Attól volt szép, hogy gyerekek voltunk és őszintén tudtunk hinni a csodákban, mert erre tanítottak minket. Nagyobb nyugalom volt körülöttünk és tisztábbak, egyértelműbbek voltak az emberi értékek. Törekedtünk a jóságra, jónak, értékesnek lenni és jó érzéssel töltötte el a szívünket, amikor megdicsértek a felnőttek- akiket szerettünk és tiszteltünk. Őszintébbek, nyiltabbak, barátságosabbak, illemtudóbbak voltak az emberek egymással és ez teljesen más- biztonságos- légkört hozott magával. Nem csak karácsonykor. Fontos volt a szüleinknek, hogy megteremtsék számunkra a karácsony csodáját. Ezért nálunk az egész feldíszített karácsonyfát a "Jézuska" hozta és amikor meghallottuk a csengőszót, valóban elénk tárult maga a csoda. Ott állt a plafonig érő gyönyörű karácsonyfa, égtek a csillagszórók és a nagy család együtt énekelte a Mennyből az angyalt. Volt amikor a nagynéném, vagy apám még zongorán kísérte is. Aztán mi: gyerekek énekeltünk, szavaltunk egyet- egyet a Jézuskának, akiről tudtuk, hogy addig ott lebeg a szobában, csak a szemnek láthatatlan. Éreztük, hogy ott van velünk, megáll egy pár percre nálunk és meghallgat minket, mielőtt továbbszáll másokhoz. Örültünk az ajándékoknak és a finom ételeknek is- amik mindig tradicionálisak voltak a családunkban, de a legjobb az volt, hogy ott voltunk együtt, szeretetben, meghittségben, a csodában. Isten nyugosztalja őket odaát.
Tökéletesen egyetértek, nálunk is ilyen volt minden karácsony. Sajnálom, h mára minden felgyorsult és elanyagiasodott. Teljesen más így ünnepelni. Vajon a mai gyerekek hogyan emlékeznek majd vissza az ő gyermekkori karácsonyaikra?
Nagyon jól leírtad! Pontosan ilyen volt! Mindig esett a hó én erre emlékszem, annyira vártuk! Kimentünk hugommal szánkózni, vagy apukánkkal kint sétáltunk és mire hazamentünk megjött a Jézuska! 😊 Csodálatos volt minden! Lakótelepen nőttem fel, esténként néztük hogy hol világítanak a karácsonyfák, majd mindenki az ablak közelében helyezte el. 😊 Természetesen mi is megkaptuk a Gazdálkodj okosan! társasjátékot.❤
Amit leírtál ez főleg a rendszerváltás előtti időkre vonatkozik! De még összességében a 90-es évek is jó volt! Mindenből kevesebb volt, de jó volt ez úgy! Mert manapság bőség zavara van, és kevesen jöttek rá, de ez nem egyenesen arányos a boldog örömteli pillanatokkal! (hiányzik a meghittség, elüzletiesedett a karácsony)
Szép vissza emlékezés és teljesen igazad van. Akkoriban a karácsony hangulata sokkal inkább meghitebb, varázslatosabb volt. Talán éppen azért, mert még gyermeki ártatlansággal tudtuk megélni a szeretet ünnepét.
Mit tegyek, ha még mindig ebben hiszek és pont így élem meg a karácsonyt? Gyerekként mindent megkérdőjeleztem. Amit soha… az a karácsony. Az emberi értékek? - gyerekkorom óta úgy érzem, hogy nahát, ez nevetségesen természetes. Mindenki tudja, és úgy is él. Minek beszélni arról, hogy ne rúgj bele mindenkibe, vagy vegyél levegőt. Sajnos orbitális kérdéseket kaptam. És ugyanezt vallom :)
A régi szép idők... Akkor igazi tél volt. Mentünk szánkózni, hóembert építeni. Nem voltunk igazán tehetősek de mégis boldogok voltunk. Ma már az ünnep is üzletté vált, minden arról szól hogy vedd meg a drága és felesleges ajándékot. 1987 ben születtem. De jó is lenne vissza menni azokba az időkbe! Áldott , békés karácsonyt kívánok mindenkinek!
Én abból az időből arra emlékszem nagyon, hogy drága megboldogult szüleim egész évben a karácsonyra kuporgattak, hogy szép legyen és gazdag...- szinte elsírom magam e videó láttán, szívből köszönöm!!!
Hiányzik...a meghittség,az összefonódás,a könnyek a szemekben az örömtől hogy együtt vagyunk....A megkönnyebbülés!!!😂Mikor végre elmentek!!!!😂😂😂.Csendesen voltunk Karácsonykor.Mami meg Én.Elfáradtunk a."jövésmenésben"...Azért,maszoltunk zselés szaluncukrot,alvás előtt,fogmosás után....😂Örökös tûrelme,szeretete,tudása,csak bennem maradt meg.
Köszönöm szépen. Régi szép emlékek. Én 1970 ben születtem, bőven van mire emlékezni. Minden ismerős itt. Minden jobbnak is tűnik így visszanézve. Lehet hogy csak az, hogy gyerekek voltunk, az teszi széppé. Már az emberek sem olyanok mint rég. Nem tudunk úgy gyönyörködni a karácsonyfában, túl sok az ajándék, a csillogás, kevesebb a meghittség. Csak egy órára de jó lenne visszatérni az időben negyven, vagy inkább ötven évet.
Csodálatosak voltak a korább karácsonyok! Vidámság, boldogság, sok nevetés, finom vacsora, halászlé, kirántott hal! Társasjátékozás, sok ajándék! Ilyen sárga műanyag macink is volt! Barbi baba, barbi ló, barbi cica, szánkó! Nagy havak voltak akkor, mindig szánkóztunk, s mire hazaértünk már ott állt a csodálatosan feldíszített csillogó karácsonyfa, amit természetesen a Jézuska hozott! Jó volt visszaemlékezni a korábbi évekre! Áldott, békés karácsonyt kívánunk!
Kinek mi, anyu sírt mert apu 2 műszakban dolgozott és mégse tudtak olyan ajándékot venni amit szerettek volna (nem nagy dologról beszélek) veszekedés mert anyu fáradt volt a karácsonyi előkészületek miatt... Sorban álltak bananert hátha még jut. Gyereknek minden korban jó lenni, felnőttnek meg Magyarországon ritkán jó
@@judittabi8833 nem kell sajnálni baromi jó gyermekkorom volt. Azt írtam milyen volt felnőttnek lenni. Csak mindenki osszekeveri. Nem a kor volt jó, hanem a felelősség nélküli szabadság. És ez a mai és jövőbeli gyerekeknek is meglesz.
Én mindig a legónak örültem a legjobban ,az volt a mindenek feletti öröm. Mindig megbecsültem. Miután összeraktam a készletet az instrukció alapján, szétszedtem és emlékezetből raktam össze. Később egy PIKO modellvasút alapkészletet kaptunk öcsémmel közösen. Még mindig megvan. Azoknak a meghitt karácsonyoknak örökre vége lett, elszaródott a világ.
Sokkal jobb volt és bensőségesebb. A videó nézésekor visszasírtam azt az időszakot. Köszönöm azoknak a felmenőimnek akik akkor még éltek és megteremtették nekem ezt a csodát! Most nekem kell megteremtenem de esélytelen ebben a csoffadt elanyagiasodott világban.
Csodás szép emlékek jutottak eszembe e videó láttán. Nagyon szép videó volt,meg is könnyeztem :) Örök hálám anyának és apának,hogy sokáig hittem a Mikulásban és a Jézuskában. Remekül csinálták hogy sosem láttam hogy kerülnek oda az ajándékok. Meg van kis gyerek koromban kapott első Legóm is,és az összes amit utána kaptam. Piko kis vonataim is vannak vagonokkal,sinekkel. Apával vetítettünk,ma is meg van mind a 100 diafilmünk. KB 20 éves szaloncukrot akasztottunk a fára,mert nem ettük meg sosem,és mivel nem fogyott el,így jövőre is azokat a szaloncukrokat tettük fel :D Karácsony viliáján öltöztettük fel a karácsonyfát mindig. Minden karácsonykor megnéztük a TV-ben a Ben Hur-t,a Reszkessetek betörőket.a Télapu-t. SOk kis autóm volt játszószőnyeggel amire utak voltak festve,imádtam. És mai napig meg van az ilyen szintetizátorom,és működik is,amit a videóban mutattál :)
@@plinker439 Elég 40 évet vissza menni a 80as évek elejére,mivel aki a videót össze vágta velem lehet 1 idős,én meg a 80as években voltam kisgyerek,és kb ilyen karácsonyaim voltak,nagyon sok játékot kaptam és ruhát,pedig nem voltunk gazadagok de a szüleink mindent meg tettek ha gyerekeknek legyen és persze ők is jól érezzék magukat.
zsoltszucs.Elméletben va időgép,Albert Eisten dolgozta ki az elméletet,de senki nem tudta megépíteni,Olyan 40 évet én is szívesen vissza mennék,megnézném a kisgyerek koromat,bár képekből emlékszek rá és néha sok emlékre vissza gondolok,aránylag jó volt,de volna néhány történelmi dolog is amiért vissza mennék a múltba és nem engedném h megtörténjen aza dolog.
ZsoltSzücs,Helló.Van.!Az elmèd is egy "Időgèp".Tudsz ingàzni ,visszamenni múltba,előre a elkèpzelt jövőbe,jelenbe.Persze,Csak elmèleti,nem gyakorlati sikon,mint az előttem szóló.Jó...Tudom, èrtem,nem erre cèloztàl,hanem az akkori fizikumunkat, èrzèseinket, ùjra megèlni,persze ezt èn is nagyrabecsülnèm.Kellemes karàcsonyi ünnepeket ès boldog új èvet kivànok neked ès kedves csalàdodnak , ( emlèkszem,akkor ez volt az egyetlen módja a karàcsonyi köszöntőnek, nem az Anglo-Saxon " boldog karàcsonyt" az a Kevin filmmel jött 1990 ben)igy ismeretlen ismerőskènt is
@@nagyadam8813 Én arra gondoltam, hogy bármilyen jó visszagondolni a 80-as évekre, az nagyrészt azért is van mert egyszeri volt és megismételhetetlen. Értelmetlen lenne abba a korba újra visszakerülni, hiszen mit kezdenél vele? Ott szeretnél maradni? Vagy onnan újrakezdeni? Az egész emberi létezés értelmetlen lenne, ha bárki bármikor visszamehetne és a problémákat azzal oldaná meg, hogy kénye kedve, a saját önös szükségletei szerint megváltoztathatna bármit. Az emberi létezés értelme és méltósága pont abból fakad, hogy véges! Ezért lehetséges az, hogy próbáljuk ezt az időt minél hasznosabban, folyamatosan fejlődve, valamilyen feladatot és értelmet találva eltölteni!
köszönöm szépen a feltöltést.Ismet szép Karácsonyi összeállítást hoztál magaddal, Sajnos annak idején tényleg a Szeretett Ünnepe volt, Összeállításba elfelejtettet meg említeni a Bakelit lemezeket mert az ÉDESANYJAM annak idején azt is vett a Szüleinek, Aztán már jöttek a Kazettás időszak,Asztali rugós Gombfoci, Ameddig a Anyukám és Nagymamám konyhájából és a Karácsonyfa föl állítással foglalkoztak a Bátyám meg én addig aludtunk délután,De a Karácsonyi halászlé mindig ő főzte, Annak idején mindig a Karácsonyi tv műsor le foglalt minket említettet a Sissi hercegnő életéről szóló sorozatot,De annak idején nem egy alkalommal még a Süsü a sárkány sorozatatt is le adtak, Lehet hogy furcsának tartott de az Idei Karácsonytol tartok,, Mert idén lesz az első Karácsonyom ÉDESANYJAM nélkül, Mivel én se voltam Anyali Gyermek 1988, December 21,a Bátyám és a Barátnője egyik szobába voltak, Én a másik szobába tv néztem és el kezdtem a Karácsonyi ajándékok után kutatni Bátyám észrevette egyből rám szólt Öcsi mit csinálsz úgy hogy számtalan ajándékot nem sikerült meg találnom,A másik 1991.Marciusaba megjelent egy Balázs Ferenc És a Koral Kőfalak Aranyalbum, Album amit még Karácsonyra meg kaptam,2010, Márciusában összetörtem egy Jenai Tálat, December elején vettem egy ujjat, Két nap múlva Anyukám és a Bátyám elmentek karácsonyra vásárolni ők is vettek egy Jenai Tálat, Csak annyit mondtam hogy Jézus a Jenai, Bátyám Kisebbik Gyereke segített be csomagolni 10, korában, Ajándék adáskor jeleztem vigyázatt törékeny, Anyukám csak mosolygott de a többi családtag meg nevetett, Ekkor szóltak a Bátyámek hogy nekik kellene az egyik, ők kaptak egy másik Jenai Tálat, Egyébként már jelezték a Bátyámek hogy Karácsonyi ünnepekre hivatalos vagyok hozzájuk Ausztriában, Utána a Pesti Ismerős Családhoz is, Bízzom benne hogy fogsz addig jelentkezni,
Szuper jó összeállítás, rengeteg szép emléket idézett fel. Néztem volna még sokáig! Külön dícséretes, hogy nagyon szépen hangsúlyozva, érthetően van narrálva.
Bizony más volt minden! Visszaemlékezve azt tudom mondani, hogy akkor nem az ajándékok értékéről szólt a karácsony, hanem az emberi kapcsolatokról, a szereteről, a meghittségről! Én 68- ban születtem és imádtam a hetvenes évek karácsonyait! Mindent megérne, ha újra élhetném!
