Én egy tanítóbácsi vagyok, nyugdíjban és tehát így 75 éves. Amit elmondtál, azt gondolom, hogy teljesen igaz, Nekem is voltak ilyen hisztérikus kolléganőim. Őket semmi nem érdekelte, csakhogy bonyodalmakat keltsenek, mert azzal szórakoztak. Az iskolákban nem a tanulókkal van a baj, nem ők, ti vagytok a probléma, hanem a hisztérikus tanítónőkkel, tanárnőkkel. Igazán nagyon sajnállak. Intelligenciád magas ! Ne félj, az életben jól fogsz járni. Szeretettel Juhász György tanító nyugdíjban-
Sajnos nem mindig azzal van a baj ,hogy egy diák lusta ,hanem pl Altalánosban elég ... angoltanárom volt 7.-félévtől Az oktatás is a szolgáltatás ágazatba tartozik ,de ennek fejébben inkább a sport szolgáltatást fejlesztik jobban ,mivel a kormány elég "focibuzi" Én egy Pedagógia szakos középsuliba jártam 10.félévig Szertár nem volt a suliban ( alap felszereltségi dolgok) Nem voltam túl extrovertált én se ,de ha az lettem volna akkor se foglalkoztak volna velem a többiek Mindenkinek megvolt a maga barátja ,és ennyi Akkor voltam "cimbora" ,amikor 9.-ben kiprobáltatták velem a cigit ,ami manipulálás útján történt Aztán meg már kutyába se vettek Most voltam 10-es ,de ott hagytam ,mivel alapból elegem volt ,és nem tudom ,hogy miért ide kommentelek mivel az attitüdjeimet nem ismeri Szóval ,ha már valamit ahhoz az iskolához hozzá tudnék fűzni : Ha most lennék 8.-os biztos nem azt választanám Hát a környék se volt biztonságos + Hát a tanárok se nagyon szerettek Az osztálytársak kb addig szerettek ,ameddig alávetettem magam ( Jó tisztelet a kivételnek ) Voltak páran akik szerettek 6.-ban viszont volt egy tanár ,akinél eskűszöm ,hogy senki nem foglalkozott velem többet életemben Előtte mindig 3,4 -es között álltam angolból ,aztán egyszer csak megtetszettem neki ,vagy nem is tudom Fejlesztett ,és stabil 4-es voltam ( Lelkileg is foglalkozott velem) Pszichés dolgaimmal Volt egy olyan időszakom amikor szerinte ijesztő voltam ,de foglalkozott velem A középsulis tanáraimat pl pont nem érdekelte
Én 38 évig voltam tanító alsóban és 2 évet felsőben tanítottam. Soha nem voltak kivételezett , vagy nem szeretett tanulóim. Mindig mindet egyformán szerettem. Ha én az alsóban nem adok jó alapot például a matematikához, akkor bizony a tanítványaim rosszul fognak járni a felsőben. Óriási munkát fektettem be, hogy MINDEN tanulóm jó alappal menjen tovább. Mind a mai napig meg lehet kérdezni minden volt tanulómtól, hogy meg voltak-e elégedve velem. Én mindig meg voltam elégedve, minden év végén velük. A tanulókat szeretni kell, biztatni, segíteni KIVÉTEL NÉLKÜL ! Olykor voltak kis büntetések is, amiket mindig megbeszéltem a szülőkkel, de ha a tanuló kérte, hogy ne, akkor nem tettem. Mindig mindent el kellett rendezni, de a gyerek méltóságát nem sértettem meg soha. Ő is egy egyéniség . Mivel felmenő rendszerben tanítottam, a harmadik, negyedik évben a tanulók szüleivel már úgy voltam, mintha rokonok lennénk. Sokat kávéztak nálam vagy én náluk. A gyereket saját gyerekünknek tekintettük. Aztán jött, hogy a tanulóim gyerekeit is én tanítottam. ..................
Nekünk sose lesz/volt ilyen jó tanárunk.. És mindegyik tanár engem szúrt ki magának, minswhyik bennem keresi a hibát, amibe lehet abba bele is köt. Amikor a tanárok rosszul csinálnak /mondanak valami, (ami nálunk gyakori) akkor én szólok és akkor én vagyok a hülye🙄
Szeretném látni,ahogy azok az emberek,pedagògusok akik nem hittek ebben a fiùban,most ha vele szemben leülnének,mit és hogy reagálnának arra,milyen klassz srác lett belőle! Ez a videò òriási segìtség azoknak,akiknek csak azzal,hogy a saját sérelmeit megosztja a fiatalember,hogy beszél magáròl ,mekkora energiát tud közvetîteni!!
Gazdag papa szegény papa könyv tapasztalataiból azt gondolom . Egy ilyen ebber gödörben van nem tud már fejlődni ezért inkább kinyirja a nála tehetségesebbeket ahogy csak tudja.
lol, nem kell sírni. Nemcsak hogy régebben nehezebb volt, de mindenki átéli ezt. Amúgy annyira gyerekes. Az iskolában nyilván fogsz rossz emberekkel találkozni, talán még haszontalan tantárgyakat is tanulsz. Ettől ez nem mentség arra hogy nem kell járni iskolába. Bruh
Engem is kirúgtak annó... Nálam az volt a sztory, hogy pánikbeteg voltam és az osztályfőnök nem tudta benyelni, hogy a drágalátos dupla matek órájáról el kell mennem pszichológushoz... Illetve volt egy gyakorlatos tanár aki ok nélkül bántott, alázott, szidott mindig valakit mondván,hogy az élet is ilyen lesz és amikor hozzám ért a sor én nem hagytam magam, teljesen kiakadt és örökös célpont lettem nála...De,ha ez nem lenne elég a végén átkért muterom a másik gyakorlatos csoportba(ahol persze ötösöket kaptam és megfeleltem ugyanabból) Akkor elkezdett egy másik tanár is szivatni aki régi gyakszis tanár haverja volt... Sőt ki is jelentette, hogy nem fog tovább engedni, mert nem bújhatok ki semmi alól. Én úgy voltam vele, ha tanulok akkor nem állhatnak az utamba, hát sajnos nem lett igazam,kb minden órán feleltetett a következő órai anyagból, amikor rájött, hogy megtanulom mindig a következő órait akkor random kérdezgetett év eleji anyagokból, meg tök olyan dolgokból amiket át se vettünk és szépen lassan a bukás felé haladtam...A végén már be se jártam kb az utolsó egy hónapba, ekkor mégjobban berágott az osztályfőnök és az egész osztályt ellenem hangolta, akik megkértek, hogy húzzak el a suliból, mert mind utálnak, és nem akarnak velem egy osztályba járni... Mondom oké Bementünk a suliba kikértük az összes papírom és átmentem egy másik helyre... Hála Istennek ott szeretettel fogadtak, lettek igazi barátaim, és elnézőek voltak az állapotommal kapcsolatosan is!
Geci en nemtudom milyen idegbe jottem volna ha ez velem tortenik meg... De grat, hogy igy tovabbleptel es ilyen jol kezeled a dolgot. Eleg kiakaszto ilyeneket olvasni, es a tudat, hogy ilyen undormany emberek dolgoznak az oktatasban..
Szia! Ritkán írok kommentet, de ez a téma most kihozta belőlem. Előljáróban annyit elmondanék, hogy nekem nem volt ilyen a 4 gimnáziumi évem alatt, 3 éve problémamentesen le tudtam érettségizni, viszont sajât öcsémmel életében és megannyi ismerősöm tapasztalatai alapján, arra következtethetünk, hogy ez ami veled is történt a magyar közoktatásban, egy rendszerváskor meg nem változott jelenség. A probléma gyökere, hogy nem gondolkodó állampolgárokat akarnak nevelni, hanem kis kádárista embereket. Nem a tanulmányi eredményed számít, mert azt direkt teszik embertelenül töménnyé, hanem hogy tudd már fiatalon is, hogy a tanár jóindulatára támaszkodva végezhetsz csak el valamit, később ezt a magatartást tovább víve a munkahelyedre, hogy a főnöködnek ne tudd azt mondani: "Itt a kész jelentés, bazdmeg, és hibátlanul!", hanem leszegett fejjel, kalapot gyűrögetve mantrázd: "Igaza van, főnök." Ez egy több évtizede rodhadó rendszer, és ezt generációról generációra továbbadják.
Az a baj,hogy a legtöbb tanár idős,és itt csak az a baj,hogy ők nagyjából a szocialista rendszerben nőttek fel.Édesanyámat amikor csak egy pillanatra kitekintett az ablakon hátba vágták egy seprűvel.Ezt ma el se tudnánk képzelni,de ez megmaradt....szó formában sajnos.Nem tudom hogy ez mennyire gond-e,vagy sem de a jelenlegi hatodikos tanárom az egyik osztálytársamnak ezt mondta:Te egy idióta vagy!
Én iskolában voltam takarítónő,és nagyon sok ilyennel találkoztam. Ilyen olyan mondva csinált indokkal rúgtak ki gyerekeket. Olyan gyerekeket,akik azóta már diplomások,vagy van szakmájuk. Azért fölháborító,hogy egy tanár hangulatán múljon,hogy kirúgnak gyerekeket! Most nézheti az osztályfőnököd,hogy milyen sikeres lettél. Amihez szívből gratulálok!
Nagyon nagy dolog, hogy ezt egy videóban “elmerted” mondani, ami 40 perc, és egyetlen egy reklámot SEM raktál bele!Nagyon nagy respect, csoda, hogy Magyarországon még vannak ilyen videósok.
Üdv! Én egy 31 éves vállalkozó, lassan családapa vagyok. Valami egészen hasonló történt velem, kb. az elmondottak alapján hasonlóan húsba vágó élmény volt. Egy pécsi középiskolában történt meg velem ez az eset ahová jártam. A 9-ik osztálytól volt egy 50 körüli tanárnő aki németet tanított nekünk és nem sokkal az iskolakezdést követően teljes mértékben rám szállt, tönkretette az akkori fiatal éveimet. Nem tetszett neki az öltözködésem, nem tetszett neki a belőtt hajam. Az volt a bűnöm, hogy szerettem inget hordani, szerettem normálisan kinézni, így éreztem jól magam. Nem tetszett neki, hogy a barátnőmmel találkozgattam a szünetekben a folyosón vagy az udvaron. Ennyi bőven elegendő volt, hogy a kibaszott frusztrált élete megoldatlanságait (melyet pl. a köztudottan hűtlen férje indukált) rám tudja projektálni, engem tudjon büntetni érte. Kinézett magának engem már az elejétől kezdve. Volt olyan óra ahol igazi náci tiszt módjára 30 percen keresztül csak velem ordítozott, hogy hogyan nézek ki, én pedig néztem magam elé lehajtott fejjel az osztály előtt. Elmondása alapján olyan voltam mint egy "28 éves agglegény" vagy egy "kezdeti stádiumban levő transzvesztita". Bármit kitalált, csak én érezzem magam minél szarabbul aznap is. Ez volt az egyedüli célja ami elől semmi nem billenthette ki. Mindezt azért, mert sportoltam, rendesen öltözködtem. Legalábbis az élményeim erre engedtek következtetni, de nyilván a háttérben az ő démonai bújtak meg valahol, melyeknek a forrását csak ő maga ismerhette. Volt olyan óra ahol 4 db egyest kaptam, mert gondosan megteremtette, eltervezte azokat szituációkat és indokokat amivel engem minél gyorsabban a bukás irányába tudott terelni. Megjegyzem, sokkal jobb érzékem volt a némethez mint több osztálytársamnak akik 3-as, 4-es körüli szinten jártak. Ezek között volt olyan aki az "Ich" személyes névmást "is"-nek tudta olvasni. Ekkor már minden órára gyomorideggel mentem be, mert tudtam, hogy úgyis én fogok felelni és úgyis olyat fog kérni amire maga sem tudja a választ. Esténként nem tudtam aludni. Egy 15 éves gyereknek nyilván így kellett élni az életét, erre kellett, hogy legyen kárhoztatva, ezt érdemelte. Csak mert pont úgy hozta a sors, hogy egy tanításra alkalmatlan gonosz szociopata állatot kap német tanár címszó alatt. Amikor nem voltam ott egy kiránduláson akkor az osztálytársaim mondták vissza nekem, hogy miknek hordott engem össze megint ez a féreg. Tökéletesen kimerítette a szóbeli abúzus fogalmát, minden szinten, amihez társult az a gyűlöletteljes, infernális tekintete.. Több mint 10 év távlatában is előttem van és ökölbe szorul a kezem.. Végül elértünk egy olyan pontra, hogy édesapám bement az ügyvédjével az igazgatóhoz egy papírral a kezükben, ügyvédi pecséttel, pontosan idézve mindent amit mondott, vagy tett. Másik csoportba kerültem és onnantól kuss volt. Összeszarta magát a patkány. Rám sem mert nézni a folyosón a visszamaradó években.. Azóta is sajnálom, hogy csak befenyítve lett és nem lett belőle per. Bárcsak rohadt volna meg a mocskos gonosz geciládája, és egy életre elfelejthette volna a tanítói pályát.. Életem fő ellenségének tartom azóta is azt a nőt. Ő nem volt ember, hanem egy rosszindulatú, aberrált szociopata patkány, egy értéktelen szerves anyag tömeg. Utólag már ő lett számomra a lélekhiányos állapot fokmérője, a gyermeki lelkek megrontója. Az én skálámon nála nincs lejjebb. Tanultam az esetből. Az én gyerekem nem fog így járni soha, mert mindig nyitva lesz a szemem.
Az ilyen ember nem való tanárnak, az ilyennek nem hogy tanítani nem lenne szabad, emberekkel foglalkozni sem lenne szabad! Szégyelje magát az összes ilyen és messze kerülje el a tanintézményt!
Drága Attila! Történelmet írtál a múlt héten, s mikor elköszöntél vasárnap a közönségtől, eszembe jutott ez a videód. Elsírtam magam.... 15 éves fiam mesélt sokat erről a videódról régebben, tudtam miért nézte meg. Már óvodás korában összetörte az óvónő a megalázó viselkedésével. A gyermekem és közted rengeteg a hasonlóság (nagyon nagyon sok!!!!!), sajnos a gyerekkorban pedagógustól szerzett sebek nála véglegesen megformálták a személyiségét. Nagyon örülök, hogy a gyermekem már korábban Rád talált, mert megfogadva tanácsaid, erősebb lett, s kiáll az igazáért s nem engedi, hogy még egy oktatási intézményi dolgozó megalázza. Fiatalokat bátorítasz a videóiddal, dalaiddal, az egész lényeddel amit hála Istennek egyre többen megtapasztalnak!!!!! Nagyon szeretünk Drága gyermek, megható pillanatokat adtál sokunk lelkének a három nap alatt, mert hatalmas szeretetet hoztál abba az óriási arénába. Drága gyermeke vagy ennek az országnak aki ember tudott maradni minden körülmény között. Maradj meg nekünk Drága Attila nagyon nagyon sokáig!!!!
@malna75 💜💙❤️ Ez de szép hozzászólás, köszönöm (Azi nevében is!!!)! 🥰 Remélem, az ilyen lélekemelő, szeretetteljes mondatok/kommentek is eljutnak Azihoz - amiből, bízom benne, több van már, mint az irigy, mocskolódó, Azit bántani próbáló megnyilvánulásból. (Amik általában olyanoktól származnak, akik még egy interjút sem hallgattak meg Azival - és semmit sem tudnak róla...😏) Minden mondattal egyetértek; Azi május 26-i koncertje óta kezdek újra büszke lenni arra, hogy magyar vagyok (sajnos, egyre kevesebb okunk van erre az elmúlt jó pár évben...😞). Azi egy fénysugár, aki nagy eséllyel hamarosan "hungarikummá" válik, és nagyon bízom benne, hogy egyre több fiatalban gyújtja meg azt a bizonyos lángot idehaza; és kiderül, hogy igenis van jövője ennek az országnak...❤
Fogalmam sincs, hogy mért nem végeztetnek velük legalább évente egy egy pszichológiai tesztet.. Nem rosszból, tényleg, az én anyukám is tanárnő, de ha ilyen emberek nevelik fel a következő generációkat ne csodálkozzunk hogy a társadalom olyan, amilyen.. 🤷🏼♀️
5. osztályos voltam mikor év végén megbuktam németből. 2 dologból tevődött ez meg. 1: Basztam tanúlni. 2: év végére mikor már éreztem, hogy szorul a hurok elkezdtem tanúlni de hogy hogy nem bármit is csináltam bármilyen helyes választ adtam valahogy csak nem görbült a dolog. Akkor 1 év alatt az akkori tankönyv nem egész feléig jutottunk el. Egész pontosan emlékszem a 8. leckéig jutottunk. Majd jött a pótvizsga. Otthon seggeltem és készültem rá hisz nem akartam megbukni. Év végén beszéltem a tanárral, hogy most az összes leckét magoljambe vagy van valami konkrét kérése. Annyit mondott, hogy 7. leckét betéve tudom átenged. Rendben.. Megtanúltam a 6, 7 és a 8 lecke nagyrészét. Eljött a nagy nap ahol megmutathatom, hogy én márpedig nem bukok meg! Bementem, kérdések hadát kaptam amire nem tudtam válaszolni érdemben. 30-40 perc véres verejték.. Nem sikerült, kisétáltam a teremből. Azonnal utána felütöttem a tankönyvet, hogy most itt mi is történt. Megtaláltam. A kérdések amiket kaptam a 14. leckétől a 16.-lenkéig tart. Megkérdeztem azonnal a tanárt, hogy nem arról volt szó, hogy 7. lecke ? Felelte: De! De ha azt kérdezem át kellett volna engednem téged! Majd elsétált. Ott álltam összetörve, hogy most mi a fasz. Anyám nem hitte el amit mondtam. Meg igazából senki. Jött a szeptember és rögtön az első héten az egyik napon tanitás után valamiért vissza szaladtam a suliba mikor az igazgatói elött sétáltam el és az ajtó csak be volt hajtva. Az ominózus német tanár beszélt valakivel és azt mondta: Azt hittem, hogy ha megbukik idén már nem itt kezd. Na nem baj ha kell addig buktatom amíg el nem megy innen. Abban az évben én voltam az eggyetlen diák aki megbukott a suliban... Még mindig senki nem hitt nekem.. és szerintem azóta se hinné el nekem senki. Átkerültem máshova. Egy magán suliba de annyira kifordúlt a belem az iskoláktól és a tanulástól, hogy csak lébecoltam ott. Majd középiskola ahol szintén ez az érzés volt bennem így lett 2x 9. osztály majd otthagytam az iskolákat végleg. Most itt vagyok 8 befejezett osztállyal szakma nélkül és lehetek az a szerencsés ember, hogy ezek után is van egy viszonylag jól fizető állásom egy párom és egy kisfiam. Egy kisfiam aki majd ha iskola érett lesz ugyan azzal a rendszerre kell szembesülnie mint amivel nekem/nekünk. Mit mondjak majd neki ? Tudom fiam én is így jártam ? Nem fiam ezt nem lehet annyiba hagyni ? Mindenesetre én már hinni fogok neki. Köszönöm ha ezt bárki is végig olvassa. Először írtam ki magamból.
Én is jártam hasonlóképpen...Emlékszem levelezőre jártam az érettségi miatt,délután ,délelött meg a szakmunkásba ... na nem is ez a lényeg hanem az hogy levelezőn a gimibe nem volt az erősségem a fizika, jöttek a negyedéves vizsgák sorba, és eljött az év végi,persze fizika szamítások... Sajna sikerült egy nagy karót bezsebelnem,de mondta a tanár hogy lehet javítani és akkor az lesz az év végi bizibe. Kaptam az alkalmon,mert mondta h nem számítások lesznek ,hanem elmélet,azzal meg valahogy mindig megbírkoztam... Eljött a vizsga ideje,bemegyünk a terembe,elkezdi kiosztani a feladatlapokat,tömény 5 oldal számítással... Na ott durrant el az agyam ,aminek hangot is adtam,először egyedül,később már szinte mindenki.. Hogy hát tanár úr ne haragudjon de nem ezt beszéltük meg,hanem azt hogy mindenki elméletből fog felelni,mindenki úgy készült.. tanár lett olyan zavarba,egyből beszedte a lapokat és tette fel az elméleti kérdéseket...fejenként 3 kérdés jutott mindenkinek és sikerült feltornáznunk a jegyet 3as ra Szerintünk ez a eljárás se volt korrekt,de mi kiálltunk magunkért :)
@@solarydays Hasonló esetről tudok beszámolni én is. Egyszer irodalomból, és egyszer matekból. Irodalomból én is így jártam, hogy nem az előzőleg megbeszélt anyagot kérte tőlem a tanár, ezért jó nagy karót kaptam. Matekból meg egy fél évi bukás, mert a tanárral azt beszéltem meg, hogy ha megtanulom a féléves anyagot, akkor nem buktat meg. Tanultam egész héten mint az állat, majd az órán közölte, hogy mégsem ad lehetőséget a javításra. Végülis öröm az ürömben, hogy mindkét ember megbukott, mint tanár. Az irodalomtanárt pont a mi osztályunk üldözte el, mert hamar rájött, hogy mint tanár alkalmatlan arra, hogy fiatal felnőttekkel foglalkozzon, és mindenki utálta. A matektanárról meg kiderült, hogy az egyik szalagavató utáni buli túl jól sikerült, és egy 17 éves tanítványával viszonya volt azon az éjjel, és a felesége is elhagyta, és az állásából is kirakták.
#SZwingx #Paulstreet Ezért jók az ilyen mély és nyílt videók, mert más is erőre kap, hogy beszéljen. Még mindig jobb beszélni erről, mintha ez a személyes tragédia 7 év múlva (csak írtam egy évet) tör ki belőled, és bombamód jönne ki a haragod olyanokkal szemben akiknek ehhez semmi köze, és amúgy sem érdemlik meg a haragod. Lehet zavaros ez a megfogalmazás, de remélem érthető mit akarok kihozni.
💕💕💕💕💕 Sok szerencsét a továbbiakban is!!!! Mert kicsit átírva velem is megtörtént már ez... És igen, az emberek ritkán hisznek egy diáknak, mert ugye egy gyerek szava áll a tanáréval szemben, és nem értem, hogy sok tanárnak miért az a célja, hogy pokollá tegye egy tanuló életét... És még NEKIK (az ilyen fajta tanárokról van szó, tisztelet a kivételnek) van képük a bullying minden féle módjáról beszélni, és hogy ők ,, mindent megtesznek a gyerekekért, meg hogy mindenki változhat, nem szabad általánosítani... De mi a jó édes istent várnak a gyerekektől, ha ők is folyton szivóznak a,, gyengébbekkel "(így idézőjelesen)?? Komolyan nem értem... És örülünk, hogy kiírtad magadból, így együtt tudunk érezni veled☺️☺️
Kedves Attila! A Fiam régóta nézi a videóidat. Viszont ezt együtt néztük meg. El sem hinnéd, hogy mennyire hálás vagyok, hogy tudtál beszélni erről. Ő 11 volt, amikor meggyanúsították igazságtalanul, elég komoly vádakkal. Mindent megtettem, még hatóságokhoz is fordultam, hogy tisztázzuk, de sikertelenül..... akkor már senkit nem érdekelt, hogy mi az igazság 😢 Ez is segített meghozni azt a döntést, hogy külföldön élünk. Eltelt azóta 2 év, és soha nem fogjuk elfelejteni mi történt......megpróbálunk tanulni belőle. Órákig beszélgettünk, a videód után erről, talán 1x sikerül együtt feldolgozni az egészet. Példát mutatsz és mint szülő így ismeretlenül is köszönöm 💖🙏💖
@@agneshajnal9651 én 15 vagyok nagyon sajnálom de ez minden napos és rengeteg gyerekel megesik itt van maga itt vagyok én én is hallotam eseteket találkoztam is olyanal akit a tanárok zaklatnak én velem az egyik példa most h mit tettek iskolába videóztak a wc n ez csak az egyik péld mondom sorolhatnám
A történet elejétől kezdve nekem is az a gondolatom támadt, hogy szerelmes volt beléd a tanárnő. Igazi nárcisztikus személyiség, hol porba tipró, hol meg kellemetlenül bizalmaskodó, dicsérő. Gratulálok a bátorságodhoz és lelki erődhöz! ♥️
Szerintem nem volt szerelmes. Ha szerelmes lett volna, nem küzd annyira, hogy rúgják ki. Szerintem csak egyszerűen nem tudta feldolgozni a 15 éves Attila érettségét, intelligenciáját (stb)..., egy irigy, megkeseredett, és igen, valószínűleg nárcisztikus személy. Szerintem. Vagy nem tudom, de gusztustalan az biztos.
Üdvözletem Pau Street! Én egy nyugdíj előtt álló szakképzésben tanító tanár vagyok. (Nagyon remélem, nem olyan tanár vagyok, mint a volt osztályfőnöke!) Egyszer már írtam egy hozzászólást, de most nem találom! Személyesen nem ismerem. Rátaláltam "Azahriah" oldalára is! Ha én lettem volna az osztályfőnöke, én k..va büszke lettem volna Magára, hogy ilyen tehetséges, intelligens tanítványom van! Több videóját láttam! Azt kell hogy mondjam, egy ilyen fiatal ember nagyszerű videókat készít! Az "Azahriah"oldala is nagyszerű! Menjen vissza az osztályfőnökéhez és mutassa meg neki, milyen tehetséges! Nem ismerem az osztályfőnökét se, de biztos vagyok benne, hogy közel se ilyen tehetséges, mint maga! Én hiszem, hogy Maga sokra fogja vinni!
@@vbenji3212 Kedves Vanil! Nemcsak egy nyugdíjas, de sok aktív tanárnál is többet ér! Ahogy írtam is! Sokra fogja vinni! Akkor majd a volt osztályfőnöke szánni-bánni fogja a tetteit, mert nem lehet büszke a volt tanítványára! Egyébkéntis! Az az igazi tehetség, aki pozitívan tud visszaemlékezi a volt tanáraira vagy az iskolájára!
@@adavada5394 Csak menjen vissza! Nem ő fog sóbálvánnyá válni, hanem a volt osztályfőnöke, hogy mit engedett "kicsúszni a kezei közül"! Ha megbecsüli, most és később is, nagyon büszke lehetne Paul Sreet-re! Egész hátralévő pályája alatt villoghatna vele, hogy "Az én tanítványom volt"! Így maradhat kussban és szégyellheti magát! Nyilván azt mondogatja, hogy "Nem rólam szól a videó!"
Én csak most láttam ezt a videót. Elképesztő! Hatalmas a felvállalásod! A kommenteken is látszik, hogy a feltáró, őszinte megosztásod hány ilyen sérülést érintett meg az emberekben, fiatalokban. A kimondásod egyúttal remélhetőleg gyógyító lesz mind a magad, mind pedig számukra is! Számomra elismerésre méltó, ahogy álltad a sarat, Nagyon felnőtt válaszaid, reakcióid voltak! A három kísérlet-videó is természetes. Rendkívül jól csináltad! Jól döntöttél. Ragyogó a trauma feldolgozásod! Okos, érett fiatal vagy! Erős és érzékeny vagy! Elismerésre méltó a tudatosságod! Folytasd! Nagyon finoman érzékelsz és egy érdekes, jó módszer, ahogyan feldolgozol(d az) eseményeket. Mivel ez a trauma kategóriába tartozik, komoly és mély hatással - rendkívül jó az ön-terápiád. Az írás is idetartozik, ami kiváló eszközöd! Érzékelhető az érzékenységed, és az igazság-érzeted erőssége. Komoly önismereti munkát végzel! Kívánom, hogy a tevékenységed, alkotómunkád továbbfejlődjön, segítsen téged is a továbblépésben! Ahogy a hallgatóságodat is, mert őket is segíti! Nem csoda, hogy minta lettél számukra! Szeretnek! 😊 Méltó vagy rá! ♥
Remelém a generációnk fogja leváltani ezt a(z oktatási) rendszert, a szavazatainkkal. Formáljuk a jövőt, és érjük el azt, hogy a mi gyerekeinknek már ne legyenek ilyen tapasztalatai, legalább is az iskolával kapcsolatban minimum.
@@mixedemotiona Éltél Finnországban, hogy ennyire tudod ? Addig nem lehet az ottani oktatásról releváns véleményt nyílvánítani, ameddig nem élted meg személyesen. Egyébként is, nincs tökéletes rendszer, mindig lesz valaki akinek nem kedvez az aktuális helyzet. De abban igazad van, hogy a finn oktatásirendszer sokkal mondernebb mint a magyar, és példaként kéne őket tekintenünk.
Én magam fogom Nem középiskolás fokon Taní- tani. (Én pont ezt teszem magammal. Olyan dolgokat is megkedveltem, amiket az iskolában gyűlöltem, pl. matematika.)
"Az a jó gyerek, dolgozó, beosztott, választópolgár, akinek nincs saját véleménye, aki nem gondolkodik, csak szót fogad" És ez a komcsi berögződés az élet minden területén érződik még mindig. Az iskolában, a munkahelyen, bárhol bármilyen közösségben. És szerintem remekül hasonul a Boomer videódhoz a történet. Ezek az emberek képtelenek mit kezdeni az új generációval, akik gondolkoznak, megkérdőjeleznek sziklaszilárdnak vett szabályokat, társadalmi normákat is. Eddig a tanárt, a főnököt, tisztelni kellett, mert tanár, még ha egy bunkó kellemetlen fasz, vagy épp egy passzív agresszív manipulatív 50-es nő.... Persze, tiszteljük a tanárt (mint embert főleg), nem ezt kérdőjelezem meg, de ne a pozició kényszerítse ki a tiszteletet, hanem szolgáljon rá az emberségével, a szaktudásával, és összességében a személyiségével. Egyre többen szólalunk fel ez ellen, előbb utóbb leomlanak ezek a rossz berögződések, és szépen kiöregednek azok, akik ezt a rendszert tartják életben.
Én egyetértek ezzel. A tanár rá kell szolgáljon a tiszteletre, hisz akkkor válik teljes emberré. Nem ki manipulálni kéne a tiszteletet ganem egy jó pedagógusként kell arra rá szolgáljon. Én most peda egyetemen vagyok vagyis a pszichologia és Neveléstudományok karon és mi azt tanuljuk hogy hogyan váljunk jó pedagógusokká. Vagy 1-4 be vagy oviba tanitok tovább. De talán tényleg jót tenne fiatalabb tanarokat is szinre engedni 5 -8 ba vagy 9-12 be. Bár lennének jó pedagogusok is mivel a jo pedagogusnak nem az kéne a celja legyen, hogy a diakokat ha nem csipi mindenfélét kitalaljon s kicsapassa a gyermeket a sulibol. Persze tényleg fontos a tisztelet de vannak tanárok akik ezt nem érdemlik meg. Itt Romániába vagyis Erdélyben sincs másképp. Szerencsére engem nem utáltak vagyis rudtommal nem. De coltak olyan osztalytarsaim pl 9-12 be akiket nem csíptek mert bele szolt órán stb ( ami viccesé érdekessé tette az órát) de volt olyan tanár aki nem vette a poént és ki küldte óráról, akkor azt hittem helyesen csinálta a tanár de mára már tudom h eezt nem igy kellettt volna negoldania mert ez nem old meg semmit. Én az a tipikus csendben az órára a tanulasra koncentráló lány voltam aki szererett tanulni a matekot nem nagyon szerettem de értettem. De amikor azok a diakok megszollaltak akkor minden jora fordult erdekesebb lett stb és szerencsére sok tanár vette a poént és hallgatta a mondanivaloikat. Tudom eltértem a tematol de ezt le kellett irjam. Ha ezt elolvastad nagyon köszönöm ❤❤❤
Abszolút igazad van! Tényleg ezt lehet látni a mai napig, és ha valaki máshogy próbál gondolkozni, azt egyből "kitaszítja" a társadalom. Mert birka módjára nem áll be ő is a sorba. És ez csak egyre rosszabb lesz, főleg az oktatásban látszik. Mindenki gondolkozzon ugyanúgy, és legyen ugyanaz a véleménye, mert ha nem, akkor ő már egy lázító közösségromboló. Hallottam olyan konkrét példát, hogy egy gyerek azért kapott csak hármast a matekházira, (amit amúgy jól megoldott), mert nem a tankönyvben írt módon jutott el a megoldáshoz... mert máshogy közelítette meg, és más módon tudta megoldani. Onnantól kezdve, hogy a gyerek bekerül az iskolába, mindent kiírtanak belőle, ami egyedivé, kreatívvá teszi, és próbálják korlátok közt nevelni. De nagyon jó olvasni, hogy más is így látja a dolgokat, mint te.
Ez egy nagyon tanulságos és hasznos videó volt. Ha nem vagy ilyen erős lelkileg, akár rosszabbul is végződhetett volna ez a történet. (öngyilkosság) Úristen! Mekkora manipulátor volt ez a nő. Azonnal el kellene tiltani a gyerekektől. Örülök, hogy ilyen nagy a videó nézettsége, remélem sok gyereknek, tininek segítettél. Azt is remélem, hogy az osztályfőnök és az egész tanári kar megkapta méltó büntetését (de ezt erősen kétlem). Először én is azt hittem, hogy talán szerelmes volt beléd a tanárnő, ezért kontaktolt privátban, de mikor mondtad, hogy szinte azonnal talált egy másik srácot, akinek még a magánéletébe is beleszólt, akkor világos lett számomra, hogy őt nem lehet leállítani. Mindig kell neki egy báb, akinek szívhatja a vérét, ebből nyeri az erejét. (Nekem is volt ilyen "haverom".) Nagyon örülök, hogy nem hagyott benned feloldhatatlan traumát ez az eset és még az is lehet, hogy ha nincs ez a mocskos nőszemély, akkor most nincs Azahriah sem. (Gratulálok a hatalmas sikereidhez!) Amit még szeretnék írni az az, hogy amiről 33:57 nél kezdesz beszélni az a kommunizmus volt, az '50-es évek. '56 után még jöttek a megtorlások, de a '60-as, főleg a '70-es évek nem erről szóltak. Szóval a gulág sztori max. a '60-as évek elejéig mehetett, de szerintem addig sem, viszont a "poszt-Kádárizmusra" egyátalán nem volt jellemző. Én 1970-ben születtem, bizony kaptam jó néhány fülest, kokit és kulcscsomót a fejemre, de az még mindig jobb volt, mint ez a lelki terror, amin Neked kellett keresztül menned. Amúgy nem volt gáz, akkoriban megszokott volt, hogy a tanárok fizikailag is fenyítenek. 1 koki után az ember gyorsan megjegyezte, hogy mit szabad és mit nem. Akkor még volt tekintélyük és ez jó volt. Tetszett a videó és nagyon hiányoznak a paulstreet megosztások, de érthető, hogy most más élethelyzetben vagy és nem tudsz foglalkozni a csatornával. Tök jó, hogy fent hagytad a videókat, lehet szemezgetni. :) További sok sikert, sok boldogságot és nagyon jó egészséget kívánok Neked! :)
Négy gyermekes anyaként sok mindent megéltem a gyerekeim iskolás évei alatt. Volt olyan is, hogy ha a gyermek nem volt az iskolában rendszeresen az ofő kibeszélte őt, de a középiskolában annyira utálta a lányomat a matektanár, hogy kettest adott az érettségin egyedül neki, ( aztán a vizsgabiztos felhozta hármasra a jegyet), másnak meg simán megüzente hogy azzal a tollal menjen át hozzá javítani, amivel írta az érettségit! Szóval hazavitte, és feljavította, a méreg majd szét vetett! Nem vagyok fiatal, de a mostani rendszer rossz! És a gyerekeket sajnálom!
