KI LETT AZ EGYKORI GYEREKZSENIBŐL, SZÁSZ MARCIBÓL? / a Friderikusz Podcast 40. adása
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 9 ก.พ. 2022
- Szász Marcit, aki hosszú évekig csodagyerekként tartottak számon, 1997-ben mutattuk be a Friderikusz Show-ban. A jellegzetesen vörös hajú kisfiú kimagasló intelligenciával rendelkezett, 195-ös volt az IQ-ja, 3 évesen már olvasott, az első osztályt 2 hónap alatt végezte el.
15 évesen már leérettségizett és egyetemre ment Miskolcra, mérnök-informatikus szakra, de egyetemi tanulmányait kénytelen volt félbehagyni, mert az oktatói és az évfolyamtársai sokat bántották: volt olyan tanára, aki mindenképp be szerette volna bizonyítani, hogy Marci nem zseni.
Elhagyva az egyetemet belevetette magát a startupok világába, amellett dolgozott saját rendszerező szoftverén is, miközben jó néhány informatikai projektbe is belevágott.
Hogy 34 éves korára Szász Marciból lett-e csodafelnőtt, egyáltalán, az elvárások szerint alakult-e az élete, az ebből a podcastból kiderül.
A beszélgetés létrejöttét nézőink kezdeményezték, miután legutóbb karácsonykor közzétettük a Szász Marcival épp 25 éve készült felvételt, sokan szerették volna újra látni és hallani őt.
Szász Marci
a Facebookon: / neo.21670
a Twitteren: / neo21670
Hogyan támogathatja a munkánkat?
Legyen a patronálónk, és a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat:
/ friderikuszpodcast
Egyszeri vagy rendszeres banki átutalással is segíthet. Ehhez a legfontosabb adatok:
Név: TV Pictures
Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081
Közlemény: Podcast-támogatás
Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number):
HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000
BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB
Akármilyen formában támogatja munkánkat, köszönjük!
Kövessenek, kövessetek itt is:
Facebook: / friderikuszpodcast
Instagram: / friderikuszpodcast
Anchor: anchor.fm/friderikuszpodcast
Spotify: spoti.fi/3blRo2g
Google Podcasts: bit.ly/3fc7A7t
Apple Podcasts: apple.co/3hm2vfi
#FriderikuszPodcast
![เปิดบ้าน เปิด Supercar อั๋นโอกิ เคยเอา rolls Royce เเลกพระ องค์ละ 100 ล้าน l [Nickynachat]](http://i.ytimg.com/vi/FeGwJwXauZ0/mqdefault.jpg)
Marci 25 éve őszintén elmondta, hogy mit szeretne: barátokat. Elérte amit akart. A barátai miatt maradt az országban. Várhattok ti tőle Nobel díjat meg minden marhaságot, ő már nagyon rég elmondta, hogy mit akar, és el is érte.
Annyira nyilvánvaló, saját magamat újra meghallgatva, amire rávilágítottál, pedig sem a beszélgetés közben, sem a premier alatt nem esett le. Köszönöm az élményt, hogy erre rámutattál és hogy ezen keresztül - legyen akármilyen nehéz is egy hét, nap vagy hónap - ha lehet így mondani, még jobban kiteljesedjen ennek a pozitív állapotnak a felismerése. Respect!
@@neo21670 Minden tiszteletem a Tiéd, Marci! Így önmagukra reflektálni nem sokan képesek. Kívánok Neked sok-sok értékes emberi kapcsolatot!
@@neo21670 Megrendítő volt meghallgatni a történetedet. Sajnálatos, hogy egyik egyetemi professzor sem vállalkozott arra, hogy a mentorod legyen, és megadja a befolyásából eredő segítséget, hogy a benned rejlő tehetséget még jobban kibontakoztathasd.
@@Gajdacsi61 Sajnos ez egy ilyen ország, ez egy ilyen nép, itt egy történet, ami ezt megint megvilágítja, de ettől sem fog megváltozni. Persze most mondhatnám, hogy bezzeg Amerika :-D De hát az is csak azért, mert ott az emberi önzés másképpen tör a felszínre, ott ha valaki megszerez egy ilyen embert, akkor Microsoftot, Googlet, Facebookot... épít a tehetségével, miközben önmaga meggazdagodik.
@@HollosySzabi Egyetértek, hogy ez "nyugati" országban sem lett volna feltétlenül másképp. Az emberi természet mindenütt hasonló.
Tanárként rettenetesen érzem magam. Marci életében hol voltak azok a tanárok akik mentorok is lehettek volna az iskolai pÁlyafutása során, pl. a nagyhírű miskolci jezsuita gomnáziumban, az ún "tehetésggondozó" iskolában vagy akár az egyetemen? Akik észrevették volna, hogy magányos, hogy segítségre szorul szociális és érzelmi érés tekintetében, segíthettek volna leküzdeni a magányt, figyeltek volna, hogy ne váljon gyakorlattá a kiközösítése és még megannyi kérdés, ami mind a tanárok érzéketlensége, ikicsinyessége és irigysége felé mutat. Gratulálok Marci, hogy felnőttként szabad emberré váltál.
Osztom Szabó Zsuzsa véleményét. Marci rossz visszajelzést kapott kortársaitól, nem tükröt, hanem görbe tükröt tartottak elé,. Az “egyetem fura ura “ nem nyesegette, egyenesen tőből akarta levágni szárnyait. Csoda, ha nem akarta átrepülni ezek után az óceánt?
A tanárok nem figyelnek az ilyen dolgokra. Nem érdekük.
@@TheMaci79 Így van. Mert ez balkán... Amerkiban az egyetemen is figyelnek a gyerekekre. Emberség kéne és empátia.
Rendkívül egyetértek!Nagyon jó lenne ha ezután a riport után valaki klassz lehetőséget ajánlana neki!
Kedves Zsuzsa, nagyon jól összefoglalta a riport fő mondanivalóját. Személyesen ismerek több olyan embert, aki sokra vitte, és kivétel nélkül mindegyik mögött befolyásos mentor állt.
Magyarország ugyanaz a hely emberemlékezet óta:
ahol a zseni meghal,
a tehetség megalkuszik,
a középszer tapos,
a hitvány meg irányít
Látom nem jött át a lényeg :(
@@lilanglilang5053 Mi a lényeg? Hogy mégis boldog? Végül is a lényeg valóban ez, de az ő története jól leírja a kelet európai emberek sorsát és lehetőségeit
@@robertteremi2564 A lényeg megismerni, megtalálni önmagad. Nem az a lényeg, hogy az anyagi világban honnan hova jutsz.
Sajnállak ha neked ilyen.😒 Lehet nem az országban van a hiba😀
@@zoltannemeth5936 Lehet, hogy csak ti nem látjátok, mi zajlik idehaza. És ne sajnáld őt! Miért is kéne sajnálnod? Ő tett egy ilyen megállapítást, amivel én például egyet tudok érteni. Ha Marcit olyan emberek vették volna körbe, akik nem irigyek rá, az sokkal jobb lett volna neki. Szerencsére egy nagyszerű ember, és megvan benne a tehetség arra, hogy minden körülmények között boldoggá tud válni.
Márton utolsó mondata elszomorított: "Én meg megpróbálok dolgozni még azon, hogy valami szépet még összehozzak az évek alatt."
Lehet nem azt szerette volna mondani ahogy én értelmeztem.
Úgy éreztem, egy kétely támadt benne a besgélgetés végére hogy nem elég, nem felel meg az elvártnak és meg lett inogtatva (?) abban ahogy ő tekint az életére, és önmagára. Pedig szerintem ő látja jól magát, és a világot.
A másik oldal pedig képtelen kilépni abból a buborékból hogy "ennek ilyennek,-és ilyennek kell lennie".
Nagy vagy Marci!
Hollywood-i gyerekszínészek felnőtt korukra roncsok lesznek. Ő egy egészséges, talpraesett ember lett. Respect.
Kicsit értelmetlen a párhuzam, Marci se nem hollywoodi se nem gyerekszínész.
@@dvddhmr a média felkap és kiköp ez a párhuzam...
Nem hittem volna, hogy olvasok optimista olvasatot. Köszönöm
Teljesen igazad van :)
A zsenialitása abban rejlik, hogy megtalálta a helyét a világban, vannak igaz barátai és olyan hobbit is talált amit gyermeki rajongással élvez, ráadásul szerető társa van aki támogatja! Valódi értéket képvisel ebben a világban!
pontosan
a zsenialitás jelentése egy picit más.
Úgy érzem, mintha Marci az oktatás rendszer áldozata lenne. (és még nányan azok, akikről nemtudunk)
vagy csak nem léteznek zsenik, egy felnőtt ember sokkal komplexebb mint hogy tud-e gyorsan összeadni. POnt azt mutatja be ez az eset, hogy egy komplett személyiség képes sikeres lenni, egy félig kész nem.