De jó is volt gyereknek lenni,olyan varázslatossak,izgalmassak,meghittek voltak számomra a karácsonyok,hálás vagyok érte a szüleimnek❤Bárcsak megállt volna az idő ott...
Köszönöm a Feltöltést!☘️🎄😊. Csodálatos visszagondolni a Gyermekkorunk Karácsonyaira, és természetesen hiába próbálnak mindenféle Retro terméket gyártani mostanában, szaloncukor, habcsók, stb. De semminek sincs olyan Jó minősége és finom íze, mint Gyermekkorunkban! ☘️🎄😊 A Szüleink Mindig Boldog Karácsonyt csináltak Nekünk, Gyerekként plafonig érő Karácsonyfával, sok ajándékkal, stb.😊 Azt hiszem, hogy Öcsémmel Mindig Boldog Karácsonyaink voltak Gyermekkorunkban!☘️🎄😊
71 ben születtem.Apu nagyon takaritott patyolatba mentek szőnyegek. Szidolozta kilincseket. Nagyon finom tiszta illat volt.ünnepi asztalnak hivták ha a szobába közőssen ettünk. Fehér abroszon többféle pohár volt kirakva felnőtteknek. 12évesen első bicigli. Fa alatt. Szaloncukikat cérnára kőtöttük fakanálon lógtak. Centrum v üttőrő Áruházba vásároltak. Sajna emlékek is felejtőbe mentek.. mint ahogy meg öregedtek is 95év és 80.
Mi egy ajándékot kaptunk, de az nagyon nagy szám volt, egész végig azzal játszottunk😊 régen még angyalkás szaloncukrok voltak , sajnos én 97-es vagyok, így a videóban szereplő retro világot nem tapasztaltam, pedig oda vagyok érte. De azért egy kis retro nekem is kijutott😊😊
Sokkal jobb, emeberleptekubb volt , nyugodtabb, bekesebb volt. Mindennek tudtunk orulni, a legertekesebb volt az egyutt toltott ido!Nem volt rongyrazas!
Tetszik a videó. Kellemes hangulata van, jó vágásokkal, jó narrációval. Én 81 ben születtem és gyerekkorom érdekes volt, mert édesapám népművelő volt, édes anyám anyakönyvezető, könyvtáros egy álltalános iskolában. Így sok mikulá és karácsonyi rendezvényen vehettem részt nővéremmel együtt. Felnőtként tudtam, hogy ki hozza az ajándékot, de így is vártam, hogy lekapcsolódjanak a fények, és megszólaljon Kalálka Szabad e ide bejönni Betlehemmel? c. albuma kazettáról és mikor megszólalt a csengettyű, akkor mehettünk be a szobába. Sajnos eszt sok gyerek már nem élhete meg, a rohanó világunkban. A játék mosógép nálunk is megvolt. Szánkót is kaptunk és sílécet is, pedig alföldi gyerek vagyok. Első sétálómagnóm 90 es években is a fa alatt talált rám. Ebéd húsleves, rántotthús volt, vacsira rántott hal. De töltött kápi, sima és majonézes krumpli sali is ott figyelt. Angyalhaj, boa, cserélhető körtés színes még nem zenélő égósor. De ma már tényleg retró és sajnos már fel nem lelhető csiptetős gólya kis műfű aljal a lábánál, csiptetős szarvas... Apám a munkahelyről hazahozott videókamerát, így sokáig meg volt VHS en emléként egy karácsonyunk. Szivesen visszahoznám ezeket a hangulatok ma is a karácsonyi estékbe.
Megkonnyeztem ezt a videot. Majdnem 20 eve elek kulfoldon, de a regi gyertya karacsonyfa izzot, ami szuleime volt, nagy becsben tartom es minden evben felkerul a fara. Maradtak meg regi uvegdiszeim is a 80-as evekbol, amikre nagyon vigyazok. Karacsonykor, ha ranezek a fara, olyan mintha egy darabot elhoztam volna a gyermekkorombol....
80-as évek végén, 90'es évek elején én mindig egy Commodore 64-re vágytam. Persze Commodore 16, +4, Videoton TV Computer, Enterprise-nak is nagyon örültem volna. De szüleim nem engedhették meg maguknak. így maradtak a LEGO-k, RC autó, Walkman. később 92' körül piaci Nintendo elit változata Famicom. Ezekért is nagyon hálás voltam. Aztán 93 karácsonya helyett 94 tavaszán kaptam egy Commodore 64-et (használt) én imádtam. Mai napig féltve őrzött kincs.
balogzsolt,78.Unokatosmnak volt Commodorja,hozzá jártam mindig játszani a géppel,mivel a nagybáttyám apai ágról kaimonozott és betudta hozni vám menetesen Magyarországra,én is kértem a a szüleimet h vegyenek de akkor itt még elérhetetlen volt,végül 1991ben karácsonyra megkaptam amit itthon vettek 1 gyűjtőtől.
@@irmaxnautanekem akkor csak álom volt. 88'ban már hivatalosan forgalmazta a Novotrade 2C (XIII. kerület - Balzac utca) üzletükben lógtam sokat. Engedték a gyerekeket játszani. Én a szakirodalmat is forgattam 89' körül már BASIC programozást gyakoroltam.
Emlékszem otthon és az iskolában is színes papírból csináltunk karika füzért, azzal díszítettük a fát. Imádtam a Java építőt, a színes filctoll készletet és a konzum szaloncukrot. Békés, szép karácsonyt mindenkinek! 🎄
A szuleimmel es nagyszuleimmel toltottem a legszebb Karacsonyokat nemcsak gyerekkent hanem meg felnott koromban is. A finom vacsora utan kovetkezett az ajendekok felbontasa. A legszebb resze a szeretet volt, amit ereztunk egymas irant. Igazan boldog Karacsonyok voltak.
California Dream Barbiet kaptam meg 8 évesen. 1990-ben. Örök emlék. Grimm legszebb meséi. Legszebb meséim Füzesi Zsuzsa rajzaival. Rengeteg könyv, mint pl. Óz a nagy varázsló. később magnó és videó kazetták. Cipők ruhák...
Köszi szépen, eszembe juttatta a gyerekkoromat, nagyon meghatódtam. Idén már a kislányommal karácsonyozhatok, remélem neki is akkora élmény lesz, mint nekem ❤️
Legboldogabb 1986 dec 24. Volt ..mai napig megvan az égősor.. fele nem ég,néhány dísz üvegből , minden karácsonykor felteszem! Köszi a videót !❤👍(játéktelefonom még az üveggolyók is megvannak azt hiszem a lelkem egy szegmense gyerek marad!)
@@spiderman82 Egyetértek 1986 karácsonyával. Én akkor voltam 4 éves. Az a karácsony nekünk is varázslatos volt. Egy másik csatornámra készítettem is arról az évről egy összeállítást a családi fotóink segítségével: th-cam.com/video/PF44sjDtLsc/w-d-xo.htmlsi=6SzY2VkrszlLSDw1
@@KisfecskeRetro Én is négy voltam..Minden érzés itt van a lelkembe! Örülök a videónak👍 ! KÖSZÖNÖM !❤👍(Mert így eszembe jutattál sok gyerekkori emléket!)
Eszembe juttatta a gyermekeim kiskorát!! Mennyi játék, társas, Barbi baba visszaköszönt most a képernyőről amiket mi is vettünk anno a gyerekeknek. A TV Maci zenéje hallatán visszarepültem abba a korba. A gyerekek bezárkóztak a kisebbik szobába, és csak az izgatott hangjuk hallatszott ki, aztán a csengőszóra átjöttek a másik szobába csillogó szemmel nézték a karácsonyfát. Nagyon jó korszak volt ez, nyugalmas volt az élet. Visszasírom azt az időszakot!!! Boldogan visszamennék!
8:46-nál a truck terminal nekem megvolt, ugyanebben a színben vagy 20+ éve keresem már, hogy ezt ki gyártotta és mi a neve, mert muszáj újra megszereznem
Igen, a 80-as évek elején kezdett a Lego itthon is hódítani, nekem is az egy emlékezetes karácsony, amikor a tesóm és én 3 doboz legót is kaptunk, egy nagyszobát, egy fürdőszobát, és egy kisebbet, amiben emberfigurák voltak, de azok még nagyobb méretűek és szétszedhetőek voltak, levehető-cserélhető hajjal. Sokkal nagyobb értéke volt, és becsben is tartottuk a játékainkat, mert nem volt ilyen árubőség, és csak különleges alkjalmakra kaptunk értékes ajándékokat. Persze, nem volt minden ízléses, és szép, de szerettük őket, és sokáig játszottunk velük. Egészen más értékrend szerint éltünk....
Sokkal nyugodtabb volt az élet és a hangulata is szebb volt. Igen sorba kellet àlni a halért a piacon de mégis megvolt neki a hangulata.. benne volt a karàcsonyi programba sorbaàllàs kis forralt bor és nagyobb megbecsűlése volt az ajàndékoknak is.. a tàrgyaknak
Apukámnak mindig szappant csomagoltam 😃 vagy 5-6 éve kibontotta gyönygyvirág szappan volt benne kb a 80as évek közepe, már rátudtam írni Apunak, amúgy én csomagolni szerettem a legjobban 😍❤❤
A szintetizátor mai napig meg van és még működik is.. De jó volt ezt nézni. Mai napig retro fánk van anyukám gyerekkori díszei és mieinkel pár újabbat is el rejtünk rajta ami emlék pl.
1980-ban születtem. Van 1-2 játék, ami nekem is ismerős a képekről. Barbim már a 80-as évek végefelé volt és az osztálytársaimnak is (tehát nem számított kirívó dolognak) Szép volt, hangulatos volt, szerettem. ❤ De nincs kedvem lejönni az életről, én is széppé szeretném tenni a gyerekem karácsonyát és nem keseregni, hogy " jaj, az a régi finom konzum szaloncukor!". Nem ezen múlik az ünnep, a boldogság, más lett a világ, de lehetünk boldogok benne. 😉 Fiatal az, aki nem tudja, hogy a régi szép idők most vannak....
Ami nagyon retró emlék számomra: a csokibevonat nélküli konzum szaloncukor és a habkarika, mindkettőt nagyon szerettük. És pont ugyanilyen gipszkiöntő formám volt, mint itt a videóban az egyik kislánynak. 😊
Nálunk mindig sok ajándék volt karácsonykor, könyvek, játékok, ruhák. A legszebb karácsonyom az volt, amikor a többi ajándék mellett, megkaptam mindhárom nagy akkori vágyamat: Rubik kocka, 4 színű golyóstoll, 200-as filctoll készlet. ❤️
Nálunk minden karácsonykor volt, és azóta is van könyv az ajándékok között. Mindig vettünk egymásnak. Nem emlékszem már pontosan mikor, de valamikor 1990-es években megkaptuk életünk első számítógépét, a kis "púpos" Commodore64-et, a hozzávaló kazettás játékokkal. Úgy örültünk a húgommal, hogy majd kibújtunk a bőrünkből! Pár év múlva floppy-meghajtót is kaptunk hozzá, még jobb játékokkal. Sajnos már nincs meg mert eladtuk, és az árát beforgatva vettünk egy 386-os Pc-t. Királynak éreztük magunkat! (Ez azonban már a 2000-es évek elején volt.😀
Engem ez a videó visszarepített a gondtalan BOLDOG gyermekéveimbe! Olyan érzelmeket váltott ki belőlem….. csorog a könnyem! Köszönöm, hogy feltetted ezt a videót! 😊
Amire én emlékszem. A férfiak általában Bort, Likört, Martinit kaptak, vgy egy zsebkendöt, nyakkendőt, kávéfözőt. A nők, törölközöt, Fa szappant, pohárkészlet, étkészlet. Gyerekek, Matchbox, társasjáték, képes könyv, távirányitós autó, vasút modell, a nagyobbak bakkelit lemezt, vagy a üres kazettát a magnohoz. De ünnepinek számíitot a narancs és a banán megléte is. Amiben más volt, hogy a felnöttek néha együtt játszottak a gyerekkel (Összereakni a társast, vagy a vasútmodell pályát), mielött elvonultak inni, enni, tévét nézni.
Csodás gyerekkorom volt és varázsalatos karácsonyokat éltem meg, mert nem csak örök szeretet és béke volt/van a családunkban, de olyan kivételes helyzetben nőhettem fel, hogy a nyugati világ játékait édességeit, ruháis stb... élvezhettem már pici korom óta a szüleim által. Már a 70-es évelben is legóztam, volt videokameránk, repülőgépen utazhattam Európa nyugati országaiba, sőt, messzebb is... Jó visszaemlékezni.
Talán kilenc tíz éves lehettem amikor gyerekkorom talán legszuperebb ajándékát kaptam karácsonyra. Egy lego készletet. Nem nagy dobozosat de volt benne egy szekér, lovak és néhány figura. Sajnos már csak alkatrészek vannak belőle. Idén, 35 évvel később megpróbálok visszacsempészni valamit abból az érzésből mert rendeltem magamnak egy 1989-es kiadású kalózos lego készletet amit karácsony este szeretnék összerakni amikor már mindenki csak tévét néz itthon. Egyébként ha bárki megkérdezné tőlem “hol tölteném a karácsonyt?” csak annyit válaszolnék “a gyerekkoromban”.
