg igen drága lenne!
tetszett, nagyon jó volt!
Zseniális elemzés,de sajnos menthetetlenek vagyunk az ösztöneink miatt!
❤✌⭐
Szépen mesél.
Meg kell nézni a Hülyék paradicsoma című filmet és ott lehet látni merre tart az evolució!
A prof.úr már kaphatna egy Nobel díjat a munkásságáért
Van humora a Jóistennek! Megteremtette a Világot és elindította az evolúciót....
A természettudományok a tényeket tényekkel magyarázzák. Hiedelemként beállítani hibás és elavult megközelítés.
Öveges József Professzor úr:
„A tudományban nincsenek nehéz és könnyű dolgok, csak megértettek és meg nem értettek vannak.”
Öveges József egyetemet végzett tanár volt. A Magyar Televízióban nevezték el professzornak, az ottani műsora kapcsán, így maradt rajta a titulus. Népszerű volt annak idején. Nem vitatom munkásságát, csak pontosítottam a dolgon.
Érdekes és tanulságos volt az előadás de nem minden állja meg a helyét. Évente 9 millió ember hal meg éhen a világban. Nem rohannak a segélyszervezetek mindenüvé mivel kevesebben vannak mint az éhezők.
Érdekes előadás volt, köszönöm. De laikusként nem értem, hogyha ahhoz, hogy egy átlagos 500 aminosavból álló fehérjemolekula létrejöjjön, amelyben az aminosavak mennyisége és sorrendje megfelelő (hiszen a betöltendő funkciójához ez nélkülözhetetlen), és csak"balkezes" aminosavakat tartalmaz, amelyek mind peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz; ennek mekkora esélye lehet( matematikailag is)egy őslevesben? Tehát, spontán ősnemzés által... Bevallom őszintén, én ezt nehezen tudom elképzelni. (ami nem jelenti azt, hogy nem így volt)És akkor egy komplex sejt működéséről ( életre evoluciónáltságáról) még nem is beszéltünk.Csak egy"egyszerű)fehérje láncról.
Ennek így természetesen semmi esélye,de nem is így történt! Egy fehérje nem kódolja,reprodukálja önmagát sem ma,sem a kezdetekben! Ehhez nukleinsavak kellenek,ami ma pl.a DNS! A gond az,egymásra vannak utalva..a DNS kódol,viszont a fehérjék,mint enzimek katalizálják a kémiai,biokémiai folyamatokat! Tyúk-tojás probléma..magától egyik sem ugorhatott ki az őslevesből,márpedig amíg valamiféle önreprodukció nincs,addig kiválasztódni sincs miből,tehát evolúciós folyamatok sincsenek! Ez hát a nagy titok,akkor hogyan is kezdődhetett! Jelen állás szerint,közel a kezdetekhez,volt egy un. "RNS világ",ugyanis ez a nukleinsav,bár bénábban,de mindkét funkciót tudja,és tudhatta a mainál jóval egyszerűbb,ősi formájában is! Picit kódol,picit katalizál is! Természetesen egy egyszerűbb RNS-hez is el kell jutni valahogy,mégpedig a mai evolúció nélkül,pusztán az őslevesben elképzelhető,bizonyos periodikusságot mutató kémiai folyamatok révén! Erről szólnak ma az elméleti próbálkozások,melyek közül épp a magyar Gánti Tibor kemoton elmélete volt tán a legelső,akit a maga idejében megmosolyogtak,de mára reneszánszát éli,sokan úgy gondolják,a dolog logikáját illetően,valahogy így kezdődhetett...akkor is,ha nem pontosan az általa említett molekulákkal,folyamatokkal!Az elméletről lehet olvasni a neten,ill. könyvének címe: AZ ÉLET ÁLTALÁNOS ELMÉLETE.. érdemes beleolvasni laikusként is..én is az vagyok!
@@attilazenebolond526 No, majd utánanézek annak az írásnak.
Az alacsony valószínűségű események is bekövetkeznek, csak ritkán. Ha van néhány száz millió év rá, akkor elég nagy valószínűség adódhat ebből a sok-sok ritkánból arra, hogy legalább egyszer(kétszer, néhányszor, elegendően sokszor) megtörténjen a dolog.
Az önállóan reprodukcióra képes sejt kétrejöttét még nem tudják megmagyarázni.
