Pogátsa: Közgazdasági iskolák válságelméletei
ฝัง
- เผยแพร่เมื่อ 10 ต.ค. 2019
- Pogátsa Zoltán előadása a Corvinus Egyetemen arról, hogy mit mondanak a különböző közgazdaságtudományi iskolák a válságok kialakulásának okairól, azok lefolyásáról, a lehetséges megoldásokrók.
Kiváló előadás! Várjuk a folytatást.
19:56 "a természetes kamatráta, az kicsit olyan, mint a szerelem"
Nagyon jó előadás volt. :)
szép munka!
41:52, egy bizonyos szint, hát ez nagyon jó, úgy érzem az MME Pogátsa Úr kedvence, a természetes kamatráta az nincs, de ez a bizonyos szint, ez van, hát ez jó. :)
Tepertős Pogi! Mióta lettél PC ?
szerintem a nagyanyam joban ertett a gazdaszghoz, vagyis. sporolj es ne vegyel kolcsont, ez persze a bankarnak nem tetszik mert ok az uzsorabol elnek
nem mondott ilyet, hiányolom amúgy az érveket
Hát ha jól értelmezem akkor úgy tud több ember dolgozni, ha nem leépít az állami apparátus hanem felvesz ! Bár az sem lenne rossz, ha a civil szférában a gépeket felügyelve történne a munkavégzés jó zsíros pénzért :).
200.000 e. km egy autó élettartama !!!!!! A használt autó piacon visszatekert kilométer órával innentől lehet venni!!!!!! Ja aki újat vesz mindig, az más kategória .
De remélem a kitalált, de sosem létező "önszabályozó piac" nem kerül sorra!??? Még egy (a dátumok valahogy túl koraiak!? a vidin)
A válságok mindig KIVÁLÓ kiinduló pontjai a fejlesztésnek, terjeszkedésnek (már ami képes résztvenni benne), a kirobbantói általában pedig igencsak..... (gondolom azért is teszik!).
Ha a bankrendszer prociklikus, akkor az államnak kellene anticiklikusnak lennie. Csak hát az államot irányító politikusok is hajlanak a prociklikus gazdaságpolitikára meg a választási gazdaságpolitikára. Ahelyett, hogy beérnék egy alacsonyabb, de hosszabban tartó növekedési pályával, ők is dobják a szenet a kazánba, pedig ellentétes gazdaságpolitikát kellene folytatniuk, és félretenni a szént, és csökkenteni a nyomást. Persze ebben a globalizált világban a komplex gazdasági folyamatok komoly, majdnem kezelhetetlen kihívást jelentenek minden épeszű közgazdász számára, kivételek talán az együgyűek, akik mindig nagyon tudják a tutit. Ugye Pogátsa Úr?
Nem hiszem el.. pont tegnap írtam meg javaslatként, hogy a válság elméletekről előadást kellene csinálnotok... Micsoda egybeesés, és párhuzamos gondolkodás. :-)
tavaszi az eloadas
Már korábban írtam P.-nek hogy a közgazdaságtan csak így érthető meg, elmélettörténettel párhuzamosan (nem véletlen nem oktatják). A tankönyvek pedig egy iskola tézise alapján íródtak (neoklasszikus némi keyesiánus elemmel keverve). pénzelmélet eleve hiányos az oktatásban vagy nincs. Max a hitelezhető alapok elméletével operál (exogén a videóban). De ez nem véletlen hogy így van. Az elit tudja hogy mit csinál. Hiányolom Kaleczkit, mert igazán Ő mondta ki a rendszer lényegét (ipari kapitányok, munkások megfegyelmezése stb.).
(ha esetleg érdekel egy posztmodern vélemény erről)
A közgáz tudomány a tőke propagandája, és ez a főhatalom mozgatóereje. A liberalizmus politikai alanya valójában nem az ember, hanem a(z absztrakt) tőke. A liberalizmus egymás szabad kölcsönös kizsákmányolása, nemzetközi szintű szociáldarwinizmus, ami törekvéseiben anarchokapitalista, szociális rendszer ellenes (a globalizmusnak nincs szociális intézménye), és ezek révén civilizáció ellenes, mert tagadja a beleszólás demokratikus elvét az élet egyik meghatározó szegmensébe, a gazdaságba. (az ilyen szövegeimet általában őrületnek látják elsőre az olvasóim.) (pl. a liberális a migráció elvtelen támogatását a fajhígító törekvése adja, a liberális egyben náci is.)
Ja, pontosítanék, AZ a közgáz tudomány nem a tőke propagandája, ami makroközgazdaságtan - de globális szemlélettel és humanista beállítottsággal, mert anélkül a közgazdász csak technokrata, olyan személy aki azzal a szöveggel nyomorít meg rétegeket, hogy: "nincs rá forrás".
@@bulcsuotthon "A közgáz tudomány a tőke propagandája....." végül is a rendszer elnevezése is ez: "Capital".... szociáldarwinizmus: homo oeconomicus elméletéből ered. A legéletképesebb mard fent (azt már nem részletezi, hogy mi lesz a többivel). "Nincs rá forrás".... Igen ezt a dumát nyomják, de szerintem ez egy megtévesztő érvrendszer-, magyarázata a tőkének. De valójában mit is csinál a rendszer? (Szerintem) állandóan kereslethiányt gerjeszt a javak piacán (nem nehéz elérnie ha állandósul a technológiai munkanélküliség). Ezt pénzoldalról teszi meg (pl. 0-ás költségvetés). Ezáltal túlkínálatot termet, és ez áthat/kihat a munkaerő piacra. A munkaerő piacon is túlkínálat alakul ki (tartósan) s ezáltal stabilizálódnak az árak. Ez a tőkések érdeke! A pénztőke (felhalmozások, megtakarítások, járadékosok) értékállóságát csak is* így tudja biztosítani, a termelő tőke meg így jut megfegyelmezhető** munkaerőhöz, átlagos profitráta mellett (lemondva a maximális profitrátáról, amit az infláció*** váltana ki).