Igaz, a 70es években, ill egy éven forgó karácsonyfa volt. Másik évben apám ittasan jött haza, ugy akarta osszeszerelni, de veszélyes volt. Trafó volt hozzá. Anyám mérgében kidobatta a talpát. De divat volt akkoriban. Változó színekben pompázatos a fa. Ennek ellenére sok szép ünnep volt.
Szerencsésnek mondhatom magamat, mert '92-ben születtem, közvetlenül a rendszerváltás után. Talán az első karácsony, amire tisztán emlékszem, '98-ban volt. A kommunizmus bedőlése után pedig már ez a szűk évtizednyi idő alatt is ugrásszerűen kirobbant az átlagos családok életszínvonala. Szüleim elbeszéléséből ismerem csupán azokat az időket, amikor narancsot csak télen lehetett kapni a boltokban, jellemzően akkor is csak a pult alól (ami nálunk szerencsés helyzetként állt fenn, hogy mamám élelmiszerboltban dolgozott), valamint hogy mikulásra mogyorót, vagy mandarint kaptak csak a gyerekek, a játékok skálájat pedig a valamikori KGST gyér termékminőségű és színvonalú, méggyérebb választékú kínálata fedte le, a lemezárúgyár kutyaházperselyétől a fröccsöntött műanyag dömperig és a labdáig. Kicsi gyerekkorom legkorábbi emléképeiben is a karácsonyok varázslatos napok voltak és bőségben teltek. Az asztal meg volt pakolva telis-tele ételekkel, egész tálnyi sült- és rántott húsok, sütemények, püspökkenyér, halászlé, különböző fajta köretek rogyasztották az asztalt, rengetegféle étel, Cola, Fanta, Sió gyümölcslevek, stb. És a szaloncukrok. A karácsonyfán, és külön tálban is az asztalon. Gyerekkoromban még csak három fajta szaloncukorra emlékszem, a zselés (az viszont többféle ízben), a kókuszos (érdekesség, hogy a csomagolása jellegzetes kék színét ma is "kókuszkék"-nek nevezem), és a marcipános. Kicsi gyerekként a zselés volt a kedvencem, gyakran leszopogattam róla csak a csokit, hogy hogyan néz ki a zselé magában, aztán azzal játszottam a számban kidugdosva, visszaszívva, mintha a nyelvem lenne - szerintem minden gyerek csinált ilyet. Kicsivel nagyobb koromban már a marcipános. Persze, az, hogy mi volt a prioritási sorrend a szaloncukroknál, nem jelentette soha azt, hogy mondjuk a kókuszos ne fogyott volna ugyanúgy el. És mikulásra is egész csomagnyi nasit kaptunk rendszerint, amiben volt mindenféle édesség, Bounty, Milka, Kinder, PEZ, és persze az elmaradhatatlan csokimikulás, amit már akkor sem szerettem. Mogyoró és mandarin csak amolyan "hagyományból" került a csomagba. Gyerekkorom karácsonyai úgy teltek el, miszerint keresztszüleimék (akik egyben szüleim testvérei is mindketten) és mi is a nagyszüleimnél kezdtük az estét (egy utcányira laktak tőlünk mamáék, keresztszüleimmel pedig ugyanabban az utcában voltak, szóval csak átsétáltunk a "gyűjtőpontra"), itt együtt ettünk, mindig majonézes krumplisalátát és sajttal, cseresznyével töltött rántott húst, ez volt az ünnepi fogás minden jeles alkalomkor, és körbeajándékoztuk egymást. Unokatestvéreink szülei minket, a mi szüleink az unokatestvéreinket. Majd mindenki hazament, és családon belül is megkaptuk az ajándékokat. Na és az ajándékok! A fa alatt mindig egymásra rakott dobozok tornyai terültek el, klasszabbnál klasszabb ajándékokkal, távirányítós monstertruck, lovagvár, halomban álló csodás LEGO készletek hatalmas dobozai... Hiába kaptam voltaképpen "csak" három ajándékot (szülőktől, keresztszülőktől, nagyszülőktől - én már sajnos csak az anyai nagyszüleimet ismerhettem, valamint ekkoriban testvéreimmel egymásnak még nyilván nem adtunk), de mivel a két család által összesen öt gyerekre ez 3x5, azaz 15 doboz ajándék, plusz a szülőké is, ezért mégis egy halom doboz díszelgett a karácsonyfa alatt, és egyszerűen jó érzés ennyi ajándékot együtt látni, és kiemelni közülük a sajátjainkat. Máig is emlékszem, amikor először akartam már én is részt venni az ajándékozásban, és különböző papír "ketyeréket" csináltam a családtagjaimnak, és a nyugdíjazott műfenyőnk tetejét állítattam fel szüleimmel a szobámban, hogy ott adhassam át azokat mindenkinek. Az ételekkel dúsan megterített asztal, és az ajándékokkal dúsan megpakolt karácsonyfa az, ami számomra mindig ezt a napot jelentette. Valamit a hó. Az a hó, ami ekkor, gyerekkoromban még annyi volt, hogy nagyszüleimnél két óriási, felnőtt férfi magasságú hóembert építettünk, úgy, hogy addig görgettük a gömböket, hogy a fejet már alig tudtuk felemelni legfelülre, és még mindig maradt hó a kertben. Annyi hó volt, hogy az utcában az árokba összehordott hóhalomba az ottani gyerekek üreget vájtak, és kunyhóként játszottak benne. Annyi hó, hogy amikor apu figyelmeztetése ellenére beleugrottam az árokban lévő hóba, hónaljig elmerültem. Ma már ez, mint nagyszüleim is, csak az emlékeimben vannak jelen karácsonykor. Minden évben hiszem, remélem, hogy talán esni fog a hó, de az igazság az, hogy 2002-ben, több mint húsz éve történt ilyen legutóbb... Felnőttünk. Nagyszüleim már nincsenek. Unokatestvéreimmel és keresztszüleimmel már nem járunk össze karácsonykor. És ma már Lego sem csörög a dobozban a csomagolópapír alatt nekem címezve. De azóta is minden évben karácsonykor újra és újra ugyanúgy megnézem a Reszkessetek betörők!-et, mint mindig. És ugyanannyira combomat csapkodva nevetek a csapdákon. A mamám emlékére pedig elkészítem a majonézes krumplisalátát, cseresznyével töltött hússal. És mivel mástól nem kapok, feleségemtől kérek Lego-t. Testvéreim és általunk pedig immáron öt kicsi unoka üli körbe a karácsonyfát. Amit ugyanott állítunk fel, mint az én gyerekkoromban. Ugyanaz az asztal van megpakolva ételekkel, mint ami korábban is. Nekik pedig már az anyám a mamájuk. 31 éves leszek idén, de ma is a karácsony másnapjától a következő karácsonyt várom végig egész évben. És minden évben keresem, de eredménytelenül azt a fajta szaloncukrot, ami mamáék asztalán volt minden ilyen alkalomkor. Egyöntetűen ezüstpapírba csomagolt szaloncukrok, viszont három különböző ízben, de a konzummal ellentétben csokiborítással, és piros, sárga, zöld színű belsőkkel. Olyan volt venni a tálból, mint egy mini karácsony a karácsonyban, hiszen sosem tudhattuk, az ugyanolyan ezüstpapírban milyen íz lapul, amíg bele nem haraptunk, vagy ketté nem törtük. A bonbonetti banános és málnás fondanszaloncukra legalább előbbi kettőt visszahozta számomra. De a harmadik (ami emlékeim szerint a legfinomabb volt), a zöld színű továbbra is a gyerekkorom elveszett része. És ötletem sincs, hogy egyébként milyen ízű is lehetett "hivatalosan", csak azt tudom, hogy nagyon finom volt...
Köszönjük ezt a tartalmas hozzászólást! Öröm volt olvasni. Magam is hasonló kedves emlékeket őrzök a gyermekkorom karácsonyaiból. Mi is újra és újra megnézzük a Reszkessetek betörők!-et, hiszen kicsit visszahozza a gyermeki énünket. Mi egy zsákutcában nőttünk fel, a közvetlen szomszédom édesapám testvére volt. Együtt ünnepeltük az unokatesóimmal és a szomszédokkal, miként együtt fújtuk szilveszterkor a trombitákat át utcán. Emlékszem, hogy mindenkinek jó kedve volt. Minden felnőtt, de még az idősek is boldogok voltak. Sajnos manapság nem látom azt a felhőtlen örömöt a középkorú emberek arcán. Az utcán se hallani trombitaszót már. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan változik a világ. De attól én még őrzöm a régi értékeket az emlékeimben.
Igen, én is azt vettem észre, hogy a húsvéti locsolkodások teljesen kikoptak. Gyerekkoromban minden rokont és ismerőst végigjártunk, több éve már csak 2-3 legközelebbi családtagot. Feleségemhez és anyámhoz egészen konkrétan egy(!) locsoló jött tavaly. Gyerekként mindig kaptunk kindertojásokat, pénzt is, 200, vagy 500 forintosokat. Locsolás végére összegyűlt 3-4 ezer forint, ami persze nem volt sok pénz, de egy gyerek számára annak tűnt, és olyan büszkék voltunk, hogy van zsebpénzünk, amit elkölthetünk a saját kedvünk szerint. Aztán 2008-2009 környékén, a gazdasági világválság során egyszerre csak sok háznál nem nyitottak ajtót. Ahol pedig igen, ott is érezhető volt, hogy már sehol nem adtak sem zsebpénzt, sem drága kindertojást, csak főttojásokat. Aztán eltelt a világválság, de ugye ami költséges szokás egyszer már eltűnik, vissza soha nem térnek rá, hiszen már "nem várják el, tavaly sem volt ugye". Szóval maradtak a főttojások immár később is. Majd jött a covid két éve, és az végleg betett a locsolkodásnak. Két év kihagyás után már senki nem tért vissza a locsolkodásba, az embereknek kötelező illedelmességi kör, nyűg volt inkább csak, és örültek, hogy a covid ürügyén abbahagyhatták, és "elfelejtették" újrakezdeni. A gyerekeim már nem ebben fognak felnőni.
dynamiteduo2613.A komminizmus ideén is lehetett ezt azt kapni,csak nehezebb volt hozzá jutni a beszállítás miatt,mivel akkoriban is volt itt külföldi cégek és ők intézték a reklámokat és marketing részét,én kicsi voltam a 80as években de mindig kaptunk külföldi cuccokat vagy itthon beszerezett jó dolgokat mivel 4 en vagyunk testvérek és az anyám meg mindent meg tett h nekünk jó játékaink és cuccaink legyenek,pl 1981 karácsonyára vhs videót kaptunk ami akkoriban itt ismeretlen volt ami furcsa volt h itthon vették a szüleim filmeket viszont már nehezebb volt hozzá szerezni,az is inkább a 80as évek végén indult be,bár mi tudtunk kalóz kópiákat szerezni persze magyar szinkron nélkül,és felirat se volt volt,vagy német vagy angol nyelven,egyiket se beszéltük de néztük amit a szüleink megtudtak szerezni,néha viszont volt magyar alámondás a flmeken így nagyjából lehetett tudni miről szólt a film.
Minket az anyukánk a nagyszüleinkhez menekített ilyenkor mert ott béke volt és szeretet. Nem kellett ajándék sem! Nagy ajándékokra nem nagyon kóltöttek, de nagyon szerettem a zselés szaloncukrot.
Nekem a karácsonyom úgy telt gyerekként,hogy a szentestét apámnál töltöttük meg karácsony napját is. Belső harmónia volt nálunk. Igaz szerényen éltünk akkoriban de mindig volt valami a fa alatt. Aztán december 26.-án karácsony másnapján elvittek a nagyszüleim ide Zalaegerszegre ahol most az ő házikban lakom itt is ünnepi hangulat volt minden. Nekem jó volt 🙂🙂🙂 vissza kanyarodva karácsonyra én ilyenkor kettős ünnepet tartok. Ugyanis apámnak akkor van a születés napja is egyben december 24.-én
@@TheBalla27 Annyiban biztos más volt, hogy pl. volt hó, ha nem is pont mindig karácsonykor, de volt, olyan ami megmaradt, akár egy hétig is vagy sűrűbben hullott, volt jégcsap, hócsata, szánkó stb. Nekem még olyan emlékem is van, hogy hófehér minden és du. a suli előtt állt az összes szülő, rokon, nagyobb tesó szánkóval és úgy húzták haza az egész osztályt. Mintha egy másik bolygón történt volna. 😉😃
1980-ban születtem... sajnos én nem kaptam soha semmilyen ajándékot (kb 3-4évesen egy rongyból készített kígyó kivételével,amit az édesanyám adott) Talán 9-10 éves lehettem amikor már kaptunk karácsonyra zoknit ,alsónadrágot és trikót... meg pár szem szaloncukrot. De jó vissza emlékezni arra az időszakra,pedig nem volt szép gyerekkorom.
Nem vagy egyedül, én sem kaptam soha semmit. Nekem a karácsonyfa volt az ajándék, és ha anyám nem cirkuszolt... Köszönöm, hogy megosztottad a gondolataidat. Kellemes ünnepeket kívánok neked!! 😊🎄
Még énekeltük akkoriba a mennyből az angyalt mamáméknál otthon meg a csendes éjt a másik meg az, hogy régen kirakták a gyerekek az ablakba hogy mit hozott nekik a mikulás, de már ezt sem csinálják manapság.