@@polcrendszer Mitől és mikor “komplett” egy személyiség? A neveltetés, a környezeti hatások bőven el tudják téríteni az embert. Szerintem pont az volt a probléma, hogy mindenki mosta az agyát, hogy megmagyarázza neki, hogy mivé kéne váljon a képességei alapján. A magam példájából: 16 éves koromig imádtam rajzolni, mindig dicsértek, majd egyszer csak elmúlt ez az érdeklődésem. Volt, aki nyöszörgött nekem, hogy “Jaj, de olyan tehetséges vagy! Ezzel kellene foglalkoznod!” Most, hogy már nem csak magas IQ-m, de egész jó EQ-m is van (sokat dolgoztam rajta), teljesen ledöbbent a feltételezés, hogy valaki azt hiszi, hogy majd Ő megmondja, hogy ÉN mivel kellene töltsem az életemet. Ebben látszik a társadalmi agymosás, hogy mindenkinek van egy egysíkú elképzelése a sikerről, és azt is képzelik, hogy teljesen korrekt beledumálni másnak az életútjába. Amikor vastagbélgyulladásom volt a sok stressztől, lefogytam 54 kg-ról 49 kg-ra. A betegségem tudatában is dicsérgettek, hogy milyen jól áll a 49 kg. Mert, ugye, az agymosottak azt hiszik, hogyha valaki közel áll az aktuális szépségideálhoz, meg ha kiemelkedő teljesítményt nyújt valamiben, akkor biztosan boldog. Rosszul gondolják. Attól, hogy sokan irigyelnek, nem leszel boldog. Nehéz is elutasítani ezt a teljesítménykényszert, amit az emberre próbálnak erőltetni. Engem az apám nagyon teljesítménykényszeresre nevelt, és még most, 30+ évesen is vannak önértékelési, teljesítménybeli problémáim. Gyerekként ki vagy szolgáltatva a környezetnek, és ha nem hagynak a saját tempódban és saját irányodban kiteljesedni, akkor csak hátráltatnak. Szerintem Marcival is ez történt, de nem is kell ahhoz 195-ös IQ, hogy vakvágányra tereljék az embert, sajnos. Átlagos IQ-jú emberekkel is megtörténik, csak rajtuk senki sem kéri számon, hogy miért nem Nobel-díjasak már…
Ahogy Marci a " hétköznapi", normális életéről beszél, na abban van az ő zsenialitása. Ő egy boldog ember igazán. Nincsenek magával szemben elérhetetlen céljai, ami boldogtalanná tenné. Ahogy él, az számára teljes, boldog élet. Mi is kellene még? 😊
Minden tiszteletem, Marci! Boldog, kiegyensúlyozott, jó ember lettél. Ennél többre nincs is szükség.
Biztos vagy, hogy kiegyensúlyozott? Lehet úgy TŰNIK csak.
Nem vagyok pszichológus, de szerintem messze van egy boldog embertōl
Én éreztem kellemetlenül magam, hogy milyen emberek vagyunk. Akik megszoljak a faluban azt, aki a tv-ben szerepel, akin "bosszut akarunk allni" az egyetemen, ha a tanulonk lesz, a gyerekek a suliban pedig.. Az sajnos determinalhato, hogy ki fogjak kozositeni sajnos. Nagyon szomorú. Rossz volt nézni azt a cuki kisfiut, a többszöri segelykialltásával, hogy neki nincsenek barátai. Kíváncsi lennék, anno ezt eszrevette e valaki, vagy csak mosolyogtak rajta, hogy milyen édes gyerek... Sajnalom, hogy ilyen emberek között telt a gyerekkorod, de büszke vagyok ra, hogy ilyen remek ember lettél es az a mondat, hogy neked külföld nem er annyit, hogy a szamodra kedves emberektől tavol legyél... Respect, Marci! Maradj ilyen!
"Ember embernek farkasa." Régi, és igaz mondás... :-(
A legszomorúbb az egészbe, hogy ez egy 25 éves történet, de ma is ugyanez van... a suliban a tanárok részéről, a gyerekek részéről.. napi szinten éljük meg a majd én megmutatom neked-et pedig nem is zseni a gyerekem, csak helyén van az esze és nem fél használni.... no meg érdeklődő mint Marci volt annak idején.
Ha Marci gazdag családból származott volna nem kozositettek volna ki! Nagyon sokat veszített az ország!
Saját, hasonló tapasztalatom okán, abszolút egyetértek Veled. Igen aki valamerre - akár felfelé, akár lefelé- kilóg a sorból arra ferdén néznek, sőt lassan egyre nagyobb divattá válik kirekeszteni és megalázni az ilyen embereket. Számos történet (Béres Doktor, Meggymagos, stb. ) igazolja a társadalmunk kirekesztésre és a másik magányra ítélésének, esetleg megalázásának erős hajlamát. "Ne nézz fel" című filmben is jól megjelenítik ezt is.
@@lilanglilang5053 hatvan éve is ez volt, negyven éve is ez volt, itt mindig ez van irigyelni, betartani, másoknak ártani, óvodától kezdve...
Nagyon nagyra értékelem Marciban, hogy az emberi kapcsolatait messze többre tartja, mint esetleg egy külföldi lehetőséget. Az inkább a fura, hogy Friderikusz úr ezen csodálkozott. Nincs semmi fontosabb az életünkben az emberi kapcsolatoknál. Marci nagyszerű ember, hogy erre ilyen fiatalon rájött. Pénz, karrier, elismertség soha de soha nem tudja megadni azt a boldog érzést, amit egy igaz jóbarát megadhat nekünk. Csak így tovább, jó úton haladsz!
Friderikusz úr azért csodálkozhatott, mert manapság ez az értékrend követése igen ritka, az irigység, a gyűlölet szennyezi társadalmunkat.
@@juliannatoth983 Én úgy érzékeltem, mintha nem igazán értené, hogy ez a tehetséges fiatalember miért nem ment el egy másik országba kibontakoztatni a képességeit. Hogy létezik, hogy egy ilyen úgymond zseninek fontosabbak a kapcsolatok, mint a hírnév, a siker. Hisz manapság sokkal hétköznapibb emberek mennek külföldre, s aki itt marad, főleg ilyen képességekkel, azt szinte hülyének nézik. Végig az az érzésem volt, hogy Friderikusz úr arra vár, mikor mondja majd Marci, hogy ő csalódott, nem ezt képzelte, nem ezt álmodta, holott tökéletesen látszott, hogy a fiú elégedett és boldog abban ami körülveszi. És ennek örülnie kellett volna a riporternek, nem erőltetni ezt a zseniség dolgot. Legalábbis én örültem neki, hogy nem egy frusztrált, csalódott emberről szólt a riport, hanem olyanról, aki megtalálta önmagát. Állítom, akkor sem lenne boldogabb Marci, ha Nobel díja lenne, és ezt ő is tudja, ez látszott rajta.
@@juliannatoth983 Pontosan igy van. Marci azert nem tudta bevaltani a hozza fuzott remenyeket, mert nem megfelelo orszagba szuletett. Gondoljuk el, hogy ha Amerikaba vagy Svajcba szuletett volna. En az o helyeben biztos nem maradnek a mergezo Magyarorszagon. Es a sajat helyemben SEM maradtam.
@@anonymusbratislava6473 Az ilyen komment nem méltó válaszra. Süt belőle a lenézés az egoizmus. Elég sajnálatos.
@@anonymusbratislava6473 Mellétrafáltál. Nem hiszem, hogy ismered a magyarországi IT viszonyokat. Megmondom: nem csóri. Ha alkalmazott, akkor sem. Hét számjegyű a havi jöv, és nem is biztos, hogy egyessel kezdődik. Magyar árakkal számolva már élhető. Negyven éves korra egy százmillás házacska meg egy harmincas autó bank nélkül is összejön. Egy DevOp mérnök nem egy kifutófiú, ez cégeken belül is nagyon önálló státusz, és nem kell a szőnyeg szélén állva főnökdörgedelmeket hallgatni. Van, akinek a baráti környezet megér annyit, hogy ne kergesse magát, és megelégedett, kiegyensúlyozott életet tud élni. Ehhez is kell képesség. Most mondd, lehetne boldogabb, ha havi tízmilliót keresne? Nem hiszem.
Friderikusz Úr! Ön egy okos ember! Miért kellene mindenkinek megváltani a világot!? Marci pont ettől hiteles, mert nem szippantotta be ez a magamutogató, felszínes kapcsolati rendszer, örülök hogy jó, és egészséges mentalitása megmaradt, és emberi lény maradt!!! 👍😀🤗💕
Szerintem nagyon szomorú ahogy 10 évesen azt mondta Marci, hogy a barátok hiányoznak neki és nincs gyerek barátja akivel beszélgethetne. Komolyan mondom, megkönnyeztem. Örülök, hogy lettek barátai és párja. És boldog! És azt csinálja amit szeret. További jókat Marci! 😊
Szerintem Marci megtört lelkű lett, a gyerekkori szenvedések és aztán a felnőttek (egyetemi tanárok stb.)
gonoszságától. Legfontosabb célja önmagát megismerni, önmagával szembeállni, fejlődni, megelégedetté és boldoggá válni. Nem akar továbbra feltűnni, mert óvakodik, hogy a gyerekkori
emlékek újra megtörhetik. Minden oka megvan a bizonyos befeléfordulására. Nagyon érdekes beszélgetés volt. Köszönöm!!!!
Nekem úgy jön le, hogy pont a hétköznapi dolgok hiányoztak az életéből, amit most el is ért.
Marcival minden ok, és teljesen jó úton halad. Tisztában van önmagával, és ennek megfelelően éli életét. 👍🏼
Verileevk jól van akkor megnyugodtunk..neki is biztos nagy kő esett le most a szívéről :D
Szerintem meg beletorodott a sorsaba, es probalja kihozni belole, amit lehet, de ez nem a boldogsag. Persze mindenki azt latja bele, ahol az o elete tart.
Milyen sors? Egy átlagos ember, kicsit sem különb mint bárki. Érdekelték dolgok kiskorában, amik másokat kevésbé érdekelnek, és nem hátráltatták hanem segítették ennyi. Felfedezett valamit? Feltalált valamit? Még az autószereléshez ami most érdekli, ahhoz sem ért annyira hogy megélhetne belőle.
Semmi különlegest nincs itt, mire ez a felhajtás ?? :D
@@germanlearning6951 O nem egy atlagember. Hiaba kimagasloan tehetseges, az idiotak lerangatjak a maguk szintjere, es ott legyozik a rutinjukal.
Azt is elmondja, nem erdekli az autoszereles, csak kell valami, amivel lekoti magat.
