Az ösrobbanás volt a teremtés. Itt ér össze a vallás és a tudomány. A "(majdnem)semmi" és a mai hihetetlenül komplex világmindenség közötti különbség gigantikus. Elképzelhetetlennek tünik, hogy egyikböl lehet a másik. De két dolgot kell megfontolnunk, hogy a dolog mégse tünjön teljesen lehetetlennek. 1. Nagyon egyszerü, de rafinált feltételekböl kiindulva létrejöhet egy nagyon komplex rendszer. Ilyesmire már vannak elméleti és gyakorlati modellek is. 2. Az idöfaktor döntö szerepe. Ha vannak megmaradási törvények és az idö kvázi végtelen, akkor gyakorlatikag minden lehetséges. Ha egy majmot leültetünk egy billenytüzet elé, azzal hogy szépen nyomkodja a billenytüket, akkor komoly valószínüsége van annak, hogy néhány milliárd év alatt legépelné hibátlanul a Nemzeti Dalt az összes európai nyelven. Én úgy gondolom, hogy a "(majdnem)semmiböl" igenis spontán létrejöhetett a mai világmindenség. Hogy ez a "(majdnem)semmi" az mi és hogy ki, miért "teremtette", fogalmam sincs.
41:35 Az egyházak, amelyek az "ősrobbanást" Isten és a teremtés bizonyítékának tekintik, abból az általuk feltett posztulátumból indulnak ki, hogy Istennek léteznie kell, így a következtetés: mivel volt ősrobbanás, ez nyilvány Isten akciója, a teremtés, tehát Isten létezik (és létezett öröktől fogva, amikor még semmi nem volt, még idő sem stb.). Valójában Isten létezése nem az ősrobbanáshoz szükséges feltétlenül, hanem az istenhithez. Ez pedig nem is a fizika/kozmológia szakterülete. Hogy egy fizikus mégis miért beszél erről egyáltalán, az egy érdekes kérdés.
Miért ne beszélhetne erről egy fizikus. Szerintem egyre inkább beszéljenek róla a tudomány képviselői, mert nagyon sokan kezdenek visszatérni a hitvilágba, rengeteg áltudományos baromságot tolnak az interneten tájékozódó tömegek elé, csupán elképzeléseket állítanak tényként.
@@tothgabor100 A tudósok dolga a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, tanítás. Akár arról is, hogy hogyan jönnek létre a vallások, miért hajlamos az ember a természetfelettiben való hitre, stb. De nem feladatuk sem tudományos alapon alátámasztani semmiféle hitvilágot, sem vitába szállni az emberek vallásos hitével közvetlenül, tudósként. A tudomány arra keresi a választ, hogy a világ hogyan működik, nem arra, miért van.
@@Patreides9 Oké, nagyjából ez ma a hozzáállás a tudomány részéről a vallási dolgokhoz. Azért az is tény, hogy a tudomány cáfolta meg, hogy pl. nem a teknősbéka tartja a hátán a földet, nem létezik tollaskígyó isten, eső isten se létezik akinek gyermekeket áldoztak (vagyis öltek meg) a kiengesztelésére a hívők, a villámlás istene se létezik, a félistenek se léteznek, Alekxandroszak nem Zeusz főisten az apja és sorolhatnám. A történelmünk során végtelen sok vallási hit keletkezett, amelyekről folyton kiderült hogy baromságok. A tudományt követve a hitvilágunk is egyre kifinomultabb lett, másrészt a politikai szarkeverésben jeleskedő egyházakkal nem is mernek a kutatók vitatkozni. Lásd iszlám vallás, ahol halálbüntetés jár a tagadóknak. Hogy a világ miért van, azt sem elképzelésekkel filozofálgatással lehet megtudni. Ez csak naiv álmodozás. Valószínűleg soha nem lesz rá válasz, de az is lehet hogy igen a tudomány által. Jelenleg nem tudjuk azt sem, hogy létezik a teremtő, vagy nemlétezik.
@@Patreides9 A "miért van" is csak tudományos alapon megismerhető, ha egyáltalán lehetséges lesz valaha. A többi (vallások, filozófia) csak okoskodás, fantáziálás.
Előszöris azt kellene letárgyalni, hogy az ősrobbanáskor mi volt az ami felrobbant, ki volt az aki a robbanást beindította és mivel robbantott. A robbanó anyag gyártója most nem érdekel.
