Azt leszámítva, hogy a hőtágulásnak semmi köze hozzá, hogy működik, jó lett. Függőlegesen is menni fog, csak tegyél mellé egy erős mágnest, mivel a tengelyben keletkező örvényáram miatt forog!
Biztos, hogy mágneses hatás forgatja. Én a hőtágulási magyarázatot elvetném, ahhoz egyrészt túl magas a fordulat, másrészt nem alakulhatna ki forgató erő. Köszönet a munkádért, jó kísérlet volt!
Azt magyarázd már el hogy akkor miért foroghat két irányba is mikor az egyenáram polaritása nem változott. ? És állítólag működik váltóárammal is oda vissza.
Amikor elkezdett eszetlenül pörögni és gyorsult is egyből tudtam hogy semmi köze ahhoz hogy az alsó golyó kitágul és arrébb megy. Ezt felnőtt fejjel te sem gondolhattad komolyan hiszen ha ez így volna akkor csiga lassúsággal kéne mozognia a szerkezetnek . Ekkora sebességgel nem is értelmezhető az hogy a golyó felmelegszik és lehül mert tizedmásodperc alatt körbefordul de lehet még annyi se vagyis egyfolytában ugyan olyan melegnek kell lennie a hőtehetetlenség miatt.
tátva maradt a szám - na ennek a motornak kell megkeresni azt a lehetőségét hogy megfordítva a folyamatot , visszatöltse az akkumulátort . . xd . nagyon videóóó !
Kedves Gábor! Szépen csináltad meg a kísérletet, de a hozzáfűzött "hőtágulásos" magyarázat - most már Te is tudod - hibás. Én egy időben vizsgáltam az elektrodinamikailag igen egyszerű alapelvű sínágyú működését és látva ezt a Huber csapágy motort itt is ugyanazt a Lorentz erőt vélem felfedezni. A csapágy-motornál a belső- de méginkább a külső gyűrű felel meg a sínnek és a rövirezárásban fő szerepet játszó alsó golyó maga a "lövedék". Ezzel a modellel az is jól magyarázható, hogy miért tud mindkét irányban forogni a kütyü, miért nem tud magától elindulni és miért jelentéktelen a kis csapágyból készült szerkezet nyomatéka. A sínágyú - ha kellően nagy árammal táplálják- irtózatos gyorsulást tud produkálni. A haditechnika is szemet vetett rá.
egy idoben en is a temaban erdeklodtem de hadiipari hasznalata korlatozott mert nagy energiaknal a lovedek szetolvad kiloves kozben. Ugyhogy most mar a lezere a jovo,
Megjegyzés: ha sorba van kötve, akkor előtét, ha párhuzamosan, akkor sönt. :) Gyakorlatilag a bekötés módja határozza meg a nevét. Olyan, mint az emelkedő, vagy lejtő. Csak nézőpont kérdése.
Kedves Vilmos! Ez a legjobb és legszellemesebb magyarázat! Sokkal jobb, mint az enyém, mert én egy fél oldalon magyaráztam el ugyanezt! Gratulálok! Péter
Kedves Gábor! A keletkezett hőről jutott eszembe, lehetne egy olyan kísérlet is esetleg, ami azt mutatja be hogyan lehet elektromos árammal felfűteni például samott téglát. Mi az a legkisebb feszültség / áramerősség amivel magas hő keletkezik? Illetve milyen magas hő keletkezik és ezt a hőt hogyan lehet eltárolni? Ugye ebben a kísérletben az ellenállásnál 150 fok keletkezett, ezt a hőmennyiséget lehetne használni hőtárolásra? Ekkora igénybevételnél milyen hosszú ideig bírná egy 12 voltos akkumulátor? Mennyire tudnád felfűteni, milyen magas hővel a samott téglát. Várható egy hasonló kísérlet esetleg? Ha esetleg nem tud ezzel foglalkozni, akkor hol lehetne utánanézni az elektromos áram hőtermelése dolognak?
Ez elég egyszerű dolog lenne, mert NiCr huzalt rá kell tekerni samott téglára. Egyébként nemrég vettem samott lisztet és vízüveget. Nagyon érdekes lett a keverék eredménye, szép felülete van, de törik mint a ropi. Fémöntéshez formát szerettem volna készíteni, de végül vettem grafit tartályt, az sokkal jobban bírja.
Nekem nem igazán volt meggyőző a hőtágulásos magyarázat. Nem igazán tudom elképzelni, hogy ilyen gyorsan felvegye és leadja a hőt a csapágygolyó, és azt sem látom be teljesen, hogy a hőtágulás hogy vezet elmozduláshoz. Nem szívatsz minket, te Gábor? :) Egyébként zseniális a szerkezet, és zseniális a kitartásod, ahogy ezeket a prototípusokat a tökélyig fejleszted. Nagyon becsülendő. Továbbgondolva a dolgot, nem lehetséges, hogy a csapágy részeiben keletkező változó örvényáramok keltenek olyan változó mágneses mezőket, amik a forgó mozgáshoz vezetnek? Ezt támasztja az is alá, hogy meg kell indítani kézzel, ami által változás lép fel a kialakult állandósult áramokban, ami aztán mágneses teret gerjeszt. Kíváncsi lennék, hogyha a csapágy nem mágnesezhető anyagból lenne, akkor is működne-e. Összegezve elég érdekes kis kísérlet volt. Köszi.