Mi már a Szenteste előtti napokban, sutyiban kieszegettük a fán lógó szaloncukrok tartalmát, majd gondosan úgy csomagoltuk vissza a nagy semmit, hogy a turpisságra csak karácsony után derült fény.😄 S persze, nálunk is volt égő karácsonyfa.☺️ Ezenkívül volt egy ágyból teljes nyugalommal végignéző, meg nem mozdulós, csupán anyukáknak odakiáltós (azért, hogy intézkedjen), "Dől a fa!" élményünk is, aki persze a konyhából nem ért oda időben. 😄
Hát igen, a szaloncukor nálunk is hamar elfogyott. 😅 Volt olyan, hogy a karácsonyfát Apukám kikötötte, hogy ki ne dőljön. 😊 És amikor leszedtük a fát, minden, de tényleg minden tele volt tűlevéllel: a lakás, a lépcsőház, a lift... Mai napig mindig elgondolkodok, egyszerűbb lenne kihajítani az ablakon, de hát nem szeretem ijesztgetni az alattam lakókat... 😅
Azok voltak ám az igazán szép idők! Közel sem volt ennyire stresszes a készülődés a karácsonyra és az ajándék vadászat. Egyedül apu küzdött a talppal, anyu meg apuval, hiszen az angyalkák, akik a karácsonyfát segítik hozni a Jézuskának, már csak nem szentségelhetnek a faállítás közben...😃
Egy rossz emlékem van, amikor karácsonyi nagytakarításkor elbotlottam a porszívó kifeszült zsinórjában, aminek köszönhetően bevertem az államat egy kisasztalba. Nem volt kellemes dolog a fogászaton dekkolni december 23-án délelőtt... szép emlékeim: én legtöbbször Legót kaptam (akkor még létezett a 9 voltos vasútja), majd később vasútmodelleket kaptam. Máig megvan a legtöbb (ami nem lett eltüntetve némely látogató által, vagy nem kallódott el valahá egy költözéskor)
Csodálatos emlék a 80as évek.Emlékszem 3kg szaloncukrot közözni,táblás csokik meg az a sok csokidísz,üveg gömbök,aranylányhaj,szánkózás,èjféli mise.1-2 játék vagy kis pörgős szoknya.Családi látogatások ami nagy hajnalig tart magnós buliba ment át.❤
Nem is értem...nekünk még anno az volt a legszebb az egészben hogy meglepetés volt hogy miket kapunk.Az adta meg a meghittség mellé a varázst...viszont jópár éve a szülők nem tudják vagy nem akarják ezt az erőt bevetni...és megkérdezik hogy mit szeretne a gyerek...majd hozza a Jézuska...(na persze...) de akkoris...az a gyerek TUDJA hogy mit fog kapni! Hol az izgalom és hol van a varázs?...Elveszik a gyerekek legfontosabb élményét...azt a várakozást amíg kibontják a csomagot...Számunkra egy csoda volt minden egyes ünnep...most már persze nem csoda de öröm...mert a család minden tagja megvan és együtt ünnepeljük.Mi már nem kapunk meg adunk ajándékot csak a gyerekek...csak lassacskán már ők is felnőnek... Az meg egyenesen elszomorít...hogy mintha felgyorsult volna az idő...egyre kevesebb idő telik el két karácsony között.... :(
Nálunk ez úgy volt (szerintem sokaknál másoknál is), hogy írtunk egy listát. És a szülő azokról _választott_. Akár egy nagy értékűt, akár két-három kis értékűt. A meglepetés tehát az volt, hogy nem tudhattuk, mi lesz az ajándékunk. De az biztos volt, hogy bármi is, olyan, amit mi szeretnénk. Így csalódás egészen biztosan nem ért (ismerek olyat, amikor a szülő panaszolta, hogy milyen drágán vett ajándékot, és a gyereket nem érdekelte - nos, igen, mert a gyerek tiszta, nem a pénzben kifejezett értéke érdekli valaminek, mint a romlott felnőtt elmét, nem köt értéket pusztán az árcetlihez), és a szülőnek is könnyebbség volt. Nálam egyébként a világ legegyszerűbb dolga volt ajándékot venni. Csak legyen a sarkában a vörös négyzet LEGO felirattal, és már kész volt a karácsonyom.
Emlékszem a Karácsonyra kapott Moncsicsire amit én csak ( Moncsöcsinek ) hívtam. Aztán volt Barbie baba is de úgy utáltam hogy levágtam a haját. Viszont imádtam a Pom Pom meséi sorozatot, Misi mókus kalandját amelyek könyv formájában is ott lapultak a fa alatt. A zselés szaloncukor hamar eltünt a fáról és már csak az üres csomagolópapírok virítottak a fán.
Az én gyerekkorom pont a '90-es évekre esett. Vagy 7-8 éven át az összes karácsonyra Legot vett nekem apukám, mindig a legnagyobb készletet, amire éppen vágytam. Ezt évről - évre megbeszéltük egymással. Ezek voltak a legszebb karácsonyok. Sajnos a meglepetés ajándékok 1-2 alkalomtol eltekintve balul sültek el, mert ezek ilyen random kiválasztott ajándékok voltak, amik nagyjából semmit se vettek figyelembe. Az idei volt az első karácsony, mikor anya már nem próbálkozott meglepetéssel. A hasznos és szükséges holmikat év közben kaptam meg. Távolabbi családtagoktol rendszerint Barbie jellegű babákat és az akkoriban szuper divatos, élénk, Krisnas színvilágú, nehéz, kemény táblás Grimm - mesekönyveket kaptam. Anyai nagymamám korán meghalt, az ő ajándékaira nem emlékszem, de apai nagymamám lelkesen ajándékozta a csipkés kombinet, az átlátszó textil zsebkendőt, a zoknit és a narancsot. Habár 2014 volt az utolsó karácsonya, még most is az egyik általa ajándékozott zoknit viselem. Ez a mamám idővel leszokott a tárgyi ajándékokról és már csak pénzt adott. Most már megmondanam neki hogy a zokninak is örülök... Habár én már nem értettem, hogy miért különleges ajándék a narancs 🍊 és miért kellene neki nagyon örülni mert a '90-es években egy átlagos jomodban elő magamfajta gyereknek már mindennapos fogyasztási cikk volt a déli gyümölcs, mégis, megtanutottak a szüleim mindehhez udvarias arcot ölteni. Rendben, nem álmaid ajándéka, de ne sértsd meg a másikat. A fenyofank mindig nagy volt, és mindig közösen diszitettuk. Még most is nagy, de már a 2000-es évek vége óta mufenyo. Régi díszeink is vannak még, nagyjából 40 valahány év dísz divatja látható a fánkon, igaz, már nem is látszódik ki a fa aloluk. Általános iskola alsó óta van külön fám, először csak egy ág, majd 2000-tol egy kis mufenyo. Azóta összesen 5 karácsonyfank van.
24-én estefelé már szinte menetrendszerűen fehér volt a táj, az utcák, és alig voltak kint autók és gyalogosok. Nem emlékszem gyerekkoromból olyanra, hogy ne lett volna fehér karácsonyunk. Imádtam a csillagszóró illatát, a habcsókot leenni a fáról, és csak a cérna maradt a helyén 😅. Szebb volt, de nem csak azért mert gyerekek voltunk. Volt valami megfoghatatlan érzés, valami ami mára már teljesen elveszett a világból, az emberekből, és attól félek már sohasem tér vissza. Csak az emlékeimben él már a régi karácsony...😢
Anyukámék sokan voltak testvérek, ráadásul a mamámmal laktunk, így már szenteste elkezdődött a rokonjárás. Én nagyon élveztem, de anyukámnak ez sokszor plusz munkát jelentett. Szerencsére a rokonaink nem voltak követelőzők, mi sem vártuk el, hogy ajándékot hozzanak, annak örültünk, hogy együtt a család. És ez hiányzik nekem baromira. Anyu hidegtálakat készített, általában kaszinótojást és majonézes kukoricát, mert ezt volt a legegyszerűbb tárolni és feltálalni a sok vendégnek. Sütiköltemények sem voltak jellemzőek, mamám zserbót sütött, anyu pedig isteni mákos bejglit. Ajándékba legtöbbször legót vagy mesekönyvet kaptam. Nem volt semmi versengés, megfelelési kényszer, meg hogy mit rakok ki Facebookra a családunk ünnepéről, és azt ki hogyan lájkolja. Nagyon hiányzik nekem ez az időszak, a gyerekeimmel sokszor nézzük ezeket a 25-30 éves családi videókat, és bőgök.
@@zsuzsabenke5705 Köszönjük az emlékek megosztását! Szinte láttam magam előtt az egészet. Átéltem, miközben olvastam. Egy idő után már nem marad az embernek semmi, csak az emlékei.
@KisfecskeRetro mivel anyukám, apukám, sőt én is a legkisebb testvér vagyok, sajnos nagyon hamar elvesztettem a nagyszüleimet. Nem tudom, ismered-e, van egy kiváló retró karácsonyi válogatás, a Magyar karácsonyi dalok. Amennyire snassz a címe, annyira csodálatos felvételek. Azt hiszem, 1963-as, és csak bakelit kiadása létezik - egy ideje már TH-cam-on is elérhető. Otthon azt hallgattuk sokat az ünnepek alatt. Most is ha hallgatjuk azt a válogatást, a háttérben hallom a nagyszüleim és a nagynénéim, nagybátyáim hangját.
Attól volt szép, hogy gyerekek voltunk és őszintén tudtunk hinni a csodákban, mert erre tanítottak minket. Nagyobb nyugalom volt körülöttünk és tisztábbak, egyértelműbbek voltak az emberi értékek. Törekedtünk a jóságra, jónak, értékesnek lenni és jó érzéssel töltötte el a szívünket, amikor megdicsértek a felnőttek- akiket szerettünk és tiszteltünk. Őszintébbek, nyiltabbak, barátságosabbak, illemtudóbbak voltak az emberek egymással és ez teljesen más- biztonságos- légkört hozott magával. Nem csak karácsonykor.
Fontos volt a szüleinknek, hogy megteremtsék számunkra a karácsony csodáját. Ezért nálunk az egész feldíszített karácsonyfát a "Jézuska" hozta és amikor meghallottuk a csengőszót, valóban elénk tárult maga a csoda. Ott állt a plafonig érő gyönyörű karácsonyfa, égtek a csillagszórók és a nagy család együtt énekelte a Mennyből az angyalt. Volt amikor a nagynéném, vagy apám még zongorán kísérte is. Aztán mi: gyerekek énekeltünk, szavaltunk egyet- egyet a Jézuskának, akiről tudtuk, hogy addig ott lebeg a szobában, csak a szemnek láthatatlan. Éreztük, hogy ott van velünk, megáll egy pár percre nálunk és meghallgat minket, mielőtt továbbszáll másokhoz. Örültünk az ajándékoknak és a finom ételeknek is- amik mindig tradicionálisak voltak a családunkban, de a legjobb az volt, hogy ott voltunk együtt, szeretetben, meghittségben, a csodában. Isten nyugosztalja őket odaát.
Tökéletesen egyetértek, nálunk is ilyen volt minden karácsony. Sajnálom, h mára minden felgyorsult és elanyagiasodott. Teljesen más így ünnepelni. Vajon a mai gyerekek hogyan emlékeznek majd vissza az ő gyermekkori karácsonyaikra?
Nagyon jól leírtad! Pontosan ilyen volt! Mindig esett a hó én erre emlékszem, annyira vártuk! Kimentünk hugommal szánkózni, vagy apukánkkal kint sétáltunk és mire hazamentünk megjött a Jézuska! 😊 Csodálatos volt minden! Lakótelepen nőttem fel, esténként néztük hogy hol világítanak a karácsonyfák, majd mindenki az ablak közelében helyezte el. 😊 Természetesen mi is megkaptuk a Gazdálkodj okosan! társasjátékot.❤
Amit leírtál ez főleg a rendszerváltás előtti időkre vonatkozik! De még összességében a 90-es évek is jó volt! Mindenből kevesebb volt, de jó volt ez úgy! Mert manapság bőség zavara van, és kevesen jöttek rá, de ez nem egyenesen arányos a boldog örömteli pillanatokkal! (hiányzik a meghittség, elüzletiesedett a karácsony)
Szép vissza emlékezés és teljesen igazad van. Akkoriban a karácsony hangulata sokkal inkább meghitebb, varázslatosabb volt. Talán éppen azért, mert még gyermeki ártatlansággal tudtuk megélni a szeretet ünnepét.
Mit tegyek, ha még mindig ebben hiszek és pont így élem meg a karácsonyt?
Gyerekként mindent megkérdőjeleztem. Amit soha… az a karácsony.
Az emberi értékek? - gyerekkorom óta úgy érzem, hogy nahát, ez nevetségesen természetes.
Mindenki tudja, és úgy is él. Minek beszélni arról, hogy ne rúgj bele mindenkibe, vagy vegyél levegőt.
Sajnos orbitális kérdéseket kaptam. És ugyanezt vallom :)
De jó is volt!Csodálatos volt akkor gyereknek lenni!Nem volt sok mindenünk de ami volt azt megbecsültük!Megkönnyeztem ezt a videót!❤
Nagyon örülök annak, hogy a 80-as 90-es években lehettem gyerek. Sok emléket idéztél fel bennem, amit nagyon köszönök. Boldog Karácsonyt!
A régi szép idők... Akkor igazi tél volt. Mentünk szánkózni, hóembert építeni. Nem voltunk igazán tehetősek de mégis boldogok voltunk. Ma már az ünnep is üzletté vált, minden arról szól hogy vedd meg a drága és felesleges ajándékot. 1987 ben születtem. De jó is lenne vissza menni azokba az időkbe! Áldott , békés karácsonyt kívánok mindenkinek!