Lehet, hogy nem voltam elég érthető, ami a válaszokból kiderült. Nem azért kell egy kis elméleti tudásra szert tennünk, hogy szebb képe legyen a mobilnak, hanem, hogy tudjuk, hol vagyunk a világban. Megértsük pl. a fekete gömbök fizikáját, ami valójában egy anyagtranszformáció, egy felsőbbrendű anyagi forma, amelyben nincsenek elektronok, mégis benne van az összes információ, amit az általunk alig ismert alsóbbrendű anyagi forma hordoz, stb. Amíg ezeket az alapstruktúrákat nem tudjuk, addig esélyünk sincs elhagyni a Földet, és mint a kártevő sáskák, inkább előbb mint utóbb, megsemmisülünk, mert ez is azt bizonyítja, hogy nagyon korlátolt az intelligenciánk, de majd jön a mesterséges intelligencia, vagyis a korlátolt intelligencia a négyzeten, és majd "megoldja" a kakit.
Ekkora hülyeséget, hogy a fizikának nincs köze ahhoz, mi volt az ősrobbanás előtt. De az is fizika, ami előtte volt, és létrehozta az ősrobbanást. Annál is inkább van köze, mert ha egyszer megtörténhetett, akkor megtörténhet újra. Az már más kérdés, hogy ez az ősrobbanásra semmi bizonyíték nincs, se alátámasztani se cáfolni nem lehet. Ha egy poharat megtöltök vízzel, pár nap múlva élet lesz benne, mindenféle mikroorganizmusok, akik annyit látnak a világból, ameddig a pohár tart, fogalmuk sincs arról, hogy ez az ő világuk mikor és hogy keletkezett, és arról végképp nem tudnak, hogy az általuk tapasztalt világon kívül mekkora más világ van. Na ugyanennyit tudunk mi is a világról, mint ezek a mikroorganizmusok. De azért van pár nagyon okos, aki megmondja a tutit, a többi meg mint a birka, elhiszi.
Köszönjük professzor úr a hozzászólását, és érezhető a fantasztikus tudás mely Önben megvan, csupán annyi a kérdésem, hogy mikor láthatjuk és hallhatjuk Önt bármely előadásban, ahol végérvényesen mindenki számára érthetően elmagyarázza pl mi is volt az ősrobbanás/teremtés előtt. Bizonyára ezért az idei Nobel díj várományosa, ugye jól sejtem?! Javaslom , maradjon a Wikipédia lelkes olvasója, és a kis fröccs nagy rajongója - továbbra is!
Ide írok, mert a nekem címzett válaszodnál nem jelenik meg, amit írok. Azt kellene megértened, hogy ha te Newton korában egy még jobb elmélettel álltál volna elő, és az igazolható, akkor azt fogadták volna el. Ha sem te, sem más nem tudja igazolni, akkor milyen alapon akarod meggyőzni a tudósközösséget és a gyakorlati szakembereket? Einstein egy olyan korban jött elő az elméletével, ahol a newtoni fizika már erősen recsegett-ropogott, nem lehetett bizonyos bolygók mozgását, a fényelhajlást stb. magyarázni vele. A technológia sokkal, de sokkal precízebb megfigyeléseket tett lehetővé, tehát komoly tapasztalati alapjai voltak neki. Ráadásul Einstein elmélete sem volt azonnal elfogadva, hanem fokozatosan ismerték el, ahogy a további megfigyelések igazolták a helyességét. A megerősítő tapasztalok fontosságát hangsúlyoztam az eredeti kommentemben és nem értem, hogy te min háborodtál fel. Nagyon fontos, hogy megértsd (a tudósok értik), hogy olyan hipotézisekkel, amiket nem lehet megfigyelésekkel megerősíteni, tele van a padlás. Ilyenből milliót le lehet gyártani, az lesz elfogadva, amelyik nincs igazolhatatlan és cáfolhatatlan elemekkel kibővítve, hanem igazolható és nem cáfolt. Amit összeálmodoztál, hogy te Newton korában már tudod, amit a jövőben fognak felfedezni, az egy értelmetlen gondolatkísérlet, olyanokat bárki bármikor mondhat, hogy tudja az igazságot, csak nem tudja igazolni, de majd 200 év múlva... (mondanak is sajnos).