Boldizsár kelemen: Ember vagy! A javábúl!Ha nem mágnesezhető anyagbúl lenne......ÁLLNA ,mint a cövek!Persze ,hogy vannak örvény áramok,azért nincs NYomatéka,csak forog nagy,amper befektetéssel!Persze ,hogy nincs Hő tágulás!Nyugodj meg!Ha pörögne ,mondjuk 4 órát,a hő tágulástól,meg is állna!Okos vagy!
Boldizsár Kelemen:Mit tanítottak a suliban,fizika órán,az elektromosságnak,hány hatása van?3 -rom!mágneses -hő -vegyi!De a kvantum hatását kihagyták a tudásodból!hármat tanítottak ,de csak Egy ,van mint a MAgyarok IStene!:Mágneses erő vonalak ,szálak!Te is ebből vagy!Én is!Kis orosz csávó,4-5 éve ,nézem itt a you tubon,Azt mondja,4 voltal bejárjuk az univerzumot!Nekem is pattogott az állam!
@@tibizambo3594 Én is pont erre gondoltam!Hőtágulás biztos kizárva.Egy idő után lehet,hogy meg is szorulna a csapágy,mert nem tudnának visszahűlni a golyók,meg persze a palást sem!!!Ilyen nagy áramnál brutálisan nagy hőtágulás jönne létre.Persze a csapágyak olyan anyagból vannak,aminek direkt kicsi a hútágulása,pont ezen okból kifolyólag.
Kedves Gábor! Kerestem az "előző hozzászólásomat" de szőrén-szálán eltűnt... Leírom ezért még egyszer, bár nem hiszem, hogy ugyan úgy sikerül megfogalmaznom... A hőtágulásnak nyilván valóan nincs köze a forgáshoz. (Már csak azért sem, mert a kitágult golyó tömege (súlya) ugyan annyi, mint a tágulatlané...) Ön azt mondta, hogy nincs mágnes a környéken sem, ezért nincs csalás sem a működésben. Csalás tényleg nincs, de mágnes van!!! Átfolyik a rendszeren kb. 100 A erősségű áram! Ekkora áram elég rendes mágneses teret gerjeszt maga körül!! Ahol az áram a tengelyből "elkanyarodik " és az éppen érintkezésben lévő golyón keresztül átfolyik a külső gyűrűbe, ott eléggé bonyolult szerkezetű mágneses tér alakul ki. A golyó itt most egyszerű áramvezetőként működik és áthalad a tengelyt körülölelő mágneses erővonalakon is, metszve azokat. Ilyen módon a golyóra -mint vezetőre- B*I*L nagyságú erő fog hatni (A vektor jeleket sajnos itt nem tudom ábrázolni...). Szerencsés esetben az erőnek lesz olyan komponense, amely nyomatékot hoz létre, s ezzel képes forgásban tartani a rendszert. Kedves Gábor, gratulálok a sok érdekes szemléltető eszközért, meg a szellemi tornáért, hogy ugyan hol van az átverés, mert hogy perpetuum mobile nem létezhet. Az Ön eszközeit be kellene vinni az iskolák fizikaóráira, mert szemléletesek, és sok fizikai jelenséget lehet(ne) tanulmányozni velük! Üdvözlettel: Szőnyi Péter
A videó alatt találsz egy pdf linket. Abban van a megoldás, valaki megtalálta a "szabadalom" szerű leírást. Érdemes elolvasni, mert a Hubert motor leírása azzal sem vág teljesen összesen, amit Péter írtál... és azzal sem, amit én gondoltam a hőtágulással kapcsolatban.
@@ordasigabor Kedves Gábor! Szívesen elolvasnám a leírást, de sajnos nálam semmilyen pdf nincs a videó alatt. Öreg a gépem, (mint én) lehet, hogy benne vagy bennem van a hiba! A válaszok között megtaláltam a legszellemesebb és legegyszerűbb leírást: "Egymenetű motor". Gratuláltam a megfogalmazónak! Üdvözlettel: Péter
Egyszerű fizika. Egy tanár lehet három táblát tele írna számításokkal, hogy mindenki számára érthetővé váljon, hogy a hőtágulás ennyi munkát nem eredményez. Nem lenne nagy kihívás a kísérletet kiegészíteni azzal a lehetőséggel, hogy forgás közben a kis falapot megemelni és úgy elforgatni, hogy a forgó tengely az asztallap felé mutasson. Eléggé beszédes lenne az eredmény. Valószínűleg lelassulna a forgás a gyatra illesztés illetve amiatt, hogy ez a csapágy típus nem tengelyirányú terhelésre van kitalálva, de forognia kellene.
Számomra sem teljesen világos a működés. Függőleges helyzetben egyáltalán nem működik. Ha nincs terhelve a tengely, akkor sem működik (ezért tettem rá a vas tárcsákat). Ahogy melegszik, úgy nővekszik a fordulatszám és egyre erősebb lesz (érzésre). Egy idő után biztosan KO lesz a csapágy.
@@ordasigabor Köszönöm a választ. Akkor a megoldás az ellenállásban lehet. Ugyanis, ha ott a golyó akkor kicsi az ellenállás, de ha elmozdul és két golyó közé esik az alsó holtpont, akkor megnő. Ez a ciklikusság löki tovább. A hőtágulás azért nem logikus, mert ritkán vannak a golyók, akkorát nem képes lökni rajta legfeljebb olyan kicsit, hogy a golyó elmozdulna az alsó holtpontról és 1-2 tized mm-rel, ha épp nem kevesebbel beállna az egyensúly. Idővel evidens hogy melegszik mert nincs kenés. Ha idővel a fordulatszám is nő, akkor ott megint az ellenállás változás lehet a fontos, mert melegebb anyagnak más lesz az ellenállása.