Remélem a mi generációnk, akik már más rendszerben szocializálódtunk, más hatásoknak voltunk kitéve szebbé és jobbá tesszük ezt az országot, az oktatást. Köszi a videót!
Én 99-ben születtem, de valahogy irtózom a korosztályom zömétől. Ez alól a videó készítője kivétel, ugyanis rendkívül értelmesnek tartom őt, rendszeresen nézem a videóit. Viszont a 2000 körül és után születettek nagy része apró dolgoktól is depresszióba zuhan, nem bírja a terhelést, persze tisztelet a kivételnek. Valamilyen szinten szerintem hozzátesz a helyzethez az is, hogy nem feltétlenül úgy és arra használják az internetet és a modern technikát, amire és ahogyan kéne. Bár én ugyan 20 éves vagyok, és talán mi még nem annyira vagyunk "elrontva", de az utánunk következő generációnál már tényleg azt veszem észre, hogy a munkábajárás, család eltartás stb (sajnos) mókuskerékbe nem tudnak majd becsatlakozni, de nem is akarnak, persze lehet, hogy majd meglepődök, ha oda kerül a sor. Bár talán van másik lehetőség is, de pár mondatommal előbbre vissza reflektálva, az életben viszonylag gyakran felmerülő kisebb problémáktól is már túl sokan megtörnek.
Illetve ami szerintem még problémás, ez a márkaorientáltság. Minden akörül forog, hogy kimutassák, hogy nekik milyen drága órájuk, ruháik, cipőjük van. Ugyan lehet, hogy ez régebben is így volt, csak ennyire nem volt feltűnő, mert nem volt insta, hogy ennyire a szemünk elé legyen csapva.
@koronás udvari chinpokomester Nem probléma, hogy másnak szántam a hozzászólásomat, örülök, hogy leírta a véleményét. Mindannyiunknak jogunk van a véleményünkhöz. Köszönöm. 🙂
@@stardust-jp2xc A huszonéves korosztály zöme is így van, kevéssel találom a hangot. A mamaszálloda 30 év és afölé nyúlása és az önzés nagyon elharapódzott. Jómagam is későn kezdtem 25 éves korom után elszakadni szüleimtől, s 30 után tényleg szabad lenni, önállósodni, 32-től pedig fokozatosan tervezni az életet lépésről lépésre. Fizikai, érzelmi és szellemi szinten is megjárjuk az utunkat, csak ezek az időintervallumok nagyon kitolódtak.
Valóban nagyon kitolódtak egyébként, közben ennek ellenére, a lányok meg egyre korábban érnek. Annak idején 17-18 éves korukban volt az a bizonyos első menstruáció...most egy barátnőm iskolai védőnő és azt tapasztalja, hogy 9-10 éves korukban már eléri őket ez a helyzet.
Ugyan egy évvel a feltöltés ztán, de köszönöm hogy megosztottad velünk a történetedet. El sem lehet mondani mennyire borzalmas, de ha csak egy gyerek, akivel ez megtörténik/megtörtént, észreveszi, felszólal magáért, elmeséli és ha tud tesz ellene, már megérte. Te pedig nagyon erős vagy és nem mellesleg rohadtul tehetséges❤️
Üdv. Én is hasonló megpróbáltatásokon mentem keresztül. Nálam az egész probléma általános 4.-ben kezdődött. Igazából addig, minden a maga medrében zajlott. Az osztályfőnököm rendes, én kifejezetten jóba voltam vele, többiekkel sem volt különösebb konfliktusom, szóval minden patent volt. Aztán meghírdettek egy erdei iskolai tábort. Gondoltam én, milyen nagy lehetőség ez. Egy hétig önállóság, ráadásul mindenkivel lesz időm megismerkedni ezalatt az idő alatt, na meg fejlődhet egy kicsit a személyiségem is. A tábor akkori áron 28 eft-ot kóstált, és 4 ezrével lehetett fizetni részleteiben. Szüleimmel megbeszéltem, elkezdtük fizetni. Minden hónapban a fizetés utáni héten már kopogtam a tanári ajtóban, és adtam is oda a pénzt. Többiekkel már terveztük a "kirándulásnak" a részleteit. Ahhoz képest, hogy egész nehezen adtam rá a fejem, nagyon gyorsan megbékéltem az ötlettel. Szinte már (túlságosan is) el kezdtem kötődni a dologhoz. Telnek a napok, az üzenőfüzetem naptárján szépen gyűlnek az X-ek a kijelölt dátumokíg ... Aztán a tábor előtt 2 héttel kezembe nyomja az osztályfőnök a papirt, hogy 3 havi részlettel el vagyok maradva. Osztályfőnöki óra volt ... Kb még neki sem kezdtünk az órának, azért ilyen hírrel indítani ... Megszünt a külvilág, az osztály hangját csak nagyon távolinak hallottam, meredten bámultam magam elé ... Talán a padtársam kérdezett annyit, hogy "Minden Oké?" Innen a többi részletre csak nagyon halványan emlékszem. Asszem az óra vége előtt 10 perccel tértem magamhoz a sokkból, és akkor jelentkeztem az órán. Majd szerintem azt mondhattam, hogy "Ha nincs nálam ez a pénz, akkor az osztályfőnök biztos zsebrerakta!!!" Kiakadtam, felálltam, otthagytam az órát, és az udvar felé vettem az irányt. Nagy nehezen sikerült lenyugtatniuk az osztálytársaimnak a szünetben. Viszont itt jön a virgács ... az osztályfőnöki óra után lévő 3 órán már helyettesítés volt. Számítottam rá, hogy ez a 3 óra az én kirohanásomhoz lesz körítve, de ez valahogy elmaradt. De aznap már értesítették a szüleimet is ... Otthon sikerült higgadtan megbeszélve lezárni a problémát onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy nekem van igazam. Majd másnap vagy harmadnap kikértek tesióráról. Aznap (pénteken) egyébként rövidített tanítási nap volt. Ez a tény egyébként a későbbiekben kiemelt fontosságú lesz. Tehát kikértek az óráról, és aznap már nem is igen tanultam, helyette az igazgatóiban töltöttem a napot a vezetőséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel, anyámmal, és az osztályfőnökömmel. Akkor még nem tudtam összerakni a képet, és olyan mederbe vitték el a beszélgetést, hogy konkrétan még anyámat is sikerült palira venniük. Magyarán mondva: Mindegy hogy mit mondasz, addig nem mentek el innen, míg a kis sz*ros nem ismeri el a felelősségét. Kezdett az egész szituáció átmenni "A tanú" c. klasszikusba. Kemény 5 órahosszáig küzdöttem az igazamért, végül sajnos sikerült nekik fogást találniuk rajtam. Abba sikerült belekötniük, hogy én minden reggel vittem reggelinek valót az iskolába, biztos arra költöttem azt a 4 eft-ot. Aham, csak az Ő logikájuk nem terjedt el odáig, hogyha én minden reggel 4eft-ból vásárolnék reggelit, akkor valószínűleg csődbe vinném a családot. Ennyit még az osztálytársaim sem költenek reggelire, pedig volt köztük néhány tehetősebb fajta is. Konkrétan érzelmileg próbáltak engem zsarolni. A vége az volt az egész "tárgyalásnak" csúfolt hülyeségnek, hogy elismertem az egészet, de nem voltam hajlandó bocsánatot kérni. És ezt még alá is kellett írnom ... Őrület ... Igen ám, csak mire befejeztük a dolgokat, feltünt hogy néhány osztálytársam, ott játszik a sport udvaron. Köszöntem nekik, de valahogy a történtek után nem volt kedvem beszélgetni velük. Mégegyszer hangsúlyozom, mindenkit hazaküldtek délben aznap, Ők mit kerestek ott??? - Még nem esett le? Mindjárt elmondom. Történt a hétvégén hogy kijött az osztályfőnök. Úgy hogy már le volt zárva az ügy, és elkezdte megint feszegetni a témát, hogy mi történt és hogy történt. Elkezdett mindenféle bizonyítékokat felmutatni. Az állítólagos füzetet, amiben elvileg minden vezetve volt, és ami alapján én nem fizettem be az összeget. A történet ott sántított, hogy az egyik osztálytársamnak nem szerepelt az aláírása a füzetben, de még is el volt számolva 3 havi részlete. Aztán ezt szóvá tettük ... Végül arra ment ki az egész, és akkor a kérdésre a válasz: Hogy végülis Ő nem azért jött, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát, hanem azért jött, hogy bemutasson egy petíciót, amit tegnap iratott alá a szülői értekezleten. - itt álljuk meg egy szóra, mert erről mi nem is értesültünk, de szerintem ez volt az egésznek a lényege, mert így nem tudtam előttük sem megvédeni a magam igazát - Magyarán mondva, akiket rátudott szedni a hülyeségével, és mivel a tárgyalás jegyzőkönyve a kezében volt, így kb 10 szülővel alá tudta iratni. A maradék 14 gyereknek a szülője későn értesült a dologról, vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni ezen az értekezleten. Ez a petíció végülis azt tartalmazta, hogy állandó Magatartásbeli problémáim miatt konkrétan eltíltanak ettől a tábortól. És a befizetett pénznek kampó!!! Holott 6eft volt az előleg!!! Na és innentől kezdve egyet tippelhettek, hogy ki lett elővéve mindig minden balhé után. A hátralévő tanév maga volt a pokol. Már ott tartottunk, hogy mindenki elfordult tőlem. Az osztály keménymagjai kipécéztek engem. Szinte minden szünetben a tetlegességig fajultak a dolgok. Volt olyan, hogy kék-zöld foltokkal mentem haza. Hiába kiáltottam segítségért, mindig zárt ajtókba ütköztem. Minden egyes nap maga volt a kín. Már az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejembe. Bár a későbbiekben az indulatok csitultak, de ez a konfliktus még a középiskolai éveimben is visszajárt kísérteni. Aztán az utolsó pár évben sikerült szembenéznem a problémáimmal, és azt mondtam magamnak, hogy így nem akarok élni. Ahogy ST22 lacika mondaná: Leültem magammal beszélni, és ki űztem magamból ezt a mérgező sérelmet.
Isteni megfogalmazás! Teljesen átéreztem a történeted, én egy ilyet lelkileg biztos nem élném túl. Csak csodálkozok rajta, hogy ezen sikerült átmenned! #RESPECT
@@Mortiusz A Tanú c. film szerepelt ebben a főkommentben. Ezért írtam. Egyébként minden bizonnyal az egyik diák vághatta zsebre a 4000 Ft-ot, de a tettes neve valószínűleg soha sem fog kiderülni. A múltat el kell felejteni, visszamenni úgysem tudunk.
Szia!! Szeretnék megosztani veled/veletek (többi kommentelő stb.) Általános iskola 4-6 osztályig voltam egy bizonyos iskolában.. Tudni érdemes, hogy sosem álltunk pénzügyileg jobban, a megélünk és az épphogy közt... A némettanárom, aki mellékes egyik soztálytársam anyja is volt, lett az osztály főnököm 5.-től. Persze amikor 4.-ben odakerültem, tudtam, hogy nem vagyok túl kedvelt személy, talán a lázadó személyiségem, vagy a stílusom miatt. Viszont a felsős tagozatban kezdődtek a bajok.. volt osztálypénz kötelesség, meg ilyen fizetendők.. Van még 2 testvérem akiknél hasonlóan kellett ezeket rendezni. Valahogy az ő tanáraik megértették ezt, hogy 6-7 ezer forint 3X ráadásul megterheli a tárcánkat.. Nem volt sürgős. Nálam az osztályban gyakran mentek ezzel a poénok, hogy amikor fáradtan mentem, edzős nap után vagy valami.. akkor nem volt benzinre, vagy nem a legdrágább volt a pólóm, nadrágom az is téma volt, vagy éppen nem volt nálam radír akkor arra sem telik.. Persze a tanár nagylelkűen felajánlotta, hogy vesz :) Akkorra már bennem volt, hogy minden szava ellenem volt. Én mindig jóízzel elutasítottam ezt az ajánlatot. Jeleztem otthon, hogy baj van.. ugye persze akkor bejöttek szülők jelezték az igazgató felé, hogy problémás a tanár.. ugye mit sem kell mondani az elbeszélgetés után kaptam a savat igazán. Németből szín 5 tanuló voltam, de nála is a szívózás ellenére. Aztán jöttek, hogy hiányoztam egy dolgozatról és utólag ugye másikat kellett írnom, mivel nem lehetett ugyanaz. Semmi baj nem is volt ezzel, csak sokkal nehezebbet kaptam kézhez, ahol nekik 2 szó volt nekem 5. ahol nekik szimpla mondat, nekem összetett, ahol nekik 2 szó hiányzott nekem 3-4. Persze erre akkor derült ki, amikor kiosztották.. Nem meglepő, hogy hanyatlani kezdett az átlagom.. Ugye ez a negatív diszkrimináció már undorító volt. Nővérem jegyeit is rontotta, akkor random 2 rosszat írt be egy helyett. Persze hiába is jeleztük mindenhova ahova lehetett semmi eredménye nem volt. 6. osztály év végén nem kaptam meg a versenyeken kiemelkedő eredményért járó könyvjutalmat, ami mai napig fájó pont. Én felszólaltam, hogy a versenyen az 5 fős csapat nem 4 főből állt. Azt mondta az igazgató, hogy ők lettek leadva. Így szépen méltó módon véleményt megmondva iskolát váltottam.. Erről mindenki tud aki ott volt, mindenki tudja, hogy mi volt a háttérben, mindenki tudja azt is, hogy mekkora egy undorító magatartás volt ez velem szemben.. Persze ezeket félretéve ugyanúgy elmondható az is, hogy alkalmatlan tanárnak, mert oktatni sem tud... Utólag, mint hallottam volt olyan diák akinek nagyon nem kellett volna előadni magát és végül eltanácsolták a suliból. Nekem ez az egy ami felüdülés, meg látva, hogy a volt soztálytársam nevelése érdekes irányt vett :D még jót nevetek is rajta.. de azok az éveke életem legsötétebb évei voltak, nagy részt ez miatt.
Történt bizony... velem is, a fiammal is. Máig traumaként nézek vissza mindegyik történetre és pont ezért ezt a videot is szorongással néztem végig. Nagyon sajnálom, hogy ezt neked is át kellett élned! És hálásan köszönöm, hogy volt bátorságod és lelkierőd ezt nyilvánosan elmesélni.
Nekem van egy testvérem. Ami hihetetlen az egészben, hogy ez általálon Iskola alsó tagozatban történt. Nem tudtuk az okot. De utált. Egyszerűen mindenbe belekötött. Volt rá példa, hogy rosszul lettem, és neki volt egy ilyen saját lázmérője. A lázmérője magas lázat mutatott. De megmértük azzal, ami a titkárnál volt. Az természetesen azt mutatta, hogy nincs lázam. Ez volt egy konkrét eset. De azt tudni kell, hogy nekünk volt egy nagyon kedves osztályfőnökünk. Mindenki szerette. De volt ugye ez a másik tanár akit sokan szerettek, de a többség nem. Mi minden nap órák után mentünk haza. A napközi arról szólt hogy minket kibeszéltek, amivel nem lenne baj, de ott is koholt vádakkal dobálóztak. Olyan dolgokat mondták rólam és vagy rólunk, amit SOHA nem tettem(tettünk) . A szüleimtől és akár rólam(unk). Minden szart kitaláltak Egyszer a szüleim írták be valamit És oda írta hogy beszéljen rólunk nyugodtan mert tud róla. Kohívott a tanár a teremből és fenyegetett majd kérdőre vont, hogy mi ez, meg hogy ő ezzel mehetne az igazgatónőhöz, és akár nekünk ebből komolyabb bajunk is lehet. Azóta is hálás vagyok ennek az 1 embernek aki elmondta, mik is folynak a hátam mögött. Utólag több ember is elmondta, nem hazudott a barátom. Egészen elképesztő az, hogy egy tanár konkrétan bármit megtehet. Köszönöm ha elolvastad. Kicsit összeszedetlen volt. Elnézést ezért is
4 éve láttam ezt a videót amikor feltöltötted, most újra megnéztem és szívből remélem, hogy ennek a drága osztályfőnöknek minden platformon a tripla Puskás teltház jelenik meg. Soha nem fog a tanári fizetéséből annyi pénzt látni, mint amit ez a 3 nap hozott🫣 honnan-hová.. Minden tiszeteletem Ati!✌🏻❤️
Durva sztori, respect, hogy ezt megosztottad!! El van b*szva az egész rendszer! Nagyon komolyan pszichológiai vizsgálathoz kötném, hogy ki lehet tanár, és ki nem! Gyerekekkel és tinédzserekkel foglalkoznak, - nagyon fontos időszakok az ember életében, - akik akár az egész életre kiható élményeket szereznek az iskolában. Miért van az, hogy egy diploma elég ahhoz, hogy valaki tanár lehessen?? Személyiségzavaros, komplexusos, pszichopata, mániákus emberek ne lehessenek tanárok! Azért örülök, hogy a sztori vége jó, és végül találtál egy jó sulit! ✌
Az a baj, hogy nincs annyi tanár jelölt, hogy ezt meglehessen csinálni. Anyukám iskolájában a takarító nő elvégzett egy pár hónapos tanfolyamot és alsós tanító lett.
Igen, ez a gond, hogy kevés a tanár, bárkit felvesznek. De hát ez a kormány érdeke, hogy az új generáció, aki nem élt a rendszerváltás előtt is érezze az elnyomást.
A Matek tanárom mesélte, hogy anno. Még 20 pontos volt a tanár "felvételi" és őt 17.5 ponttal nem vették fel. Ma más a rendszer az összes 500 pont. Volt egy kollégája aki 192 pontot szerzett... fölvették
@@adamhuszti1842 Idén tudod, hogy fog lezajlani az alkalmassági? A jelölteknek be kell adniuk egy motivációs levelet...és ennyi. (A szóbeli elmarad. Nemhogy későbbre tennék.)
Ezt köszönöm, hogy elmondtad. Én általános iskola felsőben jártam így az osztályfőnökömmel, aki a hátam mögött kibeszélt. Szemtől szembe meg mindig azt kérdezte, hogyan tud nekem segíteni. Meg azt is megkaptam, hogy Robinson lesz belőlem. Belőled sokkal több lett, mint hitték volna. Gratulálok.
Én 33 éves vagyok most, tehát mikor általános iskolás voltam, még bőven tele voltunk post-komcsi tanárokkal. Volt egy öreg nő aki pl dolgozatírás közben hátulról beleverte a fejemet a padba. (Itt lehettem vagy 10-11 éves). Egy felnőtt emberről beszélünk, aki ilyet csinál csak mert nem voltam szimpatikus neki.
Engem még 2008-ban is elvertek osztálynaplóval és sóztak rám méterrúddal. Tehát a posztkommunista tanárok tényleg nem vesztek el hanem csak átalakultak...
Én emlékszem az 1-4 osztályra. A tanítónő ilyen vastag 1 méter hosszúságú méteressel adott körmöst vagy tebyerest. Az volt a szava járása egy mindenkiért mindenki egyért. Vagyis ha valaki mondjuk valami risszat csinaltak akkor mindenki kapott még én is pedig mindig jó voltam. Mondjuk szerettem és a mai napig szeretem a tanítónénit és valamennyire egyetertettem mert az osztalytarsaim nem voltak olyan álszentek és később ők voltak azok akik 5-8 ba folyamatosan csufolkodtak bantottak stb engemet. Nem volt olyan nap hogy nyugodtan ki nem mehettem az udvarra mert féltem különösen a csengetés után a vissza menetellel mikor sorva alltak az osztályok s a szolgalatos tanár szolitja az osztalyokat s azok bemennek. Ott sokszor kiakasztottak. 1-4 be is csufoltak. Én mikor 1-8 ba voltam tipikus csendes vissza huzodott lány voltam. 9 dik elején is. De aztán kezdtem feloldodni mert lett egy legjobb barátnőm aki padtatsam os volt. Ott is voltak akik bántottak de már igy másképp szoban. De 12 dikbe joban lettem a többiekkel is nem " puszi pajtások " de nem bantottak rendesen beszelgettem kommunikaltunk egymással. Szerencsére nem utáltak soha engem a tanárok legalábbis nem tudok róla.
Valójában ötletem sincs, mit írhatnék, valami hasonlókat tudnék, mint a többiek. Örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, nem kis bátorság és tiszteletreméltó, hogy beszélsz erről, azt nem is említve, hogy tudod kezelni ezt a témát, mégha ehhez évek is kellettek. Ami nyilván érthető, hisz abban a korban, mikor mindez történt veled, ahogy te is említetted, a fiatalok nem biztos, hogy elég ésszel és tapasztalattal rendelkeznek, hogy ezt el tudják valahogy raktározni. Szóval tényleg hatalmas respect, amiért mindezt átélve se hagytad magad, továbbra is itt vagy, és nem engedted, hogy elnyomjon. Rosszabb is lehetett volna. És remélem ez a videó után, akik hasonló cipőben járnak, ők a sarkukra állnak. Az ofődhöz meg képtelen vagyok bármit is fűzni. Biztos nem volt oké nála valami fejben, és valami elképesztő, hogy az igazgatód is ennyire ellened fordult. Sose kedveltem azt, mikor valakit gyanusítanak szimplán pletyka miatt, anélkül, hogy a gyanusított fél meg lenne hallgatva. Függetlenül attól, hogy tanár vagy sem. Úgy gondolom felnőtt emberek (a tanárok), lehetnének felelősebbek a diákokért. Elképesztő, hogy mennyire könnyen lehet manipulálni valakit (nyilván ha ért hozzá, nem nehéz). És abba tényleg érdekes belegondolni, hogy mi oka volt az ofődnek ezekre. Abba is durva belegondolni, hogy hány diákkal tehette és teheti meg mindezt. És vajon el tud-e durvulni egy amúgy is durva helyzet?!
Szia!Tényleg nem vagy átlagos..ennyire érett gondolkodású,inteligens emberrel a te korosztályodban ritkán találkozik az ember!Én 36 évesen imádom a videóid,imádom a zenéd és amit képviselsz!A korosztályod és jó pár évvel idősebb emberek példaképe lehetnél..Respect!!
@@agotapongor2069 fiatal még....ugy beszél ahogy akar..aki szereti így is,az nézi tovább a videóit..és rajongója lesz mint jómagam...ha nem szereti,nem kell nézni..tipimus magyar mentalitás...össze is fosná magát ha ezt nem írhattad volna ide,csak azért,hogy beszólj..tekerd el lépj tovább..ennyi..😉
Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a kommentet. Közel egy évvel a videó feltöltése után. Azonban rájöttem, hogy az én történelemmel segíthetek másoknak. Már akkor megérte ez az egész, ha csak egy ember látja a kommentemet. Szóval én felső tagozatban iskolát váltottam, mert az előző nem volt a legjobbak közt (finoman szólva). Új környezet, teljesen ismeretlen, nagyképű ötödikesek, akik elhiszik, hogy övék a világ ez fogadott engem. El kezdtek csúfolni, emiatt lelkileg eléggé összetörtem, de nem szóltam a tanároknak, mert féltem, hogy árulkodósnak titulálnak és nem hisznek nekem. Egyetlen tanár volt, (akinek így utólag hálás vagyok) aki felemelte a hangját a csúfolódás ellen. Azonban éreztem, hogy nem bírnak a tanárok... Hallottam, ahogyan összesúgnak a hátam mögött és undorodva néznek rám. Az osztály főnököm kifejezetten gyűlölt, és folyamatosan behívogatott "privát beszélgetésekre", ahol folyton lecseszett kitalált vagy piti ügyek miatt. A helyzet, egyre csak rosszabodott, mivel a drága osztálytársaim el kezdtek kamuzni rólam az osztályfőnökünknek. Ő pedig nyilvánosan megalázva hordott el mindennek. Eközben a tesi tanárom szintén ilyen módszerekhez folyamodott, és az osztálytársaim jót röhögtek rajtam. A tanulmányimmal semmi baj nem volt, a magatartásommal se különösen. Bár elég beszédes kislány voltam, de ez még mindig nem ok ekkora gyűlöletcunamira (szerintem), amit kaptam a tanároktól. Az osztályom nagy része elég idióta volt, de ők ezzel szemben semmiféle lecseszést nem kaptak, sőt ők voltak a kiskedvencek. Amiért nekik még csak nem is szóltak, azért nekem szaktanári járt. Aztán mikor nyolcadikban kiderült, hogy nem akarok többet ebben a suliban maradni hirtelen aki eddig szeretett az is megutált. A magatartásom 4-es volt folyamatosan, pedig semmit nem csináltam a szüleim meg úgy az egész család ezt szégyellte. Sok problémánk volt otthon ez, pedig nem segített a helyzeten. Röviden összefoglalva: nyolcadik év végére minden tanár megutált számomra most is ismeretlen okból. Ez akkoriban nagyon megterhelt lelkileg, mert több mentális problémám van/volt. Ezek az emberek életre szóló sebeket okoztak bennem, amit soha nem fogok tudni elfelejteni. Köszönöm ha bárki is elolvasta❤️
Szia. Egy kicsit áttudom érezni a helyzetedet, mert engem és két barátnőmet az osztálytársaim utáltak és, ha jött egy új osztálytárs, akkor minden ok nélkül elkezdett minket piszkálni meg csúfolni csak azért, mert a többiek nem bírtak minket. Nagyon szar volt úgy haza jönni suli után, hogy a fejedhez vágtak minden szart. 😅 De szerencsére most már gimis vagyok és egy normális osztályt kaptam. Remélem, hogy ezek a lelki sebek amiket okoztak neked mihamarabb begyógyulnak. ❤
Hát én örülnék a 4-es magatartásnak.Az enyém 2-es és nem azért mert rossz vagyok. Csak mert év elején volt egy kis incidensem . És azóta lényegtelen hogy mit csinálok így is 2-es fogadni mernék hogy most is 2-es lesz online oktatás alatt. Úgy hogy óráink sincsenek.
@@hotoshy5443 Azért ez kegyetlen, hogy csak egy dolog miatt... Mondjuk a tanárok azt is szokták nézni, hogy mennyire figyelsz az órán. Online okattás alatt meg azt nézik, hogy mennyire vagy aktív és, hogy időre megcsinálsz-e minden feladatot. Nálunk pl. ez van.
Velem szinte ugyan ez történt. És szívemből sajnálom, mert ahogyan olvastam megfájdult a szívem a felismeréstől. Senkinek sem kellene ilyenen keresztül mennie. Remélem, hogy lassan de biztosan meggyógyulsz és elfelejted az összes igazságtalan dolgot. A legjobbakat kívánom neked ❤️ TL
Kedves Attila! Többször is megnéztem azt a részt, ahol üzenetet váltotok egymással, mert az nagyon szemet szúrt. Vagyis a stílus, ahogy kommunikált veled. Első ránézésre is átlépett a tanár-diák viszony határán, kezdjük mindjárt azzal, hogy "bár nem állsz szóba velem hetek óta..." Már eleve ez olyan számonkérő, hogy ilyent csak barátok mondhatnak egymásnak, totál személyes ügy, semmi köze a tanításhoz, neki az a dolga hogy tanítson, és nincs joga megemlíteni, hogy te szóba állsz vele tantermen kívül vagy sem. A további írásaiból azt vettem ki hogy infantilis, úgy ír, és olyan szavakat használ, ami kb. egy 20 éves lány szintjén van, miközben te nagyon intelligensen és ranghoz méltóan válaszoltál. A kis oda biggyesztett smile jelekről nem is szólva --> :) Ha már abban a korban van, hogy kapuzárási pánik legyen, nagyon nem illik a korához ez a stílus, főleg nem egy tanárhoz. Oké, én sem vagyok már mai csirke, de én is szoktam így beszélni, írni, csak a barátaimmal. Szóval részemről a konklúzió: A nő lehet hogy eleinte rád volt kattanva, de időközben feleszmélt hogy ez fölösleges ábránd, és a vágyálomból ellenség lettél. Hidd el nekem, láttam már hasonlókat. Nem biztos hogy szerelem volt részéről, de mindenképp valami egészségtelen ragaszkodás eleinte. Ő gyűlölt meg valamiért, ezért próbálta oda terelni, elhitetni hogy mások is gyűlölnek, ne derüljön ki, hogy ez személyes ügy. Nem egy olyan felnőtt, érett nővel hozott már össze a sors, aki művelt, intelligens, de az érzelmeit nem tudja helyén kezelni. Pl. amikor munkahelyen beleesik egy kollégába, és amikor rájön, hogy tojik a fejére, onnantól mindennek elmondja, és azon dolgozik ,hogy mással is megutáltassa. Közben meg szerencsétlen ember mit sem tudott az érzéseiről, és nem érti mi történik körülötte. Másik példa: Volt egy hirtelen jött "barátnő", én csak a pártfogásomba vettem bizonyos dolgok miatt, aztán úgy rám tapadt, hogy levegőt sem lehetett venni tőle, és már követelőző is volt sokszor. Elkezdtem kicsit lazítani a szálon, aztán egyszer csak elhordott mindennek. Plusz úgy érezte, azért mert szóba álltunk, már teljesen része az életemnek. Láttad a Kábelbarát című filmet? Ehhez tudnám hasonlítani. Szerintem ilyen volt a tanárnőd is. Zárásképp annyit, hogy nagyon jó amit csinálsz, érdekesek a videóid, ha a fele sem igaz, én akkor is szeretem felnőtt esti mesének, (sok munka lehet benne) és a zenében is jó vagy, én biztos vagyok benne, hogy sokra fogod vinni, erre koncentrálj!
Én is teljes mértékben egyet értek veled, egy tanár dolga a tanítás, semmi több
4 ปีที่แล้ว +7
A tanárnő egy szemét szar ember volt! Velem is történt hasonló! Nem ilyen jellegű, mint veled, mert ez a nő szerelmes volt beléd, sőt irigy, féltékeny a tehetségedre! Én is tehetséges fiatal voltam, el kellett nyomni a frusztrált tanáraimnak, mert ez igy működik ebben az országban!
Minden szavával egyet értek, ahogy néztem a videót, nekem is ezek a gondolatok kezdtek körvonalazódni a fejemben. Talán elsőre hihetetlennek tűnik, de simán elképzelhetető, hogy a tanárnő (életkortól függetlenül) vonzódni kezdett a helyes, okos, tehetséges diákjához. Én sem gondolom, hogy ezt szerelemnek lehet nevezni, inkább csak úgymond "crush-olta" őt. Csak mikor ténylegesen rádöbbent, hogy egy hozzá semmilyen értelemben nem illő kamaszfiúról van szó (no offence 🌷), lásd: vihogás az iskolai ünnepség alatt, - - akkor összeomlott. Ezek után pedig - a saját szégyenérzetét enyhítendő - igyekezett eltávolítani a számára kényes diákot a környezetéből. A szomorú ebben az, hogy a naiv diák (megint no offence) persze nem fog fel az egészből semmit, nem érti, hogy miért történnek vele ezek a dolgok, s végül még szégyellnie is neki kell majd magát, hiszen ő lesz a "kirúgott diák". Holott a pedagógus rendezetlen érzelmi problémái nem tartoznak őrá. Örülök, hogy Attila elmondta ezt a történetet, hiszen ez a jelenség sokkal kevésbé felismerhető, emiatt sokkal kevesebb figyelmet is kap, mint az olyan esetek, amikor egy tanár fizikailag vagy akár szexuálisan bántalmazza a tanulót. Nagyon fontos pedig, hogy az ember felismerje azt is, ha érzelmileg manipulálják, nem csak amikor tettlegesen bántalmazzák. És még egy, bár már lehet, hogy így is tl;dr ez a komment: tanárként az ember egy szerepet vesz fel, amihez az intézmény rendszerén belül tartania kell magát. A tanár =/=a diákkal egyidős barát, akkor sem, ha amúgy szimpatikusak vagyunk egymásnak. Kezdő tanár vagyok, s én is ügyelek arra, hogy ne legyen semmiféle túlzott bizalmaskodás irányomban. Egykori gimis osztályfőnököm csupán 13 évvel volt idősebb nálunk, s ma már tegező viszonyban állunk egymással, többször is buliztunk együtt azóta. De amíg iskolások voltunk, mindkét fél tudta, hol a helye és ez így van rendjén.
Osztom a véleményt. Lehet még az is, hogy egyszerűen rávilágítottad arra, hogy ő csak egy középszerű tanár, ami a te intelligenciádból fakadó lehetőségekhez képest szinte semmiség, és ezért próbált elnyomni. Szerintem ezért emelte ki az attitűdödet. Engem is próbáltak már elnyomni. Ebben a korban ezek kemény leckék az élettől, de ha feldolgoztad utána más ember leszel. Később nem kezeled majd mások rólad alkotott véleményét ennyire személyesen. Eleve szánalmas, ha szemékyeskedik egy tanár (vagy bárki akitől egy személyes kapcsolat nem egészséges), mert akkor valószínűleg nincs jobb dolga. Fel a fejjel! Rengeteget tapasztalatot szereztél már most az átlag emberek gondolatvilágáról.
Üdv Paul. Nagyon érdekes volt amit elmeséltél. Én már 70 éves vagyok de engem is meg rázot. Szerintem ez a tanárnő belédszeretet, meg azért utált, hogy a többi osztájtársadal nagy baratságban voltál. Ezt nem tudta elvisselni. Ezert gáncsoskodot állandóan. De lehet a víztoronyal volt a baj!!! Régen követem a videókat, és mindig nagyon jók. üdv Vincze.