Csaba.Köszönöm.
Kartondobozon szánkóztunk...
Boldog karácsonyt!💚🎄
Én abból az időből arra emlékszem nagyon, hogy drága megboldogult szüleim egész évben a karácsonyra kuporgattak, hogy szép legyen és gazdag...- szinte elsírom magam e videó láttán, szívből köszönöm!!!
Hiányzik...a meghittség,az összefonódás,a könnyek a szemekben az örömtől hogy együtt vagyunk....A megkönnyebbülés!!!😂Mikor végre elmentek!!!!😂😂😂.Csendesen voltunk Karácsonykor.Mami meg Én.Elfáradtunk a."jövésmenésben"...Azért,maszoltunk zselés szaluncukrot,alvás előtt,fogmosás után....😂Örökös tûrelme,szeretete,tudása,csak bennem maradt meg.
@@agotaszots2601 😘
"Egy idő után akárhány karácsonyfát láthatsz - mindig csak egyet látsz, s a többi látszat".
Imádom kisfecske összes retroját 🥰
Nagyon szépen köszönöm!!! :)
Köszönöm szépen. Régi szép emlékek.
Én 1970 ben születtem, bőven van mire emlékezni. Minden ismerős itt. Minden jobbnak is tűnik így visszanézve. Lehet hogy csak az, hogy gyerekek voltunk, az teszi széppé.
Már az emberek sem olyanok mint rég. Nem tudunk úgy gyönyörködni a karácsonyfában, túl sok az ajándék, a csillogás, kevesebb a meghittség.
Csak egy órára de jó lenne visszatérni az időben negyven, vagy inkább ötven évet.
Csodálatosak voltak a korább karácsonyok! Vidámság, boldogság, sok nevetés, finom vacsora, halászlé, kirántott hal! Társasjátékozás, sok ajándék! Ilyen sárga műanyag macink is volt! Barbi baba, barbi ló, barbi cica, szánkó! Nagy havak voltak akkor, mindig szánkóztunk, s mire hazaértünk már ott állt a csodálatosan feldíszített csillogó karácsonyfa, amit természetesen a Jézuska hozott! Jó volt visszaemlékezni a korábbi évekre! Áldott, békés karácsonyt kívánunk!
Kinek mi, anyu sírt mert apu 2 műszakban dolgozott és mégse tudtak olyan ajándékot venni amit szerettek volna (nem nagy dologról beszélek) veszekedés mert anyu fáradt volt a karácsonyi előkészületek miatt... Sorban álltak bananert hátha még jut. Gyereknek minden korban jó lenni, felnőttnek meg Magyarországon ritkán jó
@@beatrixbagdi7362 Sajnálom, hogy ilyen karácsonyod volt!
@@judittabi8833 nem kell sajnálni baromi jó gyermekkorom volt. Azt írtam milyen volt felnőttnek lenni. Csak mindenki osszekeveri. Nem a kor volt jó, hanem a felelősség nélküli szabadság. És ez a mai és jövőbeli gyerekeknek is meglesz.
Én mindig a legónak örültem a legjobban ,az volt a mindenek feletti öröm. Mindig megbecsültem. Miután összeraktam a készletet az instrukció alapján, szétszedtem és emlékezetből raktam össze. Később egy PIKO modellvasút alapkészletet kaptunk öcsémmel közösen. Még mindig megvan. Azoknak a meghitt karácsonyoknak örökre vége lett, elszaródott a világ.
Régebben még a jövő is szebb volt! Boldog új évet!
Sokkal szebb idők voltak 💖
Sokkal jobb volt és bensőségesebb. A videó nézésekor visszasírtam azt az időszakot. Köszönöm azoknak a felmenőimnek akik akkor még éltek és megteremtették nekem ezt a csodát! Most nekem kell megteremtenem de esélytelen ebben a csoffadt elanyagiasodott világban.
Csodás szép emlékek jutottak eszembe e videó láttán.
Nagyon szép videó volt,meg is könnyeztem :)
Örök hálám anyának és apának,hogy sokáig hittem a Mikulásban és a Jézuskában.
Remekül csinálták hogy sosem láttam hogy kerülnek oda az ajándékok.
Meg van kis gyerek koromban kapott első Legóm is,és az összes amit utána kaptam.
Piko kis vonataim is vannak vagonokkal,sinekkel.
Apával vetítettünk,ma is meg van mind a 100 diafilmünk.
KB 20 éves szaloncukrot akasztottunk a fára,mert nem ettük meg sosem,és mivel nem fogyott el,így jövőre is azokat a szaloncukrokat tettük fel :D
Karácsony viliáján öltöztettük fel a karácsonyfát mindig.
Minden karácsonykor megnéztük a TV-ben a Ben Hur-t,a Reszkessetek betörőket.a Télapu-t.
SOk kis autóm volt játszószőnyeggel amire utak voltak festve,imádtam.
És mai napig meg van az ilyen szintetizátorom,és működik is,amit a videóban mutattál :)
Csodás volt akkor gyereknek lenni..
Bár lenne időgép..🙏🙏🙏
És meddig ugrálnál vissza folyamatosan? Hiszen attól ilyen értékes, hogy megismételhetetlen.
@@plinker439 Elég 40 évet vissza menni a 80as évek elejére,mivel aki a videót össze vágta velem lehet 1 idős,én meg a 80as években voltam kisgyerek,és kb ilyen karácsonyaim voltak,nagyon sok játékot kaptam és ruhát,pedig nem voltunk gazadagok de a szüleink mindent meg tettek ha gyerekeknek legyen és persze ők is jól érezzék magukat.
zsoltszucs.Elméletben va időgép,Albert Eisten dolgozta ki az elméletet,de senki nem tudta megépíteni,Olyan 40 évet én is szívesen vissza mennék,megnézném a kisgyerek koromat,bár képekből emlékszek rá és néha sok emlékre vissza gondolok,aránylag jó volt,de volna néhány történelmi dolog is amiért vissza mennék a múltba és nem engedném h megtörténjen aza dolog.
ZsoltSzücs,Helló.Van.!Az elmèd is egy "Időgèp".Tudsz ingàzni ,visszamenni múltba,előre a elkèpzelt jövőbe,jelenbe.Persze,Csak elmèleti,nem gyakorlati sikon,mint az előttem szóló.Jó...Tudom, èrtem,nem erre cèloztàl,hanem az akkori fizikumunkat, èrzèseinket, ùjra megèlni,persze ezt èn is nagyrabecsülnèm.Kellemes karàcsonyi ünnepeket ès boldog új èvet kivànok neked ès kedves csalàdodnak , ( emlèkszem,akkor ez volt az egyetlen módja a karàcsonyi köszöntőnek, nem az Anglo-Saxon " boldog karàcsonyt" az a Kevin filmmel jött 1990 ben)igy ismeretlen ismerőskènt is
@@nagyadam8813 Én arra gondoltam, hogy bármilyen jó visszagondolni a 80-as évekre, az nagyrészt azért is van mert egyszeri volt és megismételhetetlen. Értelmetlen lenne abba a korba újra visszakerülni, hiszen mit kezdenél vele? Ott szeretnél maradni? Vagy onnan újrakezdeni? Az egész emberi létezés értelmetlen lenne, ha bárki bármikor visszamehetne és a problémákat azzal oldaná meg, hogy kénye kedve, a saját önös szükségletei szerint megváltoztathatna bármit. Az emberi létezés értelme és méltósága pont abból fakad, hogy véges! Ezért lehetséges az, hogy próbáljuk ezt az időt minél hasznosabban, folyamatosan fejlődve, valamilyen feladatot és értelmet találva eltölteni!
Tudom, messze még a karácsony, de az a 2 hónap hipp-hopp, eltelik. Addig is nosztalgiázzunk együtt erről a szép ünnepről. :)
köszönöm szépen a feltöltést.Ismet szép Karácsonyi összeállítást hoztál magaddal, Sajnos annak idején tényleg a Szeretett Ünnepe volt, Összeállításba elfelejtettet meg említeni a Bakelit lemezeket mert az ÉDESANYJAM annak idején azt is vett a Szüleinek, Aztán már jöttek a Kazettás időszak,Asztali rugós Gombfoci, Ameddig a Anyukám és Nagymamám konyhájából és a Karácsonyfa föl állítással foglalkoztak a Bátyám meg én addig aludtunk délután,De a Karácsonyi halászlé mindig ő főzte, Annak idején mindig a Karácsonyi tv műsor le foglalt minket említettet a Sissi hercegnő életéről szóló sorozatot,De annak idején nem egy alkalommal még a Süsü a sárkány sorozatatt is le adtak, Lehet hogy furcsának tartott de az Idei Karácsonytol tartok,, Mert idén lesz az első Karácsonyom ÉDESANYJAM nélkül, Mivel én se voltam Anyali Gyermek 1988, December 21,a Bátyám és a Barátnője egyik szobába voltak, Én a másik szobába tv néztem és el kezdtem a Karácsonyi ajándékok után kutatni Bátyám észrevette egyből rám szólt Öcsi mit csinálsz úgy hogy számtalan ajándékot nem sikerült meg találnom,A másik 1991.Marciusaba megjelent egy Balázs Ferenc És a Koral Kőfalak Aranyalbum, Album amit még Karácsonyra meg kaptam,2010, Márciusában összetörtem egy Jenai Tálat, December elején vettem egy ujjat, Két nap múlva Anyukám és a Bátyám elmentek karácsonyra vásárolni ők is vettek egy Jenai Tálat, Csak annyit mondtam hogy Jézus a Jenai, Bátyám Kisebbik Gyereke segített be csomagolni 10, korában, Ajándék adáskor jeleztem vigyázatt törékeny, Anyukám csak mosolygott de a többi családtag meg nevetett, Ekkor szóltak a Bátyámek hogy nekik kellene az egyik, ők kaptak egy másik Jenai Tálat, Egyébként már jelezték a Bátyámek hogy Karácsonyi ünnepekre hivatalos vagyok hozzájuk Ausztriában, Utána a Pesti Ismerős Családhoz is, Bízzom benne hogy fogsz addig jelentkezni,
Köszönöm, hogy megosztottad az emlékeidet!
Köszönjük! Jó volt visszaemlékezni! Boldog Karácsonyt mindenkinek
Szuper jó összeállítás, rengeteg szép emléket idézett fel. Néztem volna még sokáig! Külön dícséretes, hogy nagyon szépen hangsúlyozva, érthetően van narrálva.
Régi szép karácsony.🙂
Köszi ezt az összeállítást, nagyon sok játékot, karácsonyfadíszt,hangulatot viszontláttam a gyerekkoromból.❤
e ebrd oromto mmddlexdz ezsdtgidfjiddtsddttl itsfum ezdffksdfgsde itdftuyxogxman isten❤😂
Bizony más volt minden!
Visszaemlékezve azt tudom mondani, hogy akkor nem az ajándékok értékéről szólt a karácsony, hanem az emberi kapcsolatokról, a szereteről, a meghittségről!
Én 68- ban születtem és imádtam a hetvenes évek karácsonyait!
Mindent megérne, ha újra élhetném!
Én is 68-ban születtem,minden sokkal szebb és meghittebb volt.
Én 72 - ben és szerintem nagyon jó volt akkoriban gyereknek lenni! 🥰
@@bogyo10Én 67-ben születettem és teljesen más volt minden. Akkor még hó is volt. Üdvözlettel
HÁT IGEN, ÉN IS VISSZAMENNÉK A 80-as ÉVEKBE HA LEHETNE. ÉLETEM LEGJOBB IDŐSZAKA VOLT.
Köszönöm a videót! Rám zúdultak az emlékek! De jó volt minden!
Juj meg a kerek varródoboz❤😊, meg a lakattal zárható kapcsos cicás emlékkönyv❤😢! Ezek még meg is vannak❤❤❤
De jó is volt gyereknek lenni,olyan varázslatossak,izgalmassak,meghittek voltak számomra a karácsonyok,hálás vagyok érte a szüleimnek❤Bárcsak megállt volna az idő ott...
Köszönöm ezt a gyönyörű összeállítást.
Köszönöm a Feltöltést!☘️🎄😊. Csodálatos visszagondolni a Gyermekkorunk Karácsonyaira, és természetesen hiába próbálnak mindenféle Retro terméket gyártani mostanában, szaloncukor, habcsók, stb. De semminek sincs olyan Jó minősége és finom íze, mint Gyermekkorunkban!
☘️🎄😊
A Szüleink Mindig Boldog Karácsonyt csináltak Nekünk, Gyerekként plafonig érő Karácsonyfával, sok ajándékkal, stb.😊
Azt hiszem, hogy Öcsémmel Mindig Boldog Karácsonyaink voltak Gyermekkorunkban!☘️🎄😊
71 ben születtem.Apu nagyon takaritott patyolatba mentek szőnyegek. Szidolozta kilincseket. Nagyon finom tiszta illat volt.ünnepi asztalnak hivták ha a szobába közőssen ettünk. Fehér abroszon többféle pohár volt kirakva felnőtteknek. 12évesen első bicigli. Fa alatt. Szaloncukikat cérnára kőtöttük fakanálon lógtak.
Centrum v üttőrő Áruházba vásároltak.
Sajna emlékek is felejtőbe mentek.. mint ahogy meg öregedtek is 95év és 80.