@@tvamos73 ja értem.. Akkor keresek már én is magamnak egy olyan hobbit, ami nem érdekel :D
Hülyeség valakit 10 évesen zseninek kikiáltani és fényes jövőt jósolni neki. Marcival egyidős vagyok, sőt még a keresztnevünk is azonos. Anyukám mindig mondta általános iskolás koromban, hogy bárcsak olyan okos lennél mint a Szász Marci. Borzasztó tanuló voltam, bukásra álltam nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegennyelvből, félévkor meg is buktattak mindből. A tanárok többször neveztek gyenge képességűnek. Középiskolából is a "legkőbányaibb" villanyszerelő szakközépet végeztem, ott is néhány tantárgyból a bukás szélén voltam, de volt amiből már jó voltam.
Aztán nagynehezen bekerültem a főiskolára és valami megváltozott. Az egyetemi mesterfokot már állami ösztöndíjjal végeztem. A magyaron kívül 3 nyelven beszélek folyékonyan (angol, spanyol, francia) de németül, olaszul, portugálul is megértetem magam alapszinten. Éltem Kanadában az Egyesült Államokban és jelenleg Svájcban lakom. Lassan 4 éve vagyok középvezető egy európai óriásvállalat svájci központi irodájában, a magyarországi vezérigazgatók fizetéseit másfélszer, kétszer meghaladó juttatásért. Az ötleteim, döntéseim éves szinten több tízmillió ügyfél választását befolyásolják világszerte. Bejártam az egész világot oda vissza, éltem együtt mexikói lánnyal, lengyel lánnyal, és éppen egy hongkongi lányt készülök feleségül venni.
Csak ismételni szeretném magam, egy 10 éves gyerek esetében képtelenség bármilyen jövőképet előrevetíteni. Nem a puszta intelligencia a legfőbb faktor amely a sikerességet meghatározza.
A motiváció, kitartás és az ambíció hármasa az, ami sikeressé teszi az embert. Én egy sikeres menedzser vagyok, nem azért mert én vagyok a legokosabb. Véleményem szerint gyengébb képességeim vannak az átlagtól. A tanáraim nem tévedtek. Lassabban jár az agyam, több ideig tart valamit nekem megérteni mint másoknak. Viszont iszonyatosan szívós vagyok. Sosem adom fel, még elemző koromban, ha nem tudtam megoldani egy problémát, akkor volt hogy hajnali 5-ig ott ültem a laptop előtt és 2 óra alvás után mentem másnap dolgozni, végig dolgoztam hétvégéket hónapokon át, és jöttek az eredmények, alapos munkát végeztem, amibe belekezdtem az befejeztem, amit elterveztem elértem.
A siker kulcsa a küzdelem. Ha 18 évesen hátradőlhettem volna, hogy dehát én zseni vagyok, már nincs mit bizonyítanom és vártam volna, hogy számba repüljön a sült galamb, akkor most én is biztos a Telekomnál lennék szerelő, vagy egy gyárban humanoid forrasztógép, mint a volt osztálytársaim jelentős része.
Önazonosság. Ez jutott eszembe, mire végignéztem a műsort. További elégedettséggel, boldogsággal teli életet kívánok neked és barátnődnek.
A zsenialitása ma is megnyilvánul abban, ahogy látja az életet, önmagát,.környezetét, társadalmunkat. Ez az igazi zsenialitás szerintem!!!
Marciból látványos zseni nem lett, de komoly önismerettel rendelkező és önmagával békében lévő ember igen. És ez sem kis dolog.
Tökéletesen illik rá az a vicc, amikor a pokolban a magyaroknál se tábla se őrség, mert úgyis visszarántják egymást. Egyetemi tanárok, akiknek fontosabb a saját egojuk, osztálytársak, akik csak azért csesztetnek valakit, mert okos, mintha az egy negatív tulajdonság lenne, nem pedig követendő példa.. Ha 1-2 országgal nyugatabbra születik, ma lehet, hogy Ő a második Bill Gates.
@@Biggieboy1982 nem valószínű, hogy azon múlt a sikere, hogy visszafogták. 13 évvel ezelőtt munkatársak voltunk marcival, mezei webfejlesztő volt ő is, egy volt a többé-kevésbé azonos korú (nem csodagyerek előéletű) kollégák között. számomra ekkor lett egyértelmű, hogy ő egyszerűen egy okos gyerek volt, akinek lehetősége volt gyorsabban haladni, mint kortársainak. én is írtam-olvastam 4 éves koromban, de a megszokott szisztéma szerint meneteltem. szinte mindig unatkoztam a tanórákon, de legalább a szünetek jól teltek. és végül belőlem se lett se több, se kevesebb, mint marciból. a kortársakat meghaladó gondolkodás nem zsenialitás. a zsenialitás úgy tör utat magának, hogy nem számít se segítség, se akadály.
A sejtetés ellenére, szerintem ez sikersztori. Van jó munkája, párja és még hobbira is van energiája és pénze. Nem sajátította el azt a pszichopátiás működést ami a törtetéshez kell. Mert akkor sosem lenne elég.
Drága Marci! Maradj mindig ilyen, amilyen vagy! Sokkal jobb hely lenne a világ, ha mindenki így gondolkodna, ahogy Te!
Szerintem Marcinak írnia kellene. Nagyon jól képes megfogalmazni érzéseket. Főleg a felnőtt életének leírása nagyon érzékletes volt.
És szerintem továbbra is zseniális. Nem minden zseni akar díjakat.
Az írás más műfaj, mint az élő beszéd. A legtöbb író szóban kevésbé jó és fordítva, egy szónok vagy nagydumás politikus nem hozza magával azt, hogy jó író is lenne.
@@altabox1 Egyetértek. Unalmas már, hogy aki le tud írni egy épkézláb posztot a facebookon, vagy adekvát válaszokat tud adni egy riportban, az már rögtön írjon. Az írás egy összetett szakma és nem mellesleg komoly papírhiány van.
marci
remek😅
Én bármikor szívesen látnám a barátaim között, és a szülei is megtettek mindent amit tudtak, a jót akarás mindvégig ott lehetett a háttérben és még ma is ott van. Az hogy mit gondolok azokról az emberekről akik gáncsolták az útja során azt már sokan leírták találóan, és egyet is értek velük. Hajrá Marci!
Borzasztó lehetett neki a nagy tv-s felhajtás után. Ez a 'csodagyerek' címke egy iszonyatos teher. Ilyenkor törvényszerűen meg jelennek a hiénák és az irigyek. Sajnálom h már nagyon korán megtapasztalta h milyen nép tudunk lenni. A tanárok akik "foglalkoztak" vele meg szégyelhetik magukat.Ennek a fiúnak egy mentor kellett volna. Valaki aki nem csak a pénzt látja benne vagy azt hogy ez a gyerek igenis okosabb volt sok sok embernél. Kellett volna valaki aki nem dől be ennek a tömeg utálatnak és unszimpátiának. Annak azért örülök h jó élete van.Kiegyensúlyozottnak tűnik ami nagy kincs hiszen ilyen felhajtásból és gyűlölet hullámból kevesen tudnak ilyen állapotban ki jönni vagy túlélni. Minden jót neki.
A beszédjéből, a szavaiból, mondataiból és a rögtön jövő válaszokból itélve.... ☝️☝️☝️Ő még a mai napig egy igazi zseni, aki megtalálta önmagát! 👍👍😉👏👏 Maradjon mindig ilyen tiszta érzésű, gondolatait megfoghatóvá alakító egyszerű ember! ✌️✌️
Röviden és tömören: nincs elszállva magától. Abszolút pozitív élmény volt ezt a beszélgetést végighallgatni.
Nincs elszállva magától, de nem ez volt a kérdés.
@@Gajdacsi61 nem volt kérdés.
Marci pont olyan szuper felnott, mint amilyen gyerek volt! Orulok, hogy lattam, sok sikert a jovoben! Sandor provokativ kerdesei nem tetszettek, hiszen reszben neki is szerepe van abban, ahogy alakult Marci sorsa. Az eremnek ezt az oldalat nem sikerult megmutatni az interjuban amit en hianyoltam.
Ezt vártam már, csodálkoztam is, hogy nem kerül elő Fridi szerepe. Nekem, mikor médiáztak, egyből ez jutott eszembe, hogy ő csinálta a legnagyobb felhajtást. /Az a behozatal a focisták vállán..../ Nyilvánvaló, hogy e műsora kapcsán kapták fel.
Egyetértek.. Itt leginkább Fridinek kellett volna szembenéznie a multjával..
Örültem hogy láttam az interjút és Marci kedves mosolyát és a való életről a véleményét.
Milyen egy jókedélyű fiatalember vált Marciból. Csak így tovább és sose múljon el a szemedből a csillogás.
Nagyon szimpatikus ember. Szerintem hihetetlen erőről és intelligenciáról tanúskodik az, hogy nem nyomta le őt a sok elvárásnak, meg nem értésnek, irigységnek a terhe. A legnagyobb dolog, hogy megértette, nincsen vele semmi baj, nem másnak vagy a társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy boldog legyen. És azért nem keseredett bele az életbe, mert nem másokat hibáztat a történtekért, hanem inkább megpróbálja megérteni és elfogadni a világ működését.
Valódi társadalomkritika, amit általában minimum 50 megélt életév feletti életbölcsességgel tud egy hétköznapi ember megfogalmazni. Ez a srác ilyen fiatalon is reálisan látja a körülötte zajló világot és annak folyamatait. A társadalom karikatúráit bölcsen fogalmazta meg. Köszönöm a beszélgetést és kívánom Marcinak, hogy maradjon mindig ilyen derűs es életszerető.
A legutolsó percek voltak a legérdekesebbek, Borsod "eltűnéséről" még hallgattam volna.
Sok sikert az életedhez, Marci, mindenképpen jó volt megismerni az életedet, gondolkodásmódodat.
@@gerberuus Dehogy mondott le! Papíron a legjobban fejlődő régiók között van az biztos. És ez is lesz a hivatalos álláspont. Csak ne kelljen szembesülni vele.
@Lijav Avira tragikus, amit magával és a többi közmunkással műveltek, művelnek.