Még egy nagyon fontos dolog. Nem az van laposföldesnek kinevezve, aki eltér a fősodortól, hanem aki igazolatlan, sőt cáfolhatatlan elméletekkel áll elő, na látod ő az aki hinni akar az elméletében, sőt ezt másoktól is elvárja. Ez durva arrogancia. Nekem meg nem hitem, hogy a fizikai tudásunk releváns elméletekkel áll elő, hiszen körbevesznek a hatalmas épületek, bonyolult guruló, repülő és úszó járművek, olyan technikai eszközök, amelyekben kvantumfizikai, relativitáselméleti és még sok ponton a jó öreg newtoni fizikai tudásunk van felhasználva (mert ott éppen az is elég). Ez nem álmodozás arról, hogy majd te képzeletben kit cáfolsz meg.
Meg mindig valóságosabb az általunk ismert világ fizikai törvények alapján való létrejötte és fejlődése mint valami hókuszpókusz polusú alapján a semmiből való misztikus létrejötte . Ma is létre jönnek csillagok és ebből csillagtársulások. Ez a folyamat a fejlődés különböző fázisában megfigyelhető . Minden ilyen folyamat a fizika ismert törvényei alapján megy végbe és ez a valóság .
Szerintem ez az emberi fizika is olyan, mint az ember. Semmi értelmes gondolat. Csak tapasztalati eredmények használata. Pl. szégyen, de gyengeáramú villanymérnök létemre sehol nincs válasz pl. olyan egyszerű kérdésekre, hogy mi a mágneses, vagy elektromos, ill. ezek változásából a kapcsolódó elektromágneses tér fizikájára. Vonzóerő, taszítóerő, Maxwell egyenletek, stb. semmi közük a valósághoz. Fogalmunk sincs mik a közegek, amik ezeket közvetítik. Amíg ilyen ostobák vagyunk, addig esély sincs, csak a szélhámosság megy tovább. A világegyetem tágulása a peremfeltételek miatt van, mert a peremen is sajnos singularitással kell számolni. Kb. még 5-6 milliárd évig fog tágulni, majd megkezdődik az összehúzódás, és jön a következő ősrobbanás.Stb.
5-6 milliárd év nekem nagyon-nagyon kevésnek tűnik, és az összehúzódás is kétséges szerintem. Lehet, hogy a világegyetem csak simán tágul és végül szétesik fotonokra. Ha érdekel, van erről videó: "TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time".
Teljesen igazad van. Nem is sikerült semmilyen elektromos eszközt elkészíteni a nem értelmes gondolatokon alapuló fizikán. Nincsenek több milliárd tranzisztort tartalmazó processzorok, azaz cpu-k, grafikus processzorok és soc-ok. Nincsenek sokrétegű integrált áramkörök, vagy ha vannak, akkor sem működnek, ugye? És ezt, hogy nem értelmes az emberi fizika, képes vagy beírni egy számítógépen vagy egy olyan okostelefonon, amelynek a teljesítménye meghaladja egy pár éves asztali pc teljesítményét. A tapasztalati eredmények használata miért negatívum? A tudomány legfontosabb jellemzője, hogy empirikus. Enélkül csak álmodozás van, és ezerféle metafizika, amin csak veszekedni lehet, mert az empíria nem támasztja alá, emiatt a választás közülük csak azon alapul, hogy kinek melyik tetszik, mert a tapasztalat nem segít.
Nem azért működnek a mikroelektronikai berendezéseink mert a világ legalapjait ismerjük, hanem azért mert az érzékelhető mütyürkék és mikrobjektumok viselkedését ha felszínesen is, de le tudjuk írni !!
@@foidentitas6631 A szerinted "felszínes" leírás az aktuális, igazolt, és cáfolható, de nem cáfolt elmélet vagy az elérhető legjobb magyarázat. Amit egyébként a gyakorlatban nem is kell feltétlenül kell használni. Például az épületeket elég a Newton törvények szerint méretezni statikailag, nincs szükség a sokkal pontosabb relativitás elmélet használatára, mert akkora pontosságra nincs szükség. Tehát az, hogy mi az a felszínes ismeret, amit használunk az gyakorlati kérdés is. Ha működtethető berendezéseket tudunk készíteni az elméletek segítségével, akkor nem értem, miért az ismereteink lekezelése. Miért a tapasztalatok használatának lekezelése a @peterhajzer6659 hozzászólásában? Értékelni azt kell, amit jelenleg ismerünk, pláne, ha ezek az ismeretek teljesen egyértelműen hasznosíthatók. Az ismereteink a közelmúltban elképesztő mértékben fejlődtek, és egyelőre nincs jele, hogy ez még egy ideig nem így lesz. Nem értem ezt a magas lóról való beszédet a tudományról. Azért csináljuk még a tudományt, mert nem ismerünk még mindent, és nem is az van elismerve - "megfizetve" -, amit nem ismerünk, hanem amit igen, és ez utóbbi jellemzője, hogy a tapasztalatok által igazolt. Ha pontosabb ismeretekre van szükség, akkor tovább kutatnak a tudósok. Senki nem jelentette ki, hogy már mindent tudunk, és nem is álltunk le a kutatásokkal.
