A II. Világháború után a népbíróságok első pillanattól koncepciós ítéleteket hoztak - Hír.FM

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 3 ต.ค. 2024
  • A II. Világháború után a népbíróságok első pillanattól koncepciós ítéleteket hoztak, és ártatlan embereket akasztottak fel. A tisztességes emberek nem is adták a nevüket hozzá, mondván: „Senki nem akarja magát a demokráciáért lejáratni”. De hogyan lettek a népbíróságok 1945-ben az igazságszolgáltatás helyett a leszámolás eszközei? Hol kerestek kellően vérszomjas népügyészeket? Ki és miért rendelte oda a hóhért már a tárgyalásra? Miért verte szét a tömeg Kecskeméten a népbíróságot?
    A stúdióban Velkovics Vilmos vendége Rigó Róbert történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási osztályvezetője. Farkasverem. A Hír FM történelemórája, minden vasárnap 10 órakor, ismétlés aznap este kilenckor.
    ►Facebook: hirfm
    ► Honlapunk: hirfm.hu

ความคิดเห็น • 5

  • @lahn2196
    @lahn2196 7 ชั่วโมงที่ผ่านมา

    Megszállás és megszállás. Magyar szempontból nézve

  • @ergd803
    @ergd803 5 วันที่ผ่านมา +2

    Tombolt a bosszú népe!

  • @istvannagy-barta6941
    @istvannagy-barta6941 5 วันที่ผ่านมา +2

    Nép bíróság????
    Melyik nép,fényes szelektive .
    .kérdem...
    alázattal ....nálunk több embert végeztek ki,mint Német területen.....

    • @naksi8900
      @naksi8900 5 วันที่ผ่านมา +1

      A nép mint jelző a korban jellemző volt és fosztó képző volt.Dilettáns szakmunkások hoztak ítéleteket bosszúból és elvárás miatt.Köztudott mára.hogy Csermanek (Kádár) önjáró volt.Sőt még Biszku kevesellte is a 400 akasztást és az egyéb megtorlást.Ezért is repült később.