Az én gondolataim az esetről:
1) Habár az emberek lehet, hogy mást vártak, Márton nagyon sikeres. A családjához, környezetéhez képest, igenis sikerült kitörnie: szellemi munkát végez, stabil boldog élete van, drága hobbikat tud űzni. Egy borsodi faluból reálisan ezt lehet várni. Valószínűleg teljesen más lett volna az események kimenete, ha Márton egy budai értelmiségi családba születik és a mondjuk a Fazekasba jár gimibe.
2) A társadalom, kifejezetten a magyar társadalom, a magyar oktatás valami miatt az intelligenciát, az IQt teljesen fetisizálja, holott az igazából nem jelent sok mindent. Azt pláne nem, hogy bármiféle rendkívüli dolgokat kellene várni egy magas IQval rendelkező embertől. Persze nagyon jól/gyorsan tudnak problémát megoldani, de az igazán jelentős problémák meglátása, megfogalmazása már nem függ a magas IQtól. Még kutatók között sem az az igazán mérvadó, hogy mennyire magas az intelligenciája, hanem inkább a rendkívül kitartó érdeklődés és a dolgok speciális látásmódja teszi őket kiemelkedővé (meg persze szerencse, de az mindenhol kell).
Szóval Márton egy igazi sikersztori, és akinek itt önvizsgálatot kellene tartania az azok az emberek, akik irreális elvárásokkal fordultak egy 5-8 éves kisgyerekhez.
Számomra teljesen egyértelmű volt 25 éve is, hogy barátokra volna a legnagyobb szükség és valódi tehetség gondozásra, akár pszichológiai segítséggel is, nem gépiesen a teljesítményre koncentrálva, hanem empátiával egybeszőve.
Ezután megijedtem, amikor lányom 1,5 évesen rámutatott egy reklámfeliratra és közölte, hogy ezek betűk, ezek meg számok. A legfontosabb az, hogy egy boldog, elégedett gyermeket tudjunk felnevelni, aki boldogul az életben, és csak abban támogatni, ami ebben erősíti őt.
Marci nagyon magányos lehetett, és megdöbbentett a felé mutató kritika és elutasítás, hiszen egy kiemelkedő képeséggekkel rendelkező kisgyerekről beszélünk, úgy is kellett volna kezelni, mint egy 10 éves kisfiút, aki reál tudásában messze túlmutat a kortársain. Hogy senki nem volt olyan humánus, hogy felkarolja, az a társadalmunk tükre. Ránk nézve szégyen, és a család helyzetét sem irigylem. Akkor azt tették, ami a leghelyesebbnek tűnt Marci érdekében. Utólag biztos hoztak volna más döntéseket is.
Én gratulálok Marcinak! Megtalálta a helyét, azt csinálja, amit szeret, ha teljesen elégedett, akkor elérte azt, amit sok ember egész életében nem tudott megvalósítani.
További sok sikert, és ha lehet, még teljesebb életet kívánok neki!
Szerintem Marci 34 évesen sokkal bölcsebb, mint sok hatvanas...
Rendkívül értelmes, gyönyörűen fogalmaz és nagyon jól látja, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben. Kedves, szerény, nagyon szimpatikus.
Biztosan nagyon jó apuka lenne... 😊
Marci,mint hallhattuk,láthattuk,egy nagyon értelmes ember ! Az nem fér a fejembe,hogy egy egyetemi tanárnak nem az a legnagyobb öröme,hogy "zseniket" tanÍthat ,és rajtuk keresztül,esetleg a saját hozzáértése,munkája,tanÍtása is értelmet nyerhet ?! Aki nem ezzel a felfogással tanÍt,hanem versenyezni akar egy diákkal,sőt inkább elnyomja azt,annak nem lenne szabad tanÍtani ! Én úgy gondolom,hogy sokra vihette volna Marci,ha nem ellenségként kezelik,hanem felkarolják inkább ! Az ilyen gyerekek mögé be kellene állni,segÍteni a tehetségeket,nem pedig elnyomni,preztizskérdést csinálni belőle ! Ha már egyszer rátaláltak,nem csak akkor kellett volna a fényre vinni,mig a kamerák forognak,hanem figyelemmel kellett volna kisérni az életét folyamatosan,akkor talán nem merték volna ezt megtenni vele ! Az is igaz,hogy egy kisgyereknek nem tesz jót,ha mutogatják,mert a magánélete meg fog változni,és esetleg nem is érti,mi folyik körülötte,csak megy az árral !
Senki ne vegye személyes sértésnek, de én miskolci egyetemi tanároktól kb ezt vártam.
Lásd BME pofára ment az osztályzás.Aki kicsit is okosabb volt a tanáránál azt elkaszálták
Lehet, hogy a JATE-val (SZTE) jobban járt volna. A hozzá hasonlóan tehetséges év- illetve szaktársaim többségéből kutató lett, kapott utánuk az egyetem.
Az alsóbb szintú oktatásnál (is) nagyon hiányzik a felelős pályaalkalmassági vizsgálat.
Marci EMBER lett. A rövid válasz a cím kérdésére. És ez talán a legnagyobb dolog, amit elérhetünk, ez a csoda igazából.
"Megtalálni az életben, hogy hogy lehet örülni a szépnek, legyen az kicsi vagy nagy." 🤗
Emlékszem arra a kisgyerekre a tv-ből. Gratulálok Marcinak hogy minden hátráltató körülmény ellenére Szász Márton lett belőle. Nem szabad rajta számonkérni semmit! Számomra a riport azt erősítette meg, hogy mennyire fontos, és elismerésre méltó a gerinc és a lelkierő. Minden elismerésem a szerető, támogatő, biztonságot nyújtó családi háttérnek, ami nem hagyta elveszni és megtörni a gyermeket. Nincs bennem hiányérzet, csodálom, hogy egészséges felnőtt lett. Jó egészséget és sok boldogságot kívánok neki, és a családjának is!
Szégyenlem magam az Őt körülvevő felnőttek helyett ( tisztelet a Szüleinek ), hogy nem felkarolták, segítették, támogatták!
Inkább meg is nehezítették az útját! Letörték a szárnyait…
Bízom benne, hogy a miskolci “ kedves “ egyetemi tanár is megnézi… Büszke lehet magára!
Le a kalappal Marci előtt, hogy végigment ezen a nehezített úton és EMBER maradt ❤️
Valahol, valamikor, láttam egy dokumentumfilmet, több különböző külföldi fiatal (max 40éves) "különleges, magas IQ-jú emberekkel készült riportfilmet. Mindenkiben közös volt, hogy kicsit magányos gyerekkoruk volt (mert a rengeteg könyvnek, a tudományoknak éltek, így derült ki mindnél az IQ, mert óriási az érdeklődésük és gyorsabban tanulnak az átlagnál.), hiszen a kortársaikkal soha nem értik meg egymást, mert nem egy szinten (koruknak megfelelő szinten) van a gondolkodásuk. Itt, ezen a ponton lép be a magyar mentalitás, az anyagi lehetőségek ill a tehetséggondozás hiánya.
Ezek a külföldi fiatalok, mind a szakterületükön boldog, sikeres emberek (akár ügyvéd vagy cégvezető, vagy kutató), egyik sem Nobel-díjas vagy alkotott "valami nagyot", csak próbálják a társadalom számára hasznosan, hétköznapian élni az életüket. 10-ből 8 a tágabb környezetében pl munkahely, sportklubb kimondottan titkolja az IQ-ját, mert csak megnehezíti, akadályozza az életét (saját elmondásuk szerint) szinte csak a MENSA klubban tudnak Önmaguk lenni, a tapasztalataikat megosztani és szinvonalas beszélgetéseket folytatni, leginkább innen vannak a barátaik (nyilván ők megtehetik, hogy akár havonta átutazzanak akár egy-egy szomszédos országba az ilyen találkákra).
Sokan nem értik, hogy ez egy adottság - kicsit olyan mint egy betegség - a gyerek nem tehet róla, mintha pl valakinek hiányzik a fél lába..., úgy kell élni az életét, hogy a lehetőségekhez képest a legjobbat kihozhassa belőle, előíéletek nélkül, felnőtt és hasonló helyzetű emberek támogatásával. Hiszen egy tehetséges festőművész sem fog soha nagyot alkotni, ha soha senki nem ad ecsetet a kezébe és nem bíztatja, hogy úgy látom ebben vagy abban te nagyon ügyes vagy, csináld bátran és mi segítünk ahol tudunk (mert ugye egy fiatal művész élete sem egyszerű), mert mindenkinek csak megnehezíti ha van egy környezeti, társadalmi nyomás, hogy várjuk a "valami nagyot". Én kicsit sajnálom is őket, mert nyilván a tehetség egy áldás, de megtanulni vele együtt élni nem könnyű (még gazdagabb, elfogadóbb, nyitottabb szocializációjú országokban sem).
Szerintem Márton jó példa arra, hogyha erőltetnek valamit akkor semmi pénzért nem sikerül, de ha neki megtetszik a feladat akkor örömmel eléri a célt. Hatalmas hendikep lehet, hogy kisgyerekkortól a média is súlykolta, hogy Bill Gates legyen minimum, ehhez képest szinte minden "kudarc". Másrészt a szakmai tudás mellett olyan emberi skillek kellhetnek amelyekhez Márton túlzottan jófej és normális 🙂
@@thinker3320 A "felesége IS"? Még ki?
Én azt érzem, h Marci teljesen elégedett az életével, nincs benne semmi keserűség. Nekem úgy tűnik, h örül, h kikerült abból az egész felhajtásból körülötte, vagy ellene, és végre azt csinálhatja amit seret. 👍🏻.
Én is Miskolci egyetemen voltam, én is otthagytam. Kedvencem az programozás ZH volt (papíron!!). Már akkor tudtam programozni, és nem úgy írtam meg betűre, mint ahogy ők leadták az órán. Már nem emlékszem pontosan, de gondolom function-be rendeztem egy részt, vagy ilyesmi, és lepontozták. Ki kellett sétálnom a doktoroanduszhoz megmagyarázni sorról sorra, hogy hogy is működik a program. A végén megadta az ötöst.
mi az hogy "function-be"?