@@dolaszlo És az ellenállás miként eredményez forgatónyomatékot? Mi löki tovább? A golyó nagyon kis felületen érintkezik, itt a 90A felmelegítheti több száz fokra az érintkezési pontot. 100C kb. 10 mikronnal növeli meg a csapágygolyó átmérőjét. Igaz ehhez az egész golyónak fel kellene melegednie, ami nem menne ilyen gyorsan.
@@ordasigabor Az ellenállás sarkosan fogalmazva sehogy, hanem az ellenállás miatt a mágneses tér változik az én gondolatom szerint. Szerepe lehet annak is, hogy két golyó között kevesebb az anyag, lehet ez még az ellenállásnál is fontosabb szempont. De ha másképp nézem, és abból indulok ki, hogy azt tanítják, hogy ez a kis gonosz áram mindig szeretne a legrövidebb úton "közlekedni" akkor ez okozhatja azt, hogy öngerjesztőleg húzza a következő golyót, ami a lendület miatt tovább is megy. Még egy ellenérv az én gondolatom szerint a hőtágulás ellen, hogy a melegedéssel szerintem lassulnia kellene. Mert növekvő hőmérséklettel, csökken a rövidzár miatti hőmérséklet különbség. Sőt minél nagyobb a fordulat, annál inkább kevésbé melegszik, kevesebb ideig csörgedezik az áram az aktuális golyón :) és emiatt is lassulnia kellene. Pontosabban egyensúlyi állapotba kellene kerüljön. Azt se felejtsük azért el, hogy kenés nélkül maguktól is melegednek ezek a csapágyak ilyen fordulaton. Mindenesetre érdekes agytorna a kérdés.
Nagyon állat! :D Mekkora lehet a nyomatéka? El tudná húzni az aksit? Ötlet: 3 kerekű járgány, az aksi az utas, a csapágymotor az első kerék gumisra cserélve...
Kedves Gábor! Kiegészítés az előző hozzászólásomhoz: A hőtágulásnak már csak azért sincs semmi köze a működéshez, mert a "kitágult" golyó tömege ugyan annyi marad, mint tágulás előtt volt. A térfogatváltozásnak meg végképp nincs szerepe... Üdv: Szőnyi Péter
Lehet hogy még is a térfogatváltozás és a legkisebb energiát igényló szint a megoldás. A rengszer központos és kotyog. Lazailesztésű.és a tengely vastag réz vezető No és lendkerék tömege van Lendületbe kell hozni, ahhoz hogy működjön. A 80 amper egy talán félnégyzetmilliméteres érintkező felülettel rendelkező (ellenálláson lásd pl üvegcsöves olvadó biztosítékok ) csapágy golyón rengeteg energia A 100 Watt az átmeneti ellenállás miatt biztos, hogy megfűti és kövérebb lesz az alsó tehát a legnagyob áramot, terhet átvivó csapágygolyót. Vagy is az éppen fűtött alsó golyó megemeli a forgástengelyt, amiből a renszer szabaula, , így lezökken a soványabb golyó irányába, A geometriából adódóan a golyó 1/6-od részben melegszik 5/6-od részben hül Tehát működő képes a renszer a hatásfok az más kérdás
A jelenséget úgy hívják, hogy "ellen-elektromotoros erő". Ki lehet próbálni egy egyszerű kis egyenáramú motorral. Mérni kell az áramot, s közben megfogni a motor tengelyét. Minél jobban lassul, annál nagyobb áramot vesz fel. Ha elengedjük, akkor megnő az indukált feszültség, ami azonos polaritású, mint a tápfesz. A kettő között a feszültségkülönbség egyre csökken, ahogy a fordulatszám növekszik. Ebből következően csökken az átfolyó áram nagysága is. Üdv: Péter
@@szivar1.0 Ő pusztán azon kötekedik, hogy nem voltmérő hanem feszültségmérő műszer. A videóban pedig elhangzik a voltmérő mint szó. Ennyi. El kell engedni...
Autóm sebességét is a kilóméterórán szoktam nézni, pedig a sebesség nem szorzat, hanem hányados. Milyen jó hangzású szó: (elektromos) áramerősségmérő. A biztosíték igazából biztosítÓ.
@@ordasigabor Pedig pont arra gondoltam miközben néztem, hogy itt valószínűleg nem csak az alsó golyón folyik áram. És inkább azért forog, mert nem csak a golyó mérete növekszik, hanem a külső-belső gyűrűn is keletkeznek dudorok, ahogy lokálisan felmelegszik azon a ponton ahol a golyó hozzáér. És a két gyűrűn keletkező "púp" közül a golyó (ami szintén tágul) kilökődik. És ezt az összes golyónál, nem csak az alsónál. Mire odaér a következő golyó a fém elviszi a hőt és kiegyenesedik. Tehát folyamatosan keletkeznek a dudorok a golyóknál és hűlnek ki a golyók között. De ha függőleges tengellyel nem működik, akkor ez nem igaz amit írtam. Így viszont még furcsább, hogy csak egy golyón át folyik 90A és nem szikrázik meg füstöl. Hiszen elég lazán és nagyon kis felületen érintkezik a gyűrűkkel. Mindenesetre nagyon érdekes volt. Köszi a videót!