Tisztelt Professzor Úr! Régóta érdekel engem pár kérdés a Kárpát Medencében élő mai emberek származásáról. 1., Nekünk magyaroknak hogyan alakult ki fehér bőrszínünk, széles szemrésünk, európai szerű arcunk, ha őseink hun nomádok voltak sárgás bőrrel, keleti arcberendezéssel? Tudom, sok nép keveredett itt velünk, de ha a törökökhöz hasonlítanánk , azt jobban megérteném. Tudna Válaszolni erre Nekem Professzor úr, vagy útbaigazítani, hol nézhetnék utána ennek? Nagyon szépen köszönöm! Sommer Katalin
Történeti antropológia.
@@gyulafeher3256 Köszönöm szépen Professzor Úr!
Ázsiában europid népek is éltek az ókorban. Ráadásul magyarok nagyon sok eueópai etnikummal került rokonságba. Genetikailag azonban kimutatható a rokonság.
Eszmèletlen èrtèkes ember a mester.
Magyarország eladta,feladta az élelmiszer iparát.Ez nemzetbiztonsági kockázat,nem kicsi ,nagy.............
me'g jo', hogy nincs nemzet.
@@mihalybajusz2913
Számára nincs nemzet.
Én a leopardokat szeretem. 💖
Azt hiszem erre a dichtiómára utal Brecht, amikor így fogalmaz: "A jóisten, a húgycső és a nemi szerv összekapcsolásával egyszer s mindenkorra alaposan jellemezte magát." Hozzátenném a teremtményét is.
1. Személyes közösségek (30~150 felnőtt) létrehozták a közösség által működtetett mini szervezeteket (munkaszervezet, 3~30 fő)
2. Független közösségek létrehoztak közösen ad hoc szervezeteket egymás között.
3. Létrejönnek a nagy és mega közösségek (százezrek, milliók), de az egység továbbra is a kis közösségek (mindenki mindekit ismer)
4. Létrejönnek a szuper és mega szervezetek, melyekre már nincs ráhatása a személyes kis közösségeknek.
5. A megaszervezetek létrehoznak szerveződési elveket, egyik hatása a személyes közösségek szétrombolása, atomizálás. Ezek a szervezetek önjáróak, már nincs olyan közösség (sem kicsi, sem nagy, sem mega) mely megszüntethetné ezeket, nem is élnénk túl (ha mégis sikerülne)...
Az ember nem hagyja hátra a betegeket, sőt a halottakat sem, azokat elégetik, eltemetik. Ennek nagyon fontos folyománya, hogy így az ember nem válik ragadozók kedvenc táplálékává sem. Tehát nem csak a csoporthoz való tartozás motiválja az összetartást.
A
New Orleans öregotthonaiban 2006ban rengeteg magatehetetlen idős embert magára hagytak az el menekült ápolók, holttesteik aztán ott lebegtek a Katrina áradatában
a mocsárban nem foszgén keletkezik, hanem foszfin, ez a lúdvérc
érdekes előadás, jó előadó! méltó utódja a gólyavári estéknek
kár hogy a Debreceni Egyetem nem áll elő hasonlókkal
Nyilván nem engedik
Doktor ur en sok Nigeriai es Yamaicai emberel dolgozok. Ok nem ugy viselkednek mint mas . Ezek szerint ok is genetikailag kodolva vannak ?? Vagy ne menjunk messze csak Kazincbarcikara ...
Kazinci barcika
Hagyd a teszkós kannásbort.
A viselkedés nagy részben kulturálisan adódik tovább, kisebb részben genetikailag.
Meglátásom szerint aza a baj hogy aki szeretne tenni jót annak nincs lehetősége! Akinek van azt nemérdekli! Vagyis! Kegyes a mi Istenűnk inniad az éhezőnek, eteti a szomjazót!
Imaboma musort
Szóval,addig már eljutott a tudomány hogy biztosan kijelenthetjük "az élet megjelent a Földön" . Az ember pedig a rágcsálóktól származik.
Valószínű, hogy ha egy embert izolálnánk emberi közösségektől, és évtizedek múltán szabályokra akarnánk tanítani, ugyanúgy nem lenne rá képes, ahogy a csimpánz, egész egyszerűen azért, mert az emberi szabályrendszereknek van egy hierarchiája, ahol a szocializációnak egymásra épülő lépései vannak. A következő lépés megértéséhez szükséges egy csomó más lépés elsajátítása. Egy csimpánznak nem annyira értelmezhető az a kockázat, hogy összeütközik egy másik közlekedési járművel, nincs olyan fogalma akárcsak az életveszély kockázatáról vagy anyagi károk keletkezéséről, mint valakinek, akinek ez érték és a jól szervezett társadalomban van esélye ennek kontrollálására.
beszél itt a sejtekről, de nem tudjuk, hogyan jöttek létre!
Tudjuk.
Vannak dokufilmek a témában, de nem túl sok.
