AGAPÉ - Testről, lélekről (4. adás)
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 16 ก.พ. 2022
- Testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma - olvashatjuk a Bibliában. De vajon valóban ennek fényében tekintünk az emberi testre? Milyen minták alapján gondolkodunk párkapcsolatról, testiségről egy átszexualizált kultúrában, és mik az alapjai az kapcsolatot gazdagitó szexualitásnak a házasságban?
Közreműködők:
◾ Tapolyai Emőke pszichológus
◾ Keresztes Ilona újságíró
◾ Dr. Semsey Gábor mentálhigiénés szakember
◾ Boros Dávid baptista lelkész
Műsorvezető: Vágvölgyi Gergely
Fantasztikusan építő, sokoldalúan fókuszáló, egészségesen helyreigazító előadás volt. Nagyon ritka és értékes összegzése a szexualitás értékeinek és zsákutcáinak. Remélem, eljut a felelős személyekhez! Köszönöm.
Nagyon nevelő volt ez a videó és remélem sok ifjú pár , meg persze idősebbek is tanulnak belőle. Igazán jól megfogalmazták... köszönet érte!
Nagyon értékes sorozat... Legyen még több ilyen kerekasztal beszélgetés több témában ebben a kommunikáció hiányos világunkban! :)
Nagyon tetszett, ugyanugy mint az elozo adasok is. Nagyon fontos tema volt amirol bizony beszelni kell es olyan tisztelet tudoan egymast meghallgatva ment a beszelgetes. Orom volt nezni/hallgatni. A musorvezeto is nagyon inteligensen es sok jo kerdessel vezette a temat. Sokat adott ismet es vegre valami ertekes 😃! Koszonom ❤!
Kpp0
Nagyon tartalmas, tanulságos beszélgetés....Köszönjük!
Jó volt a végszó.Köszönöm.
Nagyon erdekes beszelgetes.
Most 1 osztályos a kisfiam, 6 éves, és egy református általános iskolába jár. Egyes gyerek, vidékről járunk be, tv nincs otthon, a neten csak korlátozott meséket nézhet. A suliban a kíváncsiság oda vetett, hogy egy kislánnyal megmutatták egymásnak, hogy mi van a bugyiba illetve a gatyába. Fekete pontot és figyelmeztetést kaptak. A tanító néni azt mondta beszélgessek el vele. Nagyon nehéz volt eldöntenem, hogy mit is mondjak. Azt gondolom a szégyenérzet és a szemérmesség nagyon közel állnak egymáshoz, fogalmam sincs, hogy most szégyenérzetet élt, él-e meg vagy felfogta, hogy ezeket a dolgokat sokkal bizalmasabban kell a jövőben kezelnie. Viszonylag sokáig szoptattam így még vannak emlékei arról, hogy milyen meghitt élmény is volt az a számára, ezzel kapcsolatban is figyelmeztetést kapott (kaptam, hogy ez nem helyes), mert azt mondta a csoporttársainak, hogy a lányoknak onnan jön a tej és hogy az milyen jó. Újabb elbeszélgetés - ami szintén nagyon zavaros lett a részünkről. Nem tudom, hogy azzal amiket mondtam neki csak félelmeket, gátlásokat ültettem belé vagy megértette, hogy ezek a dolgok nem a közbeszéd részei. Hangsúlyozom egy hat évesről van szó, aki még egyáltalán nem szexuális célzattal beszél ezekről a dolgokról. Nincs senki akivel lehetne beszélgetni ilyen témákról, hogyan lehet egészséges szemérmességre nevelni egy gyereket, mi az a választó vonal, ahol még ő kisfiú és nincs vele gond, ha meglátják a kukiját, és hol jön el az a pont amitől kezdve már ez úgymond tilos. Nagyon sok szülőtől hallom, hogy hasonló eseteket élnek át, a nevelési intézményekben, és tanácstalanok. A pedagógusok átdobják a labdát a szülőnek, a részükről a megszégyenítéssel el van intézve a dolog. Nem őket hibáztatom, nyilván ők sem tudják kezelni az ilyen szituációkat, és hangsúlyozom itt még egyáltalán nem szexuális dolgokról beszélünk, hiszen ebben a korban még fel sem fogják, hogy mi az. Ráadásul mindig a fiúkat hozzák ki bűnösnek, holott a lányok részéről is meg van ez a kíváncsiság, sőt szerintem ma már sokkal inkább ők kezdeményeznek. Az én kisfiam elég rosszul éli meg ezeket a helyzeteket, magába húzódó lett, fél megnyilvánulni, fél az esetleges következményektől. Hogyan lehet átvezetni helyesen a gyereket a szégyenlősség azon mezsgyéjén, amitől már ő testileg is fiúként illetve lányként kell, hogy nézzen magára? Mindezt úgy, hogy ne bűntudattal, szégyenérzettel történjen meg ez a váltás, amely esetleg kihathat a későbbi másik nemhez való szexuális viszonyulására is.