Nézd meg a mágnesvonat videót és láthatod mire képes az AA elem. th-cam.com/video/fgUwnQNGGBA/w-d-xo.html Egészen biztos vagyok a 10A-ban, mert megmértem, ott van a videóban.
@@andraskiraly2152 roman iskolat hartan helgea kifejezes urugy a feszulcseg 1. V jelolik majd a amper i .betuvel r ..elenalas es igy keletkezik i egyenlo u val alata r .. mit nem ert alap torveny.
És meg van a megoldás és a magyarázat: HUBER effektus :) Úgy látom még a tudomány sem tudja pontosan mitől működik, pedig több mint 50 éve ismerik. Innen már én sem tippelgetek. Nem is volna fer úgy, hogy megtaláltam ezt: core.ac.uk/download/pdf/192457891.pdf Ami fontos, hogy a micro motoroknál lehet hasznos, mert a méret extrém növelésével könnyen Paks-ot is lemerítjük :)
Alias SEraf:Sokban!Homopolárból,úgy nevezett N-generátorokból nem tudsz kivenni 1 voltot!De 1000 amperek vannak benne!Ez egy hompolár motor,Faraday,generator,3 volt kell neki,de 10 ampert úgy be szív,hogy csak na!Még itt állunk ,mert öskolába,csak lószart tanítanak,az elektromosságról!Először is ,úgy nevezet ,potenciál Különbség jön létre!Útána szalad,jön keletkezik az,áram erősség! Nem a 220 voltot fizeted,be a csekken,ha nem az áram erősséget!Ezt se taníjják!A mocskok!Nem baszkódni akarok,a feltőltővel,de ezt,Robert 33 ,már vagy 8 éve felrakta!Ide a yt-ra!Szerintem csak hülyéskedett,a feltőltő,hogy ő se akarta ,elhinni!Nincs itt semmi melegedés!Mágneses tér van!Minden formában,másként viselkednek,a mágneses "SZÁLAK"erő -és forgató MEZŐK!'15 éve foglalkozom vele,magam szakálára!Még pici gyerek lehettél,15 éve,egy Szabó Lesli,Nagy lét kapott,csináljanak,"ingyen energiát"!Meg csinálták!Torontó ,London,Hjuszton,Budapest!Itt minden ki van törölve a yt-on róla!De én még láttam!Van ingyen energia,csak nem engednek ,hozzá férni!
Váltakozó árammal is megy. Egyébként valaki megtalálta a releváns szabadalmat. A videó alatti pdf doksi az. Valószínűleg nem a hőtágulás a titok, de a teljes kép pdf leírás alapján is ködös... komplex.
![[II. rész] "Mechanikus" Tesla tekercs. 1.000.000Volt maradhat?](http://i.ytimg.com/vi/xUMWI2mWCFo/mqdefault.jpg)
![[II. rész] "Mechanikus" Tesla tekercs. 1.000.000Volt maradhat?](/img/tr.png)
![[LIVE] : ONE ลุมพินี 76 | คู่เอก "ผึ้งหลวง vs สมิงดำ"](http://i.ytimg.com/vi/9SBshmGQOIM/mqdefault.jpg)
Azt leszámítva, hogy a hőtágulásnak semmi köze hozzá, hogy működik, jó lett. Függőlegesen is menni fog, csak tegyél mellé egy erős mágnest, mivel a tengelyben keletkező örvényáram miatt forog!
kipróbáltam, függőlegesen akkor sem forog, ha mellé teszek mágnest.
Biztos, hogy mágneses hatás forgatja. Én a hőtágulási magyarázatot elvetném, ahhoz
egyrészt túl magas a fordulat, másrészt nem alakulhatna ki forgató erő.
Köszönet a munkádért, jó kísérlet volt!
Nézd meg a videó alatt a pdf linket.
@@ordasigabor Meglepő!
Semmi köze a thermodinamikához. Örvény áram fogalma javasolt témákör. Egyébként ügyes kis demó, gratulálok!
Azt magyarázd már el hogy akkor miért foroghat két irányba is mikor az egyenáram polaritása nem változott. ? És állítólag működik váltóárammal is oda vissza.
Amikor elkezdett eszetlenül pörögni és gyorsult is egyből tudtam hogy semmi köze ahhoz hogy az alsó golyó kitágul és arrébb megy. Ezt felnőtt fejjel te sem gondolhattad komolyan hiszen ha ez így volna akkor csiga lassúsággal kéne mozognia a szerkezetnek . Ekkora sebességgel nem is értelmezhető az hogy a golyó felmelegszik és lehül mert tizedmásodperc alatt körbefordul de lehet még annyi se vagyis egyfolytában ugyan olyan melegnek kell lennie a hőtehetetlenség miatt.
tátva maradt a szám - na ennek a motornak kell megkeresni azt a lehetőségét hogy megfordítva a folyamatot , visszatöltse az akkumulátort . . xd . nagyon videóóó !