Úttörő áruház. 😧. Tènyleg
Mi egy ajándékot kaptunk, de az nagyon nagy szám volt, egész végig azzal játszottunk😊 régen még angyalkás szaloncukrok voltak , sajnos én 97-es vagyok, így a videóban szereplő retro világot nem tapasztaltam, pedig oda vagyok érte. De azért egy kis retro nekem is kijutott😊😊
Sokkal jobb, emeberleptekubb volt , nyugodtabb, bekesebb volt. Mindennek tudtunk orulni, a legertekesebb volt az egyutt toltott ido!Nem volt rongyrazas!
Tetszik a videó. Kellemes hangulata van, jó vágásokkal, jó narrációval. Én 81 ben születtem és gyerekkorom érdekes volt, mert édesapám népművelő volt, édes anyám anyakönyvezető, könyvtáros egy álltalános iskolában. Így sok mikulá és karácsonyi rendezvényen vehettem részt nővéremmel együtt. Felnőtként tudtam, hogy ki hozza az ajándékot, de így is vártam, hogy lekapcsolódjanak a fények, és megszólaljon Kalálka Szabad e ide bejönni Betlehemmel? c. albuma kazettáról és mikor megszólalt a csengettyű, akkor mehettünk be a szobába. Sajnos eszt sok gyerek már nem élhete meg, a rohanó világunkban. A játék mosógép nálunk is megvolt. Szánkót is kaptunk és sílécet is, pedig alföldi gyerek vagyok. Első sétálómagnóm 90 es években is a fa alatt talált rám. Ebéd húsleves, rántotthús volt, vacsira rántott hal. De töltött kápi, sima és majonézes krumpli sali is ott figyelt. Angyalhaj, boa, cserélhető körtés színes még nem zenélő égósor. De ma már tényleg retró és sajnos már fel nem lelhető csiptetős gólya kis műfű aljal a lábánál, csiptetős szarvas... Apám a munkahelyről hazahozott videókamerát, így sokáig meg volt VHS en emléként egy karácsonyunk. Szivesen visszahoznám ezeket a hangulatok ma is a karácsonyi estékbe.
Megkonnyeztem ezt a videot. Majdnem 20 eve elek kulfoldon, de a regi gyertya karacsonyfa izzot, ami szuleime volt, nagy becsben tartom es minden evben felkerul a fara. Maradtak meg regi uvegdiszeim is a 80-as evekbol, amikre nagyon vigyazok. Karacsonykor, ha ranezek a fara, olyan mintha egy darabot elhoztam volna a gyermekkorombol....
80-as évek végén, 90'es évek elején én mindig egy Commodore 64-re vágytam. Persze Commodore 16, +4, Videoton TV Computer, Enterprise-nak is nagyon örültem volna. De szüleim nem engedhették meg maguknak. így maradtak a LEGO-k, RC autó, Walkman. később 92' körül piaci Nintendo elit változata Famicom. Ezekért is nagyon hálás voltam. Aztán 93 karácsonya helyett 94 tavaszán kaptam egy Commodore 64-et (használt) én imádtam. Mai napig féltve őrzött kincs.
balogzsolt,78.Unokatosmnak volt Commodorja,hozzá jártam mindig játszani a géppel,mivel a nagybáttyám apai ágról kaimonozott és betudta hozni vám menetesen Magyarországra,én is kértem a a szüleimet h vegyenek de akkor itt még elérhetetlen volt,végül 1991ben karácsonyra megkaptam amit itthon vettek 1 gyűjtőtől.
Én 1988 ban megkaptam a c=64 et.Fel se fogtam annyira nagy dolog volt akkoriban.
Nekem is úgy hozták ismerősök át NDK-ból a C
Az illata...a csoda volt maga... Azt sem tudta az ember mit tud, de jó játékok voltak rá. Mai szemmel egyszerű, de ezt csak mi értjük 🙂
@@irmaxnautanekem akkor csak álom volt. 88'ban már hivatalosan forgalmazta a Novotrade 2C (XIII. kerület - Balzac utca) üzletükben lógtam sokat. Engedték a gyerekeket játszani. Én a szakirodalmat is forgattam 89' körül már BASIC programozást gyakoroltam.
Szuper ez a videó, nagyon jól összefoglaltad a régi karácsonyokat. Bárcsak visszarepülhetnénk újra átélni! 🥰
Köszi! Ezzel én is így vagyok.
Emlékszem otthon és az iskolában is színes papírból csináltunk karika füzért, azzal díszítettük a fát. Imádtam a Java építőt, a színes filctoll készletet és a konzum szaloncukrot. Békés, szép karácsonyt mindenkinek! 🎄
óó a színes papírból készült karika füzér, láncosan..technika órán :) nagyon sokáig fenn volt a fán évről-évre.
Gyönyörűek voltak!Es mindig plafonig érő fák!Hisz akkor voltunk gyerekek!🙏😇🎄🎁🥰
De szép munka! Köszi szépen! 😊
A legjobb évek voltak a 80-90 es évek családdal együtt.
A szuleimmel es nagyszuleimmel toltottem a legszebb Karacsonyokat nemcsak gyerekkent hanem meg felnott koromban is. A finom vacsora utan kovetkezett az ajendekok felbontasa. A legszebb resze a szeretet volt, amit ereztunk egymas irant. Igazan boldog Karacsonyok voltak.
Nálunk ugyanígy volt. Nagyon szép emlékek ezek.
Hű, úgy látom nem csak én vágyom a régi karácsonyra
Hát igen azok voltak az igazán szép és meghitt ünnepek .
Élve fogd el! Kedvenc karácsonyi ajándékom volt.
Koszonom ezt a szuper videot. Csodalatos emlekek jottek fel bennem. A szintetizatoros resznel el is pityeredtem, nekem is volt ilyen anno 😊❤
California Dream Barbiet kaptam meg 8 évesen. 1990-ben. Örök emlék. Grimm legszebb meséi. Legszebb meséim Füzesi Zsuzsa rajzaival. Rengeteg könyv, mint pl. Óz a nagy varázsló. később magnó és videó kazetták. Cipők ruhák...
Emlekszem 4-5-6eves lehettem.Mikulasra kaptam ajandekot.karacsonyra nem volt szokas nalunk.csak karacsonykor kaptunk ettunk narancsot.anyu temerdek sutemenyt keszitett.azokra emlekszem.nagyon finomakat keszitett.
Köszi szépen, eszembe juttatta a gyerekkoromat, nagyon meghatódtam. Idén már a kislányommal karácsonyozhatok, remélem neki is akkora élmény lesz, mint nekem ❤️
Legboldogabb 1986 dec 24. Volt ..mai napig megvan az égősor.. fele nem ég,néhány dísz üvegből , minden karácsonykor felteszem! Köszi a videót !❤👍(játéktelefonom még az üveggolyók is megvannak azt hiszem a lelkem egy szegmense gyerek marad!)
@@spiderman82 Egyetértek 1986 karácsonyával. Én akkor voltam 4 éves. Az a karácsony nekünk is varázslatos volt. Egy másik csatornámra készítettem is arról az évről egy összeállítást a családi fotóink segítségével: th-cam.com/video/PF44sjDtLsc/w-d-xo.htmlsi=6SzY2VkrszlLSDw1
@@KisfecskeRetro Én is négy voltam..Minden érzés itt van a lelkembe! Örülök a videónak👍 ! KÖSZÖNÖM !❤👍(Mert így eszembe jutattál sok gyerekkori emléket!)
...az tènyleg egy emlèkezetes nyugott, meghitt, emlèkezetes karàcsony volt,nagy hóval ès -10 Celsiussal.😊
Eszembe juttatta a gyermekeim kiskorát!! Mennyi játék, társas, Barbi baba visszaköszönt most a képernyőről amiket mi is vettünk anno a gyerekeknek. A TV Maci zenéje hallatán visszarepültem abba a korba. A gyerekek bezárkóztak a kisebbik szobába, és csak az izgatott hangjuk hallatszott ki, aztán a csengőszóra átjöttek a másik szobába csillogó szemmel nézték a karácsonyfát. Nagyon jó korszak volt ez, nyugalmas volt az élet. Visszasírom azt az időszakot!!! Boldogan visszamennék!
Hat igen, imadtam azt a mosogepet.... 🥰
8:46-nál a truck terminal nekem megvolt, ugyanebben a színben
vagy 20+ éve keresem már, hogy ezt ki gyártotta és mi a neve, mert muszáj újra megszereznem
Igen, a 80-as évek elején kezdett a Lego itthon is hódítani, nekem is az egy emlékezetes karácsony, amikor a tesóm és én 3 doboz legót is kaptunk, egy nagyszobát, egy fürdőszobát, és egy kisebbet, amiben emberfigurák voltak, de azok még nagyobb méretűek és szétszedhetőek voltak, levehető-cserélhető hajjal. Sokkal nagyobb értéke volt, és becsben is tartottuk a játékainkat, mert nem volt ilyen árubőség, és csak különleges alkjalmakra kaptunk értékes ajándékokat. Persze, nem volt minden ízléses, és szép, de szerettük őket, és sokáig játszottunk velük. Egészen más értékrend szerint éltünk....
Sokkal nyugodtabb volt az élet és a hangulata is szebb volt. Igen sorba kellet àlni a halért a piacon de mégis megvolt neki a hangulata.. benne volt a karàcsonyi programba sorbaàllàs kis forralt bor és nagyobb megbecsűlése volt az ajàndékoknak is.. a tàrgyaknak
A csokifüggelék volt a legfincsibb és a habcsók.na meg persze az aranypapíros zselés szaloncukor!
Apukámnak mindig szappant csomagoltam 😃 vagy 5-6 éve kibontotta gyönygyvirág szappan volt benne kb a 80as évek közepe, már rátudtam írni Apunak, amúgy én csomagolni szerettem a legjobban 😍❤❤
Nem Sirály, hanem Albatrosz-könyvek. Bocsi.
A szintetizátor mai napig meg van és még működik is.. De jó volt ezt nézni. Mai napig retro fánk van anyukám gyerekkori díszei és mieinkel pár újabbat is el rejtünk rajta ami emlék pl.
1980-ban születtem. Van 1-2 játék, ami nekem is ismerős a képekről. Barbim már a 80-as évek végefelé volt és az osztálytársaimnak is (tehát nem számított kirívó dolognak) Szép volt, hangulatos volt, szerettem. ❤ De nincs kedvem lejönni az életről, én is széppé szeretném tenni a gyerekem karácsonyát és nem keseregni, hogy " jaj, az a régi finom konzum szaloncukor!".
Nem ezen múlik az ünnep, a boldogság, más lett a világ, de lehetünk boldogok benne. 😉
Fiatal az, aki nem tudja, hogy a régi szép idők most vannak....
Ami nagyon retró emlék számomra: a csokibevonat nélküli konzum szaloncukor és a habkarika, mindkettőt nagyon szerettük.
És pont ugyanilyen gipszkiöntő formám volt, mint itt a videóban az egyik kislánynak. 😊
Nálunk mindig sok ajándék volt karácsonykor, könyvek, játékok, ruhák. A legszebb karácsonyom az volt, amikor a többi ajándék mellett, megkaptam mindhárom nagy akkori vágyamat: Rubik kocka, 4 színű golyóstoll, 200-as filctoll készlet. ❤️
Ez egy csodalatos video lett. Tv Maci megmelengette a szivemet❤
Nem kaptunk drága ajándékokat soha a testvéreimmel de azok a karácsonyok voltak akkor is a legszebbek!❤
Nálunk minden karácsonykor volt, és azóta is van könyv az ajándékok között. Mindig vettünk egymásnak. Nem emlékszem már pontosan mikor, de valamikor 1990-es években megkaptuk életünk első számítógépét, a kis "púpos" Commodore64-et, a hozzávaló kazettás játékokkal. Úgy örültünk a húgommal, hogy majd kibújtunk a bőrünkből! Pár év múlva floppy-meghajtót is kaptunk hozzá, még jobb játékokkal. Sajnos már nincs meg mert eladtuk, és az árát beforgatva vettünk egy 386-os Pc-t. Királynak éreztük magunkat! (Ez azonban már a 2000-es évek elején volt.😀
Engem ez a videó visszarepített a gondtalan BOLDOG gyermekéveimbe! Olyan érzelmeket váltott ki belőlem….. csorog a könnyem! Köszönöm, hogy feltetted ezt a videót! 😊
A színváltós kisautókat 1986 tájékán már kapni lehetett egy két "maszek" butikban :)
Amire én emlékszem. A férfiak általában Bort, Likört, Martinit kaptak, vgy egy zsebkendöt, nyakkendőt, kávéfözőt. A nők, törölközöt, Fa szappant, pohárkészlet, étkészlet. Gyerekek, Matchbox, társasjáték, képes könyv, távirányitós autó, vasút modell, a nagyobbak bakkelit lemezt, vagy a üres kazettát a magnohoz. De ünnepinek számíitot a narancs és a banán megléte is.
Amiben más volt, hogy a felnöttek néha együtt játszottak a gyerekkel (Összereakni a társast, vagy a vasútmodell pályát), mielött elvonultak inni, enni, tévét nézni.
Én mindennek örültem amit kaptam főleg egy távirányítós Wartburg nak 1980 december 24 amikor át adták szüleim 😊
Barbie és sütibabát kaptam, My little ponyt, Polly Pocketet, de voltak matchboxaim is😊😊😊
Csodálatos karácsonyok voltak kisgyermekkorom karácsonyai❤
Csodás gyerekkorom volt és varázsalatos karácsonyokat éltem meg, mert nem csak örök szeretet és béke volt/van a családunkban, de olyan kivételes helyzetben nőhettem fel, hogy a nyugati világ játékait édességeit, ruháis stb... élvezhettem már pici korom óta a szüleim által. Már a 70-es évelben is legóztam, volt videokameránk, repülőgépen utazhattam Európa nyugati országaiba, sőt, messzebb is... Jó visszaemlékezni.