Lehet, hogy ismertem azt a tanárt. Az a papíron programozás elég vicces dolog volt!
Szerintem továbbra is zseniális Marci...Ki az a mai vilagban aki kepes felvallalni, hogy o a boldogsagot es a baratsagot tartja fontosnak ebben a siker orientalt vilagban.(Ugye megelozi ujra a szazadunkat !) Igaz erre jelenleg nincs Nobel dij. Talan a jovoben lesz ilyen dij is!:) Koszonom az interview-t. Sokat tanulhattunk belole..
Teljesen egyetértek Marcival. Mindegy, hogy zseni vagy egyszerű ember, átlátja, hogy nem kell kényszerűségből megfelelni senkinek.
Nagyon művelt, okos, önazonos, szimpatikus felnőtt ember lett belőle. Nagyszerű interjú volt, köszönöm! 👏
Jaaj de aranyos kisfiú volt ez a Marci!! ❤️❤️❤️ Es egy nagyon értelmes férfi lett belőle!
Valóban összeszedett,viszont nekem fura,hogy
"zseni"lètère olybà'tűnik mèg nem kèpes helyrevàgni a hormonhàztartàsàt.
Pont pont pont.
Úgy tűnik "Horger Antal" urak mindig vannak, voltak és lesznek is! Nagyon sajnálom! Marci ez estben is nagyszerű volt!
Úgy gondolom az IQ, tesztet nem kellene annyira magasztalni, szerintem inkább logikai feladványok. Marci mennyi idős? 34? előtte az élet, még akármi is lehet, de örülök, hogy egy kedves embert láttam okosan nyilatkozni. Szeretnivaló.
Jelen allas szerint a siker kulcsa mar nem az IQ, hanem az EQ (erzelmi intelligencia).
@@k0d4x amennyiben a sikert kizarolag a penzzel azonositod, akkor juthatsz ilyen teves kovetkeztesekre. A siker fogalma nem ez.
@@k0d4x Ezzel a komenttel meg jobban alatamasztottad, hogy nem ismered a siker definiciojat, csak benyaltad a 21.szazadi mainstream mantrat, hogy az a siker, ha valakinek sok penze van. Pszichologiai ertelemben teljesen mast jelent es ez is a fejlett EQ egyik ismerve, ha valaki ismeri, felismeri es kontrollalni tudja az erzeseket. Kivancsi lennek, hanyszor csaptal a levegobe egy kg kenyer vasarlasa utan, hogy az micsoda siker…
Elég szomorú, hogy valakinek a gyerekkori álmait olvassák a fejére …. Keveseknek sikerült az az élet, amit gyerekként elképzelt ….
Marci, további szép életet kívánok !
A minap olvastam egy állás hirdetést,ez állt benne:"Valósítsd meg gyerekkori álmod,legyél kukás autó sofőr"...Na,ez még összejöhet :D :D
Köszönöm az élményt, az intelligens és nagyon kellemes beszélgetést. A korabeli interjúkat láttam ésa egy borzasztóan tehetséges és nagy érzelmi intelligenciával rendelkező és nagyon nagyon szimpatikus ember palántára emlékszem. Nagyon szép és kellemes emlék az ő gyerekkori személyisége. Aztán, ahogyan az interjú alapján érzékelem, egy olyan utat járt végig Marci, hogyha valaki szertettel és érzékkel, tudással segíti az útján és kvázi barátja, lelki társa is tudott volna lenni, akkor valóban egy világszínvonalú, sikeres magyar "Start-Up", vagy klíma kutató vagy egyébkarriert is befuthatott volna, talán még most sem késő. Legalább egy Karikó Katalin szintű megoldó ember is lehetne. Ne használjunk múlt időt, mert még ez is lehetséges. Az, hogy az ő kommunikált és szívfájdító magányára nem reagáltak, vagy csak nem reagáltak megfelelően a környezetéből. Hogyha egy nem "sztároló" hanem egy megfelelő érzelmi kapcsolatot, hátteret adó egy-két embert, tanárt, barátot, segítőt tudott volna maga mellett, akkor több fényt és örömöt láthatnánk a szemében. Azt hiszem társadalmunk, korszakunk szégyene - nem csak a magyaré- hogy az ilyen a megszokottól eltérő, de nyitott, kedves, nem beképzelt és fejlődni és tenni vágyó kis embernek, csak a saját tapasztalása és intelligenciája segíti, hogy megtanulja a megfelelő kommunikációt és a saját magas intelligenciáját kezelni és főleg elfogadtatni a kortársakkal. Milyen nehéz lehetett pusztán az, hogy a tanulási sebessége miatt, nem voltak igazi osztálytársai és nem élhette meg a gyerekségét. "Játszani is engedd" kimaradt az életéből.Ezt az egyet nem magyarázták el neki, hogyan adjon időt saját magának és másoknak is egymás megismerésére elfogadására. Az pedig igy végig rohanva az iskolákon nem megy. Továbbá szégyenünk, hogy kirekesztjük és ilyen "küzdelmekre" ítéljük az iskolákban, egyetemeken a Marcihoz hasonló embereket. (Bár korántsem ilyen tehetséggel engem is kihívtak bevágni egy egyest, tizennégy ötös után, hogy nehogy már tovább tanuljak, illetve szó szerint be akarták bizonyítani az egyik középiskolában, hogy nem tudom a szaktárgyat. Ez nekem is arra volt jó, hogy dacból utána kitűnő lettem. Kisebb léptékben teljesen átérzem Marcinak ezeket a negatív élményeit!) Utolsó mondatai egyikében viszont tévedett, mert az IQ-tesztek, nem kizárólag a gyorsaságot mérik, hanem a probléma megoldó képességet is. Ebből valóban kiváló, hiszen a társadalmi kommunikáció és beilleszkedést problémáját megoldotta. Persze a saját tapasztalatai alapján, mert - ha jól értettem - erre vonatkozóan nem volt megfelelő segítsége. Most is elképzelem, amikor az egész családja elhagyja az országot ahol él, milyen érzelmi próbatétel már. Szász Marcinak kívánom, hogy mindig legyen barátja, lelki társa és ne adja fel, használja képességét, mert igen nagy szükség volna az ilyen nem beképzelt, a "tudás által korlátozott" emberek képességeire, tehetségére, munkájára. Köszönet még egyszer a gondolkodó, és gondolkodtató óráért!
Szívesen tudnám ezt az embert a barátaim között , mármint a Marcit . Valódi embernek látom , szellemi értelemben.
Marci az okos gyermekeknek általában nincs sok barátja. Egyidős a fiammal. Mindig néztük a televízióban gyermekként is. Gratulálok Marci.
Nagyságrendileg színvonalasabb interjú mint bármelyik amelyiket magyar celebbel készített. Köszönjük. Persze azon interjúk színvonala nem önön múlt.
Jó volt látni a beszélgetést. A kedves mosoly mellett Marci tiszta lelke is megmaradt ugyanolyan tisztának mint amilyen 10 éves korában volt - és ez a legfontosabb! Sok boldogságot kívánok neki az életben. (Olyan jó, hogy nem akar világgá menni!)
Szerintem Márton egy nagyon értelmes, intelligens felnőtt ember lett, jó volt hallgatni.Sok boldogságot és sikert kívánok Neki!👍Ja és nagyon sajnálatos volt hallani, hogy a magyar mentalitás mennyire megmutatkozott az egyetemen elszenvedett bánásmódban.Ha tehetséges, ügyes, okos valaki azt lenyomják, leteszik és nem felkarolják, támogatják.
Minden Tiszteletem Marcié , tesvéreié , főként a szüleinek !! Nagyon sajnálom amit az egyetemen veled tettek !!
Jó beszélgetés volt. Szerintem Marci a hozzá hasonló tehetséges gyerekekkel kéne foglalkozni. Nagyon sokan elvesznek az életben. Ő tudná igazán,hogy mire is lenne szükségük. Van hozzá tehetsége és nem utolsó sorban ő is érintett volt ebben a problémába. Nagy haszna lehetne a társadalmnak belőle.
Szimpatikus ember, talán mert személyiségben hasonlónak érzem magam. Egy nagy tanulság, hogy a bulvármédia szerepe rendkívül káros a gyerekek szerepeltetése szempontjából. Akár szándékosan, akár nem, de olyan igényeket támaszt és olyan illúziókat ébreszt a kiforratlan gyerek személyiségben, vagy vele szemben, ami rányomja bélyegét az egész jellemfejlődésére. Valamennyire itt is közrejátszott ez, nem mondom, hogy enélkül csodafelnőtt lett volna, de könnyebben megtalálhatta volna útját az ún nagybetűs életbe. Egyébként egy gyerekkori IQ teszt jelent valamit, de csak annyit, hogy az értelmi intelligencia korához képest magas. A felnőttkori sikeresség sok egyéb személyiségvonás és attitűd kérdése is. Sosem szabad egy gyereket beskatulyázni sem negatív, sem pozitív szempontok alapján. A gyerekre ne tekintsünk kis felnőttként, mert végül a környezete is eképp kezdi kezelni és ez rossz. Egyébként jó volt az interjú, végre nem voltak politikai kiszólások.
Marci amilyen szeretettel beszélt az autókról, sokkal hitelesebb autós riporter lehetne, mint amilyen riporterek jelenleg autósnak mondott műsorokat vezetnek! Sok sikert neki bármit is csinál! Gratulálok Friderikusz Sándornak is ez volt az eddigi legjobb riport amit ezen a csatornán láttam!
Teljesen jó, ha kiegyensúlyozott és boldog élete van, akkor ennél több nem kell. Egyébként a devops eléggé az informatika krémje, szóval a legkevésbé sem mondanám sikertelennek Marcit a hallottak alapján.