hasonló tapasztalatunk volt első kislányommal egy komoly keresztény, kórusiskolában- cserfes osztálytársa első nap felvilágosította, és ő azzal jött haza, hogy "ugye ti ezt nem csináljátok"? Köpni-nyelni nem tudtunk. Hogyan oldódott meg nem emlékszem, nagyon haragudtam, mert azért vittük jó helyre, ne kelljen a nevelésünkben ellentmondásokat átélnie, de ezek elkerülhetetlenek.
A hosszú szoptatást nagyon rossznak tartom. Egyébként pont emiatt is. Nem életszükséglet a mi világunkban és egy éves kor felett nem a megfelelő táplálék, ez most egy divat. (bocsánat, szélsőséges dolgok sosem jók- az sem amikor tudatosan elapasztották a tejüket az anyák és most ez) A gyerek ha jár, fogai vannak, beszél, ne szopjon. Ez pótcselekvés, anyai pótcselekvés. Az elválasztás egészen természetes egy éves korban. Kíváncsi lennék Tapolyai Emőke véleményére. Ő biztos sokkal kedvesebben válaszolna. Még egyszer ne haragudjon.
@@emmaherczeg5734 Én nem láttam semmi hátrányát a hosszú szoptatásnak, nagyon sokat jelentett a gyerkőcnek, és nem csak rólam szólt. Természetesen nem úgy értettem, hogy csak szopott és nem evett mást, fokozatosan hagytuk el a szopást és ez szerintem így tökéletes volt. Én nagyon sok ellentmondást vélek felfedezni a szakértők véleménye és az egyéni tapasztalat között számos nevelési kérdésben. Sok esetben hallgattam az ösztöneimre, és a legtöbb esetben engem igazoltak a tények. Persze elfogadom, hogy ma kevesen tehetik meg, hogy valóban átadják magukat az anyaságnak és tudnak a kettőjük kapcsolatára figyelni, hiszen ma a legtöbb anya félelmekkel, elvárásokkal küzd a szülés után. Én nem hagytam magam befolyásolni sok kérdésben, és most egy egészséges 7 éves kisfiam van, ellenben sok más anyukával, akik később komoly problémákkal szembesültek nem csak a gyerek egészségi, de pszichés fejlődésében is. Köszönöm a választ, és természetesen nem haragszom érte, mind mások vagyunk és máshogy tapasztaljuk a dolgokat. :-)
Elkepeszto eloadas.
a test feltámadásról -...." a teremtésnél: porból lettél-porrá lesze,ezt a "karosszériát " csak a földi életre kapjuk. a feltámadott test -az egy új - olyan mint amikor Jézus urunk a feltámadás után zárt ajtók ellenére is bement ,evett . stb. (a többi "titok "! -ezt vallom-és reménységgel várom.
th-cam.com/video/4qyVw6Zcc8g/w-d-xo.html a szentmiserol.
Jézus házas volt! Miért nincs erről szó?
Ne rágalmazd, kérlek!
@@marianagylorincz3054 Ez nem rágalom, hanem ténykérdés. Franciaországban, Törökországban erről dokumentumok vannak. Jézus tanításai ennek nem mondanak ellen. S a hit nem ettől függ! S ez nem kissebbíti az előadó érdemeit, elhivatottságát, s szolgálatát, s az iránta érzett tiszteletet!
@@lupus4977 nem volt házas- ha az lett volna, felesége ott lett volna a kereszt alatt, ha felesége lett volna, tanítványai egészen biztosan szólnak erről, ha lett volna felesége, nem Jánosra bízta volna édesanyját, vagy, feleségéről is GONDOSKODOTT volna! De leginkább Ő maga beszélt volna róla, mert Krisztus minden szava igazság! Nem gondolom, hogy Isten Szentlelkét ezer évekig elhallgattatnák tudatosan milliók és milliók. Hazugsággal. Ez egy érdekes butaság, Krisztus érdeméből nem azért vonna le, mert összeegyeztethetetlen, hanem azért, mert soha nem beszélt róla. Mi ok lenne a titkolózásra? Ha így lett volna. Mennyi mindent meg kellett volna hamisítani? Mi értelme lenne? Hazugságok sokkal érdekesebbek?