Nagyon jó, hogy te mesélsz az ilyen dolgokról, mert ez által mi többet tudunk meg rólad és máshogy viszonyolunk hozzád. Érdemes megnézni ezeket a videókat is, ha 10p, ha 40. Én gimnáziumba járok nem vagyok az a "csendes" gyerek" és az osztályunkba is sok olyan ember van aki nagyon jófej mint barát mint ember. Általában az van, hogy aki az iskolába csendes és jól végzi a dolgát abból egy egyszerű ember válik.(ne értsétek félre) Az aki serdülő korába barátkozós, buliba jár sok helyre megy a barátaival. Nem a legjobb tanuló, nem csendes, nem is a tanárok "kedvence", de legalább világot lát, élvezi az életet, belelát sok új dologba amit akár a saját hasznára is fordíthat, ezekből tanulnak és az életből nyernek tanítást. Nem azt mondom hogy, senki ne tanuljon és mindenki bulizzon, hanem azt hogy, sokszor többet tanulsz ha, a barátaiddal mondjuk elmész valahová és új dolgokat csináltok, mint abbol hogy otthon vagy és általában telefonozol vagy rengeteget tanulsz, mert neked mindenféle képen 5-ösnek kel lenned tömöd a fejed sokszor sok marhasággal mert bele sem gondolsz mit tanulsz csak magolod és tanulod. (nem azt mondom, hogy mindig hülyeség amit tanulsz, mert az nem igaz)pedig sokszor tanultál vagy majd fogsz olyan dolgot tanulni amit nem fogsz felhasználni sose az életbe. Amit szerettem volna ezzel mondani az az hogy, tanuljatok és feljesszétek a tudásotokat, de e mellet ne csak a könyvből meg a fuzetbol tanuljatok, hanem az életből is. Barátkozzatok, azt csináljátok az életbe amit viszont akartok kapni. Kövessétek ezt a csatornát, mert egy értelmes embert hallgattok. És akkor már mehet egy like is. Köszi Attila a videót
Ez az oktatási rendszer 2 évszázada nem változott, amit természetesen gyári munkások termelésére találtak ki. Ez a legszomorúbb hogy 6 évesen több készséggel mész be az oktatásba mint ahogy kijössz onnan. Sokan vagyunk így szerin tem hogy 18 évesen kezdünk el mindent az életbe "futva". Saját magunkat tanítjuk meg arra amire az iskolának vagy a szülőknek kellett volna. Egy ugyanannyi idős országszéli finn gyerek legalább 1 felsőfokú nyelvvizsgával , egy szakmával (vagy egy jó érettségivel) és kismillió készséggel (plusz önbizalommal) kezd neki az életnek. Dísznek van az egész, mert még a megrendelőt (a munkaerőpiacot se szolgálja ki). Emiatt sok munkahelyen olyan munkások vannak akiknek a munkakörhöz se elegek a képességeik, magyarul ők a funkcionális analfabéták (köztük vagyok én). Így akiknél se a család se az iskola (főleg ha az gyűjtő, mert ugye szegregálni is muszáj) nem muttat irányt azok előbb utóbb leszakadnak.
Tanár megalazasokat sokan kaptunk. 74 éves vagyok, de meg most sem tudom elfelejteni. Az orosz tanárom ( aki előző nap készült fel az órára ,mert nem volt orosz tanár ) tehát o sem beszélte a nyelvet. De nem ez volt az alazasnak eredeti oka. Abban az időben nagyon kellett bizonyítani a rendszerhez való hűséget. Az én szüleim gazdálkodók voltak. Éltünk is egy bizonyos szinten, aztan jött a kényszer. Az elvhű tanárok rendesen megmutatták, hogy kell elbánni azoknak a gyermekeikkel akik csak erőszak árán adtak oda földjeiket, és lettek Tsz tagok. Féltem iskolába járni. Mindig nagyon alaposan felkészültem, de soha nem tudtam hármasnal jobb jegyet kapni. Dolgozataimban hemzseget a sok piros aláhúzás. Ha kertem segítséget, hogy javítsam ki , azt válaszolta - ahogy akarod. Egyszer a padtarsamrol másoltam le a diktált szöveget, az enyém piroslot, a tarsame ötös lett. Gyerekként nagyon nehezen tudtam megérteni. Tanárnak SZULETNI kell !
Nagyon sokszor jut eszembe, amit most én is megosztok ezúton, remélve hogy még olvassák az emberek. Általános iskolában, angol szakkör! Ami ugyebár nem kötelező, csakúgy mint a karácsonyi esemény. Alsó tagozat, talán 3. korul volt. Jártam, hiszen miért megy a gyerek? Azért mert szeretne angolul tanulni, es örül a lehetőségnek. Az eset a következő: ment a szakkör ora, tanultuk a kiejtéseket, én pedig a szavak felé írtam, ugy ahogy volt, hiszen a franc se tudott fonetikus angolt írni.. megkérdezte a tanár hogy mit csinálok. Elmondtam neki gondoltam hogy még meg is dicsér, hogy jegyzetelek. Hat nyilván nem igy történt. Ordított!!!! velem, hogy ilyet nem csinálunk.. én ezt nem tudtam hova tenni akkor, gyerekként. Amikor nem figyelt felírtam, hiszen azt éreztem nekem ez biztonságot ad, hogy majd otthon is tudjam hogy volt a kiejtés.. egyszer észrevette, ordítva mondta hogy az előbb mar megmondtam…., odajött, egy hatalmas x-et vésett az egész oldalra.. precíz ember vagyok, rahadtul zavart hogy belevésett a könyvébe, szó szerint, mert azóta sem jött ki.. próbáltam a szeme láttára kiradírozni, ekkor odajött es a radiátorhoz vágta a radíromat. Itt mar remegtem, elsirtam magam, féltem. Kiküldött hogy menj mosd meg az arcod! Majd mintha mi sem történt volna. Ora végén közölte hogy anyukadnak ezt ne mondd el. Elmondtam nyilván. Onnantól kezdve utalt, es ez kölcsönös volt. Sosem fogom elfelejteni, mély nyomot hagyott, és a legnagyobb baj hogy minden egyes angol órától rettegtem, későbbiekben próbáltam kihagyni is az órákat. Nagy küzdelem azóta is ha angolt kell tanulnom pedig eltelt azóta 20 év!!! Kerek mindenkit, ne tartsatok magatokban, ha ilyen eset történik. Erről beszélni kell!
Kezdem ott, 33 eves vagyok! Erdelyben szulettem, az ottani tanugyrol van kepem. Hisz tanulmanyaimat ott vegeztem. Varosom "leggyengebb" iskolajaban. Mindenkitol azt hallottam akkoriba, hogy az szar suli, oda ne menj stb. Nem bantam meg, embersegre neveltek a tanaraim, minden tanaromat tiszteltem. Most kulfoldon elunk a felesegemmel, kislanyunk 1 eves itt szuletett. En csak remelni tudom, hogy az itteni iskolarendszer jo es ugy nevelik/tanitjak a diakokat ahogy azt kell. Szulokent ugy mi is ugy kell a gyerekhez alljunk, hogy merjen beszelni velunk. Merjen nyiltan a problemairol beszelni a szulokkel.
Az általános iskolai sérelmeimből sajnos túl sok van. Egy biztos: mára már tudom, hogy erősödtem. A felnőttek semmivel sem voltak jobbak mint én. Sőt! Két esetetet szetentnék elmesélni. Az egyik rólam, a másik egy osztálytársamról szól. Ezzel bátorítani szeretnék másokat az önbizalomra. Első eset: A töri tanárom utált engem, mert mindig utánanáztem törióra után a részleteknek. Például ha egy királyról volt szó, kerestem róla festményeket, letöltöttem a netről a királyi konyha régi recepteskönyvét, vagy éppen a kedvenc ruháiról olvastam, meg a kastély építéséről. Feleléseknél ez különösen zavarta, mert olyanokat tudhattam a háttérdolgoról, amiket ő sem. Nem tudott elkedvetleníteni, hogy nem ismeri el a szorgalmamat. Szerencsére a szüleim támogattak, és azt mondták, nem kell mindent elhinni a tanároknak. Bíztattak, hogy szeretem amit csinálok, az jó. (Törvény volt nála amúgy, hogy én nem lehetek ötös töröből, minden dolgozatomra négyeseket kaptam egyöntetűen.) Egyszer csak a töritanár megunt engem és vérig is sértődtem azon amit mondott: "Kislányom NEKED NINCS AGYAD a törihez" - jelentette ki egyik felelésem után, amikor az osztály előtt álltam. Szó szerint így mondta. Az egész osztály nevetett rajtam. Persze én meg sírva fakadtam, de nem is tudtam mit mondani. Leblokkoltam. Elsötétült minden előttem, a mai napig úgy emkészem erre, mintha tegnap lett volna. Innentől már rá sem bírtam nézni. A saját erőmnek köszönhetem, hogy nem törtem össze ettől, és folytattam a hobbimat. További tanulmányaimat is sikeresen vágeztem. MA EGYTEMI TANÁR VAGYOK CHILÉBEN, ANTROPOLÓGUS KUTATÓ!!!! Már négy éve spanyol nyelven tanítok európai politikáről, történelemről, kulturáról. Közben a doktorimat írom éppen. Szóval valószínű van agyam a törihez, nagyonis. Az a tanár nem is tudta mekkora sebet okozott bennem. Azt sem, hogy életem végéig cipelhetem ezt a szörnyű emléket. Még mindig bennem van ez a tüske, ha találkoznék vele, biztosan elmondanám neki, mennyire igazságtalanul bánt velem. Ha egy olyan diáknak mondta volna ezt, akinek nincsen ilyen önbecsülése, az egész életét elronthatta volna. Ezzel a történettel csak azt szeretném mondani, hogy ha valaki felnőtt, ráadásul tanár, a gyerekek nagyrésze komolyan veszi amiket mond. Sajnos akkor is, ha nincsen igazuk. Ebből az önbizalom jelent kiutat. A felnőttek nem jobbak, mint a gyerekek. A másik történet egy osztálytásammal kapcsoltatos. Éveken át rajzolgatott a padra. Gyönyörű rajzai voltak, csak a hülye nem látta, hogy tehetséges a fiú. Az osztályfőnök hozatott be takarítószereket és az osztály előtt súroltatta vele a padot. Sorakoztak az intői. (Annyi volt neki, hogy új ellenőrzőt kellett nyissanak, mert betelt) Még rajzból is meg akarták buktatni, mert nem azt rajzolta, ami a feladat volt!!! (Ha én lettem volna a tanár, biztosan kap tőlem egy óriási rajztönböt ajándékba). MA SIKERES TETOVÁLÓMŰVÉSZ, saját szalonja van.
Ez annyira gáz de komolyan. Oke igen a tanárok sokszor elég szar körülmények között dolgoznak, a fizujuk se jó a diákok se mindíg kedvesek, viszont ők sem növelik a diákok önbizalmát. Nyilván nem kell halálra dicsérni őket de igen a rajz jó példa, ha valamelyik diák esetleg tehetséges de ha nem is viszont igyekszik és próbálja a tanár élvárasa szerint megcsinálni és nem csak odafirkantani valamit azt az óra hátralévő 40 percében majd telefonozgatni azt az úgy jó lesz. És igen a család elismerése az nagyon fontos de a külső embereké,barátoké majdnem ugyan annyira fontos. Mert ha valaki valamiben jó és tehetséges vagy nem de nagyon igyekszik az azért értékelhető de a tanár azt pomt úgy le tudja szarni, már bocsánat pedig az ha egy kicsit úgy őszinten meg tud dicsérni az rengeteget de rengeteget számít.
Ugye tudod, hogy a tanárod csak azért próbált megalázni, mert gyerek létére sokkal okosabb voltál, mint ő, és sokkal több tudással rendelkeztél? Neki lett volna ciki, ha egyszer lebukik, hogy nem tudja azt, amit te, így elébe ment a dolgoknak, és megalázott téged. Innentől kezdve ugye az egész osztály csak arra gondolhatott, hogy amit te mondasz, az biztos csak hülyeség lehet. Úristen, mik vannak, egyszerűen undorító. De te igazán méltón vágtál vissza, azt hiszem, ennél jobban nem is lehetett volna. De nagyon sajnálom, ami veled történt!
Az a szomorú, hogy vannak még ilyen tanárok. Az én helyzetem csak egy iciripicirit hasonlít a tiédhez, és nem is annyira durva, mert kirúgást nem kaptam, de eléggé megviselt. Nyolcadikra iskolát váltottam a szüleim miatt. Eleinte nem voltak gondok, csak nekem olyan problémáim vannak, hogy félek az emberekkel beszélni, és csak nagyon hosszú idő után tudok megnyílni. Szünetekben mindig egyedül voltam, és még telefonozni sem volt szabad, így nagyon utáltam az egészet. Az első nap minden jó volt, fogjuk rá, viszont a harmadik óra környékénél, matekórán adódtak gondok. Sosem voltam a legjobb matekból. Az előző sulimban nem is voltak normális óráink sem, mivel a tanárnőnk beteg volt, így sokszor ment el, az anyag meg nem volt bepótolva. Rengeteg mindent nem tudtam, amit egy átlag gyerek nyolcadikban, az új sulimban meg persze egy maximalista, erős tanárnő volt, aki mindent követelt. Már láttam, hogy első pillantásra sem kedvelt meg, viszont ez csak órán derült ki. A bemutatkozásomba is sokszor belekötött, nem volt neki elég amit mondtam, így a végén leültetett. Már akkor éreztem, hogy nem lesz jó. Ugye év elején ismétel az ember legtöbbször első órán, mi is sajnos azt csináltuk. Mikor odajött hozzám mindenbe belekötött. Az írásomba, a füzetvezetésembe (amit hozzáteszek elismerem, hogy tudok szépen füzetet vezetni, mivel sokan mondták más tanárok is), azt, hogy mit írjak át, és mit ne. Mindig ott volt körülöttem. Ezután vonalzót kellett elővenni, ami nekem viszont nem volt, és mint említettem.. Kérni sem mertem senkitől sem. A tanárnő ezt rögtön kiszúrta, és hozzávágott a fejemhez egy olyat, mindenki előtt, hogy mire várok, kérjek már egy vonalzót, mindenki rám vár, ne lassúskodjak. Őszintén ez az új osztályom előtt em esett jól. Miután nem szóltam semmit, és néztem, hogy kitől tudnék vonalzót kérni megint jött egy megjegyzés, viszont aztán szerencsére kaptam egyet. Az egész órán remegett a kezem és ideges voltam, hogy mikor fog megint beszólni, de szerencsére már nem volt több. Ekkor tudtam, hogy baj lesz. Ezután a következő órákra nagy gyomorgörccsel mentem be, hogy mikor fog megint leégetni mindenki előtt. Ha jól emlékszem legtöbbször meg is tette, csak már nem tudom mivel, de mindig kiemelte valamilyen hibám. Ha önálló folyamatot csináltunk, ha csoportosat, ha vele csináltunk valamit mindig ott volt mellettem és nézte mibe bír belekötni, és ha tudta mindig megtette. Miatta az osztály mellett elhittem, hogy egy senki, buta, szégyen vagyok, aki semmiben sem jó. Anyumék is mindent megpróbáltak, de semmi sem változott, akkor is terrorizált folyton. Már be sem akartam menni az iskolába, kifogásokat próbáltam mondani, de akkor is mennem kellett. Ez az egész dolog addig fajult amég a szüleim is belátták, hogy egy idegroncs lettem a tanárnő miatt. Minden nap mikor próbáltam a házim csinálni eszembe jutottak a szavai, és tényleg elhittem neki, hogy egy senki vagyok, aki semmit sem tud megcsinálni. Ekkor egy különtanárt hívtak hozzám, aki megpróbált lenyugatni engem, és elmagyarázni az anyagot, ami nekem 7 éven keresztül kimaradt. Ez valamennyire sikerült is, viszont alig enyhült. A különtanár legalább kiállt mellettem, és aztmonda beszél a tanárnővel, hogy álljon le, vagy a munkáját veszti el, mert ezt nem teheti egy iskolában, hogy a gyereket akit tanítania kéne csak alázza mindenki előtt, aztán kiderüt a tanárok előtt is. Azóta a tanárnővel nem felhőtlen a kapcsolatunk, de már nem olyan brutális a viselkedése velem szemben, és azóta nekem is sikerült valamennyire megerősödnöm. Ennyi lett volna ez a kis "történet". Gondolom senki sem olvasta végig, de nembaj, mivel őszintén jó volt kiírni magamból a dolgokat, ha meg viszont elolvastad köszönöm, hogy szántál rá időt.
Én is végigolvastam. Az agyunk sajnos egy idő után elhiszi, amit folyton szajkóznak neki. Ha neked folyton azt mondta, hogy egy senki vagy, buta vagy, stb, akkor az agyad egy idő után ezt el is hitte sajnos. Főleg abban a korban voltál, amikor az önálló gondolkozás, érzelmi világ a legbefolyásólhatóbb. Ezért tartom undorítónak ezeket az embereket. Valószínűleg a saját magában lakozó végtelen magányt, csalódottságot, elégedetlenséget adta ki, te pedig rosszkor voltál rossz helyen. Neked kellett volna megmondanod neki, hogy mekkora egy szerencsétlenség. Hiszen tök mindegy valakinek hány diplomája van, mekkora fokozatú végzettsége, hogyha az emberekkel rosszul bánik, jó ember nem lehet.
Én később fedeztelek fel, mint ahogy a video készül. Sőt, egyre jobban érdeklődök felőled, hogy mi az, ami megfogott ennyi embert benned! Nagyon sok hozzászólás van, nagyjából futottam át, de olyat nem találtam, hogy osztálytársad írt volna kommentet, vagy valamelyik tanárod. Kíváncsi lennék más szemszögből is a történetre, de félre ne érts, nem azért, hogy megkérdőjelezem a hitelességét! Nagyon értelmes, talpraesett, tehetséges srácnak tartalak. Elindultál egy úton, mely ível felfelé. Gratulálok, további sikereket kívánok! Egy Nagymama
Egy inteligens fiatalember vagy! Szerencse, hogy veled történt meg mert neked van hangod ha megszólalsz oda figyel egy tömeg. Így születnek a legendák!
Üdv! Ez velem is megesett bár nem ennyire hardcore módon. Szóval kezdjük az elején. Negyedik osztály után a jó eredményeim után rögtön egy nyolc osztályos gimiben találtam magam, ami Budapest egyik top 10-es iskolája volt akkoriban (szerintem még mindig). Szerencse teljesen nem volt idegen a környezet, hiszen jó pár korábbi osztály és évfolyamtársam is ebbe az iskolába folytatta tanulmányait. Ennek ellenére nem velük barátkoztam tovább, hanem új baráti köröm lett, már ha a kettő fő baráti körnek mondható. Ugyan nem voltam menő gyerek, de talán elfuserált lúzer sem, simán eltengettem volna a 8 évet szürke egérként, ha nincs ez a "csodanő" aki ráadásul a német tanárom és ofő egyben. Az elején az egyik barátomat szúrta ki magának, rendszeresen őt feleltette, hiszen nem volt kifejezetten erős németből a srác. Rendszeressé váltak a beírások is, amikor nem is ő beszélt órán akkor is ő kapott beírást. Ezek többé kevésbé rendszeresek maradtak későbbiekben is, minden hétre jutott valami, aztán hetedik- nyolcadik osztály magasságában oda jutottunk, hogy kerek perec közölte, hogy mindket hármunkat( a fent említett baráti kör) akkor sem enged majd leérettségizni ha vért izzadunk is. Különböző indokokkal az egyik gyereket el is távolították az iskolából, amivel így 10+ év távlatából ki merem jelenteni, hogy élete lehetőségét vették el tőle. Azóta ha jól tudom az érettségi sem lett meg, nagyon összezuhant a srác a kirúgás után. Jó egy megvan kettő maradt. Így kezdtük meg a 9. Osztályt azt hiszem. Akkoriban jött el a fordulat az osztályközösségben, kezdtek csitulni az ugratások, összeállt a nagy osztályközösség. Láthatóan nem tetszett neki, hogy az osztály részei lettünk így akkoriban kezdődtek a komolyabb szívatások, morális lehúzások. Borítékolható volt ki fog felelni először németen, vagy kiről lesz szó osztályfőnöki órán. Hozzátenném soha sem tudott volna megbuktatni hiszen nem voltak olyanok a jegyeim, kivétel ha úgy alakította. Ez alatt azt értem, hogy mikor bejött az e-napló csak az egyeseket írta be( jó hát volt az is nem voltam szín ötös németből) a többi jegyet ami hármas átlagot hozta volna nem. Majd ezek után közölte, hogy sajnos itt véget ér a közös utunk, nem fog tudni erre az átlagra átengedni. Ekkor beszéltem az igazgatónővel aki objektíven látta a dolgokat szerencsére, milyen érdekes, alig pár nap és bent voltak a jó jegyek is az e-naplóban. A barátom már nem volt ilyen sikeres, 10. év végén búcsút mondhattam neki, de nem a tanulmányi eredményei miatt, mégcsak nem is a magatartás miatt. Sokat hiányzott ugyan, de osztályfőnök hozzájárult ám a hiányzott óraszámhoz. Év vége előtt ehy héttel beírt +50, órát és máris megvolt az a szám amivel már osztályozó vizsgát kellett volna tennie a folytatáshoz. Na akkor maradtam én, még két év... Ekkora már az osztálytársaim előtt kezdett szapulni akár ott voltam akár nem, qrvára nem számított. Ezt egy idő egy vállrándítással nyugtáztam. Idióta neveken kezdett szólítani hátha mindenki átveszi. De erre sem sokat reagáltam. Ekkor jöttek a szüleim, hogy úgy fogom végezni mint ők, kétkezi munkásként, meg Tescoban fogok takarítani stbstb, na ekkor simán felálltam és kimentem az óraról. Beírással és intővel zártam a napot. Valamint példa lehettem távollétemben, hogy na ilyen emberek márpedig ne legyenek az osztálytársaim. Szerencsére ekkora bőven voltak azok is akik mellém álltak ez sokat segített az utolsó évben főleg, ezerrel tanultam, semmi fogást nem talált rajtam, egyszerűen ignoráltam. Érettségi előtt még két megemlítendő dolgot csinált, az egyik, hogy azzzal a lánnyal rakott párba a szalagavató táncnál amíg beteg voltam, akivel közismerten utaltunk egymást. Valamint érettségi előtt közölte, hogy kössem fel a gatyám, mert meg fog buktatni a német szóbelin akármit csinálok. Szerencsére a bizottságba ült még egy német szakos tanár aki levágta mi zajlik nemet közben és jó irányba terelte a beszélgetést. Utólag is hálás vagyok neki. Ezután már csak a szerenád volt hátra (amikor is a tanár lát minket vendégül a saját házában), írták a névsort, és megkérdezte tőlem, hogy megyek-e? Annyit feleltem, hogy majd a pokolban találkozunk tanárnő! Azóta sem beszéltem vele egy szót sem.
nállam is történt hasonló: nem velem hanem egy (volt) osztálytársammal. Az osztályfőnök nemigazán csípte nembírta a stílusát, személyiségét. A gyerek diszleksziás volt, de ezen kívül semmi más baja nem volt. Nos ez az osztályfőnők elkezdett eléggé személyes kapcsolatot kialakítani vele... Végül adott neki egy gyógyszert ami "segít a betegségek ellen" a srácnak. (a srácnak még egyszer mondom csak diszleksziája van) Na a srác nem akarta szedni a gyógyszert (asszem a szüleit is magaköré csavarta az osztályfőnök) a gyógyszer egyik mellékhatása az volt, hogy rátámadhat a szeretteire.... Közben az osztályfőnök kitalált dolgokat, hogy így mi az osztály ne bírjuk őt. Végül megmondta, hogy ha nem megy el a suliból akkor feljelenti.. így elment a tag és ez kb 6.-ba történt. 8. év végén az osztályfőnököt lecsukták sikkasztás miatt ˙(gyerekektől és tanár/szülőktől szedett pénzt be kamu dolgokra).
Juliánna Juhász Ez már lassan 4éve volt, igazából a szülők nem tettek semmit és másért már ugye előzetesben van a tanár... de leszakad az ember pofája, hogy mik történnek....
Irigység. Példánmból adódóan: vegig dolgoztam a kurva nyarat, vettem belole egy autot, majd a kovetkezo nyarat is, es abbol a penzbol is vettem egyet, 2 autom van 20 eves, vagy 18 voltam amikor megvolt mind2, jogsimat is magamnak fizettem, folyamatosan basztatott hogy drogot arulok, anyamek fizettek, NE JARJAK KOCSIVAL AZ ISKOLABA MEGTILTJA, EN HOGY MEREK! Behivta bazdmeg az osszes szülőt, hogy tiltsak el a gyerekuket az autoktol, ne ugy mint engem
Ja meg a legjobb, hogy egy C tipusu osztaly tarsam(az egyetlen a suliban) egy lány miatt veszekedett az osztalytarsammal, es elokerult a kes, en kozejuk ugrottam, kibasztam a kezebol a kest, es elloktem, mondtam neki h chill pali itt nem lesz keselosdi, erre nekem szegult az osszes tanar hogy mit kepzelek magamrol, hogy beleavatkozok masnak a dolgaba, majd jott az EN EZT LATOM OTTHON ES EZ BAJ.. XDD
Emlékszem az alsótagozatos osztályfőnökömre, azért zaklatott egész alsóban, mert ő neki nem tetszett a rajzstílusom és "azthitte hogy tudtam rajzolni". Mindig belekényszerített a rajzversenyekbe csak azért, hogy mikor rajzolok valamit kiröhogtessen az osztállyal. Aztán "kijavította" a rajzom, és mikor benne voltam a 3 helyezettben követelte hogy köszönjem meg neki mert "ő nyerte meg nekem a versenyt". És mikor megpróbáltam elmondani, és az igazgatóval is beszéltem, az igazgató bevalotta hogy már nagyon sok panasz van rá, de igazából nem tett ellene semmi mást, csak rászólt. Másnap sírtam iskola előtt, mert tudtam hogy nagyom csúnyán le fog cseszni. Az egész osztályhoz fordult, aztmondta "rakja fel a kezét az aki aztmondja hogy én ilyet mondtam neki" és persze csak óra után álltak mellém a többiek mert nem akartak a rossz oldalára kerülni. Mikor végre új osztályfőnökünk lett, már lelkileg teljesen végem volt, és mai napig nagyon erősen szorongok az emberek előtt, félek megmutatni a tehetségeim, mert úgy érzem az emberek hazudnak, mikor megdícsérnek, és mikor valaki kérdőre von valamiről komolyan teljesen néma leszek, megmozdulni sem tudok, mert mai napig rettegek, hogy meg leszek alázva. Ezért utálom, mikor aztmondják hogy a nálad idősebb embereket mindig tisztelni kell. Nem számít a korod, nálam el kell érned hogy tiszteljelek. Persze kedves leszek ha elősször találkozunk, de ha köcsög vagy velem nem fog érdekelni hogy 5 vagy 50 éves vagy, nem leszek veled egy kisangyal. A felnőttek szeretik kihasználni, hogy felnőttek, és nem szólhatsz vissza. Vagy eléred, hogy tiszteljelek, és nem köcsögösködsz a semmiért, vagy nem foglak tisztelni!
Köszönjük hogy ezt elmondtad nekünk, ez egy nagyon bátor döntés volt hogy felvállaltad ezt 341 ezer ember előtt, Nagyon nagy respect neked🙏💪 Mindig veled vagyunk😎❤
Látod? Ki akartak rúgni, azt hittek semmire nem viszed! De erre: te vagy az egyik leghíresebb magyar énekes, és a legfontosabb hogy több ezrek, sőt szerintem milliók napját dobod fel a videoiddal és zeneidde!!❤❤❤
@S. Andrew Persze tudom nekem is voltak jó tanáraim, TISZTELET A KIVÉTELNEK, de akik pofára mentek azok tartoznak abba a fajba amit a fater is mondott :) További szép vasárnapot!
@S. Andrew a külön állatfaj nem feltétlenül rossz értelmű. Vannak jófej állatok, vannak veszélyes/vérengző állatok is ezt ne feledjük. Az hogy egy tanár melyik fajta azt ő maga dönti el :))
Szia! Tudom, hogy évekkel ezelőtti videó, akkor is láttam már, de gondoltam kiadom magamból egyszer én is a történetem, így utólag, összeszedetten. Gyerekkorom óta hegedülök, zenélek mindenféle hangszeren, tanultam az elméletiket is, zenekonzervatóriumot végig vittem. Mindenem volt a zenekarban hegedülés. A leges legfőbb életcélom. Tinédzser voltam én is (mint még sokan mások...), hullámvölgyekben éltem egy ideig. 2018 májusa volt az egyik, addigi legmélyebb pontom (mind jegyek, család, pénzügyek, mamám végső stádiumú betegsége kiderült, s emellé utáltam az akkori darabjaimat szempontból is). Az ottani hegedűszak elnöke vagy ilyesmije, a tanárom tanára volt anno, így néha benézett hozzám is (ingyen...), hogy tanítson, de én folyton magam alatt voltam. Az egyik órán játszottam a koncertemet, mire ő lecsapta a zongorát és kiviharzott, mondván, hogy így nem tud tanítani. Ez nagyon szükséges volt még nekem mindennek a tetejére ugye, elsírtam magam. Aztán egy hétre rá a tanárommal elé álltunk, hogy bocsánatot kérjek (már nem tenném.) Azt mondta el van felejtve. a következményei az elfeledésének: 2019-ben beütött a covid, a felvételi élő koncertről videófelvételre váltott. Na most az én szobám 0 akusztikával rendelkezett és egy 12 perces darabot meg még egy 6 és 4 perceset felvenni nehéz. Egész nap gyakoroltam, minden rohadt nap. Elfáradtam és mikor már 12/10 percet faszán felvettem, majd jön egy oltári rontás... azért az idegesítő. Mindegy, a legfaszább videókat beküldtem, mire valamennyi idő elteltével telefonált a tanárom: A pontjaimmal semmi probléma, felvennének (még a Zeneakadémiára is), de azt mondta a tanár úr, hogy depressziós vagyok és ilyen zenész nem kell neki. Körbement, hogy depressziós vagyok, leszavaztak (de a pontjaim bőven jók voltak, nem értem mai napig) és volt egy tanárnő a gárdában, aki jó barátnője az általános hegedű tanárnőmnek. Felhívta őt, hogy annyit kell mondania, hogy megkerestem, hogy depressziós vagyok és kéne valami lelki segítség nekem, és akkor ő felvesz tanítványának... ő (a legelső tanárom, aki elvileg imádott szeretett és elindított a pályámon!) azt mondta, hogy nem történt ilyen (magyarán ő adta meg az utolsó nemet.) mai napig igyekszem nem tragédiának megélni, elfelejteni, mert végül is jól alakult az életem (férjhez mentem, egyetemre járok, persze nem zeneire, köszönöm elég volt...), de azért mégis csak szomorú, hogy nem vettek fel egy mondva csinált indok miatt, mert nem mosolyogtam egy nagyon stresszes videón... teszem hozzá, nem vagyok depressziós és a konzis tanárom mesélte el a pontos történetet is, anyát meg felhívta az első tanárom, neki ő mondta el a másikat) szóval. elvették az életem célját (a zenekarozást), amire 6 éves korom óta készültem, és nem volt gyerekkorom ugye, mert gyakoroltam és szolfézson voltam. :) vannak problémák, azt hiszem... köszönöm, hogy vagy a világunkban!🙏🏻
22 éves vagyok és őszintén nem vagyok oda a magyar youtube videókért, de a te videóidat mindig megnézem. Nagyon tetszik, ahogy erről az ügyről beszéltél, elhiszem, hogy nem lehetett könnyű. Viszont az, hogy te ezt a videót végig tudtad csinálni minden féle gyűlölet nélkül (csak kész tényeket mondtál el) az azt mutatja, hogy sokkal okosabb, érettebb és értékesebb ember vagy mind azok az emberek, akik eddig bántottak, akár a régi sulidban akár azon kívül. Kívánom, hogy soha ne kelljen még egyszer ilyet átélned a jövődben, és csak így tovább!! :)
Kedves Attila! Nehéz összeszedni a gondolataimat, miközben ezt a hozzászólást írom. Én nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, bár nagyon rosszul voltam, miközben néztem (fizikailag és lelkileg is), mert velem is megtörtént ugyanez. Nem akarom részletezni a dolgot, csak annyit akarok leírni, hogy teljesen átérzem azt, amit éreztél emiatt. Bennem is még mindig, ennyi év után is ott van a tüske, emellett hányingerem van, ha arra a bizonyos tanárra gondolok. Kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy valaki más is úgy járt, mint annak idején én. Egyébként a magyar oktatás a világ szégyenfoltja szerintem, mégpedig azért, mert hagyja, hogy ilyesmi megtörténjen. Amikor Finnországban voltam majdnem egy hónapot, olyan pozitív élményekkel jöttem haza, hogy ahhoz képest az itthoni dolgok elég durván csalódást keltenek.
Ez brutál! Keményen nárcisz ez a tanár! Milyen fontos lenne a sulikban ezt megtanítani a gyerekeknek, hogyan ismerhetők fel ők, és mit tehetünk, hogy ne amortizáljanak le bennünket! Munkahelyen, családokban, iskolákban, egészségügyben, vagyis mindenhol vannak. Mintapéldány! Az egyik legjobb példa erre!!!
"Olcsón megúsztad!" Én a szocializmusban voltam a RENDŐR gyereke és csupán ezért utáltak a tanárok az osztálytársak és az osztálytársak szülei is. Nem mertek barátkozni velem a gyerekek, ne hogy ők is a gúny és az ugratás célpontjává váljanak. Ha bárkinek szólni mertem , vagy megvédtem magam akkor csak még rosszabb lett a sorsom. És veled ellentétben hiába írattak volna másik iskolába még akkor , az apa foglalkozását be kellett írni az osztály naplóba. Tudom , mert a állt. isk. 8 évét 4 iskola változtatással jártam végig. Lehet pont ezek a lelki törések edzettek meg, hogy kibírjak sok mindent, és soha ne essek kétségbe.
Érdekes... Jó magam is a nyolcvanas években jártam általánosba. Faterom is rendőr volt, mégis voltak barátaim, nem is kevés, sőt jó részük még mindig a barátom 30 év távlatából... És a tanárok sem utáltak. Nem vagy kicsit paranoiás? 😊 Vagy divat ma hányattatott sorsúnak látszani...?