(sajnos)
Penicilint adni a harmadik világnak, akkora hatalmas ötlet volt, hogy olyan mértékű éhínség és nyomor sosem volt ott, mint azóta.
vagy csöcse nőtt a gyíknak
Egy még nem tökéletes szerv, vagy szervrendszer nem tud tökéletesedni, mert mire az megtörténne, a faj kipusztul. Ezt nézte be, minden evolucionista - többek között.
Ironikus, hogy a professzor úr által említett egyik megoldási javaslat a bolygó porblémáira a reklámok betiltása, de az előadása utolsó diáján a saját könyveit reklámozza.
Jólesz nekünk a globalizáció?
Jó kis Darwinista elmélet! Hogyan lett az embernek 46 kromoszómája, mert az állatoknak 48 van? A prof már kimondhatná az igazat, a nyugdíját már úgyse veszíti el!
Ez egy kiváló kérdés! Hogyha van egy a jelenleginél jobb magyarázata erre a különbségre, akkor ne tartsa titokban az érdeklődő közösség előtt!
Nem vagyok biológus csak érdeklődve olvastam a kromószóma wiki szócikket. Tedd helyre, hogy mit akarsz kérdezni, mert az állatoknak nem 48-van. Különböző fajoknak különböző számú kromoszómája van. Másrészről ha jól látom a kromoszóma önmagában nem határozza meg, hogy az milyen hosszú, mennyi információt tartalmaz. Egyik-másik kromoszóma nagyságrendileg több-kevesebb információt hordozhat egy másikhoz képest. Szóval azzal nem mondunk sokat hogy az embernek 46 van, a kutyának 78, a galambnak 16, a pontynak meg 104.
@@maestrohun
Kimondom.
Isten teremtette 6 nap alatt, és laposföld. 🤣
@@tamasnemeth6473
De tényleg buta a professzor úr, mert nem tudta elmondani az egész szakirodalmat, hivatkozásokkal, kísérletekkel, megfigyelések százaival, 1ó 30perc alatt. 🤣 (irónia)
Kimondom.
Isten teremtette 6 nap alatt, és laposföld. 🤣
Az evolúciós elmélet egy fikció! Nem bizonyított.
Gondolom akkor Isten teremtette az embert, ami nem fikció ;)
@@zsoltdudinszky2900 Nem... a semmiből lett minden... az anyag úgy döntött hal lesz... aztán gyík majd majom végül ember. 😄
@@filipbertram78 Hülyén hangzik tudom :) De mit lehet csinálni ha a kutatások ide vezetnek. Az, hogy mi volt a szingularitás előtt nem tudjuk. De nem tartom helyesnek, hogy magyarázat híján kreáljunk egy mesét. C. Lewis írta, (keresztény filozofus) hogy a teista szerint az evolúciót Isteni szikra indította be, az ateista szerint viszont a természet csodája nem több. Bárhogy lehet nézni, de ha már megemlítette a halakat, mi mind halak vagyunk egy akváriumban, akik sose fogják tudni mi van az üveg falakon kívül, mert ahhoz ki kellene lépni. Csak arra hagyatkozhatunk amit találunk az akváriumban, elemezgethetjük a látottakat amik elénk terülnek az üveg látóhatárában, megpróbáljuk felkutatni az első halakat, és ebből levonni a konzekvenciákat. Vagy szimplán meghallgathatjuk az öregebb halakat mit mondanak a világról, amit egzisztenciális krízisek közepette kitaláltak maguknak egy tervezőről. :)
@@zsoltdudinszky2900 Vagy!!! Újra elolvasod József Attila eszmélet című versét.
@@egyresztmasreszt4292 Úgy lesz! Köszönöm
a hagyományos evolúció túlhaladott - a darwinizmus is alapjaiban téves. van a világban ugyan egy fajta technikai fejlődés (bár piramisokat nem tudnánk már építeni) - de társadalmilag kb. 500 éve a világra a teljes hanyatlás a jellemző. az ilyen "táblázatos" gondolkodás...
Irigyellek, hogy miféle dolgokra tudsz ráérni... Szerintem... amúgy... az evolúciót soha senki nem gondolta komolyan: vakok mitologikus ideológiája, hasznot hajtó. // Piramist építeni pont könnyű, lehet is. // A tudat(szellem)-lélek-energia-testek-mezők... formák-folyamatok-arányok: az itteni és az innen belátható Világ hanyatlása pedig úgy a Nagy Háború, a Mahabharata óta zajlik, szóval a kezdetektől.
Javaslom elovasni: Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Az evolúció általános elmélete.