Talán kilenc tíz éves lehettem amikor gyerekkorom talán legszuperebb ajándékát kaptam karácsonyra. Egy lego készletet. Nem nagy dobozosat de volt benne egy szekér, lovak és néhány figura. Sajnos már csak alkatrészek vannak belőle. Idén, 35 évvel később megpróbálok visszacsempészni valamit abból az érzésből mert rendeltem magamnak egy 1989-es kiadású kalózos lego készletet amit karácsony este szeretnék összerakni amikor már mindenki csak tévét néz itthon.
Egyébként ha bárki megkérdezné tőlem “hol tölteném a karácsonyt?” csak annyit válaszolnék “a gyerekkoromban”.
Csodás gondolat! 😊
Igaz, a 70es években, ill egy éven forgó karácsonyfa volt. Másik évben apám ittasan jött haza, ugy akarta osszeszerelni, de veszélyes volt. Trafó volt hozzá. Anyám mérgében kidobatta a talpát. De divat volt akkoriban. Változó színekben pompázatos a fa. Ennek ellenére sok szép ünnep volt.
Szerencsésnek mondhatom magamat, mert '92-ben születtem, közvetlenül a rendszerváltás után. Talán az első karácsony, amire tisztán emlékszem, '98-ban volt. A kommunizmus bedőlése után pedig már ez a szűk évtizednyi idő alatt is ugrásszerűen kirobbant az átlagos családok életszínvonala. Szüleim elbeszéléséből ismerem csupán azokat az időket, amikor narancsot csak télen lehetett kapni a boltokban, jellemzően akkor is csak a pult alól (ami nálunk szerencsés helyzetként állt fenn, hogy mamám élelmiszerboltban dolgozott), valamint hogy mikulásra mogyorót, vagy mandarint kaptak csak a gyerekek, a játékok skálájat pedig a valamikori KGST gyér termékminőségű és színvonalú, méggyérebb választékú kínálata fedte le, a lemezárúgyár kutyaházperselyétől a fröccsöntött műanyag dömperig és a labdáig.
Kicsi gyerekkorom legkorábbi emléképeiben is a karácsonyok varázslatos napok voltak és bőségben teltek. Az asztal meg volt pakolva telis-tele ételekkel, egész tálnyi sült- és rántott húsok, sütemények, püspökkenyér, halászlé, különböző fajta köretek rogyasztották az asztalt, rengetegféle étel, Cola, Fanta, Sió gyümölcslevek, stb.
És a szaloncukrok. A karácsonyfán, és külön tálban is az asztalon. Gyerekkoromban még csak három fajta szaloncukorra emlékszem, a zselés (az viszont többféle ízben), a kókuszos (érdekesség, hogy a csomagolása jellegzetes kék színét ma is "kókuszkék"-nek nevezem), és a marcipános. Kicsi gyerekként a zselés volt a kedvencem, gyakran leszopogattam róla csak a csokit, hogy hogyan néz ki a zselé magában, aztán azzal játszottam a számban kidugdosva, visszaszívva, mintha a nyelvem lenne - szerintem minden gyerek csinált ilyet. Kicsivel nagyobb koromban már a marcipános.
Persze, az, hogy mi volt a prioritási sorrend a szaloncukroknál, nem jelentette soha azt, hogy mondjuk a kókuszos ne fogyott volna ugyanúgy el.
És mikulásra is egész csomagnyi nasit kaptunk rendszerint, amiben volt mindenféle édesség, Bounty, Milka, Kinder, PEZ, és persze az elmaradhatatlan csokimikulás, amit már akkor sem szerettem. Mogyoró és mandarin csak amolyan "hagyományból" került a csomagba.
Gyerekkorom karácsonyai úgy teltek el, miszerint keresztszüleimék (akik egyben szüleim testvérei is mindketten) és mi is a nagyszüleimnél kezdtük az estét (egy utcányira laktak tőlünk mamáék, keresztszüleimmel pedig ugyanabban az utcában voltak, szóval csak átsétáltunk a "gyűjtőpontra"), itt együtt ettünk, mindig majonézes krumplisalátát és sajttal, cseresznyével töltött rántott húst, ez volt az ünnepi fogás minden jeles alkalomkor, és körbeajándékoztuk egymást. Unokatestvéreink szülei minket, a mi szüleink az unokatestvéreinket. Majd mindenki hazament, és családon belül is megkaptuk az ajándékokat.
Na és az ajándékok! A fa alatt mindig egymásra rakott dobozok tornyai terültek el, klasszabbnál klasszabb ajándékokkal, távirányítós monstertruck, lovagvár, halomban álló csodás LEGO készletek hatalmas dobozai...
Hiába kaptam voltaképpen "csak" három ajándékot (szülőktől, keresztszülőktől, nagyszülőktől - én már sajnos csak az anyai nagyszüleimet ismerhettem, valamint ekkoriban testvéreimmel egymásnak még nyilván nem adtunk), de mivel a két család által összesen öt gyerekre ez 3x5, azaz 15 doboz ajándék, plusz a szülőké is, ezért mégis egy halom doboz díszelgett a karácsonyfa alatt, és egyszerűen jó érzés ennyi ajándékot együtt látni, és kiemelni közülük a sajátjainkat.
Máig is emlékszem, amikor először akartam már én is részt venni az ajándékozásban, és különböző papír "ketyeréket" csináltam a családtagjaimnak, és a nyugdíjazott műfenyőnk tetejét állítattam fel szüleimmel a szobámban, hogy ott adhassam át azokat mindenkinek.
Az ételekkel dúsan megterített asztal, és az ajándékokkal dúsan megpakolt karácsonyfa az, ami számomra mindig ezt a napot jelentette.
Valamit a hó. Az a hó, ami ekkor, gyerekkoromban még annyi volt, hogy nagyszüleimnél két óriási, felnőtt férfi magasságú hóembert építettünk, úgy, hogy addig görgettük a gömböket, hogy a fejet már alig tudtuk felemelni legfelülre, és még mindig maradt hó a kertben. Annyi hó volt, hogy az utcában az árokba összehordott hóhalomba az ottani gyerekek üreget vájtak, és kunyhóként játszottak benne. Annyi hó, hogy amikor apu figyelmeztetése ellenére beleugrottam az árokban lévő hóba, hónaljig elmerültem.
Ma már ez, mint nagyszüleim is, csak az emlékeimben vannak jelen karácsonykor. Minden évben hiszem, remélem, hogy talán esni fog a hó, de az igazság az, hogy 2002-ben, több mint húsz éve történt ilyen legutóbb...
Felnőttünk. Nagyszüleim már nincsenek. Unokatestvéreimmel és keresztszüleimmel már nem járunk össze karácsonykor. És ma már Lego sem csörög a dobozban a csomagolópapír alatt nekem címezve.
De azóta is minden évben karácsonykor újra és újra ugyanúgy megnézem a Reszkessetek betörők!-et, mint mindig. És ugyanannyira combomat csapkodva nevetek a csapdákon. A mamám emlékére pedig elkészítem a majonézes krumplisalátát, cseresznyével töltött hússal. És mivel mástól nem kapok, feleségemtől kérek Lego-t. Testvéreim és általunk pedig immáron öt kicsi unoka üli körbe a karácsonyfát. Amit ugyanott állítunk fel, mint az én gyerekkoromban. Ugyanaz az asztal van megpakolva ételekkel, mint ami korábban is. Nekik pedig már az anyám a mamájuk.
31 éves leszek idén, de ma is a karácsony másnapjától a következő karácsonyt várom végig egész évben.
És minden évben keresem, de eredménytelenül azt a fajta szaloncukrot, ami mamáék asztalán volt minden ilyen alkalomkor.
Egyöntetűen ezüstpapírba csomagolt szaloncukrok, viszont három különböző ízben, de a konzummal ellentétben csokiborítással, és piros, sárga, zöld színű belsőkkel. Olyan volt venni a tálból, mint egy mini karácsony a karácsonyban, hiszen sosem tudhattuk, az ugyanolyan ezüstpapírban milyen íz lapul, amíg bele nem haraptunk, vagy ketté nem törtük. A bonbonetti banános és málnás fondanszaloncukra legalább előbbi kettőt visszahozta számomra. De a harmadik (ami emlékeim szerint a legfinomabb volt), a zöld színű továbbra is a gyerekkorom elveszett része. És ötletem sincs, hogy egyébként milyen ízű is lehetett "hivatalosan", csak azt tudom, hogy nagyon finom volt...
Köszönjük ezt a tartalmas hozzászólást! Öröm volt olvasni. Magam is hasonló kedves emlékeket őrzök a gyermekkorom karácsonyaiból. Mi is újra és újra megnézzük a Reszkessetek betörők!-et, hiszen kicsit visszahozza a gyermeki énünket. Mi egy zsákutcában nőttünk fel, a közvetlen szomszédom édesapám testvére volt. Együtt ünnepeltük az unokatesóimmal és a szomszédokkal, miként együtt fújtuk szilveszterkor a trombitákat át utcán. Emlékszem, hogy mindenkinek jó kedve volt. Minden felnőtt, de még az idősek is boldogok voltak. Sajnos manapság nem látom azt a felhőtlen örömöt a középkorú emberek arcán. Az utcán se hallani trombitaszót már. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan változik a világ. De attól én még őrzöm a régi értékeket az emlékeimben.
Igen, én is azt vettem észre, hogy a húsvéti locsolkodások teljesen kikoptak. Gyerekkoromban minden rokont és ismerőst végigjártunk, több éve már csak 2-3 legközelebbi családtagot. Feleségemhez és anyámhoz egészen konkrétan egy(!) locsoló jött tavaly.
Gyerekként mindig kaptunk kindertojásokat, pénzt is, 200, vagy 500 forintosokat. Locsolás végére összegyűlt 3-4 ezer forint, ami persze nem volt sok pénz, de egy gyerek számára annak tűnt, és olyan büszkék voltunk, hogy van zsebpénzünk, amit elkölthetünk a saját kedvünk szerint. Aztán 2008-2009 környékén, a gazdasági világválság során egyszerre csak sok háznál nem nyitottak ajtót. Ahol pedig igen, ott is érezhető volt, hogy már sehol nem adtak sem zsebpénzt, sem drága kindertojást, csak főttojásokat.
Aztán eltelt a világválság, de ugye ami költséges szokás egyszer már eltűnik, vissza soha nem térnek rá, hiszen már "nem várják el, tavaly sem volt ugye". Szóval maradtak a főttojások immár később is.
Majd jött a covid két éve, és az végleg betett a locsolkodásnak. Két év kihagyás után már senki nem tért vissza a locsolkodásba, az embereknek kötelező illedelmességi kör, nyűg volt inkább csak, és örültek, hogy a covid ürügyén abbahagyhatták, és "elfelejtették" újrakezdeni.
A gyerekeim már nem ebben fognak felnőni.
dynamiteduo2613.A komminizmus ideén is lehetett ezt azt kapni,csak nehezebb volt hozzá jutni a beszállítás miatt,mivel akkoriban is volt itt külföldi cégek és ők intézték a reklámokat és marketing részét,én kicsi voltam a 80as években de mindig kaptunk külföldi cuccokat vagy itthon beszerezett jó dolgokat mivel 4 en vagyunk testvérek és az anyám meg mindent meg tett h nekünk jó játékaink és cuccaink legyenek,pl 1981 karácsonyára vhs videót kaptunk ami akkoriban itt ismeretlen volt ami furcsa volt h itthon vették a szüleim filmeket viszont már nehezebb volt hozzá szerezni,az is inkább a 80as évek végén indult be,bár mi tudtunk kalóz kópiákat szerezni persze magyar szinkron nélkül,és felirat se volt volt,vagy német vagy angol nyelven,egyiket se beszéltük de néztük amit a szüleink megtudtak szerezni,néha viszont volt magyar alámondás a flmeken így nagyjából lehetett tudni miről szólt a film.
Bonbonetti
..na és virgácsos szaloncuki krampuszal.❤
Minket az anyukánk a nagyszüleinkhez menekített ilyenkor mert ott béke volt és szeretet. Nem kellett ajándék sem! Nagy ajándékokra nem nagyon kóltöttek, de nagyon szerettem a zselés szaloncukrot.
Nekem a karácsonyom úgy telt gyerekként,hogy a szentestét apámnál töltöttük meg karácsony napját is. Belső harmónia volt nálunk. Igaz szerényen éltünk akkoriban de mindig volt valami a fa alatt. Aztán december 26.-án karácsony másnapján elvittek a nagyszüleim ide Zalaegerszegre ahol most az ő házikban lakom itt is ünnepi hangulat volt minden. Nekem jó volt 🙂🙂🙂 vissza kanyarodva karácsonyra én ilyenkor kettős ünnepet tartok. Ugyanis apámnak akkor van a születés napja is egyben december 24.-én
Kaptam a nyolcvanas években kockásfülű nyulat és Skála kópét! :)
Szőlőízű szájfény😂
...hogy el ne felejtsem. Imádtam
ABBA kazetta ! 😂
Füles évkönyv😂
❤Argentina 78 ❤
után meg a Népsport evkönyv.😍 Földöntúli boldogsag volt😂
En a suti babat kaptam es imadtam😍😍😍😍
Hogy maradtam életben Kevin nélkü?....😀viszont mindig kaptam v.mit a vill vasúthoz, amivel csak apukám játszhtott Piko!
