Én 20 évesen mentem férjhez egy nálam 8 évvel idősebb férfihez. Kedves volt, aranyos, megértő.. De csak addig amíg az volt amit ő akart. Nem volt mindegy mit veszek fel ruhát pl. Rendszeresen elfelejtett a kislányért az oviba.De a nő feladata a gyerek ezt megkaptam. Mindig volt negatív bírálat mindenbe .Aztán változott a helyzet, volt egy balesete ahol maradandóan sérült, ( lebénult) Ekkor megváltozott minden. Én maradtam itthon ápolásidíjon igyekszem mindenbe támogatni. Megszünt a negatív bírálatok áradata,de elvárja hogy az legyen amit ő szeretne és akkor rögtön....Gyakran kér nyiltan segítséget, ezt régen sosem tette. Viszont totális önsajnálatba süppedt. Jelenleg is depresszóval kezelik. Én ígyekszem segíteni, vigaszként ott lenni de néha nagyon nehéz hálás vagyok amiért túl élte a balesetett,de néha rettenetesen hiányzik hogy támogatást kapjak, és ne csak én adjak támogatást. Köszi ha elolvasod
Sok helyen említik az erőszakmentes kommunikációt, vagy az asszertív kommunikációt mint megoldást a párkapcsolati problémákra, ugyanakkor úgy látom, hogy ahhoz, hogy ezek működjenek azt meg kell előze egy olyan szemléletmód, hozzáállás, attitűd amiben az ember képes elismerni a hibáit, tévedéseit, vagy szembe tud nézni azzal, ha tévedett és tudja válallni a változtatás felelősségét anélkül, hogy a tények közlésébe azt vetítené bele, hogy ő a bűnbak, a hibás, a vétkes. Sajnos a magyar társdalam nagy része nem tart itt. Ha már csak olyan tényeket közölnek velük, amiben kiderül tévedtek, hibáztak vagy abban felelősségük van, az ott felébredő lelkiismeretük feszültségét gyakran a másikra vetítik, és hiába nem hibáztató módon kommunikálnak velük könnyen veszik magukra a bűnbak szerepét. Amíg valaki nem tudja ítélkezés és reagálás nélkül végighallgatni a másik megélését, érzéseiről szóló kommunikációt és azt magától függetlenül kezelni, addig úgy gondolom ezen kommunikációs módszerek sem vagy csak nagy csekély módon tudnak segíteni.
A téma jó, mert M-on is párkapcsolati válságban szenved a társadalom. Kell vele foglalkozni. De ez a kézgesztikulációja az előadónak annyira zavaró, hogy csak addig bírtam nézni a videot, amíg ezt a kommentet megírtam. Sajnálatos, hogy magyar ajkú hiteles párkapcsolati tanácsadó nincs ma Magyarországon.
@arvayviktoriya: Nekem nagyon jó a kéz gesztikulációja, segíti a figyelmemet. Nagyon unnám ha itt állna és beszélne. Így sokkal közelebb van az előadó hozzám.
Én 20 évesen mentem férjhez egy nálam 8 évvel idősebb férfihez. Kedves volt, aranyos, megértő.. De csak addig amíg az volt amit ő akart. Nem volt mindegy mit veszek fel ruhát pl. Rendszeresen elfelejtett a kislányért az oviba.De a nő feladata a gyerek ezt megkaptam. Mindig volt negatív bírálat mindenbe .Aztán változott a helyzet, volt egy balesete ahol maradandóan sérült, ( lebénult) Ekkor megváltozott minden. Én maradtam itthon ápolásidíjon igyekszem mindenbe támogatni. Megszünt a negatív bírálatok áradata,de elvárja hogy az legyen amit ő szeretne és akkor rögtön....Gyakran kér nyiltan segítséget, ezt régen sosem tette. Viszont totális önsajnálatba süppedt. Jelenleg is depresszóval kezelik. Én ígyekszem segíteni, vigaszként ott lenni de néha nagyon nehéz hálás vagyok amiért túl élte a balesetett,de néha rettenetesen hiányzik hogy támogatást kapjak, és ne csak én adjak támogatást. Köszi ha elolvasod
Sok helyen említik az erőszakmentes kommunikációt, vagy az asszertív kommunikációt mint megoldást a párkapcsolati problémákra, ugyanakkor úgy látom, hogy ahhoz, hogy ezek működjenek azt meg kell előze egy olyan szemléletmód, hozzáállás, attitűd amiben az ember képes elismerni a hibáit, tévedéseit, vagy szembe tud nézni azzal, ha tévedett és tudja válallni a változtatás felelősségét anélkül, hogy a tények közlésébe azt vetítené bele, hogy ő a bűnbak, a hibás, a vétkes. Sajnos a magyar társdalam nagy része nem tart itt. Ha már csak olyan tényeket közölnek velük, amiben kiderül tévedtek, hibáztak vagy abban felelősségük van, az ott felébredő lelkiismeretük feszültségét gyakran a másikra vetítik, és hiába nem hibáztató módon kommunikálnak velük könnyen veszik magukra a bűnbak szerepét. Amíg valaki nem tudja ítélkezés és reagálás nélkül végighallgatni a másik megélését, érzéseiről szóló kommunikációt és azt magától függetlenül kezelni, addig úgy gondolom ezen kommunikációs módszerek sem vagy csak nagy csekély módon tudnak segíteni.
A téma jó, mert M-on is párkapcsolati válságban szenved a társadalom. Kell vele foglalkozni. De ez a kézgesztikulációja az előadónak annyira zavaró, hogy csak addig bírtam nézni a videot, amíg ezt a kommentet megírtam. Sajnálatos, hogy magyar ajkú hiteles párkapcsolati tanácsadó nincs ma Magyarországon.
@arvayviktoriya: Nekem nagyon jó a kéz gesztikulációja, segíti a figyelmemet. Nagyon unnám ha itt állna és beszélne. Így sokkal közelebb van az előadó hozzám.
Hollehet onnel beszelni?
A D.Klári is igy kommunikál, a kezével. A szeme járása és a testtartása. A susogos s. Csak ezt az egyfélét oktatják?