Igazán érdekes Köszönöm
Kedves Gábor! Szépen csináltad meg a kísérletet, de a hozzáfűzött "hőtágulásos" magyarázat - most már Te is tudod - hibás. Én egy időben vizsgáltam az elektrodinamikailag igen egyszerű alapelvű sínágyú működését és látva ezt a Huber csapágy motort itt is ugyanazt a Lorentz erőt vélem felfedezni. A csapágy-motornál a belső- de méginkább a külső gyűrű felel meg a sínnek és a rövirezárásban fő szerepet játszó alsó golyó maga a "lövedék". Ezzel a modellel az is jól magyarázható, hogy miért tud mindkét irányban forogni a kütyü, miért nem tud magától elindulni és miért jelentéktelen a kis csapágyból készült szerkezet nyomatéka. A sínágyú - ha kellően nagy árammal táplálják- irtózatos gyorsulást tud produkálni. A haditechnika is szemet vetett rá.
egy idoben en is a temaban erdeklodtem de hadiipari hasznalata korlatozott mert nagy energiaknal a lovedek szetolvad kiloves kozben. Ugyhogy most mar a lezere a jovo,
Megjegyzés: ha sorba van kötve, akkor előtét, ha párhuzamosan, akkor sönt. :) Gyakorlatilag a bekötés módja határozza meg a nevét. Olyan, mint az emelkedő, vagy lejtő. Csak nézőpont kérdése.
jogos
A "motor" szempontjából most előtét, de a műszer miatt van betéve aminek sönt, mert nem tud 100 Ampert mérni másképp. A motor működne nélküle is.
@@andraskiraly2152 ellenállás nélkül is működne
@@ordasigabor Kazánnál is van sönt vezeték.
Ez egy egyetlen menetből álló, egyszerű villanymotor.
Nézd meg a videó alatt lévő pdf doksit. Abban van a megoldás.
Kedves Vilmos!
Ez a legjobb és legszellemesebb magyarázat! Sokkal jobb, mint az enyém, mert én egy fél oldalon magyaráztam el ugyanezt!
Gratulálok!
Péter
A sönt ellenállás megette a teljesítmény javát. Az örvény áram miatt forog, és ez valóban igaz, a hőhatás csak egy absztrakt magyarázat.
Nézd meg a videó alatti linket.
Kedves Gábor!
A keletkezett hőről jutott eszembe, lehetne egy olyan kísérlet is esetleg, ami azt mutatja be hogyan lehet elektromos árammal felfűteni például samott téglát.
Mi az a legkisebb feszültség / áramerősség amivel magas hő keletkezik?
Illetve milyen magas hő keletkezik és ezt a hőt hogyan lehet eltárolni?
Ugye ebben a kísérletben az ellenállásnál 150 fok keletkezett, ezt a hőmennyiséget lehetne használni hőtárolásra?
Ekkora igénybevételnél milyen hosszú ideig bírná egy 12 voltos akkumulátor? Mennyire tudnád felfűteni, milyen magas hővel a samott téglát.
Várható egy hasonló kísérlet esetleg?
Ha esetleg nem tud ezzel foglalkozni, akkor hol lehetne utánanézni az elektromos áram hőtermelése dolognak?
Ez elég egyszerű dolog lenne, mert NiCr huzalt rá kell tekerni samott téglára. Egyébként nemrég vettem samott lisztet és vízüveget. Nagyon érdekes lett a keverék eredménye, szép felülete van, de törik mint a ropi. Fémöntéshez formát szerettem volna készíteni, de végül vettem grafit tartályt, az sokkal jobban bírja.
Nekem nem igazán volt meggyőző a hőtágulásos magyarázat. Nem igazán tudom elképzelni, hogy ilyen gyorsan felvegye és leadja a hőt a csapágygolyó, és azt sem látom be teljesen, hogy a hőtágulás hogy vezet elmozduláshoz. Nem szívatsz minket, te Gábor? :) Egyébként zseniális a szerkezet, és zseniális a kitartásod, ahogy ezeket a prototípusokat a tökélyig fejleszted. Nagyon becsülendő.
Továbbgondolva a dolgot, nem lehetséges, hogy a csapágy részeiben keletkező változó örvényáramok keltenek olyan változó mágneses mezőket, amik a forgó mozgáshoz vezetnek? Ezt támasztja az is alá, hogy meg kell indítani kézzel, ami által változás lép fel a kialakult állandósult áramokban, ami aztán mágneses teret gerjeszt. Kíváncsi lennék, hogyha a csapágy nem mágnesezhető anyagból lenne, akkor is működne-e. Összegezve elég érdekes kis kísérlet volt. Köszi.
Boldizsár kelemen: Ember vagy! A javábúl!Ha nem mágnesezhető anyagbúl lenne......ÁLLNA ,mint a cövek!Persze ,hogy vannak örvény áramok,azért nincs NYomatéka,csak forog nagy,amper befektetéssel!Persze ,hogy nincs Hő tágulás!Nyugodj meg!Ha pörögne ,mondjuk 4 órát,a hő tágulástól,meg is állna!Okos vagy!
Boldizsár Kelemen:Mit tanítottak a suliban,fizika órán,az elektromosságnak,hány hatása van?3 -rom!mágneses -hő -vegyi!De a kvantum hatását kihagyták a tudásodból!hármat tanítottak ,de csak Egy ,van mint a MAgyarok IStene!:Mágneses erő vonalak ,szálak!Te is ebből vagy!Én is!Kis orosz csávó,4-5 éve ,nézem itt a you tubon,Azt mondja,4 voltal bejárjuk az univerzumot!Nekem is pattogott az állam!
@@tibizambo3594 ki az orosz akiről irtal?
@@aiszlai Nem találom,vagy 10 éve láttam!