Egyetértek, ugyanezt szerettem volna én is írni. A videó megtekintése előtt devops volt az első tippem, és nagyon elégedett lettem, amikor elmondta, hogy milyen területen kamatoztatja a képességeit. Akik arra gondolnak, hogy minden elhivatott ember vágyik a népszerűségre és a szakterületén túlmutató elismerésre, nagyon rossz nyomon vannak. Marcinak tökéletesen elég lehet, ha azok elismerik a személyét és a tudását, akik értik, hogy mivel foglalkozik, és ilyen elismerésből egyáltalán nincs szükség a kelleténél többre. Az igazi emberi értékeket és egy életút sikerét nem mérhetetlen pénzben, nem széles körben elért népszerűségben számoljuk, még akkor sem, ha nagyon sokan ezt gondolják.
Nem vethetjük Friderikusz szemére, hogy nem esett le neki, hogy Marci a szakmájában egy kiemelten fontos területtel foglalkozik, amihez a szükségesnél még 2022-ben is sokkal kevesebben értenek igazán. Elmaradt a megérdemelt gratuláció, de ez egyáltalán nem baj. Biztosan megkapja onnan, ahonnan ez igazán számít neki.
@@ginbim teljes mértékben egyet értek!🙌
Bölcs ember lett Szász Marciból. Olyat tud, amit kevesen.
Micsoda hatalmas küzdelem érződik számomra. A folyamatos gyermekkori vágy, belesimulni a környezetbe és hétköznapi emberré válni, barátokkal, haverokkal, hobbikkal, megszabadulni a külvilág irigységétől. Úgy látom sikerült, de nagy árat fizetett az egész család. Sikerült őket gyökerestől kitépni, Marcit kivéve.
Valóban nem egy támogató és nagylelkű hely ez az ország. A miskolci egyetem már a ‘70-es években sem arról volt híres, (tisztelet a kivételnek) hogy támogatta volna a tehetséges diákokat. A vizsgákon inkább arra voltak kíváncsiak, mit nem tud a diák, mintsem arra mit tud. Sok közepes képességű ember dolgozott ott.
@@denesviktorpalffy9580 Szerintem abban az időben mindenhol ez ment.. Dunaújvárosi főiskola infó szakon felvett 500 tanulót akikből 50 végzett... Híres volt a másodikos matek szigorlatuk :)
igen. a többség azt hiszi, h a magas IQ, tapasztalat, tárgyi tudás, tehetség, stb. azok mind ugyanazat jelentik. a szerencsét meg el is felejtik (pl. hova születsz). az meg a másik, h mekkora elvárásokat támasztanak egy ilyen ember felé. minden egyes ember okosnak gondolja magát, de objektíven mérhető, h van, aki tényleg okos is, viszont munkahelyen ez nagyon kijön (meg az életben is), h hangos(ak) fontosabban, mint 1 db okos szava. nagyon könnyű egyedül maradni, szellemileg magányos lesz az ember, mert ugye csak hasonlók között érzi magát mindenki, viszont a magas(abb) IQ-jú emberek számszerűen kevesebben vannak (de ez igaz bármire a világban, ami nem átlag, hanem átlag feletti. lásd haranggörbe eloszlás)
Marci egy iszonyatosan okos,reális, és értékes ember! Örülök hogy ujra hallhattam róla.
Én úgy gondolom nem áldozat., a saját tapasztalatait, jo helyre predesztinálta, Piszok magányos gyermekkor jutott fizetségül neki a media figyelem okán.. egyértelműen kiderült abból ahogy mesélt.
Nem biztos hogy egy nagyszerű találmány vagy Nobel díj az amiben mérhető lehet az igazi érték. ( elnézést)
Az ember rendben van.
És örülök, hogy elkészült ez a nagyszerű beszélgetés. Sandor profizmusa iránt a rajongásom töretlen! Marcinak gratulálok.
Legyen boldog. Ez számít.
Jo volt látni.
Annyira jó fej aranyos szeretni való lehet még most is. És a jó kedve nagyon nagy kincs 😍
Nagy élmény volt végighallgatni! Marci azt a képességhalmazt, ami a gyerekkorát jellemezte, nagyon értelmesen tudta úgy használni és konvertálni, hogy boldog emberré válhatott, akármit is vártak el tőle. Nem vesztett a zsenialitásából semmit, csak megsüvegelni lehet, hogy nem akarta ész nélkül bebizonyítani, hogy márpedig ő a legjobb, függetlenül a körülményektől, hanem alkalmazkodott és a nagy bukásokat elkerülve azért komoly szakmai értékeket képvisel. Mindenki rengeteg történetet ismerhet, hogy körbeajnározott gyerekek a felnőttkor határára már roncsként érkeznek. Szülei pedig minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy Marci elérhesse amire predesztinált, amiért tisztelet illeti őket is. Szeretnék ilyen emberi történeket látni a környezetemben.
Ebben a mûsorában figyeltem fel a kérdésfeltevései finomságára és érzékenységére,amelyek probáltak idomulni a riportalany egyéniségéhez!Remekül vezette a szálakat, tetszett!Köszönöm !
Nagy meglepetés, és öröm volt látni azt a,,,,, bűbájos,,,,, okos gyereket. Nagyon finom, és,,,, békés lelkületű,,,, felnőtté vált. Isten éltessen, és szép életét kívánunk. 🤗
Sándor,,,, nincs szó a műsora kivalosagara. Köszönjük. 🌞👍
Nagyszerü interjú volt! Mártonnak kívánom, mindezek után is legyen önmaga, ne veszítse hitét! Egy igazi ember , aki talán, megtudta valósítani önmagát ebben a rohanó és irigy környezetben ! Jó egészséget , kitartó lelkesedést kívánok munkája során ! Üdv Miklós
Egy végtelenül intelligens, szerény, kedves ember lett belőle! A pici Marcit is imádtam, egyben nagyon sajnáltam a magányosságáért. A mostani Márton pedig egy igazi boldog EMBER! Örülök, hogy láthattam vele az interjút. Sok boldogságot és minden jót kívánok neki az elkövetkező években, remélem sikerülni fog minden amit elképzel magának.
Ez eddig egyik legjobb beszélgetés amit láttam ezen a csatornán. Szász Marci egy intelligens es boldog felnőtt ember benyomását tette. Sándor pedig brilliáns volt ahogy fűzte a szálakat és régi önmagát hozta. Engem megérintett ez az a interjú.
Nagyon kedveltem gyerekként, és öröm látni, hogy nagyszerű felnőtt lett! További sok sikert!
Marci egy nagyon, de nagyon jó ember, és ezt így is bizton ki tudom jelenteni, hogy nem ismerem személyesen. És érdemes lenne megfogadni a szavait, és a tanulságot, amit megtalált, azt szem előtt tartani: "úgy állni mindenkihez, hogy egy pici, apró téglát tegyünk hozzá minden nap a világhoz, hogy ez jobb legyen!" Azt látom, hogy Marci olyan ember volt és maradt, és lesz is, aki mindig meg fogja találni a boldogságot a világban, a napi szépet a mindennapokban. Csodálatos ember, és ebben a világban az ilyen Ember egy csoda. Úgy tűnik, hogy Marci igenis csodagyerek volt, egy csodás felnőtt lett belőle. A legjobbakat kívánom neki! Ő még egy fiatal ember, és már most több benne a bölcsesség, mint az emberek többségében vénségére.
Nekem a Good Will Hunting címszereplője jutott eszembe róla.Megpróbálták beleerőltetni egy szerepbe, de ő csak egy hétköznapi ember szeretett volna maradni. Jó úton jársz, így tovább. Lenne mit átadnod az utódodnak, ne legyél kishitű!
Marci szuper képességekkel rendelkezett gyerekként és gondolom most is, de az iskolák nem tudják kezelni a kiváló képességű gyerekeket, mert nálunk már a tanárok sem azok. Az irigység meg tönkretesz mindent. A siker elvárás némi rosszindulattal és irigységgel ellen drukker is volt, mert nehogy már szembe kelljen néznünk azzal hogy gyengék a képességeink, ezért keresztbe tesznek. Egy tehetséget tényleg kezelni kell és az is hatalmas munka. Ettől függetlenül, nem az az érték ha valaki megtanulja a könyvtárat és a képességeit magas számokkal értékeli az IQ teszt. A kreativitás az érték, fel kell találni a "kereket" és ezt csak minden százezredik tehetség tudja megvalósítani. Az baj hogy a találmányokat sem támogatják, és nevetséges hogy az emberiség azt várja el, hogy egy kreatív ember rendelkezzen sok pénzzel is hogy be tudja fizetni a szabadalmi díjakat, képes legyen céget felépíteni és működtetni is, mert ő nem arra hivatott hogy pénz után rohangáljon csak azért hogy legyen egy "kerék" ami megkönnyíti az emberek életét. Az emberiség esélytelen lett, és ezt a környezet rombolása is igazolja, a gazdagok yachtokat vesznek és magánrepülőket, de nem alkottak sok mindent csak élen jártak a korrupcióban, jó "üzletemberek". Marcinak is gázszerelőnek kellett volna menni :) Sajnos az eredmények csapatmunka alapján jönnek létre és ha nincs kreatív csapat és a megvalósításhoz tőke is, vagy el kell innen menni, vagy szerelhetünk autót mi is :) Nincs mentség, nincs kifogás, a tehetséggel felelősség is jár, mert kevés van belőle, a világot ők hozták fel erre a szintre..
András Horkay osztozok az Ön ,véleményével. Valószínű,bárki lett volna ebben a szituációban gyerekként,ha nincs jó hátszél,nem nagyon tud az irigyekkel szembe,többet produkálni.