@@zoltancsefko7037 Attól hogy neked nem úgy jöttek ki a dolgok mint neki még nem kell így lealacsonyítani. Nem hinném hogy egy kommentben hazudni fog mert mi értelme is lenne, viszont amit te írtál az bődületes hülyeség volt
@@ayoutubecommenter7494 Kedves Dénes! Futtassuk végig a dolgokat a logika zegzugos ösvényén... Elsőként, nem azt mondtam, hogy nem lehetett szar gyermekkora. Az lehet bárkinek. Csupán azt vontam kétségbe, hogy ezt a szülő hivatása befolyásolta volna. Azért no, gondolom nem az 50-es években járt a kommentelő suliba és nem ávós volt a faterja, mert kb ott tudok ilyen szitut elképzelni. Második, gondolkodj fordítva. Nem tudom van-e gyereked, de ha van akkor gondolom nem az fogja meghatározni a gyereked baráti körét, hogy melyiknek mivel foglalkoznak a szülei (most a szélsőséges esetektől tekintsünk el), hanem az lesz a meghatározó, hogy a barát kisfiú, kislány mennyire jófej. Vagy ha nincs gyereked, akkor barátod nyilván van. És azért lesz a barátod mert jófejnek tartod, jól érzed vele magad. Pont nem fog számítani, hogy a faterja, muterja rendőr, bányász, segédmunkás, vagy értelmiségi.... És hidd el ez a 80-as években sem volt másként....
Egyetértek veled, amit elmondtál. Nem kónnyű ilyen helyzetet megélni. Szintén megêltem nyolc éven keresztül, az általános iskola igazgatójàtól. Egyet viszon hidj el, nekem. Visszagondolva és napjainkban olvasva, hogy ma hàny gyerek lesz öngyilkos 12-16 êvesen. Ez nem nem rendszer függő és mégcsak nem is pedagógus függő, mert nagyon sok remek tanító és tanár van .Ez ember függő, aki sajnos tudja a környezetét manipulálni. Ez az élet minden terüketén előfordul. Az egész kis életünk egy nagy tanuló idő. Aki bírja az edzést annak van esélye, hogy talpon marad. Mint, ahogy Te is egy remek, okos, reális gondolkodású fiatalember vagy . Gratulálok, csak így tovàbb.
Ebben a videóban minden benne volt,csak a szavaidban hallatszódott,hogy még nem léptél át teljesen ezen a helyzeten,remélem hogy legalább az összes feliratkozód megnézi ezt a videót,mert ha ők is úgy gondolkoznak akár csak én,akkor végtelenül tisztelni fognak,Tisztelem hogy ilyen helyzetből is fel tudtál állni,és hogy ezt el tudtad nekünk mondani nézőknek,akikkel ugyan ez megtörténhet Ui.:Bocs a szar megfogalmazásért,nem tudtam rendesen összeszedni a gondolataimat
Azért szerintem érthető... Nem velem történt, csak a videót néztem, és mégis olyan szinten felbasztam magam rajta, hogy mostmár tényleg nem alszok. :D eléggé nyugodtan tudott beszélni róla, főleg ahhoz képest, hogy mekkora horderejű a dolog. Szinte lehetetlen full pokerface-el felvenni
Kíváncsi lennék erre a "kedves osztályfőnökre" hol van ma, és mit szól Azi sikereihez. És mennyi ilyen nyomorult tanár van még mindig... én is rüheltem a sulit pont ezek miatt. Ha van véleményed, ha lázatsz, ha van egyéniséged tuti lehetsz benne a rendszer utálni fog. És így van ez a való életben is....
Szia! Figyelj nem ismerlek mint videós, de nagyon megfogott ez a dolog. Ha én a helyedbe már elég nagy depresszióba estem volna. De te jól viselted és szerintem nagyon büszke lehetsz magadra. Nem szabad bízni az emberekben. Majdnem minden ember csak kárt akar neked.
Nem természetesen nem ártok senkinek és értem azt amit írtál viszont azt had mongyam el hogy korábban miért írtam azt amit Engem sokszor hátba szúrtak néha még azok is akikröl azt hittem hogy a legjobb barátom illetve még ott van az is hogy amikor a szüleimtöl segítséget kértem csak ennyit mondtak: Segíts magadon (Bocsha valamit elírtam egy ideje már külföldön élek szóval a Magyarom nem a legjobb)
En mar a video elejen gondoltam hogy valami ilyesmi lehet, szemely szerint tudok ilyen peldakat, szerencsere nem tudok rola hogy komoly lelki traumakat okozott volna az illetonek
Egy ritka nagy paraszt voltam gimiben, brutálisan szándékosan konfrontálódó (mindig jogosan, csak túl vehemensen). És kaptam úgy elégtelent számítástechnikából (egy mérhetetlenül buta tanártól) hogy azt állította, hogy én nem abban a csoportban (tudjátok A,B csoport doga íráskor) amit ráírtam. :D Teljesen utált és ezért csinálta. A mókás, hogy ő szív tanárként a mai napig én meg 11 éve saját IT cégből tartom el a családomat, kurvajól! :D Ugyanebben a suliban, volt hogy 4,8-as átlagra azért kaptam 3-mas év végi jegyet, mert olyan srác volt a barátom, akit az a tanár éppen nem csípett. De nekem a barátság fontosabb volt az év végi jegynél... És vigyorogva ültem a srác mellé, hogy akár meg is buktathatsz, ez a srác mellettem a barátom.
Én még azt tudom elképzelni, hogy téged egy "besúgóvá" akart formálni a tanév elején. (Pl. azért foglalkozott veled annyit meg azért mondta hogy melyik osztálytársadat szereti és melyiket nem) De később rájött, hogy te nem vagy erre vevő, ezért a neked elmondottak miatt vagy csak azért mert nem "nyaltál be" neki (csak hogy a te szavaiddal éljek) kezdhette el ezt a - lehet számára is tudatalatti - személyes köcsögösködést. Ez alatt azt értem, hogy komoly mentális baja lehet az ilyennek, és emiatt ki akart szúrni veled, de nem tudta, hogy ennek az egésznek hol az eleje és hol a vége, és valami orbitálisan túllőtt mindenen.
Ha szerelmes lenne belé akkor miért bántotta folyamatosan? Miért hiresztelt rosszat róla ? A szerelmes személy jót akar az illetőnek nem megbántani. Vagy tévedek?
Jó, hogy kiállsz az igazadért. A Hunfalvyba jártam, judoztam, 16 évesen letettem a könnyűbúvár vizsgát, akkor még nagyon kemény fizikai dolgozatok voltak, hogy a reduktorban hogy működik az ellenszelep, irányszelep, hogy működik a kompresszor, ezen felül vívtam az OSC-ben és Makray Kati tornatanárnőkntől 4-est kaptam, mert nem lehet mindenki ötös. Az osztályfőnöknőmtől 4-est kaptam angolból, mert nem voltam neki szimpatikus, a szüleim elváltak, anyám nem tudott ajándékot küldeni neki. Most 60 éves vagyok, a 70 éves férjem hívta fel rád a figyelmem, nagyon szimpatikus a zenéd és a szövege, értelmes vagy, csak így tovább! :-)))
2002 és 2006 között hasonló dolgokon mentem keresztül. Nekem is minden új volt. Nekem férfi ofőm volt. Aki folyamatosan tett olyan dolgokat amik miatt én el lettem küldve mert már nem voltam tanköteles. Emlékszem, hogy szünetben bent voltunk terembe kinyitották az osztály naplót. Tanár nem volt bent. Meg néztem nálam mi újság. A napló szerint nekem igazgatói intő járt volna az igazolatlan hiányzások miatt. Mikor az ellenőrzőben még tanári sem volt. Amúgy meg mindig minden hiányzásról vittem igazolást. Tette ő is hogy mindig azon van hogy a diákokat segítse. Arra is emlékszem óra kellős középen az osztály előtt megalázott. Naplót fellapozta nevemnél. Széles örömmel majd kiugrott a tanári asztalból, hogy Végre nekem felmutathatja a mint a fociban a piros lapot, mert végre ki leszek rúgva. Kérdeztem az igazgató helyettest nem maradhatok e évet ismételni. Azt mondta, mivel nem vagyok tanköteles korú nem maradhatok. Ez márciusban volt és kiraktak. Az év középén. Nem voltam jó tanuló, de az osztály se volt minta osztály. Nem tettem tényleg semmit amivel ártottam volna bárkinek is. Jó volt a magatartásom. Nem lógtam. Tényleg beteg voltam. Vittem igazolást és még is így bántak velem. Még szavaló versenyen is voltam a suliba és oklevelet kaptam az igazgatónőtől személyesen. A mai napig nem tudom mi volt ez.
Kedves fiatal ember! Meghallgattam a videódat erre szeretnék reagálni, mivel 65 éves vagyok 5 felnőtt unokám van, így vettem a bátorságot hogy írjak! Tetszett az őszinte kirohanásod, és hiszek neked, miért is, az én időmben is voltak hasonló tanárok akik gyerekekre rászálltak, miért talán unszimpátia, vagy csuda tudja miért, gyerekeknek meg mérgezték az életüket,gyerek korukat, örök nyomot hagyva! Sajnos mai napig vannak pszichopata tanárok! Így idős fejjel bátran mondhatom az ő rossz életüket kivetítették a kiszemelt gyerekre, ha nekem fáj valami, akkor én is okozok kárt, csak azt nem nézi a tanári pálya csodálatos, de csak annak aki szereti a gyerekeket és elhivatott! Próbáld feldolgozni ez nem a te hibád volt, az ő jellemével volt a gond, inkább bocsáss meg neki, mert lehet jól tanit de emberileg egy nulla, majd a sors mindent vissza ad neki, vagy már kapja is az íveket, egyszer egy olyan apukára lel aki nagyon elküldi a sunyiban talán akkor észhez tér! Nagyon jó a beszéd készséged, hisz azért követ annyi ember! Te maradj mindig jó és tisztességes, neked ez legyen az erényed, légy büszke magadra, szép jövő vár rád, és ez egy olyan emlék marad neked, 1x volt 1 ilyen tanárom! Sok sikert kívánok az életedhez!
Tisztelt Alilla 2018! Én tanárként mondhatom, aki emberileg ilyen, az nem taníthat jól! Annak a tanítása is ilyen! A "poroszos módszer" nem azt jelenti, hogy a diákot meg kell alázni! Az tud jól tanítani, akinek a diák "partner"! Emberszámba veszi a diákot!
Ami nem öl meg az meg erősít....... és mennyire igaz. Hidd el végre hogy egy nagyon tehetséges és értékes ember vagy aki példaértékű nem csak a fiatalok de nekünk felnőtteknek is. Nehéz túllépni, ( megtapasztaltuk) de anyaként mondom, hogy a hátunk mögött kell hagyni a múltat ahhoz hogy tovább tudjunk lépni. Sokan szeretnek, szeretünk téged olyannak, amilyen vagy. Vigyázz magadra! 💟
Velem is ugyanez történt 15-6 évesen, ugyanígy az osztályfőnökömtől indult, és eszembe is jutott, hogy vajon nem ugyanaz a suli és ofő volt-e mint neked. 😅 Én végül visszamentem rákövetkező szeptemberben, és végigcsináltam érettségiig, mert szociálisan, érzelmileg nagyon erős voltam szerencsére, majd a 10 éves találkozón bocsánatot kért tőlem a régi osztályfőnököm, "hogy félreismert". Egy tök kedves csaj voltam amúgy, aki rockerként öltözött 15 évesen, szóval valójában szomorúnak tartom, hogy a kamaszok teljesen normális személyiségfejlődési vagy lázadási állomásaiba így beletörhetnek pedagógusok, és tehetetlenségükben a tekintéllyel próbálják megalázni és tönkretenni, eltávolítani az amúgy szuper gyerekeket...
Nekem anno volt egy tanárom hívjuk csak Eszternek. Nos ennek az egész storynak van egy előtörténete ugyanis anno az Eszter össze akart jönni a papámmal aki elutasította, mivel a családnév nem változott hamar kiszúrta hogy ki is vagyok. Sajnos volt egy lánya aki nekem az angolt tanította. 3 éven keresztül csak ketteseim voltak angolból aztán egyszer jött helyette egy másik tanár akinél pont ugyan azt csináltam mind eddig és valahogy mindig megvolt az ötös, szóval lényegében az egész familia ellenem volt. Emlékszem ahogyan egész évben a szemembe mondta hogy így megbuktat meg úgy megbuktat irodalomból ha nem akkor nyelvtanból. Meg is tette, a pótvizsgán találkoztunk ugye szüleim velem voltak meg egy random magyar tanár akit nem ismertem. Adta a jópofit a tanár meg a szüleim előtt de ugye a családom tudta hogy egy picsa. Sikeres pótvizsgát tettem szóltunk az igazgatónak is hogy ez a helyzet vele, eleinte változni látszottak a dolgok jó volt minden legalább is ezt hittem aztán egyszer csak megint elkezdte de most már csak év közben buktatott meg év végére mindig megadta a kettest. Így elment kettő év persze pluszba órán mindig engem basztatott mindig én voltam a rossz példa és egy idő után ez már az ember idegeire megy, egyszer visszaszóltam neki hogy ne én rólam beszéljen hanem beszéljen arról hogy miért rúgták ki az előző suliból ahol tanított. (Röviden tömören basztak a szertárban egy másik tanárral) Esküszöm életemben nem fogom elfelejteni azt a fejet bánom hogy nem fotóztam le, mind 1 is kaptam érte valami beírást már nem tudom mi volt. Így szépen lassan elment 2 év ugye amikor voltak a felvételik az iskolákba, szakma választás stb. És ugye itt már számítottak a félévi jegyek is meg minden pont ugyan úgy ment minden tovább bukás félévkor kettes év végén. De most kapaszkodj meg 8.év végére amikor már eldőlt hogy kit hova vettek fel stb irodalomból és nyelvtanból is négyes lettem. De az már nem számított bele mert az előtte lévő éveket nézték a felvételikkor amikor ugye csak bukó volt a félév. Úgy hogy nekem ez a storym azóta is utálom azt a gecit :D Még ha nem is ugyan az történt velem Paul teljesen áttudom érezni a helyzetedet.
Jézusom, a kommenteket olvasva ámulok, hogy mennyi ember élt át hasonlót általános, vagy középiskolában. És persze csodálkozunk, hogy Magyarország majdnemhogy vezeti a depresszió és a szorongásos betegségek listáját.. Nekem középiskolai énektanàrom volt ilyen. Azt szerette volna, hogy szólóba énekeljek 10. - es létemre az egész iskola előtt. Panikbetegként, valamint szociális szorongásommal küzdve, képtelen lettem volna rá. Erre megfenyegetett, hogy ha nem teszem meg, illetve ha az énekkarból is kilépek, megbuktat. Azóta is köszönöm, te utolsó patkány.
Sajnálom, hogy veled is volt ilyen. Én igaz, még csak 7.es vagyok, de velem már mintha az egész iskola ki akarna baszni. Nem vagyok egy könnyű gyerek (ez azért hozzátartozik, 5 évig judoztam) és ennek ellenére rendszeresen próbáltak fizikálisan bántani. Ekkor történt még idén, az őszi szünet előtt, van egy hatodikos gyerek, aki szintúgy bántani akart. Lelkileg úgy érzem elég erős vagyok, hogy nem lehet könnyen megtörni, (pedig sok minden történt, a lány akit szeretek is csúnyán beszólt az érzéseim miatt, bár ez teljesen rendben van, az az első hogy ő boldog legyen) és hát a gyerek egyik szünetben egy másik 6.al odajött megverni, és lendületből azután hogy megütött, kicsit átrendeztem az arcát. Sajnálatos módon, a tanár neki hitt, hogy odamentem hozzá, és pofánvágtam, és nem azt, amit 8 barátom állít. Ezért kaptam egy rovót. De nem zavar. Remélem jól van a tanárnő a mai napig is, már hiányzik.
@@tensa8426 Hidd el, hogy hetedikes létedre sokkal érettebb vagy mint a korodbeliek. Ez látszik az írásodból is. Tudom milyen, mikor bántanak az iskolában, külső, belső, ruházat, vagy bármi más miatt. Ezen én is át mentem. De ezek fognak a későbbiekben azzá tenni igazán, aki majd leszel. Ezek fognak erősíteni, és arra sarkallnak majd, hogy bizony az élet néha nehéz, és piszkosul tud fájni, de mindig van tovább! Kívánom, hogy az légy, aki lenni akarsz, és soha ne add fel az álmaidat, valamint önmagadat, mások ellenszenve miatt.
Komoly pszichiátriai, pszichológiai teszthez kötném a tanári egyetemi felvételit , hogy rögtön szűrve legyen az arra alkalmatlanok. Ez nem játék, itt emberéletekről van szó, de hát mit várunk a jelenlegi kormánytól pl, akik pont leszarják a közoktatást, de a nyelvvizsga, meg az emelt érettségi nagyon fontos, annál fontosabb nem is lehet semmi. De örülök, hogy végre valami elindul talán, s nem birka módjára a homokba dugjuk a fejünket. Lehet szidni a mai fiatalokat, de sokkal életrevalóbbak, mint az idősebb kommunizmusban nevelkedett, mai fiatalozó generáció.
Szia! Régebben néztem 1-2 videódat, de már Aziként kezdtelek el követni. Én szinte ugyanezt éltem át 15 évesen. Elkezdtem a gimit. Ez egy mozgássérülteknek való, normál tanterves iskola. Már a felvételinél ”alkudoztak”, de annyi pontom volt, hogy nem tudtak nem felvenni. Az első 2-3 hónapban látszólag jó volt. A tanárok először engedték, hogy szóban feleljek, vagy félig írásban megírtam a dolgozatot, és amire több idő kellett volna, abból feleltem. Jött egy új angoltanár. Első dolgozatnál lefeleltetett, örült, hogy hiába írok nehezen, és a beszédem is nehezen érthető, mégis megoldottuk, és milyen sokat tudok. Mondom, OK, ez így menni fog. Tudat alatt éreztem, hogy nem lesz jó, mert elkezdtem pszichológushoz járni, pedig utálom őket. Teltek a hónapok, egyre többet gondoltam a halálra, és már heti 2-szer jártam pszichológushoz. Ennek az volt az oka, hogy ez a tanár + 4 osztálytársam elkezdett kicsinálni lelkileg. Ott telt be anyánál a pohár, hogy az a f*szszopó angoltanár mondott vmit, erre én kigurultam ordítva, ráb*sztam az ajtót, és erre kijött az igazgató. Az volt ott az utolsó hetem, mert írattam a háziorvosommal egy igazolást, hogy idegösszeroppanásom volt, és elmentem megnézni egy másik iskolát. Edzésre még bementem, mert pont páros verseny jött, és nem akartam kib*szni a másik gyerekkel. Az edzőm elkezdte, hogy nem szeretné, ha a csapatán belül konfliktus lenne, erre megmondtam neki, hogy ez osztályon belüli, és semmi köze hozzá. A másik iskolában azt mondták, hogy ha szeretnék átmenni, másnap menjek be az igazgatóhoz. Bementem. Versenyre még bementem. Az edzőhöz hozzá sem szóltam, csak a végén elkértem a sportolói kiskönyvemet. Az igazgatóval nem fogtam kezet a díjátadón, majd elvettem a kiskönyvet, és kijöttem. Még utánam jött, hogy beszéljük meg, én hozzá sem szóltam, csak anyukám mondta neki, hogy már nincs miről beszélni. Az o.fő.-mnek annyi gerince sem volt, hogy személyesen megkérdezze, hogy visszakérem-e az előre befizetett pénzeket, helyette az osztálytársaimmal üzengetett. Nyilván visszakértem. Az egész gimit végigstresszeltem, mert azalatt a félév alatt végig azt hallgattam, hogy nem fogok leérettségizni, ehhez képest végzős egyetemista vagyok. Nem mellesleg, 4-en jöttünk el abból az osztályból, abból 3-an majdnem ugyanezért. Az a tanár, aki kicsinált át akart jönni a későbbi iskolámba, 1 hétig bírta. Érettségi után elmondtam az o.fő.-mnek, hogy ki volt az a tanár, és, hogy ha nem mondott volna fel, elintéztem volna, hogy kirúgják. Ebből azt akartam kihozni, hogy a zenéidből is éreztem, hogy úgy vagy dilis, mint én, ezért is kezdtelek el hallgatni.
Jó volt téged "hagyományos" videón kívül látni. Nagyon érdekes látásmódod van, képes vagy kívülről nézni a dolgokat, ami ebben a korosztályban nagyon ritka. És azt hiszem végre van miért büszkének lennem a generációmra, nagyon kevesen lépik meg azokat, amiket te. Gondolok itt arra, hogy a végletekig megbízol a másikban, igenis észreveszed az emberben a jót, sőt tiszteled is azt. Szóval a kis monológ lényege, hogy nem leszel egy elveszett ember az életben. Örülök, hogy ilyen is van. 😊
Sziasztok! Nekem nem volt ilyen pszhiopata tanárom, mint neked, Paul Street. Viszont manipulatív barátnőm,sajno igen. Fájdalmas így vissza gondolni,hogy akkor hittem neki,hogy én rosszat teszek. Általános iskola elején nagyon jó barátnők voltunk,de már akkor is voltak kicsike jelek, pl. Add ide a rétesed,vagy nem leszek a barátod! Én meg persze naivan oda adtam neki. Később 3. vagy 4.-desként én már nem jártam menzára,de ő igen. Ekkor kezdte az otthonról hozott kajámat elvenni. Ha bejött és kérte ,idézzem a "jussát" és én azt feleltem,hogy megettem,akkor elő szedette velem az uzsis dobozom. A stresz miatt habzsolva kezdtem el ettem,ami lassan fel is tűnt az egyik osztálytársamnak és az osztályfőnökömnek is. Szóltak anyukámnak,aki kicsit megdorgált,hogy miért nem szóltam. Majd másnap bement és gyönyörűen leordította a lány fejét. De az a kis....inkább nem mondok semmit! Sírva jött be a terembe és azt mondta a többi lánynak,hogy én oktalanul ráuszítottam az anyukámat. Erre persze minden lány ellenem fordult,csak egyedül a mostani legjobb barátnőm maradt melletem. Mikor már kicsit jobban megerősödtem lelkileg,akkor elmondtam anyumnak,hogy nem használ,ha leüvölti őt,hisz mű sírásával ellenem vonja a többi lányt. Ezt a kocsiban mondtam neki, mikor hazafele mentünk. Anya arca meg sem rezdült és jobbra rántva a kormányt elmentünk a lány házához. (Régebben átjártam játszani hozzá!) Mint kiderült az anyukája semmit sem tudott erről,így a lánya neki is elkezdte a műsírósdik,de mikor látta,hogy az anyja nekünk hisz (amiért most nagyon hálás vagyok neki), benyögte gúnyosan neki,hogy "Úgysem mondok el neked sok mindent!" Erre persze bepipult az anyja,és bezavarta,majd nagyon sok bocsánatot kért tőlünk. Hatodikba,mikor rájött,hogy nem tudja ellenem fordítani a lányokat....átiratkozott egy másik suliba. Azóta sokkal nyugodtabb lett az osztály lányközössége a maradék két évre. Emiatt az incidens miatt vagyok óvatosabb barátkozás terén... Remélem nem gond,hogy nem tanárral hoztam sztorit.😥
Velem is volt ilyen.Egy régi barátnőm,(most már természetesen nem az) azt híresztelte,hogy a fiúbarátomal(semmi szerelem)hogy csókolóztunk,és dugtunk a wc-be.Megutána még mesélt magáról meg a szerelmével ilyesmi dolgokat.(simsbe mindekivel lefeküdt)és ő meg azzal nyaggatott,hogy adjam oda neki az egyik monster high babám,meg amikor nem vele játszottam,akkor nem volt a barátom.(persze a kis k*rva aztán másnap megint jött hozzám.Aztán egyszer azt akarta második osztály utolsó napján.Hogy fogjam meg a punciját,mert ha nem,ő teszi oda.Persze ezt a szekrénybe ahova még a fent említett barátomat is bezavarta,meg még talán még egy fiút.Ez volt az én történetem
@@fruzsinaszabo8899 köszönöm!meg az is kering róla hogy már oviban is csinálta...a bokorban...egy osztálytársunkkal....nem tudom de most megyek ötödikbe ezzel az osztálytársammal....előre félek
Írjátok le az iskola nevét. Közfeladatot ellátó személyről, közintézményről van szó, nem sérted senki jogait ezzel. Jogi képviseletet tudok szerezni, ha kell. Kapjuk el őket!!!!!
Utálom, amikor egy gyereket bántalmaznak. Ezt borzasztó volt végighallgatnom. Ez jutott az eszembe: Az orvosi Nobel-díjat kapó Karikó Katalin korábban így vallott pokoli főnökeiről: „Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, most nem lehetnék itt. Amikor elküldenek, az mindig mások döntése. Nagyon fontos, hogy ezután jöjjön egy másik döntés, és az már a miénk legyen. A saját elhatározásunknak arról kell szólnia, hogyan tovább, és nagyon okosan kell meghozni. Nem állítom, hogy mindenkinek örülnie kell, akit holnap kirúgnak az állásából, és azt kell mondania: „Hú, ez negatív stressz, máris átfordítom pozitívba!” Nem, de megemlítem azért az egyik tanáromat, aki azt mondta: „Elintézem, hogy ne vegyenek fel az egyetemre”. Hát ez is a pozitívumot hozta ki az emberből. Először is, a fiatal megtanulja; „Jé, nem mindenki nekem szurkol!”. Tudjuk jól, később is így lesz az életben. Másodszor arra sarkallt, hogy még jobban tanuljak, mert egyetlen esélyem marad: nekem kellett a legjobbnak lennem a felvételinél. Ha a tanárom azt mondta volna: „Elintézem, hogy fölvegyenek”, csak hátradőlök a széken. Minden elsőre negatívnak tűnő dologban találhat az ember valami pozitívumot. Ezért van az, hogy mindegy, mit mondtak, mi történt, hogyan küldtek el, külön köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Nélkülük nem lennék itt.” (Karikó Katalin ünnepi beszéde a Semmelweis Díj átvételekor, 2022. 12. 22.)
![A "VICC ELEK" JELENSÉG︱Szemetesláda [#4]](/img/n.gif)
Nincs ebben a videóban semmi rendhagyó, itt is egy szörnyet mutat be.
Teljes igazság!
Wow de igaz
Ilyen hozzá álás kell mindenhez
Na xxdd ez joi
Úúúúú ez igaz
Én egy tanítóbácsi vagyok, nyugdíjban és tehát így 75 éves. Amit elmondtál, azt gondolom, hogy teljesen igaz, Nekem is voltak ilyen hisztérikus kolléganőim. Őket semmi nem érdekelte, csakhogy bonyodalmakat keltsenek, mert azzal szórakoztak. Az iskolákban nem a tanulókkal van a baj, nem ők, ti vagytok a probléma, hanem a hisztérikus tanítónőkkel, tanárnőkkel. Igazán nagyon sajnállak. Intelligenciád magas ! Ne félj, az életben jól fogsz járni. Szeretettel Juhász György tanító nyugdíjban-
Köszönjük a hozzászólást tanár úr!
Bocs tanár úr, nekem vannak "hisztérikus " férfi kollégáim is.....és rengeteg nagyszerű kolléganőm...:)
Sajnos nem mindig azzal van a baj ,hogy egy diák lusta ,hanem pl Altalánosban elég ... angoltanárom volt 7.-félévtől
Az oktatás is a szolgáltatás ágazatba tartozik ,de ennek fejébben inkább a sport szolgáltatást fejlesztik jobban ,mivel a kormány elég "focibuzi"
Én egy Pedagógia szakos középsuliba jártam 10.félévig
Szertár nem volt a suliban ( alap felszereltségi dolgok)
Nem voltam túl extrovertált én se ,de ha az lettem volna akkor se foglalkoztak volna velem a többiek
Mindenkinek megvolt a maga barátja ,és ennyi
Akkor voltam "cimbora" ,amikor 9.-ben kiprobáltatták velem a cigit ,ami manipulálás útján történt
Aztán meg már kutyába se vettek
Most voltam 10-es ,de ott hagytam ,mivel alapból elegem volt ,és nem tudom ,hogy miért ide kommentelek mivel az attitüdjeimet nem ismeri
Szóval ,ha már valamit ahhoz az iskolához hozzá tudnék fűzni : Ha most lennék 8.-os biztos nem azt választanám
Hát a környék se volt biztonságos
+ Hát a tanárok se nagyon szerettek
Az osztálytársak kb addig szerettek ,ameddig alávetettem magam ( Jó tisztelet a kivételnek )
Voltak páran akik szerettek
6.-ban viszont volt egy tanár ,akinél eskűszöm ,hogy senki nem foglalkozott velem többet életemben
Előtte mindig 3,4 -es között álltam angolból ,aztán egyszer csak megtetszettem neki ,vagy nem is tudom
Fejlesztett ,és stabil 4-es voltam ( Lelkileg is foglalkozott velem)
Pszichés dolgaimmal
Volt egy olyan időszakom amikor szerinte ijesztő voltam ,de foglalkozott velem
A középsulis tanáraimat pl pont nem érdekelte
@@katalinizso373 Ebből önnek csak annyi jött le hogy "csak nő"?
Katalin Izsó Tanár úr gondolom azért említette itt épp a nőket, mert a videóban is nőről volt szó. Egy szóval nem mondta hogy az összes tanárnő ilyen.
Én 38 évig voltam tanító alsóban és 2 évet felsőben tanítottam. Soha nem voltak kivételezett , vagy nem szeretett tanulóim. Mindig mindet egyformán szerettem. Ha én az alsóban nem adok jó alapot például a matematikához, akkor bizony a tanítványaim rosszul fognak járni a felsőben. Óriási munkát fektettem be, hogy MINDEN tanulóm jó alappal menjen tovább. Mind a mai napig meg lehet kérdezni minden volt tanulómtól, hogy meg voltak-e elégedve velem. Én mindig meg voltam elégedve, minden év végén velük. A tanulókat szeretni kell, biztatni, segíteni KIVÉTEL NÉLKÜL ! Olykor voltak kis büntetések is, amiket mindig megbeszéltem a szülőkkel, de ha a tanuló kérte, hogy ne, akkor nem tettem. Mindig mindent el kellett rendezni, de a gyerek méltóságát nem sértettem meg soha. Ő is egy egyéniség .
Mivel felmenő rendszerben tanítottam, a harmadik, negyedik évben a tanulók szüleivel már úgy voltam, mintha rokonok lennénk. Sokat kávéztak nálam vagy én náluk. A gyereket saját gyerekünknek tekintettük. Aztán jött, hogy a tanulóim gyerekeit is én tanítottam. ..................
georg1945 Tisztelet! Több ilyen tanító kellene! Jó egészséget! :)
Tiszteletem szintén!
Minden tiszteletem ! áldott jó szíve van !!
Le a kalappal, minden tiszteletem:)
Nekünk sose lesz/volt ilyen jó tanárunk.. És mindegyik tanár engem szúrt ki magának, minswhyik bennem keresi a hibát, amibe lehet abba bele is köt. Amikor a tanárok rosszul csinálnak /mondanak valami, (ami nálunk gyakori) akkor én szólok és akkor én vagyok a hülye🙄
Szeretném látni,ahogy azok az emberek,pedagògusok akik nem hittek ebben a fiùban,most ha vele szemben leülnének,mit és hogy reagálnának arra,milyen klassz srác lett belőle!
Ez a videò òriási segìtség azoknak,akiknek csak azzal,hogy a saját sérelmeit megosztja a fiatalember,hogy beszél magáròl ,mekkora energiát tud közvetîteni!!
Gazdag papa szegény papa könyv tapasztalataiból azt gondolom . Egy ilyen ebber gödörben van nem tud már fejlődni ezért inkább kinyirja a nála tehetségesebbeket ahogy csak tudja.
Az😂😂😂toytoy boys😂😂büszkék lennének rá😂😂😂
És akkor csodálkoznak az emberek, hogy a gyerekek utálnak iskolába járni...
Nagyon igaz
Amúgy
lol, nem kell sírni. Nemcsak hogy régebben nehezebb volt, de mindenki átéli ezt. Amúgy annyira gyerekes. Az iskolában nyilván fogsz rossz emberekkel találkozni, talán még haszontalan tantárgyakat is tanulsz. Ettől ez nem mentség arra hogy nem kell járni iskolába. Bruh
Ok Boomer
@@jazminkolompar384 De viselkedhetsz úgy
Engem is kirúgtak annó...
Nálam az volt a sztory, hogy pánikbeteg voltam és az osztályfőnök nem tudta benyelni, hogy a drágalátos dupla matek órájáról el kell mennem pszichológushoz... Illetve volt egy gyakorlatos tanár aki ok nélkül bántott, alázott, szidott mindig valakit mondván,hogy az élet is ilyen lesz és amikor hozzám ért a sor én nem hagytam magam, teljesen kiakadt és örökös célpont lettem nála...De,ha ez nem lenne elég a végén átkért muterom a másik gyakorlatos csoportba(ahol persze ötösöket kaptam és megfeleltem ugyanabból) Akkor elkezdett egy másik tanár is szivatni aki régi gyakszis tanár haverja volt... Sőt ki is jelentette, hogy nem fog tovább engedni, mert nem bújhatok ki semmi alól. Én úgy voltam vele, ha tanulok akkor nem állhatnak az utamba, hát sajnos nem lett igazam,kb minden órán feleltetett a következő órai anyagból, amikor rájött, hogy megtanulom mindig a következő órait akkor random kérdezgetett év eleji anyagokból, meg tök olyan dolgokból amiket át se vettünk és szépen lassan a bukás felé haladtam...A végén már be se jártam kb az utolsó egy hónapba, ekkor mégjobban berágott az osztályfőnök és az egész osztályt ellenem hangolta, akik megkértek, hogy húzzak el a suliból, mert mind utálnak, és nem akarnak velem egy osztályba járni... Mondom oké Bementünk a suliba kikértük az összes papírom és átmentem egy másik helyre... Hála Istennek ott szeretettel fogadtak, lettek igazi barátaim, és elnézőek voltak az állapotommal kapcsolatosan is!