![PURPEECH - นี่ฉันเองคนที่... (It's me) [Official MV]](http://i.ytimg.com/vi/NuhHd0hOOg8/mqdefault.jpg)
Köszönjük, nagyszerű volt.
Érdekes előadás volt, köszönet!
Köszönjük!
Az ösrobbanás volt a teremtés. Itt ér össze a vallás és a tudomány. A "(majdnem)semmi" és a mai hihetetlenül komplex világmindenség közötti különbség gigantikus. Elképzelhetetlennek tünik, hogy egyikböl lehet a másik. De két dolgot kell megfontolnunk, hogy a dolog mégse tünjön teljesen lehetetlennek.
1. Nagyon egyszerü, de rafinált feltételekböl kiindulva létrejöhet egy nagyon komplex rendszer. Ilyesmire már vannak elméleti és gyakorlati modellek is.
2. Az idöfaktor döntö szerepe. Ha vannak megmaradási törvények és az idö kvázi végtelen, akkor gyakorlatikag minden lehetséges. Ha egy majmot leültetünk egy billenytüzet elé, azzal hogy szépen nyomkodja a billenytüket, akkor komoly valószínüsége van annak, hogy néhány milliárd év alatt legépelné hibátlanul a Nemzeti Dalt az összes európai nyelven.
Én úgy gondolom, hogy a "(majdnem)semmiböl" igenis spontán létrejöhetett a mai világmindenség. Hogy ez a "(majdnem)semmi" az mi és hogy ki, miért "teremtette", fogalmam sincs.
Nem a világ keletkezése a nehéz kérdés ,hanem az élőlények és az ember létrejötte.
Pont hogy fordítva ... De mind1
Igazad van. Élő és életelen közt lényeges különbség van. Elmélet van, de bizonyíték nincs.
Teremtés útján jött létre minden. Az atomok és az ember is.
41:35 Az egyházak, amelyek az "ősrobbanást" Isten és a teremtés bizonyítékának tekintik, abból az általuk feltett posztulátumból indulnak ki, hogy Istennek léteznie kell, így a következtetés: mivel volt ősrobbanás, ez nyilvány Isten akciója, a teremtés, tehát Isten létezik (és létezett öröktől fogva, amikor még semmi nem volt, még idő sem stb.). Valójában Isten létezése nem az ősrobbanáshoz szükséges feltétlenül, hanem az istenhithez. Ez pedig nem is a fizika/kozmológia szakterülete. Hogy egy fizikus mégis miért beszél erről egyáltalán, az egy érdekes kérdés.
Miért ne beszélhetne erről egy fizikus. Szerintem egyre inkább beszéljenek róla a tudomány képviselői, mert nagyon sokan kezdenek visszatérni a hitvilágba, rengeteg áltudományos baromságot tolnak az interneten tájékozódó tömegek elé, csupán elképzeléseket állítanak tényként.
@@tothgabor100 A tudósok dolga a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, tanítás. Akár arról is, hogy hogyan jönnek létre a vallások, miért hajlamos az ember a természetfelettiben való hitre, stb. De nem feladatuk sem tudományos alapon alátámasztani semmiféle hitvilágot, sem vitába szállni az emberek vallásos hitével közvetlenül, tudósként.
A tudomány arra keresi a választ, hogy a világ hogyan működik, nem arra, miért van.