@@tibizambo3594 Én is pont erre gondoltam!Hőtágulás biztos kizárva.Egy idő után lehet,hogy meg is szorulna a csapágy,mert nem tudnának visszahűlni a golyók,meg persze a palást sem!!!Ilyen nagy áramnál brutálisan nagy hőtágulás jönne létre.Persze a csapágyak olyan anyagból vannak,aminek direkt kicsi a hútágulása,pont ezen okból kifolyólag.
Kedves Gábor!
Kerestem az "előző hozzászólásomat" de szőrén-szálán eltűnt...
Leírom ezért még egyszer, bár nem hiszem, hogy ugyan úgy sikerül megfogalmaznom...
A hőtágulásnak nyilván valóan nincs köze a forgáshoz. (Már csak azért sem, mert a kitágult golyó tömege (súlya) ugyan annyi, mint a tágulatlané...)
Ön azt mondta, hogy nincs mágnes a környéken sem, ezért nincs csalás sem a működésben. Csalás tényleg nincs, de mágnes van!!!
Átfolyik a rendszeren kb. 100 A erősségű áram! Ekkora áram elég rendes mágneses teret gerjeszt maga körül!! Ahol az áram a tengelyből "elkanyarodik " és az éppen érintkezésben lévő golyón keresztül átfolyik a külső gyűrűbe, ott eléggé bonyolult szerkezetű mágneses tér alakul ki. A golyó itt most egyszerű áramvezetőként működik és áthalad a tengelyt körülölelő mágneses erővonalakon is, metszve azokat. Ilyen módon a golyóra -mint vezetőre- B*I*L nagyságú erő fog hatni (A vektor jeleket sajnos itt nem tudom ábrázolni...). Szerencsés esetben az erőnek lesz olyan komponense, amely nyomatékot hoz létre, s ezzel képes forgásban tartani a rendszert.
Kedves Gábor, gratulálok a sok érdekes szemléltető eszközért, meg a szellemi tornáért, hogy ugyan hol van az átverés, mert hogy perpetuum mobile nem létezhet.
Az Ön eszközeit be kellene vinni az iskolák fizikaóráira, mert szemléletesek, és sok fizikai jelenséget lehet(ne) tanulmányozni velük!
Üdvözlettel: Szőnyi Péter
A videó alatt találsz egy pdf linket. Abban van a megoldás, valaki megtalálta a "szabadalom" szerű leírást. Érdemes elolvasni, mert a Hubert motor leírása azzal sem vág teljesen összesen, amit Péter írtál... és azzal sem, amit én gondoltam a hőtágulással kapcsolatban.
@@ordasigabor Kedves Gábor! Szívesen elolvasnám a leírást, de sajnos nálam semmilyen pdf nincs a videó alatt. Öreg a gépem, (mint én) lehet, hogy benne vagy bennem van a hiba!
A válaszok között megtaláltam a legszellemesebb és legegyszerűbb leírást: "Egymenetű motor". Gratuláltam a megfogalmazónak!
Üdvözlettel: Péter
Egyszerű fizika. Egy tanár lehet három táblát tele írna számításokkal, hogy mindenki számára érthetővé váljon, hogy a hőtágulás ennyi munkát nem eredményez. Nem lenne nagy kihívás a kísérletet kiegészíteni azzal a lehetőséggel, hogy forgás közben a kis falapot megemelni és úgy elforgatni, hogy a forgó tengely az asztallap felé mutasson. Eléggé beszédes lenne az eredmény. Valószínűleg lelassulna a forgás a gyatra illesztés illetve amiatt, hogy ez a csapágy típus nem tengelyirányú terhelésre van kitalálva, de forognia kellene.
Számomra sem teljesen világos a működés. Függőleges helyzetben egyáltalán nem működik. Ha nincs terhelve a tengely, akkor sem működik (ezért tettem rá a vas tárcsákat).
Ahogy melegszik, úgy nővekszik a fordulatszám és egyre erősebb lesz (érzésre). Egy idő után biztosan KO lesz a csapágy.
@@ordasigabor Köszönöm a választ. Akkor a megoldás az ellenállásban lehet. Ugyanis, ha ott a golyó akkor kicsi az ellenállás, de ha elmozdul és két golyó közé esik az alsó holtpont, akkor megnő. Ez a ciklikusság löki tovább. A hőtágulás azért nem logikus, mert ritkán vannak a golyók, akkorát nem képes lökni rajta legfeljebb olyan kicsit, hogy a golyó elmozdulna az alsó holtpontról és 1-2 tized mm-rel, ha épp nem kevesebbel beállna az egyensúly. Idővel evidens hogy melegszik mert nincs kenés. Ha idővel a fordulatszám is nő, akkor ott megint az ellenállás változás lehet a fontos, mert melegebb anyagnak más lesz az ellenállása.
@@dolaszlo És az ellenállás miként eredményez forgatónyomatékot? Mi löki tovább?
A golyó nagyon kis felületen érintkezik, itt a 90A felmelegítheti több száz fokra az érintkezési pontot.
100C kb. 10 mikronnal növeli meg a csapágygolyó átmérőjét. Igaz ehhez az egész golyónak fel kellene melegednie, ami nem menne ilyen gyorsan.
