Kiválasztás - A vese működése - Biológia érettségi

แชร์
ฝัง
  • เผยแพร่เมื่อ 21 ก.ค. 2024
  • Emelt szintű biológia érettségi felkészítőnk:erettsegifelkeszito.hu/kurzus...
    Élő előadásainkból készített, önállóan tanulható biológia érettségi e-learningünk:
    elitoktatas.hu/courses/biolog...
    00:00:00 01 Kiválasztás - A vese működése
    00:02:36 02 Kiválasztás - A nefron felépítése
    00:05:40 03 Kiválasztás - A nefron vérellátása
    00:11:02 04 Kiválasztás - A filtráció (szűrletképzés)
    00:17:50 05 Kiválasztás - A reabszorbció (visszaszívás) hajtóerői
    00:25:01 06 Kiválasztás - A reabszorpció szakaszai
    00:40:14 07 Kiválasztás - A reabszorpció transzportfolyamatai
    00:48:35 08 Kiválasztás - Az exkréció
    Kiválasztásnak nevezzük azt a folyamatot, mely során a szervezet megszabadul számára felesleges és káros anyagoktól. Ebben a folyamatban az emberi szervezet több szerve, szervrendszere részt vesz: bőr, tápcsatorna, a légzés és a kiválasztás szervrendszere. A kiválasztó szervrendszer ezek közül kiemelt jelentőségű, hiszen egyrészt nagy mértékben tisztítja meg a szervezetet a káros anyagcseretermékektől, másrészt pedig sokféle anyag szervezetbeli koncentrációjának megfelelő szinten tartásával hozzájárul a homeosztázis fenntartásához. A konkrét kiválasztó folyamatnak három fő részét különíthetjük el: a szűrletképzést, azaz filtrációt, az egyes anyagok visszaszívását, avagy reabszorbciót, és az anyagok kiválasztását a kiürítésre szánt folyadékba, vagyis az exkréciót. Ezeknek a folyamatoknak a tökéletes működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet megtartsa a még szükséges anyagokat, de a felesleges és káros anyagoktól koncentrált vizelet formájában megszabaduljon.
    A kiválasztás mechanizmusa a vese funkcionális alapegységében, a nefronban játszódik le. A nefront két további részre oszthatjuk fel. Az első egysége a vesetestecske, mely egy hajszálérgomolyagból és az úgynevezett Bowman-tokból épül fel. A második egysége az elvezetőcsatornákat foglalja magába, melyeket további alegységekre oszthatunk: közeli kanyarulatos csatorna, Henle kacs - leszálló ága, hajtűkanyara, felszálló ága -, távoli kanyarulatos csatorna. A távoli kanyarulatos csatornák folyadéka pedig gyűjtőcsatornákba érkezik, melyek a vesepiramisok végén található veseszemölcsökön át juttatják el a már kész vizeletet a vesekelyhekbe. Fontos megjegyezni a nefronok vesén belüli elhelyezkedésével kapcsolatban, hogy a kanyarulatos csatornák szakaszán a Henle-kacs mélyen benyúlik a vese velőállományába, még abban az esetben is, ha a vesetestecske a kéregállományban vagy a velőállomány külsőbb részén található.
    Az első lépés tehát a filtráció, mely a vesetestecskében zajlik. Lényege, hogy a hajszálérgomolyagban keringő vér egy része kipréselődik az érpályából a Bowman-tokba. Eredményeképpen nagy mennyiségű (napi 180 l!) úgynevezett szűrlet keletkezik, ez a nagy mennyiségű szűrlet pedig a Bowman-tokból a kanyarulatos csatornák területére áramlik. A csatornafal sejtjei aktív visszaszívást végeznek annak teljes szakaszán, azonban lényeges, hogy ez a csatorna funkcionálisan is tagolt, hiszen minden egység területén más és más anyagok léphetnek át a tubulusok falán.
    A reabszorbció folyamata a kanyarulatos csatornák és egy részben a gyűjtőcsatorna területén valósul meg. Láthattuk, hogy a szűrletképzés folyamán nagy mennyiségben kerül a filtrátumba a szervezet számára több fontos anyag (víz, glükóz, NaCl…). Azért, hogy ne veszítsük el ezeket az anyagokat teljes mennyiségben, egy igen szelektív, és szabályozottan működő visszaszívó egység működik a kiválasztás során. A visszaszívási folyamat lényege, hogy a szervezet számára még felhasználható anyagok kikerüljenek az elvezetőcsatornákból az intersticiális térbe, majd onnan a peritubuláris hajszálérhálózatba, így a véráramba.
    Az exkréció az a folyamat, mely során olyan anyagok jutnak a kanyarulatos csatornák folyadékába, melyek a filtráció során képtelenek voltak kilépni az érpályából (nagy méret, negatív töltés miatt például). Mivel látható, hogy ezek az anyagok nem tudnak önállóan kilépni az érpályából, ezért egyértelmű, hogy szállításuk aktív folyamat. A tubulus fali sejt érfelőli oldalán először egy transzporter segítségével bejut az adott molekula a sejtbe, míg az elvezetőcsatorna felőli oldalon egy másik transzportmechanizmus juttatja tovább a csatorna folyadékába. Ez a folyamat a közeli kanyarulatos csatornák területén játszódik le.
    Nyitott Érettségi Facebook csoportok, amikbe csatlakozhatsz: / groups
    … és kövess a Facebookon, nehogy bármiről is lemaradj!
    / erettsegielokeszito
    Instagram:
    / elit_erettsegifelkeszito
    #érettségi #felkészítő #elitoktatás #biosz #biológia #előkészítő #ZOOM #onlineoktatás #elearning

ความคิดเห็น • 1

  • @somaporkolab777
    @somaporkolab777 7 หลายเดือนก่อน +1

    Nagyon hasznos a videó! ❤