@@Patreides9 Oké, nagyjából ez ma a hozzáállás a tudomány részéről a vallási dolgokhoz. Azért az is tény, hogy a tudomány cáfolta meg, hogy pl. nem a teknősbéka tartja a hátán a földet, nem létezik tollaskígyó isten, eső isten se létezik akinek gyermekeket áldoztak (vagyis öltek meg) a kiengesztelésére a hívők, a villámlás istene se létezik, a félistenek se léteznek, Alekxandroszak nem Zeusz főisten az apja és sorolhatnám. A történelmünk során végtelen sok vallási hit keletkezett, amelyekről folyton kiderült hogy baromságok. A tudományt követve a hitvilágunk is egyre kifinomultabb lett, másrészt a politikai szarkeverésben jeleskedő egyházakkal nem is mernek a kutatók vitatkozni. Lásd iszlám vallás, ahol halálbüntetés jár a tagadóknak. Hogy a világ miért van, azt sem elképzelésekkel filozofálgatással lehet megtudni. Ez csak naiv álmodozás. Valószínűleg soha nem lesz rá válasz, de az is lehet hogy igen a tudomány által. Jelenleg nem tudjuk azt sem, hogy létezik a teremtő, vagy nemlétezik.
@@Patreides9 A "miért van" is csak tudományos alapon megismerhető, ha egyáltalán lehetséges lesz valaha. A többi (vallások, filozófia) csak okoskodás, fantáziálás.
Előszöris azt kellene letárgyalni, hogy az ősrobbanáskor mi volt az ami felrobbant, ki volt az aki a robbanást beindította és mivel robbantott. A robbanó anyag gyártója most nem érdekel.
El kellene döntenie, hogy tudománytörténetet ad elő, vagy az ősrobbanásról beszél. Lukács Béla előadásai sokkal jobbak.
"külső" távoli siku szipkázza a világot, gyorsítva a tágulást
40:23 Talán ne nevezzük amerikai reformátusnak, nevezzük amerikai protestáns vallásoknak. A félreértések elkerülése érdekében.
Lehet, hogy nem voltam elég érthető, ami a válaszokból kiderült. Nem azért kell egy kis elméleti tudásra szert tennünk, hogy szebb képe legyen a mobilnak, hanem, hogy tudjuk, hol vagyunk a világban. Megértsük pl. a fekete gömbök fizikáját, ami valójában egy anyagtranszformáció, egy felsőbbrendű anyagi forma, amelyben nincsenek elektronok, mégis benne van az összes információ, amit az általunk alig ismert alsóbbrendű anyagi forma hordoz, stb. Amíg ezeket az alapstruktúrákat nem tudjuk, addig esélyünk sincs elhagyni a Földet, és mint a kártevő sáskák, inkább előbb mint utóbb, megsemmisülünk, mert ez is azt bizonyítja, hogy nagyon korlátolt az intelligenciánk, de majd jön a mesterséges intelligencia, vagyis a korlátolt intelligencia a négyzeten, és majd "megoldja" a kakit.
A " Tér " tagul? Hová? A semmibe? Olyan nincs hogy semmi! Tehat ott is van valami. Arra nem tagulgat rá a Tér!!!!!!! Hiszen ott is Tér van.......😅
Ekkora hülyeséget, hogy a fizikának nincs köze ahhoz, mi volt az ősrobbanás előtt. De az is fizika, ami előtte volt, és létrehozta az ősrobbanást. Annál is inkább van köze, mert ha egyszer megtörténhetett, akkor megtörténhet újra. Az már más kérdés, hogy ez az ősrobbanásra semmi bizonyíték nincs, se alátámasztani se cáfolni nem lehet. Ha egy poharat megtöltök vízzel, pár nap múlva élet lesz benne, mindenféle mikroorganizmusok, akik annyit látnak a világból, ameddig a pohár tart, fogalmuk sincs arról, hogy ez az ő világuk mikor és hogy keletkezett, és arról végképp nem tudnak, hogy az általuk tapasztalt világon kívül mekkora más világ van. Na ugyanennyit tudunk mi is a világról, mint ezek a mikroorganizmusok. De azért van pár nagyon okos, aki megmondja a tutit, a többi meg mint a birka, elhiszi.
Köszönjük professzor úr a hozzászólását, és érezhető a fantasztikus tudás mely Önben megvan, csupán annyi a kérdésem, hogy mikor láthatjuk és hallhatjuk Önt bármely előadásban, ahol végérvényesen mindenki számára érthetően elmagyarázza pl mi is volt az ősrobbanás/teremtés előtt. Bizonyára ezért az idei Nobel díj várományosa, ugye jól sejtem?!
Javaslom , maradjon a Wikipédia lelkes olvasója, és a kis fröccs nagy rajongója - továbbra is!
@@adamjanowitz870 Ember, ennyire nem vagy képes értelmezni az írott szöveget?