* Erről még bőven cikkeztek a pénzügyi sajtóban a 60-as években. Az inflációt a magas munkanélküliséggel akarják kezelni (piacgazdaság hívei).
** A munkás rá van kényszerülve hogy olcsón adja el a munkaerejét.
Lényeg: borzasztó embertelen rendszer ez és évezredes hagyományt követ: nagyon sokan, nagyon sokat dolgoznak kevesek jólétéért.
*** Infláció téves értelmezése: A legtöbb áremelkedés költségoldalról jön. Ez általában bér és profitemelkedésből ered (de lehet adó is, ami szintén pénzbéreket takar), illetve exogén (külső) okok. Az eredeti phillips görbe még pénzbérek és a foglalkoztatási szintek kapcsolatát vizsgálta. Ezt változtatták meg úgy, hogy a pénzbéreket kicserélték inflációra. A legkisebb árváltozást valójában pénzkibocsátásból keletkezik.
Ez a csavo zsenialis
Piketty honnan veszi az adatokat? Az egész egy blöffhalomnak tűnik. Forrásmegjelölés hiányzik. 53:00
Természetes kamatráta az a szint ahol a beruházások mértéke = a megtakarítások szintjével (S=I). Költségvetési többlet: ha a magánszektor egésze megtakarít, és az állam is, akkor a javak piacán állandósul a többlet. Ez pedig deflációhoz vezet. Ami a mikróban igaz, az a makróban nem. Infláció: ha állandósul a javak piacán a többlet, akkor a pénznyomtatás nem vezethet inflációhoz addig, amíg ez a többlet meg nem szűnik. Erre mondták anno, hogy akkor "hosszú távon" inflációhoz fog vezetni. Erre meg jött a híres kontra: "hosszabb távon mind halottak vagyunk". Infláció teljes foglalkoztatási szint környékén jelentkezik. Rendszerparadoxon: A modern termelés feleslegét improduktív módon kell elfogyasztani ahhoz, hogy a ciklus újra induljon. Az improduktív fogyasztás (pl. költségvetési kiadások) pedig úgy visz keresletet a piacra, hogy azt nem fedezi áruval. Ez a fogyasztás pedig inflációs hatású lehet.
Pogi ez remek vót.!
Ne pártoskodj és te va a brill.!
A Pogátsának nem kéne ezt a "gyorsvasút" történetet erőltetni, mert még az alapszavakat sem használja jól és az összes adata téves.
egyet mondj légyszi, ha lenne eszetek alapból mondanátok, de látszik mennyire igénytelen szellemek vagytok.
@@tesz-vesz1985 mi van?? Ez a mondat magyarul van?
@@blista2 igen. ha nem érted, nincs válaszadási kötelezettséged sem. alapszavakból példa? érv? konkrétum?
aki csak véleményt ír, az egy véglény.
és miért nem kéne erőltetni a KÍNAI gyorsvasút fejlődését? ezt is alapból írnod kellett volna, te nagy nyelvész
@@tesz-vesz1985 alapszavakból példa: A gyorsvasút a nagyvárosi régiók metropolitan area) nem közúthoz kötött vasúti rendszere, ami a városi alközpontokat és csomópontokat köti össze. Amiről beszél, az nem gyorsvasút, hanem nagysebességű vasút. High Speed Rail. HSR. A kínai HSR-nek az a problémája, hogy folyamatosan a végsebességét növelik azért, illetve rekordhosszúságú betonhidakat építenek, hogy dicsekedjenek vele, de annyira szar az egésznek a kialakítása, hogy a konkrét utazások szempontjából valójában lassú. A kínai HSR egy teljes pénzkidobás. Az egészet vissza kellene bontani és elölről kezdeni. Kína, aki az egyik legnagyobb környezetszennyező a világban, olyan beruházások miatt pörgeti a környezetszennyezést, amik valójában szarok és nem hatékonyak. A kínai HSR kb olyan szinten van, mintha egy 6-éves gyerek Transport Tycoonban építette volna. Ha valaki nagysebességű vasúttal akar példálózni, akkor még mindig az 1964-ben, illetve 1972-ben átadott Tokaido-Sanyo Shinkansen a csúcs, és nagyon sokáig az is fog maradni annak ellenére, hogy bőven nem sebességrekorder, mert 285 km/h-ra van kalibrálva. Érdekes, hogy 60 év alatt még mindig nem sikerült felfogni, hogy hogy is kellene ezt csinálni. Én például sem magyar, sem angol nyelven nem olvastam erről soha semmilyen értelmes elemzést.
22:59
baszki!
"magas értelmiségi ember", egyetemi előadás és fosul van használva a -val, -vel rag?
schwartz-(!)CAL(!)
nem úgy mondod, hogy svarcAL.
nem nyelvész. amúgy mi volt a szó? k-ra nem hallom, pedig én majdnem az vagyok. te még sose hibáztál nyilvámn
nem szoktam.
@@Manetty6 nem persze, a nárcisztikus pszichopaták nem szoktak.
@@tesz-vesz1985 Jaj...
@@Manetty6 AZ VOLT A KÉRDÉS HOGY MI VOLT A SZÓ?! SZEDD MÁR ÖSSZE MAGAD!