@@ordasigabor Az ellenállás sarkosan fogalmazva sehogy, hanem az ellenállás miatt a mágneses tér változik az én gondolatom szerint. Szerepe lehet annak is, hogy két golyó között kevesebb az anyag, lehet ez még az ellenállásnál is fontosabb szempont. De ha másképp nézem, és abból indulok ki, hogy azt tanítják, hogy ez a kis gonosz áram mindig szeretne a legrövidebb úton "közlekedni" akkor ez okozhatja azt, hogy öngerjesztőleg húzza a következő golyót, ami a lendület miatt tovább is megy. Még egy ellenérv az én gondolatom szerint a hőtágulás ellen, hogy a melegedéssel szerintem lassulnia kellene. Mert növekvő hőmérséklettel, csökken a rövidzár miatti hőmérséklet különbség. Sőt minél nagyobb a fordulat, annál inkább kevésbé melegszik, kevesebb ideig csörgedezik az áram az aktuális golyón :) és emiatt is lassulnia kellene. Pontosabban egyensúlyi állapotba kellene kerüljön. Azt se felejtsük azért el, hogy kenés nélkül maguktól is melegednek ezek a csapágyak ilyen fordulaton. Mindenesetre érdekes agytorna a kérdés.
Nagyon állat! :D Mekkora lehet a nyomatéka? El tudná húzni az aksit? Ötlet: 3 kerekű járgány, az aksi az utas, a csapágymotor az első kerék gumisra cserélve...
Annyira azért nem erős. Mondjuk áttételezni lehetne, mert fordulatszám bőven van.
Ekkora energiával már egy tökéletes motort is meg lehet hajtatni... de mi köze a termo dinamikához?? SEMMI::: ráérek ki próbálom...
Szia, nézd meg a videó alatti pdf doksit, abban van a megoldás.
Kedves Gábor!
Kiegészítés az előző hozzászólásomhoz: A hőtágulásnak már csak azért sincs semmi köze a működéshez, mert a "kitágult" golyó tömege ugyan annyi marad, mint tágulás előtt volt. A térfogatváltozásnak meg végképp nincs szerepe...
Üdv: Szőnyi Péter
Lehet hogy még is a térfogatváltozás és a legkisebb energiát igényló szint a megoldás.
A rengszer központos és kotyog. Lazailesztésű.és a tengely vastag réz vezető
No és lendkerék tömege van
Lendületbe kell hozni, ahhoz hogy működjön.
A 80 amper egy talán félnégyzetmilliméteres érintkező felülettel rendelkező (ellenálláson lásd pl üvegcsöves olvadó biztosítékok ) csapágy golyón rengeteg energia
A 100 Watt az átmeneti ellenállás miatt biztos, hogy megfűti és kövérebb lesz az alsó tehát a legnagyob áramot, terhet átvivó csapágygolyót.
Vagy is az éppen fűtött alsó golyó megemeli a forgástengelyt, amiből a renszer szabaula, , így lezökken a soványabb golyó irányába,
A geometriából adódóan a golyó 1/6-od részben melegszik 5/6-od részben hül
Tehát működő képes a renszer a hatásfok az más kérdás
Jó a polód Gabi! (Y)
A söntellenállást ki lehet iktatni,és így 90 százalék feletti lesz a teljesítmé ny.
Rollerhez 6 ilyen motort készítünk meghajtásnak,ez 6x180 vatt lesz,.6 tengely,de egymástól szigeelve lehet 1 tengelyen is. 1080vattos roller!
Fékezéseknél generátorral tölthetjük az aksit,
Can you make same generator?
Szia Gábor és a mágnes motorhoz mi a véleményed ami taszítja egymást és egy tengelyen körforgás jön letre
Ha jól értelmezem, mágneses lebegtetésről írsz. De ekkor a forgórészbe be kell tenni egy akkut és egy tekercset, hogy forgás is legyen.
Működödne.
Most merült az aksi vagy tényleg kevesebb áramot vett fel amikor elkezdett forogni? Ha igen akkor miért?
Nem tudni....
@@ordasigabor szerintem ha mozgást végez kevesebb az áramfelvétele mivel átalakítja az elektromos áramot forgó mozgássá és kevesebb hő termelődik
Megnő az átmeneti ellenállás a golyók és a csapágyház között. Ettől csökken
az áramfelvétel.
A jelenséget úgy hívják, hogy "ellen-elektromotoros erő". Ki lehet próbálni egy egyszerű kis egyenáramú motorral. Mérni kell az áramot, s közben megfogni a motor tengelyét. Minél jobban lassul, annál nagyobb áramot vesz fel. Ha elengedjük, akkor megnő az indukált feszültség, ami azonos polaritású, mint a tápfesz. A kettő között a feszültségkülönbség egyre csökken, ahogy a fordulatszám növekszik. Ebből következően csökken az átfolyó áram nagysága is.
Üdv: Péter
A voltmérő nálam kiverte a biztosítékot.
A feszultségmérő, feszültséget mér, amit volt mértékegység ben adunk meg.
Az áramerősséget pedig amperban.
Gondolom ezt Ő is tudja, nem kukacoskodni kellene , hanem örülni, hogy van ilyen videó.
Jóember. Ohm törvénye azért rémlik, nem? V, A ,Ohm szentháromság (egyenáram esetében)?
@@szivar1.0 Ő pusztán azon kötekedik, hogy nem voltmérő hanem feszültségmérő műszer. A videóban pedig elhangzik a voltmérő mint szó. Ennyi. El kell engedni...
Autóm sebességét is a kilóméterórán szoktam nézni, pedig a sebesség nem szorzat, hanem hányados.
Milyen jó hangzású szó: (elektromos) áramerősségmérő.