Szemét osztályfőnök
driver szabi wow tesó örülök hogy minden jóra fordult
driver szabi szep tőled h ezt leírtad teso
Geci en nemtudom milyen idegbe jottem volna ha ez velem tortenik meg... De grat, hogy igy tovabbleptel es ilyen jol kezeled a dolgot. Eleg kiakaszto ilyeneket olvasni, es a tudat, hogy ilyen undormany emberek dolgoznak az oktatasban..
en tanarjaim meg hazudtak az apamnak retek tanaraim vannak xDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Szia! Ritkán írok kommentet, de ez a téma most kihozta belőlem. Előljáróban annyit elmondanék, hogy nekem nem volt ilyen a 4 gimnáziumi évem alatt, 3 éve problémamentesen le tudtam érettségizni, viszont sajât öcsémmel életében és megannyi ismerősöm tapasztalatai alapján, arra következtethetünk, hogy ez ami veled is történt a magyar közoktatásban, egy rendszerváskor meg nem változott jelenség. A probléma gyökere, hogy nem gondolkodó állampolgárokat akarnak nevelni, hanem kis kádárista embereket. Nem a tanulmányi eredményed számít, mert azt direkt teszik embertelenül töménnyé, hanem hogy tudd már fiatalon is, hogy a tanár jóindulatára támaszkodva végezhetsz csak el valamit, később ezt a magatartást tovább víve a munkahelyedre, hogy a főnöködnek ne tudd azt mondani: "Itt a kész jelentés, bazdmeg, és hibátlanul!", hanem leszegett fejjel, kalapot gyűrögetve mantrázd: "Igaza van, főnök."
Ez egy több évtizede rodhadó rendszer, és ezt generációról generációra továbbadják.
Az a baj,hogy a legtöbb tanár idős,és itt csak az a baj,hogy ők nagyjából a szocialista rendszerben nőttek fel.Édesanyámat amikor csak egy pillanatra kitekintett az ablakon hátba vágták egy seprűvel.Ezt ma el se tudnánk képzelni,de ez megmaradt....szó formában sajnos.Nem tudom hogy ez mennyire gond-e,vagy sem de a jelenlegi hatodikos tanárom az egyik osztálytársamnak ezt mondta:Te egy idióta vagy!
@@markrenton911 Nálunk a matektanár szerint mindenki hülye, aki nem értia matekot.
Igaz ezt még én is láttom pedig csak most leszek gimis az Eötvösben és csak 15 leszek de ezt még én is láttom nagyon elszomorító ez az egész
@@tibtyoyt9919 Szard le
@@tibtyoyt9919 pont errol volt szo, szepen megertetted a lenyegetxD
Én iskolában voltam takarítónő,és nagyon sok ilyennel találkoztam. Ilyen olyan mondva csinált indokkal rúgtak ki gyerekeket. Olyan gyerekeket,akik azóta már diplomások,vagy van szakmájuk.
Azért fölháborító,hogy egy tanár hangulatán múljon,hogy kirúgnak gyerekeket! Most nézheti az osztályfőnököd,hogy milyen sikeres lettél. Amihez szívből gratulálok!
Nagyon nagy dolog, hogy ezt egy videóban “elmerted” mondani, ami 40 perc, és egyetlen egy reklámot SEM raktál bele!Nagyon nagy respect, csoda, hogy Magyarországon még vannak ilyen videósok.
Üdv!
Én egy 31 éves vállalkozó, lassan családapa vagyok. Valami egészen hasonló történt velem, kb. az elmondottak alapján hasonlóan húsba vágó élmény volt.
Egy pécsi középiskolában történt meg velem ez az eset ahová jártam. A 9-ik osztálytól volt egy 50 körüli tanárnő aki németet tanított nekünk és nem sokkal az iskolakezdést követően teljes mértékben rám szállt, tönkretette az akkori fiatal éveimet. Nem tetszett neki az öltözködésem, nem tetszett neki a belőtt hajam. Az volt a bűnöm, hogy szerettem inget hordani, szerettem normálisan kinézni, így éreztem jól magam. Nem tetszett neki, hogy a barátnőmmel találkozgattam a szünetekben a folyosón vagy az udvaron. Ennyi bőven elegendő volt, hogy a kibaszott frusztrált élete megoldatlanságait (melyet pl. a köztudottan hűtlen férje indukált) rám tudja projektálni, engem tudjon büntetni érte. Kinézett magának engem már az elejétől kezdve. Volt olyan óra ahol igazi náci tiszt módjára 30 percen keresztül csak velem ordítozott, hogy hogyan nézek ki, én pedig néztem magam elé lehajtott fejjel az osztály előtt. Elmondása alapján olyan voltam mint egy "28 éves agglegény" vagy egy "kezdeti stádiumban levő transzvesztita". Bármit kitalált, csak én érezzem magam minél szarabbul aznap is. Ez volt az egyedüli célja ami elől semmi nem billenthette ki. Mindezt azért, mert sportoltam, rendesen öltözködtem. Legalábbis az élményeim erre engedtek következtetni, de nyilván a háttérben az ő démonai bújtak meg valahol, melyeknek a forrását csak ő maga ismerhette. Volt olyan óra ahol 4 db egyest kaptam, mert gondosan megteremtette, eltervezte azokat szituációkat és indokokat amivel engem minél gyorsabban a bukás irányába tudott terelni. Megjegyzem, sokkal jobb érzékem volt a némethez mint több osztálytársamnak akik 3-as, 4-es körüli szinten jártak. Ezek között volt olyan aki az "Ich" személyes névmást "is"-nek tudta olvasni. Ekkor már minden órára gyomorideggel mentem be, mert tudtam, hogy úgyis én fogok felelni és úgyis olyat fog kérni amire maga sem tudja a választ. Esténként nem tudtam aludni. Egy 15 éves gyereknek nyilván így kellett élni az életét, erre kellett, hogy legyen kárhoztatva, ezt érdemelte. Csak mert pont úgy hozta a sors, hogy egy tanításra alkalmatlan gonosz szociopata állatot kap német tanár címszó alatt. Amikor nem voltam ott egy kiránduláson akkor az osztálytársaim mondták vissza nekem, hogy miknek hordott engem össze megint ez a féreg. Tökéletesen kimerítette a szóbeli abúzus fogalmát, minden szinten, amihez társult az a gyűlöletteljes, infernális tekintete.. Több mint 10 év távlatában is előttem van és ökölbe szorul a kezem..
Végül elértünk egy olyan pontra, hogy édesapám bement az ügyvédjével az igazgatóhoz egy papírral a kezükben, ügyvédi pecséttel, pontosan idézve mindent amit mondott, vagy tett.
Másik csoportba kerültem és onnantól kuss volt. Összeszarta magát a patkány. Rám sem mert nézni a folyosón a visszamaradó években..
Azóta is sajnálom, hogy csak befenyítve lett és nem lett belőle per. Bárcsak rohadt volna meg a mocskos gonosz geciládája, és egy életre elfelejthette volna a tanítói pályát.. Életem fő ellenségének tartom azóta is azt a nőt. Ő nem volt ember, hanem egy rosszindulatú, aberrált szociopata patkány, egy értéktelen szerves anyag tömeg. Utólag már ő lett számomra a lélekhiányos állapot fokmérője, a gyermeki lelkek megrontója. Az én skálámon nála nincs lejjebb.
Tanultam az esetből. Az én gyerekem nem fog így járni soha, mert mindig nyitva lesz a szemem.
Huhh. Mostantól jobban megbecsülöm a tanáraimat.
Ez Pécs.
Utálom a mostani német tanárom..brutál..ki vagyok spécizve
Amelyik bizonyítva megérdemli, azt ki kell csinálni, mielőtt neki sikerül.Ehhez szükség lehet a szülőkre is.
Az ilyen ember nem való tanárnak, az ilyennek nem hogy tanítani nem lenne szabad, emberekkel foglalkozni sem lenne szabad! Szégyelje magát az összes ilyen és messze kerülje el a tanintézményt!
@@zsanettsipkoczki3061 Melyik iskolába jársz?
És én tanárnak tanulok... Köszönöm Attila, én tanárként sokkal jobban oda fogok figyelni, ha ilyen gondok IS lesznek! Első a gyerek! 🤟🏻❤️💚
WoW!Egy otaku tanár :D Milyen menő lesz
@@hanako9558 Ugye? 😂
Hali, én is tanárnak készülök, idén érettségizek, érdekelne hogy mi a tapasztalatod a szakról, esetleg tudnál tippeket adni?😁
Drága Attila! Történelmet írtál a múlt héten, s mikor elköszöntél vasárnap a közönségtől, eszembe jutott ez a videód. Elsírtam magam.... 15 éves fiam mesélt sokat erről a videódról régebben, tudtam miért nézte meg. Már óvodás korában összetörte az óvónő a megalázó viselkedésével. A gyermekem és közted rengeteg a hasonlóság (nagyon nagyon sok!!!!!), sajnos a gyerekkorban pedagógustól szerzett sebek nála véglegesen megformálták a személyiségét. Nagyon örülök, hogy a gyermekem már korábban Rád talált, mert megfogadva tanácsaid, erősebb lett, s kiáll az igazáért s nem engedi, hogy még egy oktatási intézményi dolgozó megalázza. Fiatalokat bátorítasz a videóiddal, dalaiddal, az egész lényeddel amit hála Istennek egyre többen megtapasztalnak!!!!! Nagyon szeretünk Drága gyermek, megható pillanatokat adtál sokunk lelkének a három nap alatt, mert hatalmas szeretetet hoztál abba az óriási arénába. Drága gyermeke vagy ennek az országnak aki ember tudott maradni minden körülmény között. Maradj meg nekünk Drága Attila nagyon nagyon sokáig!!!!
@malna75
💜💙❤️ Ez de szép hozzászólás, köszönöm (Azi nevében is!!!)! 🥰 Remélem, az ilyen lélekemelő, szeretetteljes mondatok/kommentek is eljutnak Azihoz - amiből, bízom benne, több van már, mint az irigy, mocskolódó, Azit bántani próbáló megnyilvánulásból. (Amik általában olyanoktól származnak, akik még egy interjút sem hallgattak meg Azival - és semmit sem tudnak róla...😏) Minden mondattal egyetértek; Azi május 26-i koncertje óta kezdek újra büszke lenni arra, hogy magyar vagyok (sajnos, egyre kevesebb okunk van erre az elmúlt jó pár évben...😞). Azi egy fénysugár, aki nagy eséllyel hamarosan "hungarikummá" válik, és nagyon bízom benne, hogy egyre több fiatalban gyújtja meg azt a bizonyos lángot idehaza; és kiderül, hogy igenis van jövője ennek az országnak...❤
@@beatrixfekete8407 Nagyon felnézek erre a tehetségre! Ember tudott maradni ebben a szenny világban! Ha tehetném minden koncertjén ott lennék!
@@malna75 Bárcsak mindenki így vélekedne Róla! 💙😘
@@beatrixfekete8407 Egyre többen megismerik és elismerik Azit! ❤️❤️❤️
A tanárnőnek pszichés problémái lehettek, vagy csak szimplán unalmas élete.. Egy gyereket így manipulálni kegyetlenség!
Hát ez teljesen igaz
Az biztos hogy vesznek fel ilyen embereket???? Főleg tanárnak??!! Úristen 👎👏👏😅
Fogalmam sincs, hogy mért nem végeztetnek velük legalább évente egy egy pszichológiai tesztet.. Nem rosszból, tényleg, az én anyukám is tanárnő, de ha ilyen emberek nevelik fel a következő generációkat ne csodálkozzunk hogy a társadalom olyan, amilyen.. 🤷🏼♀️
Azért a tanárnőt is meg kellene hallgatni nem csak ezt a trágár, buta gyereket.
5. osztályos voltam mikor év végén megbuktam németből. 2 dologból tevődött ez meg. 1: Basztam tanúlni. 2: év végére mikor már éreztem, hogy szorul a hurok elkezdtem tanúlni de hogy hogy nem bármit is csináltam bármilyen helyes választ adtam valahogy csak nem görbült a dolog. Akkor 1 év alatt az akkori tankönyv nem egész feléig jutottunk el. Egész pontosan emlékszem a 8. leckéig jutottunk. Majd jött a pótvizsga. Otthon seggeltem és készültem rá hisz nem akartam megbukni. Év végén beszéltem a tanárral, hogy most az összes leckét magoljambe vagy van valami konkrét kérése. Annyit mondott, hogy 7. leckét betéve tudom átenged. Rendben.. Megtanúltam a 6, 7 és a 8 lecke nagyrészét. Eljött a nagy nap ahol megmutathatom, hogy én márpedig nem bukok meg!
Bementem, kérdések hadát kaptam amire nem tudtam válaszolni érdemben. 30-40 perc véres verejték.. Nem sikerült, kisétáltam a teremből. Azonnal utána felütöttem a tankönyvet, hogy most itt mi is történt. Megtaláltam. A kérdések amiket kaptam a 14. leckétől a 16.-lenkéig tart. Megkérdeztem azonnal a tanárt, hogy nem arról volt szó, hogy 7. lecke ? Felelte: De! De ha azt kérdezem át kellett volna engednem téged! Majd elsétált. Ott álltam összetörve, hogy most mi a fasz. Anyám nem hitte el amit mondtam. Meg igazából senki. Jött a szeptember és rögtön az első héten az egyik napon tanitás után valamiért vissza szaladtam a suliba mikor az igazgatói elött sétáltam el és az ajtó csak be volt hajtva. Az ominózus német tanár beszélt valakivel és azt mondta: Azt hittem, hogy ha megbukik idén már nem itt kezd. Na nem baj ha kell addig buktatom amíg el nem megy innen. Abban az évben én voltam az eggyetlen diák aki megbukott a suliban... Még mindig senki nem hitt nekem.. és szerintem azóta se hinné el nekem senki. Átkerültem máshova. Egy magán suliba de annyira kifordúlt a belem az iskoláktól és a tanulástól, hogy csak lébecoltam ott. Majd középiskola ahol szintén ez az érzés volt bennem így lett 2x 9. osztály majd otthagytam az iskolákat végleg. Most itt vagyok 8 befejezett osztállyal szakma nélkül és lehetek az a szerencsés ember, hogy ezek után is van egy viszonylag jól fizető állásom egy párom és egy kisfiam. Egy kisfiam aki majd ha iskola érett lesz ugyan azzal a rendszerre kell szembesülnie mint amivel nekem/nekünk. Mit mondjak majd neki ? Tudom fiam én is így jártam ? Nem fiam ezt nem lehet annyiba hagyni ? Mindenesetre én már hinni fogok neki.
Köszönöm ha ezt bárki is végig olvassa. Először írtam ki magamból.
Én is jártam hasonlóképpen...Emlékszem levelezőre jártam az érettségi miatt,délután ,délelött meg a szakmunkásba ...
na nem is ez a lényeg hanem az hogy levelezőn a gimibe nem volt az erősségem a fizika, jöttek a negyedéves vizsgák sorba, és eljött az év végi,persze fizika szamítások...
Sajna sikerült egy nagy karót bezsebelnem,de mondta a tanár hogy lehet javítani és akkor az lesz az év végi bizibe.
Kaptam az alkalmon,mert mondta h nem számítások lesznek ,hanem elmélet,azzal meg valahogy mindig megbírkoztam...
Eljött a vizsga ideje,bemegyünk a terembe,elkezdi kiosztani a feladatlapokat,tömény 5 oldal számítással...
Na ott durrant el az agyam ,aminek hangot is adtam,először egyedül,később már szinte mindenki.. Hogy hát tanár úr ne haragudjon de nem ezt beszéltük meg,hanem azt hogy mindenki elméletből fog felelni,mindenki úgy készült..
tanár lett olyan zavarba,egyből beszedte a lapokat és tette fel az elméleti kérdéseket...fejenként 3 kérdés jutott mindenkinek és sikerült feltornáznunk a jegyet 3as ra
Szerintünk ez a eljárás se volt korrekt,de mi kiálltunk magunkért :)
@@solarydays Hasonló esetről tudok beszámolni én is. Egyszer irodalomból, és egyszer matekból. Irodalomból én is így jártam, hogy nem az előzőleg megbeszélt anyagot kérte tőlem a tanár, ezért jó nagy karót kaptam. Matekból meg egy fél évi bukás, mert a tanárral azt beszéltem meg, hogy ha megtanulom a féléves anyagot, akkor nem buktat meg. Tanultam egész héten mint az állat, majd az órán közölte, hogy mégsem ad lehetőséget a javításra. Végülis öröm az ürömben, hogy mindkét ember megbukott, mint tanár. Az irodalomtanárt pont a mi osztályunk üldözte el, mert hamar rájött, hogy mint tanár alkalmatlan arra, hogy fiatal felnőttekkel foglalkozzon, és mindenki utálta. A matektanárról meg kiderült, hogy az egyik szalagavató utáni buli túl jól sikerült, és egy 17 éves tanítványával viszonya volt azon az éjjel, és a felesége is elhagyta, és az állásából is kirakták.
kapja be az ilyen tanár:D
#SZwingx
#Paulstreet Ezért jók az ilyen mély és nyílt videók, mert más is erőre kap, hogy beszéljen. Még mindig jobb beszélni erről, mintha ez a személyes tragédia 7 év múlva (csak írtam egy évet) tör ki belőled, és bombamód jönne ki a haragod olyanokkal szemben akiknek ehhez semmi köze, és amúgy sem érdemlik meg a haragod. Lehet zavaros ez a megfogalmazás, de remélem érthető mit akarok kihozni.
💕💕💕💕💕 Sok szerencsét a továbbiakban is!!!! Mert kicsit átírva velem is megtörtént már ez... És igen, az emberek ritkán hisznek egy diáknak, mert ugye egy gyerek szava áll a tanáréval szemben, és nem értem, hogy sok tanárnak miért az a célja, hogy pokollá tegye egy tanuló életét... És még NEKIK (az ilyen fajta tanárokról van szó, tisztelet a kivételnek) van képük a bullying minden féle módjáról beszélni, és hogy ők ,, mindent megtesznek a gyerekekért, meg hogy mindenki változhat, nem szabad általánosítani...
De mi a jó édes istent várnak a gyerekektől, ha ők is folyton szivóznak a,, gyengébbekkel "(így idézőjelesen)??
Komolyan nem értem... És örülünk, hogy kiírtad magadból, így együtt tudunk érezni veled☺️☺️
Kedves Attila!
A Fiam régóta nézi a videóidat. Viszont ezt együtt néztük meg.
El sem hinnéd, hogy mennyire hálás vagyok, hogy tudtál beszélni erről.
Ő 11 volt, amikor meggyanúsították igazságtalanul, elég komoly vádakkal. Mindent megtettem, még hatóságokhoz is fordultam, hogy tisztázzuk, de sikertelenül..... akkor már senkit nem érdekelt, hogy mi az igazság 😢
Ez is segített meghozni azt a döntést, hogy külföldön élünk. Eltelt azóta 2 év, és soha nem fogjuk elfelejteni mi történt......megpróbálunk tanulni belőle.
Órákig beszélgettünk, a videód után erről, talán 1x sikerül együtt feldolgozni az egészet.
Példát mutatsz és mint szülő így ismeretlenül is köszönöm 💖🙏💖
Kedves Ágnes!
Ha kérhetem leírod konkrétabban, hogy mi történt veletek, mik voltak ezek a vádak és úgy az egész körítést?
@@vcarter86 Kedves vcarter86! Így ismeretlenül, nem.
@@agneshajnal9651 én 15 vagyok nagyon sajnálom de ez minden napos és rengeteg gyerekel megesik itt van maga itt vagyok én én is hallotam eseteket találkoztam is olyanal akit a tanárok zaklatnak én velem az egyik példa most h mit tettek iskolába videóztak a wc n ez csak az egyik péld mondom sorolhatnám
Bocsánat de én ezt nem tudom értelmezni bocsánat ha én vagyok a hibás
De...hogy mondják...ő...mindegy...ó igen egyszer fent egyszer lent...
Kicsit durva hogy a 11 fiaddal ilyen nyelvezetű videót nézel de megértem és át tudom érezni
A történet elejétől kezdve nekem is az a gondolatom támadt, hogy szerelmes volt beléd a tanárnő. Igazi nárcisztikus személyiség, hol porba tipró, hol meg kellemetlenül bizalmaskodó, dicsérő. Gratulálok a bátorságodhoz és lelki erődhöz! ♥️
Nekem is ez volt a benyomásom! Úgy tűnik, akkor nem voltam egyedül.
Nekem is egyből ez a gondolat ugrott be egyből
Szerintem nem volt szerelmes. Ha szerelmes lett volna, nem küzd annyira, hogy rúgják ki.
Szerintem csak egyszerűen nem tudta feldolgozni a 15 éves Attila érettségét, intelligenciáját (stb)...,
egy irigy, megkeseredett, és igen, valószínűleg nárcisztikus személy. Szerintem. Vagy nem tudom, de gusztustalan az biztos.
Istenem dejó hogy valaki elmondja ezt..helyettem is beszelsz.
😂😂
Üdvözletem Pau Street!
Én egy nyugdíj előtt álló szakképzésben tanító tanár vagyok. (Nagyon remélem, nem olyan tanár vagyok, mint a volt osztályfőnöke!) Egyszer már írtam egy hozzászólást, de most nem találom!
Személyesen nem ismerem. Rátaláltam "Azahriah" oldalára is! Ha én lettem volna az osztályfőnöke, én k..va büszke lettem volna Magára, hogy ilyen tehetséges, intelligens tanítványom van! Több videóját láttam! Azt kell hogy mondjam, egy ilyen fiatal ember nagyszerű videókat készít! Az "Azahriah"oldala is nagyszerű! Menjen vissza az osztályfőnökéhez és mutassa meg neki, milyen tehetséges! Nem ismerem az osztályfőnökét se, de biztos vagyok benne, hogy közel se ilyen tehetséges, mint maga! Én hiszem, hogy Maga sokra fogja vinni!
Én is ezt gondolom. Ő ilyen fiatalon többet ért el mint egy nyugdíjas tanár
@@vbenji3212 Kedves Vanil! Nemcsak egy nyugdíjas, de sok aktív tanárnál is többet ér! Ahogy írtam is! Sokra fogja vinni! Akkor majd a volt osztályfőnöke szánni-bánni fogja a tetteit, mert nem lehet büszke a volt tanítványára! Egyébkéntis! Az az igazi tehetség, aki pozitívan tud visszaemlékezi a volt tanáraira vagy az iskolájára!
@@janosfodor2927 :)
hát csak ne menjen vissza....előre menjen s ne nézzen hátra, aki visszanéz könnyen sóbálvánnyá válhat, megírták régen is
@@adavada5394 Csak menjen vissza! Nem ő fog sóbálvánnyá válni, hanem a volt osztályfőnöke, hogy mit engedett "kicsúszni a kezei közül"! Ha megbecsüli, most és később is, nagyon büszke lehetne Paul Sreet-re! Egész hátralévő pályája alatt villoghatna vele, hogy "Az én tanítványom volt"! Így maradhat kussban és szégyellheti magát! Nyilván azt mondogatja, hogy "Nem rólam szól a videó!"
"Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek."
@@szabolcskovacs8767 az igen! neked is nagy a műveltséged
Szabolcs Kovács te tenyleg semmi vagy es meg dagadt is :/
Hát ti is tudjátok mi az a shitpost....
Kao x Geddo - Belső morgás
@@albertjomma7385 Mi a fasz?! honnan tudod, hogy dagadt?
Lehet csak én vagyok így ezzel, de egy bármiféle hasonló esetben a végletekig elmennék, hogy ez az ember többet gyerekek közelébe se mehessen.
Én csak most láttam ezt a videót. Elképesztő! Hatalmas a felvállalásod!
A kommenteken is látszik, hogy a feltáró, őszinte megosztásod hány ilyen sérülést érintett meg az emberekben, fiatalokban. A kimondásod egyúttal remélhetőleg gyógyító lesz mind a magad, mind pedig számukra is!
Számomra elismerésre méltó, ahogy álltad a sarat, Nagyon felnőtt válaszaid, reakcióid voltak!
A három kísérlet-videó is természetes. Rendkívül jól csináltad! Jól döntöttél. Ragyogó a trauma feldolgozásod!
Okos, érett fiatal vagy! Erős és érzékeny vagy! Elismerésre méltó a tudatosságod! Folytasd!
Nagyon finoman érzékelsz és egy érdekes, jó módszer, ahogyan feldolgozol(d az) eseményeket.
Mivel ez a trauma kategóriába tartozik, komoly és mély hatással - rendkívül jó az ön-terápiád. Az írás is idetartozik, ami kiváló eszközöd!
Érzékelhető az érzékenységed, és az igazság-érzeted erőssége.
Komoly önismereti munkát végzel!
Kívánom, hogy a tevékenységed, alkotómunkád továbbfejlődjön, segítsen téged is a továbblépésben! Ahogy a hallgatóságodat is, mert őket is segíti! Nem csoda, hogy minta lettél számukra! Szeretnek! 😊 Méltó vagy rá! ♥
Remelém a generációnk fogja leváltani ezt a(z oktatási) rendszert, a szavazatainkkal. Formáljuk a jövőt, és érjük el azt, hogy a mi gyerekeinknek már ne legyenek ilyen tapasztalatai, legalább is az iskolával kapcsolatban minimum.
@@alexcumin1479 Az inkább menekülés, nem javítana a helyzeten
@@alexcumin1479 igen igen azért megy mindenki nyugatra, mert ott nem volt szocializmus innen következik ott nincs ilyen szar morál meg gondolkodás
A rendszer hibája, hogy vannak ilyen tanárok? Abszolút nem. Sajnos mindenhol megesik az ilyen.
@@mixedemotiona Mondjál nekem egy rendszert ami tökéletes. Ez sem az, nagyon messze van még a tökéletestől, de máshol sem lényegesen jobb.
@@mixedemotiona Éltél Finnországban, hogy ennyire tudod ? Addig nem lehet az ottani oktatásról releváns véleményt nyílvánítani, ameddig nem élted meg személyesen. Egyébként is, nincs tökéletes rendszer, mindig lesz valaki akinek nem kedvez az aktuális helyzet. De abban igazad van, hogy a finn oktatásirendszer sokkal mondernebb mint a magyar, és példaként kéne őket tekintenünk.
"Ha örül Horger Antal úr...."
Mennyire ide illik te jó ég...
és tényleg!
Én magam fogom
Nem középiskolás fokon
Taní-
tani.
(Én pont ezt teszem magammal. Olyan dolgokat is megkedveltem, amiket az iskolában gyűlöltem, pl. matematika.)
@@selkath013
A népét. Nem magát. A pontos idézet így szól:
Én egész népemet fogom,
Nem középiskolás fokon
Taní-
Tani!
Ő ne jusson József Attila sorsára!
"Az a jó gyerek, dolgozó, beosztott, választópolgár, akinek nincs saját véleménye, aki nem gondolkodik, csak szót fogad" És ez a komcsi berögződés az élet minden területén érződik még mindig. Az iskolában, a munkahelyen, bárhol bármilyen közösségben. És szerintem remekül hasonul a Boomer videódhoz a történet. Ezek az emberek képtelenek mit kezdeni az új generációval, akik gondolkoznak, megkérdőjeleznek sziklaszilárdnak vett szabályokat, társadalmi normákat is. Eddig a tanárt, a főnököt, tisztelni kellett, mert tanár, még ha egy bunkó kellemetlen fasz, vagy épp egy passzív agresszív manipulatív 50-es nő.... Persze, tiszteljük a tanárt (mint embert főleg), nem ezt kérdőjelezem meg, de ne a pozició kényszerítse ki a tiszteletet, hanem szolgáljon rá az emberségével, a szaktudásával, és összességében a személyiségével.
Egyre többen szólalunk fel ez ellen, előbb utóbb leomlanak ezek a rossz berögződések, és szépen kiöregednek azok, akik ezt a rendszert tartják életben.
Én egyetértek ezzel. A tanár rá kell szolgáljon a tiszteletre, hisz akkkor válik teljes emberré. Nem ki manipulálni kéne a tiszteletet ganem egy jó pedagógusként kell arra rá szolgáljon. Én most peda egyetemen vagyok vagyis a pszichologia és Neveléstudományok karon és mi azt tanuljuk hogy hogyan váljunk jó pedagógusokká. Vagy 1-4 be vagy oviba tanitok tovább. De talán tényleg jót tenne fiatalabb tanarokat is szinre engedni 5 -8 ba vagy 9-12 be. Bár lennének jó pedagogusok is mivel a jo pedagogusnak nem az kéne a celja legyen, hogy a diakokat ha nem csipi mindenfélét kitalaljon s kicsapassa a gyermeket a sulibol. Persze tényleg fontos a tisztelet de vannak tanárok akik ezt nem érdemlik meg. Itt Romániába vagyis Erdélyben sincs másképp. Szerencsére engem nem utáltak vagyis rudtommal nem. De coltak olyan osztalytarsaim pl 9-12 be akiket nem csíptek mert bele szolt órán stb ( ami viccesé érdekessé tette az órát) de volt olyan tanár aki nem vette a poént és ki küldte óráról, akkor azt hittem helyesen csinálta a tanár de mára már tudom h eezt nem igy kellettt volna negoldania mert ez nem old meg semmit. Én az a tipikus csendben az órára a tanulasra koncentráló lány voltam aki szererett tanulni a matekot nem nagyon szerettem de értettem. De amikor azok a diakok megszollaltak akkor minden jora fordult erdekesebb lett stb és szerencsére sok tanár vette a poént és hallgatta a mondanivaloikat. Tudom eltértem a tematol de ezt le kellett irjam. Ha ezt elolvastad nagyon köszönöm ❤❤❤
Kívánom hogy így legyen
Abszolút igazad van! Tényleg ezt lehet látni a mai napig, és ha valaki máshogy próbál gondolkozni, azt egyből "kitaszítja" a társadalom. Mert birka módjára nem áll be ő is a sorba. És ez csak egyre rosszabb lesz, főleg az oktatásban látszik. Mindenki gondolkozzon ugyanúgy, és legyen ugyanaz a véleménye, mert ha nem, akkor ő már egy lázító közösségromboló. Hallottam olyan konkrét példát, hogy egy gyerek azért kapott csak hármast a matekházira, (amit amúgy jól megoldott), mert nem a tankönyvben írt módon jutott el a megoldáshoz... mert máshogy közelítette meg, és más módon tudta megoldani. Onnantól kezdve, hogy a gyerek bekerül az iskolába, mindent kiírtanak belőle, ami egyedivé, kreatívvá teszi, és próbálják korlátok közt nevelni. De nagyon jó olvasni, hogy más is így látja a dolgokat, mint te.
Én abszolút egyetértek veled én nekem is pont ez jutott eszembe a videó nézése közbe
Nem csak komcsi! Az új világrend tökéletesen így gyárt rabszolgatársadalmat!
Ez egy nagyon tanulságos és hasznos videó volt. Ha nem vagy ilyen erős lelkileg, akár rosszabbul is végződhetett volna ez a történet. (öngyilkosság) Úristen! Mekkora manipulátor volt ez a nő. Azonnal el kellene tiltani a gyerekektől. Örülök, hogy ilyen nagy a videó nézettsége, remélem sok gyereknek, tininek segítettél. Azt is remélem, hogy az osztályfőnök és az egész tanári kar megkapta méltó büntetését (de ezt erősen kétlem). Először én is azt hittem, hogy talán szerelmes volt beléd a tanárnő, ezért kontaktolt privátban, de mikor mondtad, hogy szinte azonnal talált egy másik srácot, akinek még a magánéletébe is beleszólt, akkor világos lett számomra, hogy őt nem lehet leállítani. Mindig kell neki egy báb, akinek szívhatja a vérét, ebből nyeri az erejét. (Nekem is volt ilyen "haverom".) Nagyon örülök, hogy nem hagyott benned feloldhatatlan traumát ez az eset és még az is lehet, hogy ha nincs ez a mocskos nőszemély, akkor most nincs Azahriah sem. (Gratulálok a hatalmas sikereidhez!) Amit még szeretnék írni az az, hogy amiről 33:57 nél kezdesz beszélni az a kommunizmus volt, az '50-es évek. '56 után még jöttek a megtorlások, de a '60-as, főleg a '70-es évek nem erről szóltak. Szóval a gulág sztori max. a '60-as évek elejéig mehetett, de szerintem addig sem, viszont a "poszt-Kádárizmusra" egyátalán nem volt jellemző. Én 1970-ben születtem, bizony kaptam jó néhány fülest, kokit és kulcscsomót a fejemre, de az még mindig jobb volt, mint ez a lelki terror, amin Neked kellett keresztül menned. Amúgy nem volt gáz, akkoriban megszokott volt, hogy a tanárok fizikailag is fenyítenek. 1 koki után az ember gyorsan megjegyezte, hogy mit szabad és mit nem. Akkor még volt tekintélyük és ez jó volt.
Tetszett a videó és nagyon hiányoznak a paulstreet megosztások, de érthető, hogy most más élethelyzetben vagy és nem tudsz foglalkozni a csatornával. Tök jó, hogy fent hagytad a videókat, lehet szemezgetni. :) További sok sikert, sok boldogságot és nagyon jó egészséget kívánok Neked! :)
Négy gyermekes anyaként sok mindent megéltem a gyerekeim iskolás évei alatt. Volt olyan is, hogy ha a gyermek nem volt az iskolában rendszeresen az ofő kibeszélte őt, de a középiskolában annyira utálta a lányomat a matektanár, hogy kettest adott az érettségin egyedül neki, ( aztán a vizsgabiztos felhozta hármasra a jegyet), másnak meg simán megüzente hogy azzal a tollal menjen át hozzá javítani, amivel írta az érettségit! Szóval hazavitte, és feljavította, a méreg majd szét vetett! Nem vagyok fiatal, de a mostani rendszer rossz! És a gyerekeket sajnálom!
Paul legrégebbi videója: "az iskola sötét oldala"
Paul legújabb videója: "ezért rúgtak ki az iskolábol"
*"Tudtam, hogy vissza fogsz térni hozzám"* XD
Hanga Kiss, Az ékezet az luxus?
@@korneljakab1718 legnagyobb probléma xd
@@Loopxd Hát ez kuva jó XD
@@korneljakab1718! Na, öröm látni, hogy más is oktatja a helyesen írni nem tudó kommentelőket, nem csak én XDD! Több ilyen ember kéne a TH-cam-ra!
Remélem a mi generációnk, akik már más rendszerben szocializálódtunk, más hatásoknak voltunk kitéve szebbé és jobbá tesszük ezt az országot, az oktatást. Köszi a videót!
Én 99-ben születtem, de valahogy irtózom a korosztályom zömétől. Ez alól a videó készítője kivétel, ugyanis rendkívül értelmesnek tartom őt, rendszeresen nézem a videóit. Viszont a 2000 körül és után születettek nagy része apró dolgoktól is depresszióba zuhan, nem bírja a terhelést, persze tisztelet a kivételnek. Valamilyen szinten szerintem hozzátesz a helyzethez az is, hogy nem feltétlenül úgy és arra használják az internetet és a modern technikát, amire és ahogyan kéne.
