Pogi a szabadságot és az igazságot említi és kb hasonló eredményre jutottam, én a praktikusság és a letisztult morál egybeolvadását látom a skandináv típusú országokban (leginkább Finnországokban). Minden döntésük végtelenül gyakorlatias és látszik, hogy nagyon átgondoltak, ugyanakkor ezek a döntések egyben mindig magas erkölcsi szinten is mozognak. Nem tudom mi ez, talán egy új szót kellene alkotni erre. A szomorú, hogy a magyar értelmiség sem éri fel ésszel ezt a működést, nemhogy a kevésbé műveltek, vagyis annyit ért belőle az értelmiség, hogy a többségi tudatlanság olyasmi amivel vissza lehet élni az előjogaik további birtoklásáért.
2 megjegyzés a részemről, egyrészt az, hogy ezeket a Skandináv országokat nem érintette egyik világháború sem olyan mértékben, mint Közép-Európát, az mindenképp nagy előny, frontátvonulás sem volt, illetve nem kellett folyamatosan kényszerpályákon mozogniuk. A másik, a szociáldemokrácia nálunk is létezett, sőt, volt is benne komoly perspektíva, de az sajnos nem tett jót neki, hogy amikor először hatalomra jutottak 1919-ben, akkor azonnal összeálltak a börtönből kihozott kommunistákkal és hatalmas kárt okoztak az országnak. Aztán ugyanezt részben 1947-ben is megtették, mondjuk ott volt nagyobb ellenállás párton belül. Még családi történetünk is van, apukán nagyapja szociáldemokrata volt (Peyert személyesen is ismerte) és amikor a fiai beálltak a kommunista pártba (45 után), akkor úgy összeveszett velük, hogy megszakították egymással a kapcsolatot. Én is szociáldemokrata vagyok, de sajnos ma senki nem képviseli ezt a magyar politikában és nem is látom a jövőjét ennek. A 30-as években nagyobb perspektíva volt egy jövőbeni szociáldemokrata államra, mint ma.
El is szigeteltek gyorsan Izlandot, emlekszem rá, alig jutott ki 1-2 hir ezzel kapcsolatban nehogy ragályos legyen és esetleg nagyobb államok is hasonloan cselekedjenek.
Kár, hogy a média szerepe nem merült fel, mint a közbeszédet meghatározó legfőbb tényező.
Pogi a szabadságot és az igazságot említi és kb hasonló eredményre jutottam, én a praktikusság és a letisztult morál egybeolvadását látom a skandináv típusú országokban (leginkább Finnországokban). Minden döntésük végtelenül gyakorlatias és látszik, hogy nagyon átgondoltak, ugyanakkor ezek a döntések egyben mindig magas erkölcsi szinten is mozognak. Nem tudom mi ez, talán egy új szót kellene alkotni erre. A szomorú, hogy a magyar értelmiség sem éri fel ésszel ezt a működést, nemhogy a kevésbé műveltek, vagyis annyit ért belőle az értelmiség, hogy a többségi tudatlanság olyasmi amivel vissza lehet élni az előjogaik további birtoklásáért.
2 megjegyzés a részemről, egyrészt az, hogy ezeket a Skandináv országokat nem érintette egyik világháború sem olyan mértékben, mint Közép-Európát, az mindenképp nagy előny, frontátvonulás sem volt, illetve nem kellett folyamatosan kényszerpályákon mozogniuk. A másik, a szociáldemokrácia nálunk is létezett, sőt, volt is benne komoly perspektíva, de az sajnos nem tett jót neki, hogy amikor először hatalomra jutottak 1919-ben, akkor azonnal összeálltak a börtönből kihozott kommunistákkal és hatalmas kárt okoztak az országnak. Aztán ugyanezt részben 1947-ben is megtették, mondjuk ott volt nagyobb ellenállás párton belül.
Még családi történetünk is van, apukán nagyapja szociáldemokrata volt (Peyert személyesen is ismerte) és amikor a fiai beálltak a kommunista pártba (45 után), akkor úgy összeveszett velük, hogy megszakították egymással a kapcsolatot.
Én is szociáldemokrata vagyok, de sajnos ma senki nem képviseli ezt a magyar politikában és nem is látom a jövőjét ennek. A 30-as években nagyobb perspektíva volt egy jövőbeni szociáldemokrata államra, mint ma.
El is szigeteltek gyorsan Izlandot, emlekszem rá, alig jutott ki 1-2 hir ezzel kapcsolatban nehogy ragályos legyen és esetleg nagyobb államok is hasonloan cselekedjenek.
Skandináviában a valóság felülírta az ideológiát.
Ellenkezőleg, az derült ki, úgy az igazságügy miniszter bántalmazta a férjét. Ő maga a az interjúban, hogy megütötte MP-t, míg ő nem tett ilyet soha.
Úgy tűnik, a kapitalizmust nehéz lesz meghaladni, de szerintem a baj inkább ott van, ahol nincs jóféle szociális demokrata kontroll felette.
Saját megfogalmazásomban a Skandináv modell: A létező szocializmus helyett ez az élhető szocializmus, kapitalista alapon.
Csak ez a kérdező ne lenne,belezavar
Nem bukott még meg eléggé, az a "model"...? De....
Nem
Hát nagyon nem...
Ez szerintem inkább gazdasági modell, az hogy tele vannak migrikkel akiket nehéz lesz integrálni az már más kérdés.