A biztosíték igazából biztosítÓ.
@@zoltansinka7521
A voltmérő báncsa a fűlemet.
Enyi az egësz
Mi történik ha függőleges helyzetbe rakjuk a motort ?
akkor nem működik.
@@ordasigabor Pedig pont arra gondoltam miközben néztem, hogy itt valószínűleg nem csak az alsó golyón folyik áram. És inkább azért forog, mert nem csak a golyó mérete növekszik, hanem a külső-belső gyűrűn is keletkeznek dudorok, ahogy lokálisan felmelegszik azon a ponton ahol a golyó hozzáér. És a két gyűrűn keletkező "púp" közül a golyó (ami szintén tágul) kilökődik. És ezt az összes golyónál, nem csak az alsónál. Mire odaér a következő golyó a fém elviszi a hőt és kiegyenesedik. Tehát folyamatosan keletkeznek a dudorok a golyóknál és hűlnek ki a golyók között. De ha függőleges tengellyel nem működik, akkor ez nem igaz amit írtam. Így viszont még furcsább, hogy csak egy golyón át folyik 90A és nem szikrázik meg füstöl. Hiszen elég lazán és nagyon kis felületen érintkezik a gyűrűkkel. Mindenesetre nagyon érdekes volt. Köszi a videót!
Honan 10 amper egy elembol nem vitatkozok om .. torvenyet nem en fedesztem fel . Honan 10 a ha Nincs a vederbe..beszelek simpla elemekrol r 6 ....
Nézd meg a mágnesvonat videót és láthatod mire képes az AA elem. th-cam.com/video/fgUwnQNGGBA/w-d-xo.html Egészen biztos vagyok a 10A-ban, mert megmértem, ott van a videóban.
Üresjárási feszültség, rövidzárási áram fogalmát ajánlom a Magyar nyelvhelyesség szabályai mellé.
@@andraskiraly2152 roman iskolat hartan helgea kifejezes urugy a feszulcseg 1. V jelolik majd a amper i .betuvel r ..elenalas es igy keletkezik i egyenlo u val alata r .. mit nem ert alap torveny.
És meg van a megoldás és a magyarázat: HUBER effektus :) Úgy látom még a tudomány sem tudja pontosan mitől működik, pedig több mint 50 éve ismerik. Innen már én sem tippelgetek. Nem is volna fer úgy, hogy megtaláltam ezt: core.ac.uk/download/pdf/192457891.pdf Ami fontos, hogy a micro motoroknál lehet hasznos, mert a méret extrém növelésével könnyen Paks-ot is lemerítjük :)
Ügyes, 12:43 -hoz ki is írtam. Nagyon érdekes, hogy a pdf-ből sem derül ki a konkrét ok, de legalább van neve: HUBER.
Szia réz Tengelyt ha én vas tengelyel helyettesítem az úgy működhet?
igen, vas is lehet
Szia Gábor, köszönöm a feltöltést! Mennyire van köze ennek a motornak a homopolár motorokhoz?
Alias SEraf:Sokban!Homopolárból,úgy nevezett N-generátorokból nem tudsz kivenni 1 voltot!De 1000 amperek vannak benne!Ez egy hompolár motor,Faraday,generator,3 volt kell neki,de 10 ampert úgy be szív,hogy csak na!Még itt állunk ,mert öskolába,csak lószart tanítanak,az elektromosságról!Először is ,úgy nevezet ,potenciál Különbség jön létre!Útána szalad,jön keletkezik az,áram erősség! Nem a 220 voltot fizeted,be a csekken,ha nem az áram erősséget!Ezt se taníjják!A mocskok!Nem baszkódni akarok,a feltőltővel,de ezt,Robert 33 ,már vagy 8 éve felrakta!Ide a yt-ra!Szerintem csak hülyéskedett,a feltőltő,hogy ő se akarta ,elhinni!Nincs itt semmi melegedés!Mágneses tér van!Minden formában,másként viselkednek,a mágneses "SZÁLAK"erő -és forgató MEZŐK!'15 éve foglalkozom vele,magam szakálára!Még pici gyerek lehettél,15 éve,egy Szabó Lesli,Nagy lét kapott,csináljanak,"ingyen energiát"!Meg csinálták!Torontó ,London,Hjuszton,Budapest!Itt minden ki van törölve a yt-on róla!De én még láttam!Van ingyen energia,csak nem engednek ,hozzá férni!
Multiméterrel mikor Voltba van állítva, akkor sztem nem ampert mér :)
A szöveges feladatok neked sem mennek ugye? Egyáltalán tudod, hogy miképpen működnek ezen műszerek? :P
Szia nézd már meg az AR 500 generatort!Érdekelne a véleményed! th-cam.com/video/GF9ArTDyYqc/w-d-xo.html .
Döglött a link :(
Megjavítottam, kösz!
citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.704.4956&rep=rep1&type=pdf
@@ordasigabor köszönöm
Hőtágulás? 🙉akkor váltó árammal is megy? 😂
Váltakozó árammal is megy. Egyébként valaki megtalálta a releváns szabadalmat. A videó alatti pdf doksi az. Valószínűleg nem a hőtágulás a titok, de a teljes kép pdf leírás alapján is ködös... komplex.
szerinted valodi vagy kamu??? th-cam.com/video/TDL2_3_TSCY/w-d-xo.html
kamu, indáiban ezzel keresnek pénzt, hogy tréfa répa kategóriájú videókat készítenek.