Bár én ugyan 20 éves vagyok, és talán mi még nem annyira vagyunk "elrontva", de az utánunk következő generációnál már tényleg azt veszem észre, hogy a munkábajárás, család eltartás stb (sajnos) mókuskerékbe nem tudnak majd becsatlakozni, de nem is akarnak, persze lehet, hogy majd meglepődök, ha oda kerül a sor. Bár talán van másik lehetőség is, de pár mondatommal előbbre vissza reflektálva, az életben viszonylag gyakran felmerülő kisebb problémáktól is már túl sokan megtörnek.
Illetve ami szerintem még problémás, ez a márkaorientáltság. Minden akörül forog, hogy kimutassák, hogy nekik milyen drága órájuk, ruháik, cipőjük van. Ugyan lehet, hogy ez régebben is így volt, csak ennyire nem volt feltűnő, mert nem volt insta, hogy ennyire a szemünk elé legyen csapva.
@koronás udvari chinpokomester Nem probléma, hogy másnak szántam a hozzászólásomat, örülök, hogy leírta a véleményét. Mindannyiunknak jogunk van a véleményünkhöz. Köszönöm. 🙂
@@stardust-jp2xc A huszonéves korosztály zöme is így van, kevéssel találom a hangot. A mamaszálloda 30 év és afölé nyúlása és az önzés nagyon elharapódzott. Jómagam is későn kezdtem 25 éves korom után elszakadni szüleimtől, s 30 után tényleg szabad lenni, önállósodni, 32-től pedig fokozatosan tervezni az életet lépésről lépésre. Fizikai, érzelmi és szellemi szinten is megjárjuk az utunkat, csak ezek az időintervallumok nagyon kitolódtak.
Valóban nagyon kitolódtak egyébként, közben ennek ellenére, a lányok meg egyre korábban érnek. Annak idején 17-18 éves korukban volt az a bizonyos első menstruáció...most egy barátnőm iskolai védőnő és azt tapasztalja, hogy 9-10 éves korukban már eléri őket ez a helyzet.
Ugyan egy évvel a feltöltés ztán, de köszönöm hogy megosztottad velünk a történetedet. El sem lehet mondani mennyire borzalmas, de ha csak egy gyerek, akivel ez megtörténik/megtörtént, észreveszi, felszólal magáért, elmeséli és ha tud tesz ellene, már megérte. Te pedig nagyon erős vagy és nem mellesleg rohadtul tehetséges❤️
Üdv.
Én is hasonló megpróbáltatásokon mentem keresztül.
Nálam az egész probléma általános 4.-ben kezdődött.
Igazából addig, minden a maga medrében zajlott. Az osztályfőnököm rendes, én kifejezetten jóba voltam vele, többiekkel sem volt különösebb konfliktusom, szóval minden patent volt.
Aztán meghírdettek egy erdei iskolai tábort. Gondoltam én, milyen nagy lehetőség ez. Egy hétig önállóság, ráadásul mindenkivel lesz időm megismerkedni ezalatt az idő alatt, na meg fejlődhet egy kicsit a személyiségem is.
A tábor akkori áron 28 eft-ot kóstált, és 4 ezrével lehetett fizetni részleteiben.
Szüleimmel megbeszéltem, elkezdtük fizetni. Minden hónapban a fizetés utáni héten már kopogtam a tanári ajtóban, és adtam is oda a pénzt.
Többiekkel már terveztük a "kirándulásnak" a részleteit. Ahhoz képest, hogy egész nehezen adtam rá a fejem, nagyon gyorsan megbékéltem az ötlettel. Szinte már (túlságosan is) el kezdtem kötődni a dologhoz.
Telnek a napok, az üzenőfüzetem naptárján szépen gyűlnek az X-ek a kijelölt dátumokíg ...
Aztán a tábor előtt 2 héttel kezembe nyomja az osztályfőnök a papirt, hogy 3 havi részlettel el vagyok maradva.
Osztályfőnöki óra volt ... Kb még neki sem kezdtünk az órának, azért ilyen hírrel indítani ...
Megszünt a külvilág, az osztály hangját csak nagyon távolinak hallottam, meredten bámultam magam elé ... Talán a padtársam kérdezett annyit, hogy "Minden Oké?"
Innen a többi részletre csak nagyon halványan emlékszem. Asszem az óra vége előtt 10 perccel tértem magamhoz a sokkból, és akkor jelentkeztem az órán. Majd szerintem azt mondhattam, hogy "Ha nincs nálam ez a pénz, akkor az osztályfőnök biztos zsebrerakta!!!"
Kiakadtam, felálltam, otthagytam az órát, és az udvar felé vettem az irányt. Nagy nehezen sikerült lenyugtatniuk az osztálytársaimnak a szünetben.
Viszont itt jön a virgács ... az osztályfőnöki óra után lévő 3 órán már helyettesítés volt. Számítottam rá, hogy ez a 3 óra az én kirohanásomhoz lesz körítve, de ez valahogy elmaradt.
De aznap már értesítették a szüleimet is ... Otthon sikerült higgadtan megbeszélve lezárni a problémát onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy nekem van igazam.
Majd másnap vagy harmadnap kikértek tesióráról. Aznap (pénteken) egyébként rövidített tanítási nap volt. Ez a tény egyébként a későbbiekben kiemelt fontosságú lesz.
Tehát kikértek az óráról, és aznap már nem is igen tanultam, helyette az igazgatóiban töltöttem a napot a vezetőséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel, anyámmal, és az osztályfőnökömmel.
Akkor még nem tudtam összerakni a képet, és olyan mederbe vitték el a beszélgetést, hogy konkrétan még anyámat is sikerült palira venniük.
Magyarán mondva: Mindegy hogy mit mondasz, addig nem mentek el innen, míg a kis sz*ros nem ismeri el a felelősségét.
Kezdett az egész szituáció átmenni "A tanú" c. klasszikusba.
Kemény 5 órahosszáig küzdöttem az igazamért, végül sajnos sikerült nekik fogást találniuk rajtam.
Abba sikerült belekötniük, hogy én minden reggel vittem reggelinek valót az iskolába, biztos arra költöttem azt a 4 eft-ot.
Aham, csak az Ő logikájuk nem terjedt el odáig, hogyha én minden reggel 4eft-ból vásárolnék reggelit, akkor valószínűleg csődbe vinném a családot.
Ennyit még az osztálytársaim sem költenek reggelire, pedig volt köztük néhány tehetősebb fajta is.
Konkrétan érzelmileg próbáltak engem zsarolni.
A vége az volt az egész "tárgyalásnak" csúfolt hülyeségnek, hogy elismertem az egészet, de nem voltam hajlandó bocsánatot kérni.
És ezt még alá is kellett írnom ... Őrület ...
Igen ám, csak mire befejeztük a dolgokat, feltünt hogy néhány osztálytársam, ott játszik a sport udvaron. Köszöntem nekik, de valahogy a történtek után nem volt kedvem beszélgetni velük.
Mégegyszer hangsúlyozom, mindenkit hazaküldtek délben aznap, Ők mit kerestek ott??? - Még nem esett le? Mindjárt elmondom.
Történt a hétvégén hogy kijött az osztályfőnök. Úgy hogy már le volt zárva az ügy, és elkezdte megint feszegetni a témát, hogy mi történt és hogy történt.
Elkezdett mindenféle bizonyítékokat felmutatni. Az állítólagos füzetet, amiben elvileg minden vezetve volt, és ami alapján én nem fizettem be az összeget.
A történet ott sántított, hogy az egyik osztálytársamnak nem szerepelt az aláírása a füzetben, de még is el volt számolva 3 havi részlete.
Aztán ezt szóvá tettük ...
Végül arra ment ki az egész, és akkor a kérdésre a válasz:
Hogy végülis Ő nem azért jött, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát, hanem azért jött, hogy bemutasson egy petíciót, amit tegnap iratott alá a szülői értekezleten.
- itt álljuk meg egy szóra, mert erről mi nem is értesültünk, de szerintem ez volt az egésznek a lényege, mert így nem tudtam előttük sem megvédeni a magam igazát -
Magyarán mondva, akiket rátudott szedni a hülyeségével, és mivel a tárgyalás jegyzőkönyve a kezében volt, így kb 10 szülővel alá tudta iratni. A maradék 14 gyereknek a szülője későn értesült a dologról, vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni ezen az értekezleten.
Ez a petíció végülis azt tartalmazta, hogy állandó Magatartásbeli problémáim miatt konkrétan eltíltanak ettől a tábortól. És a befizetett pénznek kampó!!! Holott 6eft volt az előleg!!!
Na és innentől kezdve egyet tippelhettek, hogy ki lett elővéve mindig minden balhé után.
A hátralévő tanév maga volt a pokol.
Már ott tartottunk, hogy mindenki elfordult tőlem. Az osztály keménymagjai kipécéztek engem. Szinte minden szünetben a tetlegességig fajultak a dolgok.
Volt olyan, hogy kék-zöld foltokkal mentem haza.
Hiába kiáltottam segítségért, mindig zárt ajtókba ütköztem.
Minden egyes nap maga volt a kín.
Már az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejembe.
Bár a későbbiekben az indulatok csitultak, de ez a konfliktus még a középiskolai éveimben is visszajárt kísérteni. Aztán az utolsó pár évben sikerült szembenéznem a problémáimmal, és azt mondtam magamnak, hogy így nem akarok élni. Ahogy ST22 lacika mondaná: Leültem magammal beszélni, és ki űztem magamból ezt a mérgező sérelmet.
Isteni megfogalmazás!
Teljesen átéreztem a történeted, én egy ilyet lelkileg biztos nem élném túl.
Csak csodálkozok rajta, hogy ezen sikerült átmenned!
#RESPECT
Jesszus úr Isten. 4.-es fejjel ezt átélni. Remélem későbbiekben ezt letudod magadban teljesen zárni. De lehet nem hagytam volna annyiban ezt akkor.
Ma 16 órakor lesz a Tanú c. film.
@@MGstaR17 igen azt hallottam.
Már megbocsáss a kérdésért előre is, de ez hogyan kapcsolódik ehhez a videóhoz ??
@@Mortiusz A Tanú c. film szerepelt ebben a főkommentben. Ezért írtam. Egyébként minden bizonnyal az egyik diák vághatta zsebre a 4000 Ft-ot, de a tettes neve valószínűleg soha sem fog kiderülni. A múltat el kell felejteni, visszamenni úgysem tudunk.
Szia!! Szeretnék megosztani veled/veletek (többi kommentelő stb.)
Általános iskola 4-6 osztályig voltam egy bizonyos iskolában.. Tudni érdemes, hogy sosem álltunk pénzügyileg jobban, a megélünk és az épphogy közt... A némettanárom, aki mellékes egyik soztálytársam anyja is volt, lett az osztály főnököm 5.-től. Persze amikor 4.-ben odakerültem, tudtam, hogy nem vagyok túl kedvelt személy, talán a lázadó személyiségem, vagy a stílusom miatt. Viszont a felsős tagozatban kezdődtek a bajok.. volt osztálypénz kötelesség, meg ilyen fizetendők.. Van még 2 testvérem akiknél hasonlóan kellett ezeket rendezni. Valahogy az ő tanáraik megértették ezt, hogy 6-7 ezer forint 3X ráadásul megterheli a tárcánkat.. Nem volt sürgős.
Nálam az osztályban gyakran mentek ezzel a poénok, hogy amikor fáradtan mentem, edzős nap után vagy valami.. akkor nem volt benzinre, vagy nem a legdrágább volt a pólóm, nadrágom az is téma volt, vagy éppen nem volt nálam radír akkor arra sem telik.. Persze a tanár nagylelkűen felajánlotta, hogy vesz :)
Akkorra már bennem volt, hogy minden szava ellenem volt. Én mindig jóízzel elutasítottam ezt az ajánlatot. Jeleztem otthon, hogy baj van.. ugye persze akkor bejöttek szülők jelezték az igazgató felé, hogy problémás a tanár.. ugye mit sem kell mondani az elbeszélgetés után kaptam a savat igazán. Németből szín 5 tanuló voltam, de nála is a szívózás ellenére. Aztán jöttek, hogy hiányoztam egy dolgozatról és utólag ugye másikat kellett írnom, mivel nem lehetett ugyanaz. Semmi baj nem is volt ezzel, csak sokkal nehezebbet kaptam kézhez, ahol nekik 2 szó volt nekem 5. ahol nekik szimpla mondat, nekem összetett, ahol nekik 2 szó hiányzott nekem 3-4. Persze erre akkor derült ki, amikor kiosztották.. Nem meglepő, hogy hanyatlani kezdett az átlagom.. Ugye ez a negatív diszkrimináció már undorító volt. Nővérem jegyeit is rontotta, akkor random 2 rosszat írt be egy helyett.
Persze hiába is jeleztük mindenhova ahova lehetett semmi eredménye nem volt. 6. osztály év végén nem kaptam meg a versenyeken kiemelkedő eredményért járó könyvjutalmat, ami mai napig fájó pont. Én felszólaltam, hogy a versenyen az 5 fős csapat nem 4 főből állt. Azt mondta az igazgató, hogy ők lettek leadva. Így szépen méltó módon véleményt megmondva iskolát váltottam.. Erről mindenki tud aki ott volt, mindenki tudja, hogy mi volt a háttérben, mindenki tudja azt is, hogy mekkora egy undorító magatartás volt ez velem szemben..
Persze ezeket félretéve ugyanúgy elmondható az is, hogy alkalmatlan tanárnak, mert oktatni sem tud...
Utólag, mint hallottam volt olyan diák akinek nagyon nem kellett volna előadni magát és végül eltanácsolták a suliból.
Nekem ez az egy ami felüdülés, meg látva, hogy a volt soztálytársam nevelése érdekes irányt vett :D még jót nevetek is rajta.. de azok az éveke életem legsötétebb évei voltak, nagy részt ez miatt.
Irigyellek, hogy ilyen "figyelem megragadó" képességed van. 42perc, mintha 10p lett volna...
Ez nem "figyelem megragadó" képesség. Ez csak az igazság, sajnálom ha megbántott az igazság. Nem kell irigyelni senkit se. Ő elmondta az igazat.
@@splitxplayz6861 Te most miről beszélsz?
Történt bizony... velem is, a fiammal is.
Máig traumaként nézek vissza mindegyik történetre és pont ezért ezt a videot is szorongással néztem végig.
Nagyon sajnálom, hogy ezt neked is át kellett élned!
És hálásan köszönöm, hogy volt bátorságod és lelkierőd ezt nyilvánosan elmesélni.
Amúgy ezt már megemlítetted ezelőtt, de örülök, hogy egy teljes videót szántál rá.
Nekem is rémlett, az egyik videó első helyezettje volt ez a személyes történet
Én erre vártam
Nézted volna végig mielött írsz
@@devilman__ kell a like
*random joel exist*
Nagyon jó fej srác vagy okos, értelmes és előre néző. Respect régóta követlek és ez így is marad. Szünet nélkül végignéztem.
Nekem van egy testvérem. Ami hihetetlen az egészben, hogy ez általálon Iskola alsó tagozatban történt. Nem tudtuk az okot. De utált. Egyszerűen mindenbe belekötött. Volt rá példa, hogy rosszul lettem, és neki volt egy ilyen saját lázmérője. A lázmérője magas lázat mutatott. De megmértük azzal, ami a titkárnál volt. Az természetesen azt mutatta, hogy nincs lázam. Ez volt egy konkrét eset. De azt tudni kell, hogy nekünk volt egy nagyon kedves osztályfőnökünk. Mindenki szerette. De volt ugye ez a másik tanár akit sokan szerettek, de a többség nem. Mi minden nap órák után mentünk haza. A napközi arról szólt hogy minket kibeszéltek, amivel nem lenne baj, de ott is koholt vádakkal dobálóztak. Olyan dolgokat mondták rólam és vagy rólunk, amit SOHA nem tettem(tettünk) . A szüleimtől és akár rólam(unk). Minden szart kitaláltak
Egyszer a szüleim írták be valamit
És oda írta hogy beszéljen rólunk nyugodtan mert tud róla. Kohívott a tanár a teremből és fenyegetett majd kérdőre vont, hogy mi ez, meg hogy ő ezzel mehetne az igazgatónőhöz, és akár nekünk ebből komolyabb bajunk is lehet. Azóta is hálás vagyok ennek az 1 embernek aki elmondta, mik is folynak a hátam mögött. Utólag több ember is elmondta, nem hazudott a barátom. Egészen elképesztő az, hogy egy tanár konkrétan bármit megtehet. Köszönöm ha elolvastad. Kicsit összeszedetlen volt. Elnézést ezért is
4 éve láttam ezt a videót amikor feltöltötted, most újra megnéztem és szívből remélem, hogy ennek a drága osztályfőnöknek minden platformon a tripla Puskás teltház jelenik meg. Soha nem fog a tanári fizetéséből annyi pénzt látni, mint amit ez a 3 nap hozott🫣 honnan-hová.. Minden tiszeteletem Ati!✌🏻❤️
Durva sztori, respect, hogy ezt megosztottad!!
El van b*szva az egész rendszer!
Nagyon komolyan pszichológiai vizsgálathoz kötném, hogy ki lehet tanár, és ki nem! Gyerekekkel és tinédzserekkel foglalkoznak, - nagyon fontos időszakok az ember életében, - akik akár az egész életre kiható élményeket szereznek az iskolában. Miért van az, hogy egy diploma elég ahhoz, hogy valaki tanár lehessen?? Személyiségzavaros, komplexusos, pszichopata, mániákus emberek ne lehessenek tanárok!
Azért örülök, hogy a sztori vége jó, és végül találtál egy jó sulit! ✌
Az a baj, hogy nincs annyi tanár jelölt, hogy ezt meglehessen csinálni. Anyukám iskolájában a takarító nő elvégzett egy pár hónapos tanfolyamot és alsós tanító lett.
Így van. Bárkit átengednek a pályaalkalmassági vizsgálaton, olyan kevés tanerő maradt.
Igen, ez a gond, hogy kevés a tanár, bárkit felvesznek. De hát ez a kormány érdeke, hogy az új generáció, aki nem élt a rendszerváltás előtt is érezze az elnyomást.
A Matek tanárom mesélte, hogy anno. Még 20 pontos volt a tanár "felvételi" és őt 17.5 ponttal nem vették fel. Ma más a rendszer az összes 500 pont. Volt egy kollégája aki 192 pontot szerzett... fölvették
@@adamhuszti1842 Idén tudod, hogy fog lezajlani az alkalmassági? A jelölteknek be kell adniuk egy motivációs levelet...és ennyi. (A szóbeli elmarad. Nemhogy későbbre tennék.)
Az iskola nevét csak azért is megemlítettem volna, had égjenek. :D
Ja😁
Ment a like! Én is így gondolom!
Puszi : öcséd : ákos.
Ja
Jogvédelmi okoból nem teheti meg, de ha megtehetné a tanár nevét is elmondta volna szerintem
@@imixchannel5741 Ha elmondta volna a tanár nevét meg büntetik?
Amúgy kéne neked egy podcast csatorna, sármos hangod miatt😂😂
Én am tényleg hallgatnám😂
@@DepthOfYourMind én is nyugi😂😂
Adom
UUuuu nagyon bírnám
Boncolgathatna mindenfajta témát, nagyon hangulatos lenne
Ezt köszönöm, hogy elmondtad.
Én általános iskola felsőben jártam így az osztályfőnökömmel, aki a hátam mögött kibeszélt.
Szemtől szembe meg mindig azt kérdezte, hogyan tud nekem segíteni. Meg azt is megkaptam, hogy Robinson lesz belőlem.
Belőled sokkal több lett, mint hitték volna. Gratulálok.
Én 33 éves vagyok most, tehát mikor általános iskolás voltam, még bőven tele voltunk post-komcsi tanárokkal. Volt egy öreg nő aki pl dolgozatírás közben hátulról beleverte a fejemet a padba. (Itt lehettem vagy 10-11 éves). Egy felnőtt emberről beszélünk, aki ilyet csinál csak mert nem voltam szimpatikus neki.
Engem még 2008-ban is elvertek osztálynaplóval és sóztak rám méterrúddal. Tehát a posztkommunista tanárok tényleg nem vesztek el hanem csak átalakultak...
- BrendoN ezek utan hogy lehet szeretni?
@@lipotmezeirohamkocsi1010 ezek nem posztkommunistak, ezek mar ujnacik :D
Én 35 vagyok. Tudom mirol irsz. Akkor sajnos átlagos dolog volt..
Én emlékszem az 1-4 osztályra. A tanítónő ilyen vastag 1 méter hosszúságú méteressel adott körmöst vagy tebyerest. Az volt a szava járása egy mindenkiért mindenki egyért. Vagyis ha valaki mondjuk valami risszat csinaltak akkor mindenki kapott még én is pedig mindig jó voltam. Mondjuk szerettem és a mai napig szeretem a tanítónénit és valamennyire egyetertettem mert az osztalytarsaim nem voltak olyan álszentek és később ők voltak azok akik 5-8 ba folyamatosan csufolkodtak bantottak stb engemet. Nem volt olyan nap hogy nyugodtan ki nem mehettem az udvarra mert féltem különösen a csengetés után a vissza menetellel mikor sorva alltak az osztályok s a szolgalatos tanár szolitja az osztalyokat s azok bemennek. Ott sokszor kiakasztottak. 1-4 be is csufoltak. Én mikor 1-8 ba voltam tipikus csendes vissza huzodott lány voltam. 9 dik elején is. De aztán kezdtem feloldodni mert lett egy legjobb barátnőm aki padtatsam os volt. Ott is voltak akik bántottak de már igy másképp szoban. De 12 dikbe joban lettem a többiekkel is nem " puszi pajtások " de nem bantottak rendesen beszelgettem kommunikaltunk egymással. Szerencsére nem utáltak soha engem a tanárok legalábbis nem tudok róla.
Valójában ötletem sincs, mit írhatnék, valami hasonlókat tudnék, mint a többiek. Örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, nem kis bátorság és tiszteletreméltó, hogy beszélsz erről, azt nem is említve, hogy tudod kezelni ezt a témát, mégha ehhez évek is kellettek. Ami nyilván érthető, hisz abban a korban, mikor mindez történt veled, ahogy te is említetted, a fiatalok nem biztos, hogy elég ésszel és tapasztalattal rendelkeznek, hogy ezt el tudják valahogy raktározni. Szóval tényleg hatalmas respect, amiért mindezt átélve se hagytad magad, továbbra is itt vagy, és nem engedted, hogy elnyomjon. Rosszabb is lehetett volna. És remélem ez a videó után, akik hasonló cipőben járnak, ők a sarkukra állnak.
Az ofődhöz meg képtelen vagyok bármit is fűzni. Biztos nem volt oké nála valami fejben, és valami elképesztő, hogy az igazgatód is ennyire ellened fordult. Sose kedveltem azt, mikor valakit gyanusítanak szimplán pletyka miatt, anélkül, hogy a gyanusított fél meg lenne hallgatva. Függetlenül attól, hogy tanár vagy sem. Úgy gondolom felnőtt emberek (a tanárok), lehetnének felelősebbek a diákokért. Elképesztő, hogy mennyire könnyen lehet manipulálni valakit (nyilván ha ért hozzá, nem nehéz). És abba tényleg érdekes belegondolni, hogy mi oka volt az ofődnek ezekre. Abba is durva belegondolni, hogy hány diákkal tehette és teheti meg mindezt. És vajon el tud-e durvulni egy amúgy is durva helyzet?!
Szia!Tényleg nem vagy átlagos..ennyire érett gondolkodású,inteligens emberrel a te korosztályodban ritkán találkozik az ember!Én 36 évesen imádom a videóid,imádom a zenéd és amit képviselsz!A korosztályod és jó pár évvel idősebb emberek példaképe lehetnél..Respect!!
Lehetne? Igen, ha leszokik az otromba beszedrol.
@@agotapongor2069 fiatal még....ugy beszél ahogy akar..aki szereti így is,az nézi tovább a videóit..és rajongója lesz mint jómagam...ha nem szereti,nem kell nézni..tipimus magyar mentalitás...össze is fosná magát ha ezt nem írhattad volna ide,csak azért,hogy beszólj..tekerd el lépj tovább..ennyi..😉
Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a kommentet. Közel egy évvel a videó feltöltése után. Azonban rájöttem, hogy az én történelemmel segíthetek másoknak. Már akkor megérte ez az egész, ha csak egy ember látja a kommentemet. Szóval én felső tagozatban iskolát váltottam, mert az előző nem volt a legjobbak közt (finoman szólva). Új környezet, teljesen ismeretlen, nagyképű ötödikesek, akik elhiszik, hogy övék a világ ez fogadott engem. El kezdtek csúfolni, emiatt lelkileg eléggé összetörtem, de nem szóltam a tanároknak, mert féltem, hogy árulkodósnak titulálnak és nem hisznek nekem. Egyetlen tanár volt, (akinek így utólag hálás vagyok) aki felemelte a hangját a csúfolódás ellen. Azonban éreztem, hogy nem bírnak a tanárok... Hallottam, ahogyan összesúgnak a hátam mögött és undorodva néznek rám. Az osztály főnököm kifejezetten gyűlölt, és folyamatosan behívogatott "privát beszélgetésekre", ahol folyton lecseszett kitalált vagy piti ügyek miatt. A helyzet, egyre csak rosszabodott, mivel a drága osztálytársaim el kezdtek kamuzni rólam az osztályfőnökünknek. Ő pedig nyilvánosan megalázva hordott el mindennek. Eközben a tesi tanárom szintén ilyen módszerekhez folyamodott, és az osztálytársaim jót röhögtek rajtam. A tanulmányimmal semmi baj nem volt, a magatartásommal se különösen. Bár elég beszédes kislány voltam, de ez még mindig nem ok ekkora gyűlöletcunamira (szerintem), amit kaptam a tanároktól. Az osztályom nagy része elég idióta volt, de ők ezzel szemben semmiféle lecseszést nem kaptak, sőt ők voltak a kiskedvencek. Amiért nekik még csak nem is szóltak, azért nekem szaktanári járt. Aztán mikor nyolcadikban kiderült, hogy nem akarok többet ebben a suliban maradni hirtelen aki eddig szeretett az is megutált. A magatartásom 4-es volt folyamatosan, pedig semmit nem csináltam a szüleim meg úgy az egész család ezt szégyellte. Sok problémánk volt otthon ez, pedig nem segített a helyzeten. Röviden összefoglalva: nyolcadik év végére minden tanár megutált számomra most is ismeretlen okból. Ez akkoriban nagyon megterhelt lelkileg, mert több mentális problémám van/volt. Ezek az emberek életre szóló sebeket okoztak bennem, amit soha nem fogok tudni elfelejteni. Köszönöm ha bárki is elolvasta❤️
Szia. Egy kicsit áttudom érezni a helyzetedet, mert engem és két barátnőmet az osztálytársaim utáltak és, ha jött egy új osztálytárs, akkor minden ok nélkül elkezdett minket piszkálni meg csúfolni csak azért, mert a többiek nem bírtak minket. Nagyon szar volt úgy haza jönni suli után, hogy a fejedhez vágtak minden szart. 😅 De szerencsére most már gimis vagyok és egy normális osztályt kaptam. Remélem, hogy ezek a lelki sebek amiket okoztak neked mihamarabb begyógyulnak. ❤
Ez is nagyon sad story🥺😢😭
Hát én örülnék a 4-es magatartásnak.Az enyém 2-es és nem azért mert rossz vagyok. Csak mert év elején volt egy kis incidensem . És azóta lényegtelen hogy mit csinálok így is 2-es fogadni mernék hogy most is 2-es lesz online oktatás alatt. Úgy hogy óráink sincsenek.
@@hotoshy5443 Azért ez kegyetlen, hogy csak egy dolog miatt... Mondjuk a tanárok azt is szokták nézni, hogy mennyire figyelsz az órán. Online okattás alatt meg azt nézik, hogy mennyire vagy aktív és, hogy időre megcsinálsz-e minden feladatot. Nálunk pl. ez van.
Velem szinte ugyan ez történt. És szívemből sajnálom, mert ahogyan olvastam megfájdult a szívem a felismeréstől. Senkinek sem kellene ilyenen keresztül mennie. Remélem, hogy lassan de biztosan meggyógyulsz és elfelejted az összes igazságtalan dolgot.
A legjobbakat kívánom neked ❤️
TL
Kedves Attila! Többször is megnéztem azt a részt, ahol üzenetet váltotok egymással, mert az nagyon szemet szúrt. Vagyis a stílus, ahogy kommunikált veled. Első ránézésre is átlépett a tanár-diák viszony határán, kezdjük mindjárt azzal, hogy "bár nem állsz szóba velem hetek óta..." Már eleve ez olyan számonkérő, hogy ilyent csak barátok mondhatnak egymásnak, totál személyes ügy, semmi köze a tanításhoz, neki az a dolga hogy tanítson, és nincs joga megemlíteni, hogy te szóba állsz vele tantermen kívül vagy sem. A további írásaiból azt vettem ki hogy infantilis, úgy ír, és olyan szavakat használ, ami kb. egy 20 éves lány szintjén van, miközben te nagyon intelligensen és ranghoz méltóan válaszoltál. A kis oda biggyesztett smile jelekről nem is szólva --> :) Ha már abban a korban van, hogy kapuzárási pánik legyen, nagyon nem illik a korához ez a stílus, főleg nem egy tanárhoz. Oké, én sem vagyok már mai csirke, de én is szoktam így beszélni, írni, csak a barátaimmal. Szóval részemről a konklúzió: A nő lehet hogy eleinte rád volt kattanva, de időközben feleszmélt hogy ez fölösleges ábránd, és a vágyálomból ellenség lettél. Hidd el nekem, láttam már hasonlókat. Nem biztos hogy szerelem volt részéről, de mindenképp valami egészségtelen ragaszkodás eleinte. Ő gyűlölt meg valamiért, ezért próbálta oda terelni, elhitetni hogy mások is gyűlölnek, ne derüljön ki, hogy ez személyes ügy. Nem egy olyan felnőtt, érett nővel hozott már össze a sors, aki művelt, intelligens, de az érzelmeit nem tudja helyén kezelni. Pl. amikor munkahelyen beleesik egy kollégába, és amikor rájön, hogy tojik a fejére, onnantól mindennek elmondja, és azon dolgozik ,hogy mással is megutáltassa. Közben meg szerencsétlen ember mit sem tudott az érzéseiről, és nem érti mi történik körülötte. Másik példa: Volt egy hirtelen jött "barátnő", én csak a pártfogásomba vettem bizonyos dolgok miatt, aztán úgy rám tapadt, hogy levegőt sem lehetett venni tőle, és már követelőző is volt sokszor. Elkezdtem kicsit lazítani a szálon, aztán egyszer csak elhordott mindennek. Plusz úgy érezte, azért mert szóba álltunk, már teljesen része az életemnek. Láttad a Kábelbarát című filmet? Ehhez tudnám hasonlítani. Szerintem ilyen volt a tanárnőd is. Zárásképp annyit, hogy nagyon jó amit csinálsz, érdekesek a videóid, ha a fele sem igaz, én akkor is szeretem felnőtt esti mesének, (sok munka lehet benne) és a zenében is jó vagy, én biztos vagyok benne, hogy sokra fogod vinni, erre koncentrálj!
Bea Verebi Ezzel a véleménnyel maximálisan egyetértek és fix h így történt.
Én is teljes mértékben egyet értek veled, egy tanár dolga a tanítás, semmi több
A tanárnő egy szemét szar ember volt! Velem is történt hasonló! Nem ilyen jellegű, mint veled, mert ez a nő szerelmes volt beléd, sőt irigy, féltékeny a tehetségedre! Én is tehetséges fiatal voltam, el kellett nyomni a frusztrált tanáraimnak, mert ez igy működik ebben az országban!
Minden szavával egyet értek, ahogy néztem a videót, nekem is ezek a gondolatok kezdtek körvonalazódni a fejemben. Talán elsőre hihetetlennek tűnik, de simán elképzelhetető, hogy a tanárnő (életkortól függetlenül) vonzódni kezdett a helyes, okos, tehetséges diákjához. Én sem gondolom, hogy ezt szerelemnek lehet nevezni, inkább csak úgymond "crush-olta" őt. Csak mikor ténylegesen rádöbbent, hogy egy hozzá semmilyen értelemben nem illő kamaszfiúról van szó (no offence 🌷), lásd: vihogás az iskolai ünnepség alatt, - - akkor összeomlott. Ezek után pedig - a saját szégyenérzetét enyhítendő - igyekezett eltávolítani a számára kényes diákot a környezetéből.
A szomorú ebben az, hogy a naiv diák (megint no offence) persze nem fog fel az egészből semmit, nem érti, hogy miért történnek vele ezek a dolgok, s végül még szégyellnie is neki kell majd magát, hiszen ő lesz a "kirúgott diák". Holott a pedagógus rendezetlen érzelmi problémái nem tartoznak őrá.
Örülök, hogy Attila elmondta ezt a történetet, hiszen ez a jelenség sokkal kevésbé felismerhető, emiatt sokkal kevesebb figyelmet is kap, mint az olyan esetek, amikor egy tanár fizikailag vagy akár szexuálisan bántalmazza a tanulót. Nagyon fontos pedig, hogy az ember felismerje azt is, ha érzelmileg manipulálják, nem csak amikor tettlegesen bántalmazzák.
És még egy, bár már lehet, hogy így is tl;dr ez a komment: tanárként az ember egy szerepet vesz fel, amihez az intézmény rendszerén belül tartania kell magát. A tanár =/=a diákkal egyidős barát, akkor sem, ha amúgy szimpatikusak vagyunk egymásnak. Kezdő tanár vagyok, s én is ügyelek arra, hogy ne legyen semmiféle túlzott bizalmaskodás irányomban. Egykori gimis osztályfőnököm csupán 13 évvel volt idősebb nálunk, s ma már tegező viszonyban állunk egymással, többször is buliztunk együtt azóta. De amíg iskolások voltunk, mindkét fél tudta, hol a helye és ez így van rendjén.
Osztom a véleményt. Lehet még az is, hogy egyszerűen rávilágítottad arra, hogy ő csak egy középszerű tanár, ami a te intelligenciádból fakadó lehetőségekhez képest szinte semmiség, és ezért próbált elnyomni. Szerintem ezért emelte ki az attitűdödet. Engem is próbáltak már elnyomni. Ebben a korban ezek kemény leckék az élettől, de ha feldolgoztad utána más ember leszel. Később nem kezeled majd mások rólad alkotott véleményét ennyire személyesen. Eleve szánalmas, ha szemékyeskedik egy tanár (vagy bárki akitől egy személyes kapcsolat nem egészséges), mert akkor valószínűleg nincs jobb dolga.
