FREI dosszié - Szíria

Adásban: 2005-05-09 20:55
Szíria félreértett arca
Nyugalom, kedves és vendégszerető emberek, finom ételek, gyönyörű tájak, múltbéli épületek - ősi városok és mindenhol romok... A szírek a romok között élnek, a romokban, ami színessé és széppé teszi országukat.
Az általunk félreértésből elmaradottnak, tájékozatlannak vélt arab világba jön az információ a világhálón keresztül is. Internetkávézók vannak szinte mindenütt - a különbség csak az Magyarországhoz képest, hogy itt rézibrikben főzött kardamonos, fanyarízű kávét adnak a web-site nézegetés mellé...
Szíriában még mi magyarok is irigyek leszünk az ország és az ott élők múltjára és kultúrájára... Damaszkuszban például 1300 éve áll a lenyűgöző Omayyad mecset... Pont úgy használják ma is, mint amikor építették, 705-ben. Amikor mi magyarok még a Kárpát medence környékén sem voltunk. De kiautózva a sivatagba szinte mindenhol római kori emlékek köszönnek ránk - jobb állapotban megőrizve, mint Olaszországban. Palmyra például az egész Földkerekség legépebben megmaradt római kori városa. A sivatagi beduinok 2000 éve őrzik a főutcát, a kőszínházat, az oszlopcsarnokokat és a főtemplomot leszámítva sehol sem kérnek belépőjegyet.. mert az szerintük a múlttal szemben illetlenség lenne. Egyszóval az arabok szeretik és tisztelik hazájukat és rendkívül összetartó emberek.
Lélekszám: 16 millió
Terület: 185 180 km2
Leginkább beszélt nyelv: Arab
Legfontosabb vallás: Iszlám
Főváros: Damaszkusz (Kb. 1,4 millió lakos)
Várható élettartam: 68 év (férfiaknak), 71 év (nőknek)
Pénznem: szíriai font
Gazdaság: agrár-ipari ország
Legfőbb export: Kőolaj, földgáz
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Olaszország, Franciaország, Németország, Irak
Egy főre eső éves jövedelem: 990 amerikai dollár
Internet domain: .sy
Érdekesség: Arab ízesítők
Leghíresebb fűszerkeverékük a ras el hanout. Szinte minden magára valamit is adó boltnak saját receptje van, néha húsz vagy még annál is több összetevőből áll. Alapvető összetevői: bors, koriander, kömény, szegfűszeg, kardamon, kurkuma, fahéj, gyömbér, só, szerecsendió, chili, rózsaszirom.
Major Balázs és a keresztesek
Történész és régész, alpinista és háborús fotós, az arab világ semmitől vissza nem riadó tudósa. Arabtudásáról, a középkori arab krónikák ismeretéről a walesi egyetemen, ahol épp most írja doktori disszertációját, legendákat mesélnek.
Azért jöttünk Damaszkusztól több száz kilométerre, hogy Balázs megmutassa legújabb felfedezését: a hatalmas és meredek kőhegyekbe vájt barlangvárakat. 800 évvel ezelőtt valószínűleg magyar keresztes lovagok is használták. A hegyre az itt lakók házain keresztül vezet fel a meredek út. Lenézve ma egy fülledt, közel-keleti arab kisváros látható, egykor viszont, 1217-ben, a völgyben vonult végig II. András magyar király sokezres lovaghadserege... A magyar történelem elfelejtett pillanata ez, amikor még olyan erős és hatalmas országunk volt, hogy az akkori világ egyik legnagyobb hadseregével, arab források szerint 15 ezer lovaskatonával mentünk mi, magyarok Jeruzsálemet elfoglalni.
Azóta persze sok idő telt el, Magyarország kisebb és gyengébb lett, mert az összetartásunk már nem a régi.. A meredek kőfal közben pedig szép lassan leomlott, a barlangvár kőbevájt lovagtermei ma már üres lyukakként tátonganak a hegyen.
Balázs éveket töltött már Szíriában, hogy feltérképezzen minden magyar történelmi emléket, hogy apró mozaikokból összetegye egy bátor kor, az elfelejtett magyar keresztes lovagok történetét. Titokban ő abban hisz, hogy egyszer talán kíváncsiak leszünk rá.
Hiszen, ha világszerte ezekben a hetekben milliókat hoz lázba a keresztes háborúkról szóló Mennyei Királyság című film, akkor minket, magyarokat vajon miért nem érdekel mindez? Pedig 800 évvel ezelőtt mi is részt vettünk benne, az iszlám és a keresztény világ első nagy csatájában.. ami ugye manapság Irakban amerikai vezetéssel megismétlődni látszik... A film főhőseinek rokonai magyar királyok és királynők voltak, még ha ez a filmből nem is derül ki, és mi magyarok egykor csakúgy mint a filmet készítő amerikaiak manapság bizony egykor mi is katonák ezreivel háborúztunk a Közel Keleten, csak valahogy elfelejtkeztünk róla, mint a múltunk annyi minden más mozzanatáról... és persze tanulságáról..
Például a részben erdélyi sóbányák jövedelméből épített Crak De Chevallier.
De volt Szentföldet megjárt hős királyunk is, az Aranybullát kiadó, II. András. Akinek édesanyja egyébként a filmben is szereplő legrettegettebb francia keresztes lovag lánya, Chatillon Anna volt. A Mátyás templom faragott kőszarkofágjában ma is ott nyugszik a Szentföldön született antiochiai hercegnő, 3. Béla magyar király felesége...
Úgyhogy a mozaikok itt vannak körülöttünk, Balázs segítségével csak össze kell raknunk őket...