@@irenszabone8439 Szerintem az egy tévedés - általánosságban - hogy a képességek magas minősége értelemszerűen vezet az eredményekhez is. Ez az elvárás, amit ő is hangoztatott, hogy jönnie kellene egy nagy eredménynek - csalóka, nem fog jönni magától. Kell hozzá a támogató közeg. Ha a környezet visszahúzó akkor esélye is kevés van ezen felülemelkedni, kevés Leonardo Da Vinci van, aki annyira elszakad a környezettől hogy akkor is tud produkálni. De ma már olyan magas a szint, hogy pld fúziós erőművekkel egyedül nem lehet foglalkozni, a géniusz egyedül alkothat egyedi szoftvert ezt igaz, vagy egy új ajtókilincset, de nagy dolgot nem igazán. A jó képességű fiatalt is képezni kell hogy ne csapongjon össze vissza hanem egy számára is érdekes területen annak megismerését is támogatva, jó gondolkodás módszertani képzést kapjon és lehetősége legyen feljutni a csúcsra majd eredményeket is tudjon produkálni úgy hogy ne keljen küzdenie a visszahúzó erőkkel. Ha az autókat szereti az szuper, de egy új Wankel motort nem lehet kifejleszteni egyedül :). A társadalom gyakorlatilag idióta, mert ezeket a kulcs embereket nem támogatja megfelelően. Marcit mondjuk a Ford (ha már autók érdeklik) támogathatta volna és lett is volna eredménye.
Egyetlen gondolattal tudnám kiegészíteni ezt: felelősség bármivel kapcsolatban akkor "jár", ha a feltételei is adottak a felelősségvállalásnak.
@@neo21670 Sajnos a feltételeket is magadnak kell megteremteni (vagy megpróbálni), és ha nem teszed akkor "Mindenki felelős azért amit tett és amit tenni elmulasztott". Rengeteg olyan tehetség van aki képességei alapján csodákra lett volna képes, de várt hogy majd lesz valami. Nem lesz.
@@horkayandras hát, ez ilyen akkor, aztán mind benéztük.
Marci bemutatta a valóságot. A többi a cukormáz. Láttam az eredeti műsort is annak idején. Találkoztam hasonló egyetemi tanárral és a sárga faktorral is. A vállalkozás nem az önmegvalósítás csúcsa. Érdekes életet, boldogságot és barátságokat kívánok! Jó szülők lesztek szerintem ;-).
Szerintem abszolút pozitív, hogy ennyi idővel később láthatjuk Marcit, azokkal a csillogó szemekkel, mint gyermekkorában. A boldogság az egyetlen kulcsfontosságú dolog, aminél semmi sem lehet soha fontosabb. Sok sikert!
Marci ! Te egy remekbeszabott EMBER vagy ! Megtaláltad a helyed, helyén van a szíved és az eszed. Jó munkát és jó egészséget !!! Ne hagyd magad eltéríteni !!! Vigyázzatok egymásra a Barátnőddel és legyetek együtt boldogok!!!
Az élet legfontosabb célja a boldog élet megvalósítása, nem a Nobel-díj. Kívánok Marcinak további kiteljesedett, boldog életet!
Amit miskolcról mondtál tökéletesen leírja ott a valóságot! Magam is tapasztalom a hülyék uralmát és a szellemi igénytelenség életetését. (Eddig azt hittem egyedül vagyok ezzel az érzéssel és örülök neki, hogy ezt más szájából is hallottam!) Aki ebből a sorból picit is kilóg és rá tud erre világítani annak ott valóban lenyomják a fejét a víz alá. Szégyelljék magukat a miskolci tanárok elvettek a nemzettől egy Nobel díjas-t! Nem véletlenül tart ott borsod ahol tart és ez ennél csak rosszabb lesz, mert gondolkozni és dolgozni képtelen semmirekellő banda él ott akik magyarként tökéletesen magukévá tették a romák életstílusát. Sajnos az itteniek agyába beleégett kommunizmus tekintélyelvű rendszere ami a mai világban már cseppet sem versenyképes. Ezért viszi a régióban az összes komolyabb fejlesztést és beruházást Debrecen.
Hihettetlen igazsàgokat mondott el Marci. Az elektromos Autók hamis kōrnyezetvéfelemi koncepciók. Nagyom bōlcs gondolatok.
Felfoghatatlan számomra, hogy nem jött át akkor annál az 1997-es interjúnál egy konkrét segélykiáltás, hogy barátokra, társaságra vágyik Marci. Ha így bemondta ott a műsorba 10 évesen, hogy ki van közösítve gondolhatjuk, hogy igazából mennyire rossz volt neki a szituáció.
30:08 elismerem, hogy ebből a szempontból gyenge ember vagyok, de én pont emiatt zárkóztam el a felsőoktatástól, mert rengeteg helyről ezt a szarrágást hallottam, hogy a tanárnál nem lehetsz okosabb, buktat a pénz miatt, és a legszebb, hogy sokszor olyan emberek tanítanak olyan témákat, amiben egy percet sem dolgoztak... A nemekről és feronomokról ne is beszéljünk... Hajrá felsőoktatás!
Marci története kiváló példát mutat, egy részről: másfél éve dolgozott X témában, egész pontosan úgy fogalmazott: kereste a kenyerét, ergo megélt belőle, bárki is fizetett neki, elégedett kellett legyen, mert kifizette. Megélt a témából, és az írásbeliét szerintem úgy is kapta vissza nagyzás nélkül, ahogy elmesélte: áthúzva az egészet, egy vésett karóval. Nem egyszer hallottam ilyen írásbelikről, "a tanár nem erre gondolt", "az említett tankönyv szempontjára gondolt", vagy épp pont nem arra, hanem "amit saját maga elmotyogott egyik óra keretében (akár szóról szóra..)", az sem érdekli, ha mindenki kollektívan kap karót, de lehet egy-két tanuló jobb jegyet kap (a többiek gondolatmenetével azonos - feladatlap kitöltésre), csak hogy mégse "ütközzön ez ki felsőbb szinteken", az e-napló sokat segített ebből a szempontból a tanárok nyomon-követhetőségén is. Szerintem értelmesen csak is két tanár taníthatna felsőoktatáson, aki minden nap a szakmában dolgozik, és naprakész gyakorlati ismeretet tud terjeszteni, és a másik, aki tanítja és vegyíti az elméletet, valamint kivetíti azt a gyakorlati tudásra.
Második szempontból pedig leírja a mindenkori kollektív oktatás legnagyobb hibáját: az egyénhez való viszonyulás hiányát. Marci tanulni ment oda, ahogy a legtöbben teszik, hogy szakmáját "felsőbb szinteken" képviselje és gyakorolja, jobb legyen a szakmai tudása, nem azért, mert viaskodni akar a tanárral, vagy jobbnak, többnek érzi magát. (Bár akár emberi, erkölcsi szempontból, akár szakmai szempontból sok esetben jobbnak érezheti magát, ilyen tanárból kiindulva, de okos enged: tanár szenved..) Egyik egyén, tanuló se egy gépezet, akit végig lehet csak úgy görgetni az oktatási anyagon, és egy rendszerhez viszonyítani. Végig lehet mindenkit, de nem megegyező módon. Mindenki más és másra figyel fel, más érdekel, más motivál, más köt le hosszú távon, más rövid távon, más ügyesebb ebben, más ügyesebb abban, stb. stb. Ehhez persze egy tanár legtöbb esetben nem elegendő 30 vagy 120 tanulónak, de lehet hogyha az ellenőrzőben a magatartás és szorgalom jegy nem csak egy jegy lenne (a nem elfogadott és az elvárt közt 1 rendszerhez viszonyítva...), hanem egy leírás, akkor esetenként elég lenne egy tanár hasonló mennyiségű, "igencsak hasonló magatartású és szorgalmú" tanulóknak.
Véleményem és tudásom szerint.
Jó volt látni, hallani ennyi év távlatából, mennyire egyszerű felnőtt lett, Nincs elszállva mint sok mai egy napos celeb. 🙂
Számomra nagyon tanulságos volt ez a beszélgetés. Szerencse, hogy nem egy megkeseredett felnött lett belöle az elvârásoktól.
Látod, volt idő mikor ezen stresszelt, hogy le kell tennie valamit az asztalra, de szépen túllépett rajta és megtalálta azt ami igazán lényeges az életben :) Ez volt az élet által ráosztott lecke amit szépen megtanult :) Minden ember példát vehetne róla :)
Wonderful interview! The performances of Mr. Friderikusz and Mr. Szasz deeply moved me. Marci's story sounds familiar -- it happened to me, too. I grew up and dedicate my professional life to help others to survive envy and use their gifts to their full potential.
Sajnálatosan jellemző egyes tanároknak a diákot visszafogó, betörni igyekvő hozzáállása.
Le a kalappal, Marci! Álltad a sarat! Az irigység és a lejtmenetbe lévő társadalommal való találkozásod az nem kis feladat volt, és nem kaptál benne segítséget. A lexikális tudás az nem helyettesíti az empirizmust és az emocionális fejlődést, utat!
A magyar ember írígységének és gonoszságának nincs párja.. Bárhol máshol a világban, ahol a tehetséggondozás fontos dolog nem így végezte volna. Kedves, szerény őszinte fiú, aki többre hivatott.
Very well said. Thanks.
Minden tiszteletem Szász Marcinak, Mártonnak ! Tehetségét most is tudja kamatoztatni és a legfontosabb értékkel rendelkezik, emberséggel, őszinte megnyilvánulással és mentális egészséggel. További sikeres alkotást és sok örömet, szépséget kívánok neki az életben.
Fantasztikus gyerek és felnőtt, akiből mára kiölték a lelkesedést, ambíciót, az emberek egoista, kicsinyes hozzáállásukkal. Még nem nőttek fel emberek ahhoz, hogy elismerjünk, e helyett kritizálunk, gátoljuk a fejlődést, ami nekünk is hasznunkra lehetne, hát ezért tartanak még itt emberek. Sok Marci lehet még az országban, de sajnos még több a fejlődést visszatartó ember.