Fel a fejjel! Rengeteget tapasztalatot szereztél már most az átlag emberek gondolatvilágáról.
Annó nem volt senkije..
Kiközösítették..
De amint kamera elé állt...
Több mint 400K barátja lett.
B-barátja?..
cringe
436K
@Zalán Márta Valamilyen szinten
cringe
Remélem hogy akadálymentes életed lesz haver. Respect neked hogy kibirtad ezt.
Üdv Paul.
Nagyon érdekes volt amit elmeséltél. Én már 70 éves vagyok de engem is meg rázot. Szerintem ez a tanárnő belédszeretet, meg azért utált, hogy a többi osztájtársadal nagy baratságban voltál. Ezt nem tudta elvisselni. Ezert gáncsoskodot állandóan. De lehet a víztoronyal volt a baj!!! Régen követem a videókat, és mindig nagyon jók.
üdv Vincze.
"Minden tanár utál"
Hohoho Általános iskola vibes are coming back
Xd
Ezt elég sok gyerek megkapta szerintem :D (magyar oktatás a csúcson van, volt, és lesz is)
SIROKXD
Nagyon jó, hogy te mesélsz az ilyen dolgokról, mert ez által mi többet tudunk meg rólad és máshogy viszonyolunk hozzád. Érdemes megnézni ezeket a videókat is, ha 10p, ha 40. Én gimnáziumba járok nem vagyok az a "csendes" gyerek" és az osztályunkba is sok olyan ember van aki nagyon jófej mint barát mint ember. Általában az van, hogy aki az iskolába csendes és jól végzi a dolgát abból egy egyszerű ember válik.(ne értsétek félre) Az aki serdülő korába barátkozós, buliba jár sok helyre megy a barátaival. Nem a legjobb tanuló, nem csendes, nem is a tanárok "kedvence", de legalább világot lát, élvezi az életet, belelát sok új dologba amit akár a saját hasznára is fordíthat, ezekből tanulnak és az életből nyernek tanítást. Nem azt mondom hogy, senki ne tanuljon és mindenki bulizzon, hanem azt hogy, sokszor többet tanulsz ha, a barátaiddal mondjuk elmész valahová és új dolgokat csináltok, mint abbol hogy otthon vagy és általában telefonozol vagy rengeteget tanulsz, mert neked mindenféle képen 5-ösnek kel lenned tömöd a fejed sokszor sok marhasággal mert bele sem gondolsz mit tanulsz csak magolod és tanulod. (nem azt mondom, hogy mindig hülyeség amit tanulsz, mert az nem igaz)pedig sokszor tanultál vagy majd fogsz olyan dolgot tanulni amit nem fogsz felhasználni sose az életbe. Amit szerettem volna ezzel mondani az az hogy, tanuljatok és feljesszétek a tudásotokat, de e mellet ne csak a könyvből meg a fuzetbol tanuljatok, hanem az életből is. Barátkozzatok, azt csináljátok az életbe amit viszont akartok kapni. Kövessétek ezt a csatornát, mert egy értelmes embert hallgattok. És akkor már mehet egy like is. Köszi Attila a videót
Ez az oktatási rendszer 2 évszázada nem változott, amit természetesen gyári munkások termelésére találtak ki. Ez a legszomorúbb hogy 6 évesen több készséggel mész be az oktatásba mint ahogy kijössz onnan. Sokan vagyunk így szerin tem hogy 18 évesen kezdünk el mindent az életbe "futva". Saját magunkat tanítjuk meg arra amire az iskolának vagy a szülőknek kellett volna. Egy ugyanannyi idős országszéli finn gyerek legalább 1 felsőfokú nyelvvizsgával , egy szakmával (vagy egy jó érettségivel) és kismillió készséggel (plusz önbizalommal) kezd neki az életnek. Dísznek van az egész, mert még a megrendelőt (a munkaerőpiacot se szolgálja ki). Emiatt sok munkahelyen olyan munkások vannak akiknek a munkakörhöz se elegek a képességeik, magyarul ők a funkcionális analfabéták (köztük vagyok én). Így akiknél se a család se az iskola (főleg ha az gyűjtő, mert ugye szegregálni is muszáj) nem muttat irányt azok előbb utóbb leszakadnak.
Tanár megalazasokat sokan kaptunk. 74 éves vagyok, de meg most sem tudom elfelejteni.
Az orosz tanárom ( aki előző nap készült fel az órára ,mert nem volt orosz tanár ) tehát o sem beszélte a nyelvet. De nem ez volt az alazasnak eredeti oka. Abban az időben nagyon kellett bizonyítani a rendszerhez való hűséget. Az én szüleim gazdálkodók voltak. Éltünk is egy bizonyos szinten, aztan jött a kényszer. Az elvhű tanárok rendesen megmutatták, hogy kell elbánni azoknak a gyermekeikkel akik csak erőszak árán adtak oda földjeiket, és lettek Tsz tagok. Féltem iskolába járni. Mindig nagyon alaposan felkészültem, de soha nem tudtam hármasnal jobb jegyet kapni. Dolgozataimban hemzseget a sok piros aláhúzás. Ha kertem segítséget, hogy javítsam ki , azt válaszolta - ahogy akarod. Egyszer a padtarsamrol másoltam le a diktált szöveget, az enyém piroslot, a tarsame ötös lett. Gyerekként nagyon nehezen tudtam megérteni. Tanárnak SZULETNI kell !
Nagyon sokszor jut eszembe, amit most én is megosztok ezúton, remélve hogy még olvassák az emberek. Általános iskolában, angol szakkör! Ami ugyebár nem kötelező, csakúgy mint a karácsonyi esemény. Alsó tagozat, talán 3. korul volt. Jártam, hiszen miért megy a gyerek? Azért mert szeretne angolul tanulni, es örül a lehetőségnek. Az eset a következő: ment a szakkör ora, tanultuk a kiejtéseket, én pedig a szavak felé írtam, ugy ahogy volt, hiszen a franc se tudott fonetikus angolt írni.. megkérdezte a tanár hogy mit csinálok. Elmondtam neki gondoltam hogy még meg is dicsér, hogy jegyzetelek. Hat nyilván nem igy történt. Ordított!!!! velem, hogy ilyet nem csinálunk.. én ezt nem tudtam hova tenni akkor, gyerekként. Amikor nem figyelt felírtam, hiszen azt éreztem nekem ez biztonságot ad, hogy majd otthon is tudjam hogy volt a kiejtés.. egyszer észrevette, ordítva mondta hogy az előbb mar megmondtam…., odajött, egy hatalmas x-et vésett az egész oldalra.. precíz ember vagyok, rahadtul zavart hogy belevésett a könyvébe, szó szerint, mert azóta sem jött ki.. próbáltam a szeme láttára kiradírozni, ekkor odajött es a radiátorhoz vágta a radíromat. Itt mar remegtem, elsirtam magam, féltem. Kiküldött hogy menj mosd meg az arcod! Majd mintha mi sem történt volna. Ora végén közölte hogy anyukadnak ezt ne mondd el. Elmondtam nyilván. Onnantól kezdve utalt, es ez kölcsönös volt. Sosem fogom elfelejteni, mély nyomot hagyott, és a legnagyobb baj hogy minden egyes angol órától rettegtem, későbbiekben próbáltam kihagyni is az órákat. Nagy küzdelem azóta is ha angolt kell tanulnom pedig eltelt azóta 20 év!!! Kerek mindenkit, ne tartsatok magatokban, ha ilyen eset történik. Erről beszélni kell!
Felháborító pszichopata "tanár". AZ ilyen tényleg indulatokat ébreszt
Kezdem ott, 33 eves vagyok! Erdelyben szulettem, az ottani tanugyrol van kepem. Hisz tanulmanyaimat ott vegeztem. Varosom "leggyengebb" iskolajaban. Mindenkitol azt hallottam akkoriba, hogy az szar suli, oda ne menj stb. Nem bantam meg, embersegre neveltek a tanaraim, minden tanaromat tiszteltem.
Most kulfoldon elunk a felesegemmel, kislanyunk 1 eves itt szuletett. En csak remelni tudom, hogy az itteni iskolarendszer jo es ugy nevelik/tanitjak a diakokat ahogy azt kell. Szulokent ugy mi is ugy kell a gyerekhez alljunk, hogy merjen beszelni velunk. Merjen nyiltan a problemairol beszelni a szulokkel.
Legyetek boldogak! :)
Igy van! Ez az elso!!!
Az általános iskolai sérelmeimből sajnos túl sok van. Egy biztos: mára már tudom, hogy erősödtem. A felnőttek semmivel sem voltak jobbak mint én. Sőt! Két esetetet szetentnék elmesélni. Az egyik rólam, a másik egy osztálytársamról szól. Ezzel bátorítani szeretnék másokat az önbizalomra.
Első eset: A töri tanárom utált engem, mert mindig utánanáztem törióra után a részleteknek. Például ha egy királyról volt szó, kerestem róla festményeket, letöltöttem a netről a királyi konyha régi recepteskönyvét, vagy éppen a kedvenc ruháiról olvastam, meg a kastély építéséről. Feleléseknél ez különösen zavarta, mert olyanokat tudhattam a háttérdolgoról, amiket ő sem. Nem tudott elkedvetleníteni, hogy nem ismeri el a szorgalmamat. Szerencsére a szüleim támogattak, és azt mondták, nem kell mindent elhinni a tanároknak. Bíztattak, hogy szeretem amit csinálok, az jó. (Törvény volt nála amúgy, hogy én nem lehetek ötös töröből, minden dolgozatomra négyeseket kaptam egyöntetűen.) Egyszer csak a töritanár megunt engem és vérig is sértődtem azon amit mondott: "Kislányom NEKED NINCS AGYAD a törihez" - jelentette ki egyik felelésem után, amikor az osztály előtt álltam. Szó szerint így mondta. Az egész osztály nevetett rajtam. Persze én meg sírva fakadtam, de nem is tudtam mit mondani. Leblokkoltam. Elsötétült minden előttem, a mai napig úgy emkészem erre, mintha tegnap lett volna. Innentől már rá sem bírtam nézni. A saját erőmnek köszönhetem, hogy nem törtem össze ettől, és folytattam a hobbimat. További tanulmányaimat is sikeresen vágeztem. MA EGYTEMI TANÁR VAGYOK CHILÉBEN, ANTROPOLÓGUS KUTATÓ!!!! Már négy éve spanyol nyelven tanítok európai politikáről, történelemről, kulturáról. Közben a doktorimat írom éppen. Szóval valószínű van agyam a törihez, nagyonis. Az a tanár nem is tudta mekkora sebet okozott bennem. Azt sem, hogy életem végéig cipelhetem ezt a szörnyű emléket. Még mindig bennem van ez a tüske, ha találkoznék vele, biztosan elmondanám neki, mennyire igazságtalanul bánt velem. Ha egy olyan diáknak mondta volna ezt, akinek nincsen ilyen önbecsülése, az egész életét elronthatta volna. Ezzel a történettel csak azt szeretném mondani, hogy ha valaki felnőtt, ráadásul tanár, a gyerekek nagyrésze komolyan veszi amiket mond. Sajnos akkor is, ha nincsen igazuk. Ebből az önbizalom jelent kiutat. A felnőttek nem jobbak, mint a gyerekek.
A másik történet egy osztálytásammal kapcsoltatos. Éveken át rajzolgatott a padra. Gyönyörű rajzai voltak, csak a hülye nem látta, hogy tehetséges a fiú. Az osztályfőnök hozatott be takarítószereket és az osztály előtt súroltatta vele a padot. Sorakoztak az intői. (Annyi volt neki, hogy új ellenőrzőt kellett nyissanak, mert betelt) Még rajzból is meg akarták buktatni, mert nem azt rajzolta, ami a feladat volt!!! (Ha én lettem volna a tanár, biztosan kap tőlem egy óriási rajztönböt ajándékba). MA SIKERES TETOVÁLÓMŰVÉSZ, saját szalonja van.
Megkönnyeztem a történetedet 🥺
(én lehet megirnám annak a tanárnak is, ha még él..)
Sok sikert kívánok az életedben💚💙💜🧡💛
ha a szülő bízik a gyermekében, a tanár szava menten eltörpül ..de sajnos a pszihopata kinézi magának a zt, akinél nem erős a védőháló
Én nem a tanárnak mondanám el, mert bolond az ilyen. Az iskola vezetésénél kell kiállni, hogy az tegyen lépeseket.
Ez annyira gáz de komolyan. Oke igen a tanárok sokszor elég szar körülmények között dolgoznak, a fizujuk se jó a diákok se mindíg kedvesek, viszont ők sem növelik a diákok önbizalmát. Nyilván nem kell halálra dicsérni őket de igen a rajz jó példa, ha valamelyik diák esetleg tehetséges de ha nem is viszont igyekszik és próbálja a tanár élvárasa szerint megcsinálni és nem csak odafirkantani valamit azt az óra hátralévő 40 percében majd telefonozgatni azt az úgy jó lesz. És igen a család elismerése az nagyon fontos de a külső embereké,barátoké majdnem ugyan annyira fontos. Mert ha valaki valamiben jó és tehetséges vagy nem de nagyon igyekszik az azért értékelhető de a tanár azt pomt úgy le tudja szarni, már bocsánat pedig az ha egy kicsit úgy őszinten meg tud dicsérni az rengeteget de rengeteget számít.
Ugye tudod, hogy a tanárod csak azért próbált megalázni, mert gyerek létére sokkal okosabb voltál, mint ő, és sokkal több tudással rendelkeztél? Neki lett volna ciki, ha egyszer lebukik, hogy nem tudja azt, amit te, így elébe ment a dolgoknak, és megalázott téged. Innentől kezdve ugye az egész osztály csak arra gondolhatott, hogy amit te mondasz, az biztos csak hülyeség lehet. Úristen, mik vannak, egyszerűen undorító. De te igazán méltón vágtál vissza, azt hiszem, ennél jobban nem is lehetett volna. De nagyon sajnálom, ami veled történt!
Az a szomorú, hogy vannak még ilyen tanárok.
Az én helyzetem csak egy iciripicirit hasonlít a tiédhez, és nem is annyira durva, mert kirúgást nem kaptam, de eléggé megviselt.
Nyolcadikra iskolát váltottam a szüleim miatt. Eleinte nem voltak gondok, csak nekem olyan problémáim vannak, hogy félek az emberekkel beszélni, és csak nagyon hosszú idő után tudok megnyílni. Szünetekben mindig egyedül voltam, és még telefonozni sem volt szabad, így nagyon utáltam az egészet.
Az első nap minden jó volt, fogjuk rá, viszont a harmadik óra környékénél, matekórán adódtak gondok. Sosem voltam a legjobb matekból. Az előző sulimban nem is voltak normális óráink sem, mivel a tanárnőnk beteg volt, így sokszor ment el, az anyag meg nem volt bepótolva. Rengeteg mindent nem tudtam, amit egy átlag gyerek nyolcadikban, az új sulimban meg persze egy maximalista, erős tanárnő volt, aki mindent követelt. Már láttam, hogy első pillantásra sem kedvelt meg, viszont ez csak órán derült ki. A bemutatkozásomba is sokszor belekötött, nem volt neki elég amit mondtam, így a végén leültetett. Már akkor éreztem, hogy nem lesz jó.
Ugye év elején ismétel az ember legtöbbször első órán, mi is sajnos azt csináltuk. Mikor odajött hozzám mindenbe belekötött. Az írásomba, a füzetvezetésembe (amit hozzáteszek elismerem, hogy tudok szépen füzetet vezetni, mivel sokan mondták más tanárok is), azt, hogy mit írjak át, és mit ne. Mindig ott volt körülöttem. Ezután vonalzót kellett elővenni, ami nekem viszont nem volt, és mint említettem.. Kérni sem mertem senkitől sem. A tanárnő ezt rögtön kiszúrta, és hozzávágott a fejemhez egy olyat, mindenki előtt, hogy mire várok, kérjek már egy vonalzót, mindenki rám vár, ne lassúskodjak. Őszintén ez az új osztályom előtt em esett jól. Miután nem szóltam semmit, és néztem, hogy kitől tudnék vonalzót kérni megint jött egy megjegyzés, viszont aztán szerencsére kaptam egyet. Az egész órán remegett a kezem és ideges voltam, hogy mikor fog megint beszólni, de szerencsére már nem volt több. Ekkor tudtam, hogy baj lesz.
Ezután a következő órákra nagy gyomorgörccsel mentem be, hogy mikor fog megint leégetni mindenki előtt. Ha jól emlékszem legtöbbször meg is tette, csak már nem tudom mivel, de mindig kiemelte valamilyen hibám. Ha önálló folyamatot csináltunk, ha csoportosat, ha vele csináltunk valamit mindig ott volt mellettem és nézte mibe bír belekötni, és ha tudta mindig megtette. Miatta az osztály mellett elhittem, hogy egy senki, buta, szégyen vagyok, aki semmiben sem jó. Anyumék is mindent megpróbáltak, de semmi sem változott, akkor is terrorizált folyton. Már be sem akartam menni az iskolába, kifogásokat próbáltam mondani, de akkor is mennem kellett.
Ez az egész dolog addig fajult amég a szüleim is belátták, hogy egy idegroncs lettem a tanárnő miatt. Minden nap mikor próbáltam a házim csinálni eszembe jutottak a szavai, és tényleg elhittem neki, hogy egy senki vagyok, aki semmit sem tud megcsinálni. Ekkor egy különtanárt hívtak hozzám, aki megpróbált lenyugatni engem, és elmagyarázni az anyagot, ami nekem 7 éven keresztül kimaradt.
Ez valamennyire sikerült is, viszont alig enyhült. A különtanár legalább kiállt mellettem, és aztmonda beszél a tanárnővel, hogy álljon le, vagy a munkáját veszti el, mert ezt nem teheti egy iskolában, hogy a gyereket akit tanítania kéne csak alázza mindenki előtt, aztán kiderüt a tanárok előtt is.
Azóta a tanárnővel nem felhőtlen a kapcsolatunk, de már nem olyan brutális a viselkedése velem szemben, és azóta nekem is sikerült valamennyire megerősödnöm.
Ennyi lett volna ez a kis "történet". Gondolom senki sem olvasta végig, de nembaj, mivel őszintén jó volt kiírni magamból a dolgokat, ha meg viszont elolvastad köszönöm, hogy szántál rá időt.
❤️
Én végig olvastam :D
@@vincekalko7805 Köszönöm, hogy végig olvastad.
Én is végigolvastam.
Az agyunk sajnos egy idő után elhiszi, amit folyton szajkóznak neki.
Ha neked folyton azt mondta, hogy egy senki vagy, buta vagy, stb, akkor az agyad egy idő után ezt el is hitte sajnos.
Főleg abban a korban voltál, amikor az önálló gondolkozás, érzelmi világ a legbefolyásólhatóbb. Ezért tartom undorítónak ezeket az embereket.
Valószínűleg a saját magában lakozó végtelen magányt, csalódottságot, elégedetlenséget adta ki, te pedig rosszkor voltál rossz helyen.
Neked kellett volna megmondanod neki, hogy mekkora egy szerencsétlenség.
Hiszen tök mindegy valakinek hány diplomája van, mekkora fokozatú végzettsége, hogyha az emberekkel rosszul bánik, jó ember nem lehet.
Végigolvastam
Én később fedeztelek fel, mint ahogy a video készül. Sőt, egyre jobban érdeklődök felőled, hogy mi az, ami megfogott ennyi embert benned! Nagyon sok hozzászólás van, nagyjából futottam át, de olyat nem találtam, hogy osztálytársad írt volna kommentet, vagy valamelyik tanárod. Kíváncsi lennék más szemszögből is a történetre, de félre ne érts, nem azért, hogy megkérdőjelezem a hitelességét! Nagyon értelmes, talpraesett, tehetséges srácnak tartalak. Elindultál egy úton, mely ível felfelé. Gratulálok, további sikereket kívánok! Egy Nagymama
Egy inteligens fiatalember vagy! Szerencse, hogy veled történt meg mert neked van hangod ha megszólalsz oda figyel egy tömeg. Így születnek a legendák!
Üdv!
Ez velem is megesett bár nem ennyire hardcore módon. Szóval kezdjük az elején. Negyedik osztály után a jó eredményeim után rögtön egy nyolc osztályos gimiben találtam magam, ami Budapest egyik top 10-es iskolája volt akkoriban (szerintem még mindig). Szerencse teljesen nem volt idegen a környezet, hiszen jó pár korábbi osztály és évfolyamtársam is ebbe az iskolába folytatta tanulmányait. Ennek ellenére nem velük barátkoztam tovább, hanem új baráti köröm lett, már ha a kettő fő baráti körnek mondható. Ugyan nem voltam menő gyerek, de talán elfuserált lúzer sem, simán eltengettem volna a 8 évet szürke egérként, ha nincs ez a "csodanő" aki ráadásul a német tanárom és ofő egyben. Az elején az egyik barátomat szúrta ki magának, rendszeresen őt feleltette, hiszen nem volt kifejezetten erős németből a srác. Rendszeressé váltak a beírások is, amikor nem is ő beszélt órán akkor is ő kapott beírást. Ezek többé kevésbé rendszeresek maradtak későbbiekben is, minden hétre jutott valami, aztán hetedik- nyolcadik osztály magasságában oda jutottunk, hogy kerek perec közölte, hogy mindket hármunkat( a fent említett baráti kör) akkor sem enged majd leérettségizni ha vért izzadunk is. Különböző indokokkal az egyik gyereket el is távolították az iskolából, amivel így 10+ év távlatából ki merem jelenteni, hogy élete lehetőségét vették el tőle. Azóta ha jól tudom az érettségi sem lett meg, nagyon összezuhant a srác a kirúgás után. Jó egy megvan kettő maradt. Így kezdtük meg a 9. Osztályt azt hiszem. Akkoriban jött el a fordulat az osztályközösségben, kezdtek csitulni az ugratások, összeállt a nagy osztályközösség. Láthatóan nem tetszett neki, hogy az osztály részei lettünk így akkoriban kezdődtek a komolyabb szívatások, morális lehúzások. Borítékolható volt ki fog felelni először németen, vagy kiről lesz szó osztályfőnöki órán. Hozzátenném soha sem tudott volna megbuktatni hiszen nem voltak olyanok a jegyeim, kivétel ha úgy alakította. Ez alatt azt értem, hogy mikor bejött az e-napló csak az egyeseket írta be( jó hát volt az is nem voltam szín ötös németből) a többi jegyet ami hármas átlagot hozta volna nem. Majd ezek után közölte, hogy sajnos itt véget ér a közös utunk, nem fog tudni erre az átlagra átengedni. Ekkor beszéltem az igazgatónővel aki objektíven látta a dolgokat szerencsére, milyen érdekes, alig pár nap és bent voltak a jó jegyek is az e-naplóban. A barátom már nem volt ilyen sikeres, 10. év végén búcsút mondhattam neki, de nem a tanulmányi eredményei miatt, mégcsak nem is a magatartás miatt. Sokat hiányzott ugyan, de osztályfőnök hozzájárult ám a hiányzott óraszámhoz. Év vége előtt ehy héttel beírt +50, órát és máris megvolt az a szám amivel már osztályozó vizsgát kellett volna tennie a folytatáshoz. Na akkor maradtam én, még két év... Ekkora már az osztálytársaim előtt kezdett szapulni akár ott voltam akár nem, qrvára nem számított. Ezt egy idő egy vállrándítással nyugtáztam. Idióta neveken kezdett szólítani hátha mindenki átveszi. De erre sem sokat reagáltam. Ekkor jöttek a szüleim, hogy úgy fogom végezni mint ők, kétkezi munkásként, meg Tescoban fogok takarítani stbstb, na ekkor simán felálltam és kimentem az óraról. Beírással és intővel zártam a napot. Valamint példa lehettem távollétemben, hogy na ilyen emberek márpedig ne legyenek az osztálytársaim. Szerencsére ekkora bőven voltak azok is akik mellém álltak ez sokat segített az utolsó évben főleg, ezerrel tanultam, semmi fogást nem talált rajtam, egyszerűen ignoráltam. Érettségi előtt még két megemlítendő dolgot csinált, az egyik, hogy azzzal a lánnyal rakott párba a szalagavató táncnál amíg beteg voltam, akivel közismerten utaltunk egymást. Valamint érettségi előtt közölte, hogy kössem fel a gatyám, mert meg fog buktatni a német szóbelin akármit csinálok. Szerencsére a bizottságba ült még egy német szakos tanár aki levágta mi zajlik nemet közben és jó irányba terelte a beszélgetést. Utólag is hálás vagyok neki. Ezután már csak a szerenád volt hátra (amikor is a tanár lát minket vendégül a saját házában), írták a névsort, és megkérdezte tőlem, hogy megyek-e? Annyit feleltem, hogy majd a pokolban találkozunk tanárnő! Azóta sem beszéltem vele egy szót sem.
nállam is történt hasonló:
nem velem hanem egy (volt) osztálytársammal.
Az osztályfőnök nemigazán csípte nembírta a stílusát, személyiségét.
A gyerek diszleksziás volt, de ezen kívül semmi más baja nem volt.
Nos ez az osztályfőnők elkezdett eléggé személyes kapcsolatot kialakítani vele...
Végül adott neki egy gyógyszert ami "segít a betegségek ellen" a srácnak. (a srácnak még egyszer mondom csak diszleksziája van)
Na a srác nem akarta szedni a gyógyszert (asszem a szüleit is magaköré csavarta az osztályfőnök)
a gyógyszer egyik mellékhatása az volt, hogy rátámadhat a szeretteire.... Közben az osztályfőnök kitalált dolgokat, hogy így mi az osztály ne bírjuk őt.
Végül megmondta, hogy ha nem megy el a suliból akkor feljelenti.. így elment a tag és ez kb 6.-ba történt.
8. év végén az osztályfőnököt lecsukták sikkasztás miatt ˙(gyerekektől és tanár/szülőktől szedett pénzt be kamu dolgokra).
Úristen!! Gyógyszert adott a TANÁR??? Azonnal jelentsétek fel utólag is! Remélem van rá bizonyítékotok!!
Juliánna Juhász Ez már lassan 4éve volt, igazából a szülők nem tettek semmit és másért már ugye előzetesben van a tanár... de leszakad az ember pofája, hogy mik történnek....
@@juliannajuhasz3580 sztori alapján placebo gyógyszernek hangzik
Gyógyszert amúgy is csak egészségügyi végzettségű ember adhat,pl: iskolaorvos,iskolai védőnő,illeetve még a gyógyszertáros
@@izeszucs7724 de a placebo nem igazi gyógyszer annyit hat mint egy szőlőcukor
Középiskolai tanár vagyok, és boldog lennék, ha ilyen diákom /is/ lenne. Hajrá, Azi! :)
*és te mégis egy sikeres és tehetséges ember lettél, szóval büszkék vagyunk*
A nő irigykedett hogy egy tizenéves fiú sokkal sikeresebb mint ő valaha is lehetne
@@vpekachu9232 *tökéletesen igazad van😌💚*
@Zoltán Takács 340K Sub és kiváló hang és még érti is a dolgát, kell ennél több?
Irigység. Példánmból adódóan: vegig dolgoztam a kurva nyarat, vettem belole egy autot, majd a kovetkezo nyarat is, es abbol a penzbol is vettem egyet, 2 autom van 20 eves, vagy 18 voltam amikor megvolt mind2, jogsimat is magamnak fizettem, folyamatosan basztatott hogy drogot arulok, anyamek fizettek, NE JARJAK KOCSIVAL AZ ISKOLABA MEGTILTJA, EN HOGY MEREK! Behivta bazdmeg az osszes szülőt, hogy tiltsak el a gyerekuket az autoktol, ne ugy mint engem
Ja meg a legjobb, hogy egy C tipusu osztaly tarsam(az egyetlen a suliban) egy lány miatt veszekedett az osztalytarsammal, es elokerult a kes, en kozejuk ugrottam, kibasztam a kezebol a kest, es elloktem, mondtam neki h chill pali itt nem lesz keselosdi, erre nekem szegult az osszes tanar hogy mit kepzelek magamrol, hogy beleavatkozok masnak a dolgaba, majd jott az EN EZT LATOM OTTHON ES EZ BAJ.. XDD
Emlékszem az alsótagozatos osztályfőnökömre, azért zaklatott egész alsóban, mert ő neki nem tetszett a rajzstílusom és "azthitte hogy tudtam rajzolni". Mindig belekényszerített a rajzversenyekbe csak azért, hogy mikor rajzolok valamit kiröhogtessen az osztállyal. Aztán "kijavította" a rajzom, és mikor benne voltam a 3 helyezettben követelte hogy köszönjem meg neki mert "ő nyerte meg nekem a versenyt". És mikor megpróbáltam elmondani, és az igazgatóval is beszéltem, az igazgató bevalotta hogy már nagyon sok panasz van rá, de igazából nem tett ellene semmi mást, csak rászólt. Másnap sírtam iskola előtt, mert tudtam hogy nagyom csúnyán le fog cseszni. Az egész osztályhoz fordult, aztmondta "rakja fel a kezét az aki aztmondja hogy én ilyet mondtam neki" és persze csak óra után álltak mellém a többiek mert nem akartak a rossz oldalára kerülni. Mikor végre új osztályfőnökünk lett, már lelkileg teljesen végem volt, és mai napig nagyon erősen szorongok az emberek előtt, félek megmutatni a tehetségeim, mert úgy érzem az emberek hazudnak, mikor megdícsérnek, és mikor valaki kérdőre von valamiről komolyan teljesen néma leszek, megmozdulni sem tudok, mert mai napig rettegek, hogy meg leszek alázva. Ezért utálom, mikor aztmondják hogy a nálad idősebb embereket mindig tisztelni kell. Nem számít a korod, nálam el kell érned hogy tiszteljelek. Persze kedves leszek ha elősször találkozunk, de ha köcsög vagy velem nem fog érdekelni hogy 5 vagy 50 éves vagy, nem leszek veled egy kisangyal. A felnőttek szeretik kihasználni, hogy felnőttek, és nem szólhatsz vissza. Vagy eléred, hogy tiszteljelek, és nem köcsögösködsz a semmiért, vagy nem foglak tisztelni!
Köszönjük hogy ezt elmondtad nekünk, ez egy nagyon bátor döntés volt hogy felvállaltad ezt 341 ezer ember előtt,
Nagyon nagy respect neked🙏💪
Mindig veled vagyunk😎❤
Inkább egy ország előtt, nem gondolod? :D
Látod? Ki akartak rúgni, azt hittek semmire nem viszed!
De erre: te vagy az egyik leghíresebb magyar énekes, és a legfontosabb hogy több ezrek, sőt szerintem milliók napját dobod fel a videoiddal és zeneidde!!❤❤❤
Hozzatennem : jó, hogy csináltad ezt a videót és remélem pár szülő is meg nézi! Magam is két gyermek szülője vagyok és rettegek az iskolás évektől..
Bármilyen is a hozzád való hozzáállásom, az év respectje jár tőlem a videóért, nagyot nőttél a szememben
kibaszottul ikszdé
Te ott vagy a Szomi Csopiban is Kun Attila mellett Admin vagy Modiként :D
Meg mintha az Amondó Conban is láttalak volna.
@@rotaroBT Alapító tag vagyok, igen❤ Ketten találtuk ki az AmondóCon-t
@@eckerdominik211 spanom
Hogy egy bölcs embert idézzek:,,fasz"
Apám mindig is azt mondta, hogy : " a tanár egy külön állatfaj". ....a faternak igaza volt :D
Az biztos😂😂
@S. Andrew Persze tudom nekem is voltak jó tanáraim, TISZTELET A KIVÉTELNEK, de akik pofára mentek azok tartoznak abba a fajba amit a fater is mondott :) További szép vasárnapot!
@S. Andrew a külön állatfaj nem feltétlenül rossz értelmű. Vannak jófej állatok, vannak veszélyes/vérengző állatok is ezt ne feledjük. Az hogy egy tanár melyik fajta azt ő maga dönti el :))
@S. Andrew Nyugi, az anyukám is tanár
Igaz😎
Szia!
Tudom, hogy évekkel ezelőtti videó, akkor is láttam már, de gondoltam kiadom magamból egyszer én is a történetem, így utólag, összeszedetten.
Gyerekkorom óta hegedülök, zenélek mindenféle hangszeren, tanultam az elméletiket is, zenekonzervatóriumot végig vittem. Mindenem volt a zenekarban hegedülés. A leges legfőbb életcélom. Tinédzser voltam én is (mint még sokan mások...), hullámvölgyekben éltem egy ideig. 2018 májusa volt az egyik, addigi legmélyebb pontom (mind jegyek, család, pénzügyek, mamám végső stádiumú betegsége kiderült, s emellé utáltam az akkori darabjaimat szempontból is).
Az ottani hegedűszak elnöke vagy ilyesmije, a tanárom tanára volt anno, így néha benézett hozzám is (ingyen...), hogy tanítson, de én folyton magam alatt voltam. Az egyik órán játszottam a koncertemet, mire ő lecsapta a zongorát és kiviharzott, mondván, hogy így nem tud tanítani. Ez nagyon szükséges volt még nekem mindennek a tetejére ugye, elsírtam magam. Aztán egy hétre rá a tanárommal elé álltunk, hogy bocsánatot kérjek (már nem tenném.) Azt mondta el van felejtve.
a következményei az elfeledésének:
2019-ben beütött a covid, a felvételi élő koncertről videófelvételre váltott. Na most az én szobám 0 akusztikával rendelkezett és egy 12 perces darabot meg még egy 6 és 4 perceset felvenni nehéz. Egész nap gyakoroltam, minden rohadt nap. Elfáradtam és mikor már 12/10 percet faszán felvettem, majd jön egy oltári rontás... azért az idegesítő.