(Gondolat Könyvkiadó, 1988) Nem könnyű olvasmány (jó, ha kéznél van az idegen szavak kézi szótára), de roppant tanulságos.
@@gustav58 !,
ne erőlködj !, mert itt és most, már megint ezek a még a laikusságukkal is kérkedni képes "szakértők" mondják meg, már megint a tuttit . . .
@@antalkalasz3937 tuttit? Tutira gondolsz. Tudod mi a kettő közt a különbség?
Vilmos! Sose vót evolúció. Céltudatos teremtés történt. Mig ezt nem veszed komolyan, baromságokat fogsz beszélni sokszor.
Hát én abban nem vagyok egészen biztos, hogy a "Vilmos" beszél baromságokat. Erre van jobb tippem...
Igazi ostoba komment.
Evolúció nem volt, ezért az nem tarthat semerre. Egy hibás, ezért még tökéletlen sejt, nem tökélesedhet, mert mire tökéletessé válna, addigra elpusztul.
Ostoba komment.
@@machzoli4882 A tied még ostobább. A szövegértésed is nulla.
@@magarpalgir Ostoba vagy, letiltalak
@@machzoli4882 Hatalommal való visszaélés. Érvelni nehezebb lenne.
Mivel evolúció nem volt, és ma sincs; így fejlődni sem tudott. Darwin a legnagyobb áltudós volt.
Te viszont egy nagy gondolkodó vagy....😂
Ósdi.
Vàrjuk sok szeretettel a te előadàsodat,
@@pamukjanos9792 Köszönöm megtisztelő a bizalmat!
Budapesti.
@Még az iróniát sem érted.
Ha a professzor legalább egy sejtet elő tudott volna állítani, akkor hinnék ebben az egész katyvaszban!
Sejtek milliardjait állitjuk elő. Igen, még te is, akármilyen prekoncepcióid vannak.
@@machzoli4882 Honnét vannak ezek a képességek, amik által az állítólagos evolúció végbemegy?
A klasszikus fajkialakuláshoz /vagy nemesítéshez/ irányított, célorientált szelektáció szükséges, amelyhez a mindenkori legjobban teljesítő alanyok kellenek, úgy a mesterséges, mint a természetes tenyésztésben, ill. kifejlődésben. Az evolúció ezt biztosítani nem tudja, mert maga is ezeknek a lététől függ. Ha rövid távon nem tudja, hosszú távon hogyan tudná? Egyetlen őssejtből akkor lesz pl. elefánt, ha valaki tudatosan az elefánt irányába szelektálja a legoptimálisabb paraméterekkel felszerelt alanyokat a nulláról indulva egészen a végkifejletig. De nem csak elefánt létezik, hanem millióféle élőlény, ugyanakkor millióféle szelekciós változási irány és erőhatás. Ebből kihozni, egy teljesen céltalan fejlődési folyamattal a ma létező páratlanul változatos élővilágot óriási kihívás, de az élettelenből specifikusan élőt, amire mindez épül, még lehetetlenebb vállalkozás. Akik ezt hiszik, hogy végbemehet, kereshetik az élet nyomait bárhol, az morzsákban nem létezik, csak az ebben érdekeltek mozsalékos agyában.
A butaság nem bűn, csak ne híreszteld.
- Mivel van sejt, ezért létrejött valamikor. - Ennyi.
- Az ember is kifejlődött, hiszen azért tudsz kommentelni, mert létezel.
(a tudósok tudjak, hogy hogyan)
De, ha azt se tudod elfogadni, hogy létrejött, HISZEN VAN, akkor előbb gondold át a kérdésed, okfejtésed.
Bírom ezt az evolúciós mesét: leggyakoribb kifejezés, hogy "megjelent" . Csak így, bizonyíték nélkül.
Hogy miért nem figyelhető meg soha egyetlen faj kialakulasa - nincs magyarázat.
A mutációk kilencvenkilenc százaléka halálos degeneratív változás. Hogyan lehetett ebből egy változatos élővilág, statisztikai képtelenség. Magyarázat nincs.
Átmeneti fajok csontjainak tömegének lellene lenni a földben. Nincs egy sem.
Persze hiszen egy felig hüllő felig madár mutáció nem marad volna életben a születése után egy hetig sem, így nem is szaporodhatott hogy aztán egyszercsak tovább mutalodhasson amíg tökéletes sirály vagy fecske nem lesz. 😂
Miért volt a múltban sokkal többféle faj és ma kevesebb, holott ha evolúciós fejlődés van pont forditva kellene lenni - nincs magyarázat.
Kár a butaságot vallásként kezelni.