Miután végig néztem az interjút nekem ez a Szász Marci fényévekkel szimpatikusabb emberibb,mint az akit gyereknek láttam.Persze 97-ben még gyerek volt ,de tényleg picit mesterkélt volt,picit koravén.Egy felnőtt volt majdnem, gyermek köntösben.A mai egy letisztult őszinte,és azt gondolom megtalálta az életében azt ami boldoggá teszi, függetlenül attól,hogy a képességei alapján sokkal többet vagy nagyobb volumenű dolgot vártak el tőle.Szerintem ez teljesen rendben van így,mert senki sem várhatja el a másiktól,hogy azt az életet élje ,vagy azt a munkát végezze azt a teljesítményt tegye le az asztalra,amit mások elvárnak tőle.Aki meg az Autókat szereti rossz ember nem lehet.Üdv egy másik autó rajongò.
Zsuzsa Szabó alanti leirásával teljesen egyetértek, egyedül hagyták ezt a jó képességgel rendelkező ifjút.Igenis kimaradt az életéből az életrevaló nevelés, mivel a tekintetben Ő éretlen lehetett. AZ IRIGYSÉG NAGY ÚR. Köszönöm hogy megnézhettem, és beleláttam ezekbe a dolgokba.
Nagyon szimpatikus felnőtt lettél Marci. Nekem nagyon tetszett a riport. Köszönöm.
Irigylésre méltó, amilyen kereken látja az életét! Naivitás lenne azt gondolni, hogy csak a képességeink határozzák meg az életutunkat. Szerintem ő, sokakkal / sokunkkal ellentétben már megtalálta a lelki békéjét, a helyét a világban, kívánom neki, hogy ne hagyja magát ebből kizökkenteni!
Marci, továbbra is ugyanaz a szimpatikus lélek maradtál számomra, mint 25 éve. Annyira együtt éreztem veled. És irigyeltelek es csodáltalak, hogy így meg tudtad fogalmazni a maganyodat. Én annyira szégyelltem, hogy egyedül vagyok, és annyira szenvedtem tőle,hogy hasonló helyzetben én szarrá bogtem volna magam, miközben kimondom a szavakat,amiket te is kimondtal. Én is olvastam, írtam, számoltam 5 évesen. (Nekem gyerekkoromban nem mérték, 20 éves korom körül volt 136 az IQ-m) Masodikos koromban bevittek az otodikesekhez, hogy mutassam meg, hogyan kell olvasni. Bar a nagyok egy rossz szót sem szóltak,de annyira féltem, hogy neheztelnek rám, miközben nem én akartam fitogtatni a kepessegeimet, hogy ott is elbogtem magam. A szociális kepessegeim a mai napig,41 évesen is alulfejlettek, és ami a tanulmányokat illeti, csak erettsegiig voltam képes eljutni. Én is elég kevéssé támogató kozegben nőttem fel, es nekem sem sikerült kompetens felnőtté válnom, valójában csodálkozom, hogy még élek. Én sajnos még nagyon is keresem a boldogságot, a maganyossagom egyáltalán nem múlt el, ebben alig fejlődtem, pedig sok éve keresem a módját. Remélem, egyszer rájövök a nyitjara. Ha van tuti tipped,ne tartsd magadban,szerintem vagyunk így néhányan,akik megrekedtunk. Remélem, tényleg jól vagy,nem kis puttonyt raktak a valladra annak idején. Üdv: Orsi
@Gábor Lukácsik én pedig áprilisban leszek 41. 😀
Akarom én, folyamatosan fejlesztgetem magam, csak valamiért nagyon lassan megy, gyakran elvesztem a fókuszt. De azért még nem adtam fel, egyszer összeszedem magam. Egyébként az érettségit is (es egy nyelvvizsgát) munka mellett csináltam meg, levelezőn. Aztán mentális hülyeségeim miatt elakadt a folytatás.
Sok sikert kívánok neked a pályamódosításához!
@@ursuminor Szia! Én 32 éves vagyok. Mensa-tag, szóval annyit tudok, hogy 130+ IQ-m van, de hogy precízen mennyi, azt nem tudom, és én sem hiszek a pontos mérésében, ahogy Marci is mondja, mert mindennap más az ember teljesítménye. Én azt érzem, hogy nagyon negatívan beszélsz magadról, és ez kissé elszomorít. Mintha nem lennél teljes így, ahogy vagy, és folyton bizonyítani akarnál az embereknek. Engem ilyenre neveltek, és nagyon nehezen nevelem ki magamból. Írtam itt egy másik kommentben, hogy az emberre sokszor ráerőltetik mások, hogy mivel kellene foglalkozzon, mitől kellene boldog legyen. Mint pl. amikor 54 kg-ról 49 kg-ra lefogytam vastagbélgyulladás miatt, megdicsérték az alakomat, pedig közöltem, hogy mi a betegségem épp! Van tehetségem a rajzhoz, és ha mondjuk évente egyszer rajzolok valamit, egyből nekem ugranak, hogy “Neked ezzel kellene foglalkoznod!”. A beteg agyú társadalomnak van pofája ahhoz, hogy meg akarják mondani, hogyan éljen az ember. Nem szabad hagyni! Egyelőre nekem is csak érettségim van, mert rengeteg gyerekkori traumámon dolgoztam az elmúlt 14 évben, plusz ADHD-m is van…meg 20 éves korom óta öneltartó vagyok, mert az elmebeteg, bántalmazó szüleim kidobtak. Tanultam természettudományos egyetemi képzéseken, de egyiket sem fejeztem be. Nekivágok mostanában informatikai képzésnek, de majd végül az idegtudomány érdekelne, csak a tudósokat nem fizetik meg annyira, úgyhogy majd meglátom. Jól nézek ki, de sajnos magas IQ-jú, enyhén autista, nagyon érzékeny nőként, meg ennyi gyerekkori traumával, viszont folyamatos EQ-fejlesztéssel már ott tartok, hogy én minél egészségesebb lelkű vagyok, annál jobban látom, hogy milyen beteg a társadalom, és alapból sem vagyok elégedett az átlag férfi érzelmi intelligenciájával, úgyhogy egyelőre inkább kibírom a magányt (sok év párkapcsolat után). Rájöttem, hogy nem kell megvalósítsam mások álmait. Boldognak sem kell lenni, mert ezek a szabályok, hogy hogyan kell éreznünk a dolgokkal kapcsolatban, ezek teljesen emberiségellenesek. Sok ember már csak azért is boldogtalan, mert a médiából elhiszi, hogy nem elég jó az ő élete, mert másoké sokkal tökéletesebb. Nagyon sokan egy selejtes gnómnak érzik magukat, pedig nem azok, csak agymosottak, sajnos. Sokáig én is agymosott voltam, őszintén megvallva, kicsit még mindig az vagyok. Az agymosottságom egyik negatív következménye a 15-28 éves koromig tartó anorexiám volt. Nem feltétlenül látszott mindig az anorexia, mert alapból vékony alkat vagyok, de a 44 kg testtömeg elérése volt a mániám, ami nagyon alultáplált a 162 cm magassághoz. A tömegemet már elfogadtam. A narancsbőrömet még mindig szégyellem, pedig látom, hogy a nők 99%-ának van. Sajnos a nagy intelligencia nem gátolja meg az embert a pszichés betegségek kialakulásában…sőt. Ha nem lennék agyontraumatizált gyerekkorú, akkor is az intelligenciám miatt, amennyi problémát felfogok a világból, az ígyis-úgyis depresszívvé tenne. Engem csak a genetikailag örökölt erős életösztönöm tart itt, és ha már élnem kell, akkor próbálok jól élni…de ettől még az életemet egy elnyújtott szenvedésnek élem meg. Aki értelmi képességeiben annyira kilóg az átlagból, általában sokkal nagyobb eséllyel lesz magányos, hiszen sokkal kevesebb hozzá hasonló emberrel találkozik. Már a 130-as IQ is pont elég ahhoz, hogy 100 emberből csak 2 magadhoz hasonlót találj, de plusz nehezítés, hogy attól, hogy valakivel hasonló az IQ-d, a személyiségetek lehet teljesen más, és semmi sem garantálja, hogy barátok tudtok lenni. Ha te nyelvi intelligenciában vagy nagyon kiemelkedő, az is biztosan nagy szakadékot eredményez közted és az átlagosabb emberek között. Sok kiskaput kerestem én is, de végül az maradt, hogy elfogadom, amin nem tudok változtatni, és a sorsomból a lehető legjobbat próbálom elérni, ami nem a Nobel-díj, és nem 10-20 legjobb barát, hanem szerényebb eredmények, amik magamhoz képest jók (pl. egy diploma, 2-3 stabil barátság, fizikai és lelki egészség). Minden jót kívánok!
Megatlálni és vállalni önmagamat… ennyi elvárással szemben.. elképesztő, megérintett! Le a kalappal Marci!
Végre 1 őszinte riport alany, aki csak saját jellemének akar megfeleni. Grat Marci! A lehúzós kommentek meg saját sikertelenségüket kompenzálják a beszólásokkal.
Egyutt jartunk anno a Jezsuitaba. Gyerekkent, sokat szekaltuk, mert kulonc volt. Marci, ha ezt olvasod, szeretnek bocsanatot kerni, orulok, hogy jol vagy.
Minden tiszteletem Marcié! Mert önmaga maradni.A műsor hallatán feltettem magamnak a kérdést,hogy jogom van-e csalódott lenni mert nem végezte el az egyetemet.(nyilván nincs hozzá jogom)..de mostmár mindent értek..Azok a tanárok remélem most nagyon restellik magukat.Én ugyanúgy szeretem,tisztelem mint azt hatodikos kisfiút.❤
Marci minden tiszteletem a Tiéd Te zseni voltál és most is az Vagy ! Kívánok sok boldogságot és minden elképzelhető jót Nektek a Barátnődel Együtt!