Mindegy, a legfaszább videókat beküldtem, mire valamennyi idő elteltével telefonált a tanárom:
A pontjaimmal semmi probléma, felvennének (még a Zeneakadémiára is), de azt mondta a tanár úr, hogy depressziós vagyok és ilyen zenész nem kell neki. Körbement, hogy depressziós vagyok, leszavaztak (de a pontjaim bőven jók voltak, nem értem mai napig) és volt egy tanárnő a gárdában, aki jó barátnője az általános hegedű tanárnőmnek. Felhívta őt, hogy annyit kell mondania, hogy megkerestem, hogy depressziós vagyok és kéne valami lelki segítség nekem, és akkor ő felvesz tanítványának... ő (a legelső tanárom, aki elvileg imádott szeretett és elindított a pályámon!) azt mondta, hogy nem történt ilyen (magyarán ő adta meg az utolsó nemet.)
mai napig igyekszem nem tragédiának megélni, elfelejteni, mert végül is jól alakult az életem (férjhez mentem, egyetemre járok, persze nem zeneire, köszönöm elég volt...), de azért mégis csak szomorú, hogy nem vettek fel egy mondva csinált indok miatt, mert nem mosolyogtam egy nagyon stresszes videón... teszem hozzá, nem vagyok depressziós és a konzis tanárom mesélte el a pontos történetet is, anyát meg felhívta az első tanárom, neki ő mondta el a másikat)
szóval. elvették az életem célját (a zenekarozást), amire 6 éves korom óta készültem, és nem volt gyerekkorom ugye, mert gyakoroltam és szolfézson voltam. :)
vannak problémák, azt hiszem... köszönöm, hogy vagy a világunkban!🙏🏻
Őszintén remélem, hogy a tanárod nézi ezt a videót.
Én is nagyon remélem, és az ilyet nem csak a tanár kellene nézze!
Kristóf Czeglédy és ha írna egy kommentet akkor szerintem elküldené mindenki az annyába:)))
@@Mr_Pori Egyet értek.
Ár0n Buk0vszk1 nincs olyan gerince, hogy felvállalja magát
Nézi hidd el.
22 éves vagyok és őszintén nem vagyok oda a magyar youtube videókért, de a te videóidat mindig megnézem. Nagyon tetszik, ahogy erről az ügyről beszéltél, elhiszem, hogy nem lehetett könnyű. Viszont az, hogy te ezt a videót végig tudtad csinálni minden féle gyűlölet nélkül (csak kész tényeket mondtál el) az azt mutatja, hogy sokkal okosabb, érettebb és értékesebb ember vagy mind azok az emberek, akik eddig bántottak, akár a régi sulidban akár azon kívül. Kívánom, hogy soha ne kelljen még egyszer ilyet átélned a jövődben, és csak így tovább!! :)
Kedves Attila!
Nehéz összeszedni a gondolataimat, miközben ezt a hozzászólást írom. Én nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, bár nagyon rosszul voltam, miközben néztem (fizikailag és lelkileg is), mert velem is megtörtént ugyanez. Nem akarom részletezni a dolgot, csak annyit akarok leírni, hogy teljesen átérzem azt, amit éreztél emiatt. Bennem is még mindig, ennyi év után is ott van a tüske, emellett hányingerem van, ha arra a bizonyos tanárra gondolok. Kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy valaki más is úgy járt, mint annak idején én.
Egyébként a magyar oktatás a világ szégyenfoltja szerintem, mégpedig azért, mert hagyja, hogy ilyesmi megtörténjen. Amikor Finnországban voltam majdnem egy hónapot, olyan pozitív élményekkel jöttem haza, hogy ahhoz képest az itthoni dolgok elég durván csalódást keltenek.
Ez brutál! Keményen nárcisz ez a tanár! Milyen fontos lenne a sulikban ezt megtanítani a gyerekeknek, hogyan ismerhetők fel ők, és mit tehetünk, hogy ne amortizáljanak le bennünket! Munkahelyen, családokban, iskolákban, egészségügyben, vagyis mindenhol vannak. Mintapéldány! Az egyik legjobb példa erre!!!
"Olcsón megúsztad!" Én a szocializmusban voltam a RENDŐR gyereke és csupán ezért utáltak a tanárok az osztálytársak és az osztálytársak szülei is. Nem mertek barátkozni velem a gyerekek, ne hogy ők is a gúny és az ugratás célpontjává váljanak. Ha bárkinek szólni mertem , vagy megvédtem magam akkor csak még rosszabb lett a sorsom. És veled ellentétben hiába írattak volna másik iskolába még akkor , az apa foglalkozását be kellett írni az osztály naplóba. Tudom , mert a állt. isk. 8 évét 4 iskola változtatással jártam végig. Lehet pont ezek a lelki törések edzettek meg, hogy kibírjak sok mindent, és soha ne essek kétségbe.
Érdekes... Jó magam is a nyolcvanas években jártam általánosba. Faterom is rendőr volt, mégis voltak barátaim, nem is kevés, sőt jó részük még mindig a barátom 30 év távlatából... És a tanárok sem utáltak. Nem vagy kicsit paranoiás? 😊 Vagy divat ma hányattatott sorsúnak látszani...?
@@zoltancsefko7037 Attól hogy neked nem úgy jöttek ki a dolgok mint neki még nem kell így lealacsonyítani. Nem hinném hogy egy kommentben hazudni fog mert mi értelme is lenne, viszont amit te írtál az bődületes hülyeség volt
@@zoltancsefko7037 Attól még hogy valakinek különbözik a tapasztalata egy adott dologról, nem jelenti azt hogy sajnáltatja magát.
@@ayoutubecommenter7494
Miért is?
@@ayoutubecommenter7494
Kedves Dénes!
Futtassuk végig a dolgokat a logika zegzugos ösvényén...
Elsőként, nem azt mondtam, hogy nem lehetett szar gyermekkora. Az lehet bárkinek. Csupán azt vontam kétségbe, hogy ezt a szülő hivatása befolyásolta volna. Azért no, gondolom nem az 50-es években járt a kommentelő suliba és nem ávós volt a faterja, mert kb ott tudok ilyen szitut elképzelni.
Második, gondolkodj fordítva. Nem tudom van-e gyereked, de ha van akkor gondolom nem az fogja meghatározni a gyereked baráti körét, hogy melyiknek mivel foglalkoznak a szülei (most a szélsőséges esetektől tekintsünk el), hanem az lesz a meghatározó, hogy a barát kisfiú, kislány mennyire jófej. Vagy ha nincs gyereked, akkor barátod nyilván van. És azért lesz a barátod mert jófejnek tartod, jól érzed vele magad. Pont nem fog számítani, hogy a faterja, muterja rendőr, bányász, segédmunkás, vagy értelmiségi.... És hidd el ez a 80-as években sem volt másként....
Press F For Magyar oktatás
F
F
F
F
F
907 dislike = megjött a tanár gang
Ja😆
😂😂
Meg ez az alkesz csávó th-cam.com/video/e-94uSvvPBg/w-d-xo.html
viki 080 elnézést most rólam beszél? Kikérem magamnak.
@@kovacsnoemi66 nem az összes tanár roszz :)
Egyetértek veled, amit elmondtál. Nem kónnyű ilyen helyzetet megélni. Szintén megêltem nyolc éven keresztül, az általános iskola igazgatójàtól. Egyet viszon hidj el, nekem. Visszagondolva és napjainkban olvasva, hogy ma hàny gyerek lesz öngyilkos 12-16 êvesen. Ez nem nem rendszer függő és mégcsak nem is pedagógus függő, mert nagyon sok remek tanító és tanár van .Ez ember függő, aki sajnos tudja a környezetét manipulálni. Ez az élet minden terüketén előfordul. Az egész kis életünk egy nagy tanuló idő. Aki bírja az edzést annak van esélye, hogy talpon marad. Mint, ahogy Te is egy remek, okos, reális gondolkodású fiatalember vagy . Gratulálok, csak így tovàbb.
És ilyenkor jön az hogy "milyen tiszteletlenek a mai fiatalok"
Ebben a videóban minden benne volt,csak a szavaidban hallatszódott,hogy még nem léptél át teljesen ezen a helyzeten,remélem hogy legalább az összes feliratkozód megnézi ezt a videót,mert ha ők is úgy gondolkoznak akár csak én,akkor végtelenül tisztelni fognak,Tisztelem hogy ilyen helyzetből is fel tudtál állni,és hogy ezt el tudtad nekünk mondani nézőknek,akikkel ugyan ez megtörténhet
Ui.:Bocs a szar megfogalmazásért,nem tudtam rendesen összeszedni a gondolataimat
Azért szerintem érthető... Nem velem történt, csak a videót néztem, és mégis olyan szinten felbasztam magam rajta, hogy mostmár tényleg nem alszok. :D
eléggé nyugodtan tudott beszélni róla, főleg ahhoz képest, hogy mekkora horderejű a dolog. Szinte lehetetlen full pokerface-el felvenni
@@kristof7777 Persze hogy érthető,innen is látszik hogy nagyon rosszul esett neki,mivel nem tudta elrejteni az érzéseit,és nem is akarta
Uchiha Madara😍
@@mexyplexy3291 miért uchiha nagato?😅
Mert összetettem a kettöt mivel Madara Nagatónak adta a rinnenganját vagyis én így tudom😀
Undorito, hogy egy ilyen jo szivu es kedves szemelyiseggel igy kibasztak...
Hát.. mindig azokkal basznak ki a legjobban, akik rohadtul nem érdemlik meg
Ez a sorsa a jó emberek többségének.. :)
Velem is 😡
Minden okkal tortenik😬
Ha nincs eső, sose lessz virág
Kíváncsi lennék erre a "kedves osztályfőnökre" hol van ma, és mit szól Azi sikereihez. És mennyi ilyen nyomorult tanár van még mindig... én is rüheltem a sulit pont ezek miatt. Ha van véleményed, ha lázatsz, ha van egyéniséged tuti lehetsz benne a rendszer utálni fog. És így van ez a való életben is....
Szia! Figyelj nem ismerlek mint videós, de nagyon megfogott ez a dolog. Ha én a helyedbe már elég nagy depresszióba estem volna. De te jól viselted és szerintem nagyon büszke lehetsz magadra. Nem szabad bízni az emberekben. Majdnem minden ember csak kárt akar neked.
Néha azt kívánom bárcsak ne lenne igazad
Nem természetesen nem ártok senkinek és értem azt amit írtál viszont azt had mongyam el hogy korábban miért írtam azt amit
Engem sokszor hátba szúrtak néha még azok is akikröl azt hittem hogy a legjobb barátom illetve még ott van az is hogy amikor a szüleimtöl segítséget kértem csak ennyit mondtak:
Segíts magadon
(Bocsha valamit elírtam egy ideje már külföldön élek szóval a Magyarom nem a legjobb)
“Pelikán elvtárs ez az ítélet”
az àlmatlan éjszakàk
Hihetetlen, hogy a tanú című film mind a mai napig aktuális tud maradni.
@@benceszota9921 Attól félek, hogy még sokáig az is marad.
Az élet nem egy habos torta
@@gaborbaranyi5916 de a mienk
Valószínűleg az történt, hogy vonzódott hozzád a nő... 🤷🏻♂️Főleg az üzeneteiből ez elég tisztán kiviláglik.
Nyanya égy 16 éves srác és ő?? 😂😂😂😂😂😂😂
@@ismeretlensrac4008 Attól, hogy valaki nyanya még vonzódhat fiatalokhoz. Fordítva meg sem lepődsz rajta - idősebb pasas, fiatal lány ☺️
@@leventeklubja hát mondjuk 😂😂😂😂
@@ismeretlensrac4008 😂😂nyanya..... Sirtam xD🤣🤣
Lehet hogy pedofil.....
En mar a video elejen gondoltam hogy valami ilyesmi lehet, szemely szerint tudok ilyen peldakat, szerencsere nem tudok rola hogy komoly lelki traumakat okozott volna az illetonek
Egy ritka nagy paraszt voltam gimiben, brutálisan szándékosan konfrontálódó (mindig jogosan, csak túl vehemensen). És kaptam úgy elégtelent számítástechnikából (egy mérhetetlenül buta tanártól) hogy azt állította, hogy én nem abban a csoportban (tudjátok A,B csoport doga íráskor) amit ráírtam. :D Teljesen utált és ezért csinálta. A mókás, hogy ő szív tanárként a mai napig én meg 11 éve saját IT cégből tartom el a családomat, kurvajól! :D
Ugyanebben a suliban, volt hogy 4,8-as átlagra azért kaptam 3-mas év végi jegyet, mert olyan srác volt a barátom, akit az a tanár éppen nem csípett. De nekem a barátság fontosabb volt az év végi jegynél... És vigyorogva ültem a srác mellé, hogy akár meg is buktathatsz, ez a srác mellettem a barátom.
Én még azt tudom elképzelni, hogy téged egy "besúgóvá" akart formálni a tanév elején. (Pl. azért foglalkozott veled annyit meg azért mondta hogy melyik osztálytársadat szereti és melyiket nem)
De később rájött, hogy te nem vagy erre vevő, ezért a neked elmondottak miatt vagy csak azért mert nem "nyaltál be" neki (csak hogy a te szavaiddal éljek) kezdhette el ezt a - lehet számára is tudatalatti - személyes köcsögösködést. Ez alatt azt értem, hogy komoly mentális baja lehet az ilyennek, és emiatt ki akart szúrni veled, de nem tudta, hogy ennek az egésznek hol az eleje és hol a vége, és valami orbitálisan túllőtt mindenen.
Pontosan ezt akartam írni, hogy lehet szerelmes volt beléd
Karaj Kovács 100%!
Nem biztos, ugyanis nem tudni a tanárnő szexualitását
Az biztos
Ha szerelmes lenne belé akkor miért bántotta folyamatosan? Miért hiresztelt rosszat róla ? A szerelmes személy jót akar az illetőnek nem megbántani. Vagy tévedek?
@@CoderMedia ennek csak örüljünk inkább
Huhhh de hosszú.. Ma se alszom időben...
2x speed
Viki Tóth same
@@Sn4keey ugy is 20 perc kb 😂😭
@@szerencsefiai Igen
Megéri hidd el :3
Jó, hogy kiállsz az igazadért. A Hunfalvyba jártam, judoztam, 16 évesen letettem a könnyűbúvár vizsgát, akkor még nagyon kemény fizikai dolgozatok voltak, hogy a reduktorban hogy működik az ellenszelep, irányszelep, hogy működik a kompresszor, ezen felül vívtam az OSC-ben és Makray Kati tornatanárnőkntől 4-est kaptam, mert nem lehet mindenki ötös. Az osztályfőnöknőmtől 4-est kaptam angolból, mert nem voltam neki szimpatikus, a szüleim elváltak, anyám nem tudott ajándékot küldeni neki. Most 60 éves vagyok, a 70 éves férjem hívta fel rád a figyelmem, nagyon szimpatikus a zenéd és a szövege, értelmes vagy, csak így tovább! :-)))
2002 és 2006 között hasonló dolgokon mentem keresztül. Nekem is minden új volt. Nekem férfi ofőm volt. Aki folyamatosan tett olyan dolgokat amik miatt én el lettem küldve mert már nem voltam tanköteles. Emlékszem, hogy szünetben bent voltunk terembe kinyitották az osztály naplót. Tanár nem volt bent. Meg néztem nálam mi újság. A napló szerint nekem igazgatói intő járt volna az igazolatlan hiányzások miatt. Mikor az ellenőrzőben még tanári sem volt. Amúgy meg mindig minden hiányzásról vittem igazolást. Tette ő is hogy mindig azon van hogy a diákokat segítse. Arra is emlékszem óra kellős középen az osztály előtt megalázott. Naplót fellapozta nevemnél. Széles örömmel majd kiugrott a tanári asztalból, hogy Végre nekem felmutathatja a mint a fociban a piros lapot, mert végre ki leszek rúgva. Kérdeztem az igazgató helyettest nem maradhatok e évet ismételni. Azt mondta, mivel nem vagyok tanköteles korú nem maradhatok. Ez márciusban volt és kiraktak. Az év középén. Nem voltam jó tanuló, de az osztály se volt minta osztály. Nem tettem tényleg semmit amivel ártottam volna bárkinek is. Jó volt a magatartásom. Nem lógtam. Tényleg beteg voltam. Vittem igazolást és még is így bántak velem. Még szavaló versenyen is voltam a suliba és oklevelet kaptam az igazgatónőtől személyesen. A mai napig nem tudom mi volt ez.
Kedves fiatal ember!
Meghallgattam a videódat erre szeretnék reagálni, mivel 65 éves vagyok 5 felnőtt unokám van, így vettem a bátorságot hogy írjak! Tetszett az őszinte kirohanásod, és hiszek neked, miért is, az én időmben is voltak hasonló tanárok akik gyerekekre rászálltak, miért talán unszimpátia, vagy csuda tudja miért, gyerekeknek meg mérgezték az életüket,gyerek korukat, örök nyomot hagyva! Sajnos mai napig vannak pszichopata tanárok! Így idős fejjel bátran mondhatom az ő rossz életüket kivetítették a kiszemelt gyerekre, ha nekem fáj valami, akkor én is okozok kárt, csak azt nem nézi a tanári pálya csodálatos, de csak annak aki szereti a gyerekeket és elhivatott! Próbáld feldolgozni ez nem a te hibád volt, az ő jellemével volt a gond, inkább bocsáss meg neki, mert lehet jól tanit de emberileg egy nulla, majd a sors mindent vissza ad neki, vagy már kapja is az íveket, egyszer egy olyan apukára lel aki nagyon elküldi a sunyiban talán akkor észhez tér! Nagyon jó a beszéd készséged, hisz azért követ annyi ember! Te maradj mindig jó és tisztességes, neked ez legyen az erényed, légy büszke magadra, szép jövő vár rád, és ez egy olyan emlék marad neked, 1x volt 1 ilyen tanárom!
Sok sikert kívánok az életedhez!
:)
Tisztelt Alilla 2018!
Én tanárként mondhatom, aki emberileg ilyen, az nem taníthat jól! Annak a tanítása is ilyen! A "poroszos módszer" nem azt jelenti, hogy a diákot meg kell alázni! Az tud jól tanítani, akinek a diák "partner"! Emberszámba veszi a diákot!
GG
Ami nem öl meg az meg erősít....... és mennyire igaz. Hidd el végre hogy egy nagyon tehetséges és értékes ember vagy aki példaértékű nem csak a fiatalok de nekünk felnőtteknek is. Nehéz túllépni, ( megtapasztaltuk) de anyaként mondom, hogy a hátunk mögött kell hagyni a múltat ahhoz hogy tovább tudjunk lépni. Sokan szeretnek, szeretünk téged olyannak, amilyen vagy. Vigyázz magadra! 💟
Velem is ugyanez történt 15-6 évesen, ugyanígy az osztályfőnökömtől indult, és eszembe is jutott, hogy vajon nem ugyanaz a suli és ofő volt-e mint neked. 😅
Én végül visszamentem rákövetkező szeptemberben, és végigcsináltam érettségiig, mert szociálisan, érzelmileg nagyon erős voltam szerencsére, majd a 10 éves találkozón bocsánatot kért tőlem a régi osztályfőnököm, "hogy félreismert".
Egy tök kedves csaj voltam amúgy, aki rockerként öltözött 15 évesen, szóval valójában szomorúnak tartom, hogy a kamaszok teljesen normális személyiségfejlődési vagy lázadási állomásaiba így beletörhetnek pedagógusok, és tehetetlenségükben a tekintéllyel próbálják megalázni és tönkretenni, eltávolítani az amúgy szuper gyerekeket...
Nekem anno volt egy tanárom hívjuk csak Eszternek. Nos ennek az egész storynak van egy előtörténete ugyanis anno az Eszter össze akart jönni a papámmal aki elutasította, mivel a családnév nem változott hamar kiszúrta hogy ki is vagyok. Sajnos volt egy lánya aki nekem az angolt tanította. 3 éven keresztül csak ketteseim voltak angolból aztán egyszer jött helyette egy másik tanár akinél pont ugyan azt csináltam mind eddig és valahogy mindig megvolt az ötös, szóval lényegében az egész familia ellenem volt. Emlékszem ahogyan egész évben a szemembe mondta hogy így megbuktat meg úgy megbuktat irodalomból ha nem akkor nyelvtanból. Meg is tette, a pótvizsgán találkoztunk ugye szüleim velem voltak meg egy random magyar tanár akit nem ismertem. Adta a jópofit a tanár meg a szüleim előtt de ugye a családom tudta hogy egy picsa. Sikeres pótvizsgát tettem szóltunk az igazgatónak is hogy ez a helyzet vele, eleinte változni látszottak a dolgok jó volt minden legalább is ezt hittem aztán egyszer csak megint elkezdte de most már csak év közben buktatott meg év végére mindig megadta a kettest. Így elment kettő év persze pluszba órán mindig engem basztatott mindig én voltam a rossz példa és egy idő után ez már az ember idegeire megy, egyszer visszaszóltam neki hogy ne én rólam beszéljen hanem beszéljen arról hogy miért rúgták ki az előző suliból ahol tanított. (Röviden tömören basztak a szertárban egy másik tanárral) Esküszöm életemben nem fogom elfelejteni azt a fejet bánom hogy nem fotóztam le, mind 1 is kaptam érte valami beírást már nem tudom mi volt. Így szépen lassan elment 2 év ugye amikor voltak a felvételik az iskolákba, szakma választás stb. És ugye itt már számítottak a félévi jegyek is meg minden pont ugyan úgy ment minden tovább bukás félévkor kettes év végén. De most kapaszkodj meg 8.év végére amikor már eldőlt hogy kit hova vettek fel stb irodalomból és nyelvtanból is négyes lettem. De az már nem számított bele mert az előtte lévő éveket nézték a felvételikkor amikor ugye csak bukó volt a félév. Úgy hogy nekem ez a storym azóta is utálom azt a gecit :D Még ha nem is ugyan az történt velem Paul teljesen áttudom érezni a helyzetedet.
@@marklucskai1821 Nem, nem róla, de jó tudni hogy ennyire szeretnek baszni a tanárok a suliba
Jézusom, a kommenteket olvasva ámulok, hogy mennyi ember élt át hasonlót általános, vagy középiskolában. És persze csodálkozunk, hogy Magyarország majdnemhogy vezeti a depresszió és a szorongásos betegségek listáját..
Nekem középiskolai énektanàrom volt ilyen. Azt szerette volna, hogy szólóba énekeljek 10. - es létemre az egész iskola előtt. Panikbetegként, valamint szociális szorongásommal küzdve, képtelen lettem volna rá. Erre megfenyegetett, hogy ha nem teszem meg, illetve ha az énekkarból is kilépek, megbuktat.
Azóta is köszönöm, te utolsó patkány.
sajnállak
Sajnálom, hogy veled is volt ilyen. Én igaz, még csak 7.es vagyok, de velem már mintha az egész iskola ki akarna baszni. Nem vagyok egy könnyű gyerek (ez azért hozzátartozik, 5 évig judoztam) és ennek ellenére rendszeresen próbáltak fizikálisan bántani. Ekkor történt még idén, az őszi szünet előtt, van egy hatodikos gyerek, aki szintúgy bántani akart. Lelkileg úgy érzem elég erős vagyok, hogy nem lehet könnyen megtörni, (pedig sok minden történt, a lány akit szeretek is csúnyán beszólt az érzéseim miatt, bár ez teljesen rendben van, az az első hogy ő boldog legyen) és hát a gyerek egyik szünetben egy másik 6.al odajött megverni, és lendületből azután hogy megütött, kicsit átrendeztem az arcát. Sajnálatos módon, a tanár neki hitt, hogy odamentem hozzá, és pofánvágtam, és nem azt, amit 8 barátom állít. Ezért kaptam egy rovót. De nem zavar. Remélem jól van a tanárnő a mai napig is, már hiányzik.
@@tensa8426 Hidd el, hogy hetedikes létedre sokkal érettebb vagy mint a korodbeliek. Ez látszik az írásodból is. Tudom milyen, mikor bántanak az iskolában, külső, belső, ruházat, vagy bármi más miatt. Ezen én is át mentem. De ezek fognak a későbbiekben azzá tenni igazán, aki majd leszel. Ezek fognak erősíteni, és arra sarkallnak majd, hogy bizony az élet néha nehéz, és piszkosul tud fájni, de mindig van tovább! Kívánom, hogy az légy, aki lenni akarsz, és soha ne add fel az álmaidat, valamint önmagadat, mások ellenszenve miatt.
Hallgasd meg, érdemes: Önkényes Mérvadó - Iskolai sérelmeink 1-2
th-cam.com/video/00OJ4oOuGBI/w-d-xo.html
th-cam.com/video/0qrkD6pEI04/w-d-xo.html
Komoly pszichiátriai, pszichológiai teszthez kötném a tanári egyetemi felvételit , hogy rögtön szűrve legyen az arra alkalmatlanok. Ez nem játék, itt emberéletekről van szó, de hát mit várunk a jelenlegi kormánytól pl, akik pont leszarják a közoktatást, de a nyelvvizsga, meg az emelt érettségi nagyon fontos, annál fontosabb nem is lehet semmi. De örülök, hogy végre valami elindul talán, s nem birka módjára a homokba dugjuk a fejünket. Lehet szidni a mai fiatalokat, de sokkal életrevalóbbak, mint az idősebb kommunizmusban nevelkedett, mai fiatalozó generáció.
Nem mondom el mit tanított
Első irodalom órán
XD
Megragadtad a lényeget 👌🏿😂
A
Ship's Fanart's And I Don't Remember c
winter bear d
Szia!
Régebben néztem 1-2 videódat, de már Aziként kezdtelek el követni.
Én szinte ugyanezt éltem át 15 évesen. Elkezdtem a gimit. Ez egy mozgássérülteknek való, normál tanterves iskola. Már a felvételinél ”alkudoztak”, de annyi pontom volt, hogy nem tudtak nem felvenni. Az első 2-3 hónapban látszólag jó volt. A tanárok először engedték, hogy szóban feleljek, vagy félig írásban megírtam a dolgozatot, és amire több idő kellett volna, abból feleltem. Jött egy új angoltanár. Első dolgozatnál lefeleltetett, örült, hogy hiába írok nehezen, és a beszédem is nehezen érthető, mégis megoldottuk, és milyen sokat tudok. Mondom, OK, ez így menni fog. Tudat alatt éreztem, hogy nem lesz jó, mert elkezdtem pszichológushoz járni, pedig utálom őket.
Teltek a hónapok, egyre többet gondoltam a halálra, és már heti 2-szer jártam pszichológushoz. Ennek az volt az oka, hogy ez a tanár + 4 osztálytársam elkezdett kicsinálni lelkileg. Ott telt be anyánál a pohár, hogy az a f*szszopó angoltanár mondott vmit, erre én kigurultam ordítva, ráb*sztam az ajtót, és erre kijött az igazgató. Az volt ott az utolsó hetem, mert írattam a háziorvosommal egy igazolást, hogy idegösszeroppanásom volt, és elmentem megnézni egy másik iskolát. Edzésre még bementem, mert pont páros verseny jött, és nem akartam kib*szni a másik gyerekkel. Az edzőm elkezdte, hogy nem szeretné, ha a csapatán belül konfliktus lenne, erre megmondtam neki, hogy ez osztályon belüli, és semmi köze hozzá. A másik iskolában azt mondták, hogy ha szeretnék átmenni, másnap menjek be az igazgatóhoz. Bementem.
Versenyre még bementem. Az edzőhöz hozzá sem szóltam, csak a végén elkértem a sportolói kiskönyvemet. Az igazgatóval nem fogtam kezet a díjátadón, majd elvettem a kiskönyvet, és kijöttem. Még utánam jött, hogy beszéljük meg, én hozzá sem szóltam, csak anyukám mondta neki, hogy már nincs miről beszélni.
Az o.fő.-mnek annyi gerince sem volt, hogy személyesen megkérdezze, hogy visszakérem-e az előre befizetett pénzeket, helyette az osztálytársaimmal üzengetett. Nyilván visszakértem.
Az egész gimit végigstresszeltem, mert azalatt a félév alatt végig azt hallgattam, hogy nem fogok leérettségizni, ehhez képest végzős egyetemista vagyok. Nem mellesleg, 4-en jöttünk el abból az osztályból, abból 3-an majdnem ugyanezért. Az a tanár, aki kicsinált át akart jönni a későbbi iskolámba, 1 hétig bírta. Érettségi után elmondtam az o.fő.-mnek, hogy ki volt az a tanár, és, hogy ha nem mondott volna fel, elintéztem volna, hogy kirúgják.
Ebből azt akartam kihozni, hogy a zenéidből is éreztem, hogy úgy vagy dilis, mint én, ezért is kezdtelek el hallgatni.
Jó volt téged "hagyományos" videón kívül látni. Nagyon érdekes látásmódod van, képes vagy kívülről nézni a dolgokat, ami ebben a korosztályban nagyon ritka. És azt hiszem végre van miért büszkének lennem a generációmra, nagyon kevesen lépik meg azokat, amiket te. Gondolok itt arra, hogy a végletekig megbízol a másikban, igenis észreveszed az emberben a jót, sőt tiszteled is azt. Szóval a kis monológ lényege, hogy nem leszel egy elveszett ember az életben. Örülök, hogy ilyen is van. 😊
Sziasztok!
Nekem nem volt ilyen pszhiopata tanárom, mint neked, Paul Street.
Viszont manipulatív barátnőm,sajno igen.
Fájdalmas így vissza gondolni,hogy akkor hittem neki,hogy én rosszat teszek.
Általános iskola elején nagyon jó barátnők voltunk,de már akkor is voltak kicsike jelek,
pl. Add ide a rétesed,vagy nem leszek a barátod!
Én meg persze naivan oda adtam neki.
Később 3. vagy 4.-desként én már nem jártam menzára,de ő igen.
Ekkor kezdte az otthonról hozott kajámat elvenni.
Ha bejött és kérte ,idézzem a "jussát" és én azt feleltem,hogy megettem,akkor elő szedette velem az uzsis dobozom.
A stresz miatt habzsolva kezdtem el ettem,ami lassan fel is tűnt az egyik osztálytársamnak és az osztályfőnökömnek is.
Szóltak anyukámnak,aki kicsit megdorgált,hogy miért nem szóltam.
Majd másnap bement és gyönyörűen leordította a lány fejét.
De az a kis....inkább nem mondok semmit!
Sírva jött be a terembe és azt mondta a többi lánynak,hogy én oktalanul ráuszítottam az anyukámat.
Erre persze minden lány ellenem fordult,csak egyedül a mostani legjobb barátnőm maradt melletem.
Mikor már kicsit jobban megerősödtem lelkileg,akkor elmondtam anyumnak,hogy nem használ,ha leüvölti őt,hisz mű sírásával ellenem vonja a többi lányt.
Ezt a kocsiban mondtam neki, mikor hazafele mentünk. Anya arca meg sem rezdült és jobbra rántva a kormányt elmentünk a lány házához.
(Régebben átjártam játszani hozzá!)
Mint kiderült az anyukája semmit sem tudott erről,így a lánya neki is elkezdte a műsírósdik,de mikor látta,hogy az anyja nekünk hisz (amiért most nagyon hálás vagyok neki), benyögte gúnyosan neki,hogy "Úgysem mondok el neked sok mindent!"
Erre persze bepipult az anyja,és bezavarta,majd nagyon sok bocsánatot kért tőlünk.
Hatodikba,mikor rájött,hogy nem tudja ellenem fordítani a lányokat....átiratkozott egy másik suliba.
Azóta sokkal nyugodtabb lett az osztály lányközössége a maradék két évre.
Emiatt az incidens miatt vagyok óvatosabb barátkozás terén...
Remélem nem gond,hogy nem tanárral hoztam sztorit.😥
Sajnálom, hogy ilyen barommal hozott össze az élet :(
Meg tudlak érteni, nekem is volt egy ilyen ,,barátom".
Velem is volt ilyen.Egy régi barátnőm,(most már természetesen nem az) azt híresztelte,hogy a fiúbarátomal(semmi szerelem)hogy csókolóztunk,és dugtunk a wc-be.Megutána még mesélt magáról meg a szerelmével ilyesmi dolgokat.(simsbe mindekivel lefeküdt)és ő meg azzal nyaggatott,hogy adjam oda neki az egyik monster high babám,meg amikor nem vele játszottam,akkor nem volt a barátom.(persze a kis k*rva aztán másnap megint jött hozzám.Aztán egyszer azt akarta második osztály utolsó napján.Hogy fogjam meg a punciját,mert ha nem,ő teszi oda.Persze ezt a szekrénybe ahova még a fent említett barátomat is bezavarta,meg még talán még egy fiút.Ez volt az én történetem
@@m3zg4kr1szt4 Nem százas az tuti! Őszinte sajnálatom!😥
@@fruzsinaszabo8899 köszönöm!meg az is kering róla hogy már oviban is csinálta...a bokorban...egy osztálytársunkkal....nem tudom de most megyek ötödikbe ezzel az osztálytársammal....előre félek
@@m3zg4kr1szt4Korán kezdte az legősibb munkát!
Írjátok le az iskola nevét. Közfeladatot ellátó személyről, közintézményről van szó, nem sérted senki jogait ezzel. Jogi képviseletet tudok szerezni, ha kell. Kapjuk el őket!!!!!
Gasssolo 14.ker Álmos vezér alt és gimi
@@zoltantornai7714 melyik tanár?
@@samuelrobert509 (S Z A B Ó N É) B E R K I K A T A L I N
@@burjanfelix3996 ugrott a face hogy nem találom? :D
Keress rá erre google-ben
"álmos vezér gimnázium berki katalin"
Utálom, amikor egy gyereket bántalmaznak. Ezt borzasztó volt végighallgatnom. Ez jutott az eszembe: Az orvosi Nobel-díjat kapó Karikó Katalin korábban így vallott pokoli főnökeiről:
„Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, most nem lehetnék itt. Amikor elküldenek, az mindig mások döntése. Nagyon fontos, hogy ezután jöjjön egy másik döntés, és az már a miénk legyen. A saját elhatározásunknak arról kell szólnia, hogyan tovább, és nagyon okosan kell meghozni.
Nem állítom, hogy mindenkinek örülnie kell, akit holnap kirúgnak az állásából, és azt kell mondania: „Hú, ez negatív stressz, máris átfordítom pozitívba!” Nem, de megemlítem azért az egyik tanáromat, aki azt mondta: „Elintézem, hogy ne vegyenek fel az egyetemre”. Hát ez is a pozitívumot hozta ki az emberből.
Először is, a fiatal megtanulja; „Jé, nem mindenki nekem szurkol!”. Tudjuk jól, később is így lesz az életben. Másodszor arra sarkallt, hogy még jobban tanuljak, mert egyetlen esélyem marad: nekem kellett a legjobbnak lennem a felvételinél. Ha a tanárom azt mondta volna: „Elintézem, hogy fölvegyenek”, csak hátradőlök a széken.
Minden elsőre negatívnak tűnő dologban találhat az ember valami pozitívumot. Ezért van az, hogy mindegy, mit mondtak, mi történt, hogyan küldtek el, külön köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Nélkülük nem lennék itt.”
(Karikó Katalin ünnepi beszéde a Semmelweis Díj átvételekor, 2022. 12. 22.)