Kösz az értesítést az ISS-elhaladásról! A megadott időpontban észleltem: 22:25 körül jött Nyugatról, rendkívül fényes volt, de pár perc múlva elhalványult és eltűnt az égbolt felénél. Kb. öt perccel később jött utána egy másik, halvány fénypont, kissé délebbre, de hamar kialudt.
Bocsánat, de TRIGA, nem tigra. Sajnos valóban kicsit meg voltak kuszálódva a videók a mondanivaló szerkezetéhez képest. Ezzel együtt a műsor hiánypótló. Akit érdekel a továbbiakban tudom ajánlani Winchell Dosuk Chung weboldalát, az Atomic Rockets-t, amely (angol nyelven) fantasztikus áttekintést ad a rakétahajtóművek megvalósult, kísérleti szakaszban lévő, és koncepció szakaszban lévő fajtáiról, esetleg még a beyondNERVA oldalt. Ezeket a nukleáris hajtóműveket csak orbitális és bolygóközi pályán alkalmaznák, a földfelszínről való pályára álláshoz viszont soha.
Léteznek, de amíg nem tudunk a Földön, jól kontrollált környezetben sem folyamatos fúziót fenntartani, addig ezek csak elméletek. Egyébként említettem fúziós tervet - Daedalus projekt is ilyen volt a mini pelletekkel.
Azt valaki meg tudja mondani, hogy a ma használatos rakéták kinetikus energiája milyen arányban van a hőenergia kibocsátásával? Gondolok itt arra, hogy a hő előállítása nem feltétlenül hasznos energia fogyasztás rakéta indítasnál.
Szia! A hagyományos rakéták esetén a hő az ami igazán megnöveli a nyomást az égéstérben, így a hőmérséklet változás egy nagyon fontos része ennek a folyamatnak, szóval ezt nem tudod kivenni az egyenletből. Természetesen lehetséges nagy hőmérséklet különbség nélkül is készíteni rakéta hajtóművet (pl: CGT), de összességében ezek kevésbé hatékonyak, főleg a földről való indítások esetén!
Baromi jó hogy vagytok….. Alig várom az új részeket! Köszi fiúk!
Koszonjuk Zoltan! Ha lenne temajavasladod, nyugodtan ird meg, nyitottak vagyunk, ezt probaljuk el is mondani minden adasban. 😊
Köszi, remek adás volt!
Kösz az értesítést az ISS-elhaladásról! A megadott időpontban észleltem: 22:25 körül jött Nyugatról, rendkívül fényes volt, de pár perc múlva elhalványult és eltűnt az égbolt felénél. Kb. öt perccel később jött utána egy másik, halvány fénypont, kissé délebbre, de hamar kialudt.
Nagyon szuper volt!
Köszönjük! A technika ma nem állt mellettünk, de amit tudtunk megtettünk. :)
1:38:00
Ha a rakétát nem kilövik, hanem indítják, akkor a belsőégésű motor sem "robbanó"...
:-P
Bocsánat, de TRIGA, nem tigra. Sajnos valóban kicsit meg voltak kuszálódva a videók a mondanivaló szerkezetéhez képest. Ezzel együtt a műsor hiánypótló. Akit érdekel a továbbiakban tudom ajánlani Winchell Dosuk Chung weboldalát, az Atomic Rockets-t, amely (angol nyelven) fantasztikus áttekintést ad a rakétahajtóművek megvalósult, kísérleti szakaszban lévő, és koncepció szakaszban lévő fajtáiról, esetleg még a beyondNERVA oldalt. Ezeket a nukleáris hajtóműveket csak orbitális és bolygóközi pályán alkalmaznák, a földfelszínről való pályára álláshoz viszont soha.
magfuzios hajtomuvekre vannnak tervek?
Léteznek, de amíg nem tudunk a Földön, jól kontrollált környezetben sem folyamatos fúziót fenntartani, addig ezek csak elméletek. Egyébként említettem fúziós tervet - Daedalus projekt is ilyen volt a mini pelletekkel.
Azt valaki meg tudja mondani, hogy a ma használatos rakéták kinetikus energiája milyen arányban van a hőenergia kibocsátásával? Gondolok itt arra, hogy a hő előállítása nem feltétlenül hasznos energia fogyasztás rakéta indítasnál.
Szia!
A hagyományos rakéták esetén a hő az ami igazán megnöveli a nyomást az égéstérben, így a hőmérséklet változás egy nagyon fontos része ennek a folyamatnak, szóval ezt nem tudod kivenni az egyenletből. Természetesen lehetséges nagy hőmérséklet különbség nélkül is készíteni rakéta hajtóművet (pl: CGT), de összességében ezek kevésbé hatékonyak, főleg a földről való indítások esetén!