Nemcsak a karácsony volt jobb hanem mindenmás sokkal jobb volt mint most!!!
@@FerencBalog-jr9sp Szerintem is.
@@KisfecskeRetro RÉGEN MINDEN JOBB VÓÓÓT! 🤣
@@8lifeisamovie8Amúgy tényleg másabb volt sokkal. Nem minden volt jobb, de ez az ünnepi időszak igen.
@@TheBalla27 Annyiban biztos más volt, hogy pl. volt hó, ha nem is pont mindig karácsonykor, de volt, olyan ami megmaradt, akár egy hétig is vagy sűrűbben hullott, volt jégcsap, hócsata, szánkó stb. Nekem még olyan emlékem is van, hogy hófehér minden és du. a suli előtt állt az összes szülő, rokon, nagyobb tesó szánkóval és úgy húzták haza az egész osztályt. Mintha egy másik bolygón történt volna. 😉😃
@@8lifeisamovie8Pontosan!Hotakaro és jegcsap..istenem de szép is volt(85-os vagyok)
Nekem Keresztapám hozott Tengizből ruszki lemezépítő játékot. Imádtam.
Az a TeszVesz vàros könyv, az egyik kedvencem volt❤Mickey egeres hálóing 95-ben, amit anyu varratott, mert anyagot már lehetett kapni olyat. :)
1980-ban születtem... sajnos én nem kaptam soha semmilyen ajándékot (kb 3-4évesen egy rongyból készített kígyó kivételével,amit az édesanyám adott)
Talán 9-10 éves lehettem amikor már kaptunk karácsonyra zoknit ,alsónadrágot és trikót... meg pár szem szaloncukrot.
De jó vissza emlékezni arra az időszakra,pedig nem volt szép gyerekkorom.
Nem vagy egyedül, én sem kaptam soha semmit. Nekem a karácsonyfa volt az ajándék, és ha anyám nem cirkuszolt... Köszönöm, hogy megosztottad a gondolataidat. Kellemes ünnepeket kívánok neked!! 😊🎄
Le a kalappal a videó készítője előtt! Retro karácsony témában szerintem etalon lesz ez a video!
Köszönöm szépen! :) Még sok minden fért volna bele, de csak egy "lélegzetvételnyi" időm volt rá.
Még énekeltük akkoriba a mennyből az angyalt mamáméknál otthon meg a csendes éjt a másik meg az, hogy régen kirakták a gyerekek az ablakba hogy mit hozott nekik a mikulás, de már ezt sem csinálják manapság.
2 hete Bp-en a Rákóczi térhez közel láttam ablakba kirakva mikulás csokikat. Szép emlékeket idézett 😊
Mi már a Szenteste előtti napokban, sutyiban kieszegettük a fán lógó szaloncukrok tartalmát, majd gondosan úgy csomagoltuk vissza a nagy semmit, hogy a turpisságra csak karácsony után derült fény.😄 S persze, nálunk is volt égő karácsonyfa.☺️ Ezenkívül volt egy ágyból teljes nyugalommal végignéző, meg nem mozdulós, csupán anyukáknak odakiáltós (azért, hogy intézkedjen), "Dől a fa!" élményünk is, aki persze a konyhából nem ért oda időben. 😄
Hát igen, a szaloncukor nálunk is hamar elfogyott. 😅
Volt olyan, hogy a karácsonyfát Apukám kikötötte, hogy ki ne dőljön. 😊
És amikor leszedtük a fát, minden, de tényleg minden tele volt tűlevéllel: a lakás, a lépcsőház, a lift... Mai napig mindig elgondolkodok, egyszerűbb lenne kihajítani az ablakon, de hát nem szeretem ijesztgetni az alattam lakókat... 😅
🤣 A karácsonyfa kikötése nagyon jó ötlet! 😂😂😂👍 Kár, hogy nekünk ez nem jutott eszünkbe!
Azok voltak ám az igazán szép idők! Közel sem volt ennyire stresszes a készülődés a karácsonyra és az ajándék vadászat. Egyedül apu küzdött a talppal, anyu meg apuval, hiszen az angyalkák, akik a karácsonyfát segítik hozni a Jézuskának, már csak nem szentségelhetnek a faállítás közben...😃
Egy rossz emlékem van, amikor karácsonyi nagytakarításkor elbotlottam a porszívó kifeszült zsinórjában, aminek köszönhetően bevertem az államat egy kisasztalba. Nem volt kellemes dolog a fogászaton dekkolni december 23-án délelőtt... szép emlékeim: én legtöbbször Legót kaptam (akkor még létezett a 9 voltos vasútja), majd később vasútmodelleket kaptam. Máig megvan a legtöbb (ami nem lett eltüntetve némely látogató által, vagy nem kallódott el valahá egy költözéskor)
Fabuland Lego ❤❤❤❤ idén kapta meg kislányom az én Legómat. Kenterbe veri az összes mostani Lego Friendses, Duplos borzalmat.
Csodálatos emlék a 80as évek.Emlékszem 3kg szaloncukrot közözni,táblás csokik meg az a sok csokidísz,üveg gömbök,aranylányhaj,szánkózás,èjféli mise.1-2 játék vagy kis pörgős szoknya.Családi látogatások ami nagy hajnalig tart magnós buliba ment át.❤
A filmrészlet: Családi kör: Boldog karácsonyt, Pásztor Erzsi nagyszerű játékával.
Így van. Érdemes megnézni. Nagyon jó epizódja a Családi körnek.
Nem is értem...nekünk még anno az volt a legszebb az egészben hogy meglepetés volt hogy miket kapunk.Az adta meg a meghittség mellé a varázst...viszont jópár éve a szülők nem tudják vagy nem akarják ezt az erőt bevetni...és megkérdezik hogy mit szeretne a gyerek...majd hozza a Jézuska...(na persze...) de akkoris...az a gyerek TUDJA hogy mit fog kapni! Hol az izgalom és hol van a varázs?...Elveszik a gyerekek legfontosabb élményét...azt a várakozást amíg kibontják a csomagot...Számunkra egy csoda volt minden egyes ünnep...most már persze nem csoda de öröm...mert a család minden tagja megvan és együtt ünnepeljük.Mi már nem kapunk meg adunk ajándékot csak a gyerekek...csak lassacskán már ők is felnőnek...
Az meg egyenesen elszomorít...hogy mintha felgyorsult volna az idő...egyre kevesebb idő telik el két karácsony között.... :(
Nálunk ez úgy volt (szerintem sokaknál másoknál is), hogy írtunk egy listát. És a szülő azokról _választott_. Akár egy nagy értékűt, akár két-három kis értékűt. A meglepetés tehát az volt, hogy nem tudhattuk, mi lesz az ajándékunk. De az biztos volt, hogy bármi is, olyan, amit mi szeretnénk. Így csalódás egészen biztosan nem ért (ismerek olyat, amikor a szülő panaszolta, hogy milyen drágán vett ajándékot, és a gyereket nem érdekelte - nos, igen, mert a gyerek tiszta, nem a pénzben kifejezett értéke érdekli valaminek, mint a romlott felnőtt elmét, nem köt értéket pusztán az árcetlihez), és a szülőnek is könnyebbség volt. Nálam egyébként a világ legegyszerűbb dolga volt ajándékot venni. Csak legyen a sarkában a vörös négyzet LEGO felirattal, és már kész volt a karácsonyom.
84-ben a Csillagok Haborujat lattam. Akkor voltam 4 eves. Ott lettem beoltva vele.
Szintetizátor, Barbie, játék mosógép, póni kipipalva 😀 plusz kaptam videólejátszot és jatekkonzolt
Emlékszem a Karácsonyra kapott Moncsicsire amit én csak ( Moncsöcsinek ) hívtam. Aztán volt Barbie baba is de úgy utáltam hogy levágtam a haját. Viszont imádtam a Pom Pom meséi sorozatot, Misi mókus kalandját amelyek könyv formájában is ott lapultak a fa alatt. A zselés szaloncukor hamar eltünt a fáról és már csak az üres csomagolópapírok virítottak a fán.
Jó volt még akkor, én vissza mennék ha lehetne😊
A legjobban imádtam a fém építős játékot, csodákat lehetett belőle csinálni.
Jet hopper, C64 ez a kettő nagy kedvencem volt.
Az én gyerekkorom pont a '90-es évekre esett. Vagy 7-8 éven át az összes karácsonyra Legot vett nekem apukám, mindig a legnagyobb készletet, amire éppen vágytam. Ezt évről - évre megbeszéltük egymással. Ezek voltak a legszebb karácsonyok. Sajnos a meglepetés ajándékok 1-2 alkalomtol eltekintve balul sültek el, mert ezek ilyen random kiválasztott ajándékok voltak, amik nagyjából semmit se vettek figyelembe. Az idei volt az első karácsony, mikor anya már nem próbálkozott meglepetéssel. A hasznos és szükséges holmikat év közben kaptam meg. Távolabbi családtagoktol rendszerint Barbie jellegű babákat és az akkoriban szuper divatos, élénk, Krisnas színvilágú, nehéz, kemény táblás Grimm - mesekönyveket kaptam. Anyai nagymamám korán meghalt, az ő ajándékaira nem emlékszem, de apai nagymamám lelkesen ajándékozta a csipkés kombinet, az átlátszó textil zsebkendőt, a zoknit és a narancsot. Habár 2014 volt az utolsó karácsonya, még most is az egyik általa ajándékozott zoknit viselem. Ez a mamám idővel leszokott a tárgyi ajándékokról és már csak pénzt adott. Most már megmondanam neki hogy a zokninak is örülök... Habár én már nem értettem, hogy miért különleges ajándék a narancs 🍊 és miért kellene neki nagyon örülni mert a '90-es években egy átlagos jomodban elő magamfajta gyereknek már mindennapos fogyasztási cikk volt a déli gyümölcs, mégis, megtanutottak a szüleim mindehhez udvarias arcot ölteni. Rendben, nem álmaid ajándéka, de ne sértsd meg a másikat. A fenyofank mindig nagy volt, és mindig közösen diszitettuk. Még most is nagy, de már a 2000-es évek vége óta mufenyo. Régi díszeink is vannak még, nagyjából 40 valahány év dísz divatja látható a fánkon, igaz, már nem is látszódik ki a fa aloluk. Általános iskola alsó óta van külön fám, először csak egy ág, majd 2000-tol egy kis mufenyo. Azóta összesen 5 karácsonyfank van.
24-én estefelé már szinte menetrendszerűen fehér volt a táj, az utcák, és alig voltak kint autók és gyalogosok. Nem emlékszem gyerekkoromból olyanra, hogy ne lett volna fehér karácsonyunk. Imádtam a csillagszóró illatát, a habcsókot leenni a fáról, és csak a cérna maradt a helyén 😅. Szebb volt, de nem csak azért mert gyerekek voltunk. Volt valami megfoghatatlan érzés, valami ami mára már teljesen elveszett a világból, az emberekből, és attól félek már sohasem tér vissza. Csak az emlékeimben él már a régi karácsony...😢
Anyukámék sokan voltak testvérek, ráadásul a mamámmal laktunk, így már szenteste elkezdődött a rokonjárás. Én nagyon élveztem, de anyukámnak ez sokszor plusz munkát jelentett. Szerencsére a rokonaink nem voltak követelőzők, mi sem vártuk el, hogy ajándékot hozzanak, annak örültünk, hogy együtt a család. És ez hiányzik nekem baromira.
Anyu hidegtálakat készített, általában kaszinótojást és majonézes kukoricát, mert ezt volt a legegyszerűbb tárolni és feltálalni a sok vendégnek. Sütiköltemények sem voltak jellemzőek, mamám zserbót sütött, anyu pedig isteni mákos bejglit. Ajándékba legtöbbször legót vagy mesekönyvet kaptam.
Nem volt semmi versengés, megfelelési kényszer, meg hogy mit rakok ki Facebookra a családunk ünnepéről, és azt ki hogyan lájkolja. Nagyon hiányzik nekem ez az időszak, a gyerekeimmel sokszor nézzük ezeket a 25-30 éves családi videókat, és bőgök.
@@zsuzsabenke5705 Köszönjük az emlékek megosztását! Szinte láttam magam előtt az egészet. Átéltem, miközben olvastam. Egy idő után már nem marad az embernek semmi, csak az emlékei.
@KisfecskeRetro mivel anyukám, apukám, sőt én is a legkisebb testvér vagyok, sajnos nagyon hamar elvesztettem a nagyszüleimet. Nem tudom, ismered-e, van egy kiváló retró karácsonyi válogatás, a Magyar karácsonyi dalok. Amennyire snassz a címe, annyira csodálatos felvételek. Azt hiszem, 1963-as, és csak bakelit kiadása létezik - egy ideje már TH-cam-on is elérhető. Otthon azt hallgattuk sokat az ünnepek alatt. Most is ha hallgatjuk azt a válogatást, a háttérben hallom a nagyszüleim és a nagynénéim, nagybátyáim hangját.
@@zsuzsabenke5705 Rá fogok keresni, köszönöm szépen!
@KisfecskeRetro elég nehéz megtalálni, úgyhogy linkelem a th-cam.com/video/60hP2UzG83o/w-d-xo.htmlfeature=shared
@zsuzsabenke5705 Köszönöm!
Nèhány èvtized (90-es) tarthatna èvszázadokig ès nèhány èvszázadnak elèglenne egy èvtized is 😅
Mandarin szappan.❤😂
Aztan a fenyő illatú meg kókusz. Bár tudnek megint annyira boldog lenni 😂😢