Ide írok, mert a nekem címzett válaszodnál nem jelenik meg, amit írok. Azt kellene megértened, hogy ha te Newton korában egy még jobb elmélettel álltál volna elő, és az igazolható, akkor azt fogadták volna el. Ha sem te, sem más nem tudja igazolni, akkor milyen alapon akarod meggyőzni a tudósközösséget és a gyakorlati szakembereket? Einstein egy olyan korban jött elő az elméletével, ahol a newtoni fizika már erősen recsegett-ropogott, nem lehetett bizonyos bolygók mozgását, a fényelhajlást stb. magyarázni vele. A technológia sokkal, de sokkal precízebb megfigyeléseket tett lehetővé, tehát komoly tapasztalati alapjai voltak neki. Ráadásul Einstein elmélete sem volt azonnal elfogadva, hanem fokozatosan ismerték el, ahogy a további megfigyelések igazolták a helyességét.
A megerősítő tapasztalok fontosságát hangsúlyoztam az eredeti kommentemben és nem értem, hogy te min háborodtál fel. Nagyon fontos, hogy megértsd (a tudósok értik), hogy olyan hipotézisekkel, amiket nem lehet megfigyelésekkel megerősíteni, tele van a padlás. Ilyenből milliót le lehet gyártani, az lesz elfogadva, amelyik nincs igazolhatatlan és cáfolhatatlan elemekkel kibővítve, hanem igazolható és nem cáfolt. Amit összeálmodoztál, hogy te Newton korában már tudod, amit a jövőben fognak felfedezni, az egy értelmetlen gondolatkísérlet, olyanokat bárki bármikor mondhat, hogy tudja az igazságot, csak nem tudja igazolni, de majd 200 év múlva... (mondanak is sajnos).
Még egy nagyon fontos dolog. Nem az van laposföldesnek kinevezve, aki eltér a fősodortól, hanem aki igazolatlan, sőt cáfolhatatlan elméletekkel áll elő, na látod ő az aki hinni akar az elméletében, sőt ezt másoktól is elvárja. Ez durva arrogancia. Nekem meg nem hitem, hogy a fizikai tudásunk releváns elméletekkel áll elő, hiszen körbevesznek a hatalmas épületek, bonyolult guruló, repülő és úszó járművek, olyan technikai eszközök, amelyekben kvantumfizikai, relativitáselméleti és még sok ponton a jó öreg newtoni fizikai tudásunk van felhasználva (mert ott éppen az is elég). Ez nem álmodozás arról, hogy majd te képzeletben kit cáfolsz meg.
Meg mindig valóságosabb az általunk ismert világ fizikai törvények alapján való létrejötte és fejlődése mint valami hókuszpókusz polusú alapján a semmiből való misztikus létrejötte . Ma is létre jönnek csillagok és ebből csillagtársulások. Ez a folyamat a fejlődés különböző fázisában megfigyelhető . Minden ilyen folyamat a fizika ismert törvényei alapján megy végbe és ez a valóság .
nagy téma, nagyon rossz előadás ... Lukács Béla a egyik legjpbb előadó e témában ...is
Szerintem ez az emberi fizika is olyan, mint az ember. Semmi értelmes gondolat. Csak tapasztalati eredmények használata. Pl. szégyen, de gyengeáramú villanymérnök létemre sehol nincs válasz pl. olyan egyszerű kérdésekre, hogy mi a mágneses, vagy elektromos, ill. ezek változásából a kapcsolódó elektromágneses tér fizikájára. Vonzóerő, taszítóerő, Maxwell egyenletek, stb. semmi közük a valósághoz. Fogalmunk sincs mik a közegek, amik ezeket közvetítik. Amíg ilyen ostobák vagyunk, addig esély sincs, csak a szélhámosság megy tovább. A világegyetem tágulása a peremfeltételek miatt van, mert a peremen is sajnos singularitással kell számolni. Kb. még 5-6 milliárd évig fog tágulni, majd megkezdődik az összehúzódás, és jön a következő ősrobbanás.Stb.
5-6 milliárd év nekem nagyon-nagyon kevésnek tűnik, és az összehúzódás is kétséges szerintem. Lehet, hogy a világegyetem csak simán tágul és végül szétesik fotonokra. Ha érdekel, van erről videó: "TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time".
Teljesen igazad van. Nem is sikerült semmilyen elektromos eszközt elkészíteni a nem értelmes gondolatokon alapuló fizikán. Nincsenek több milliárd tranzisztort tartalmazó processzorok, azaz cpu-k, grafikus processzorok és soc-ok. Nincsenek sokrétegű integrált áramkörök, vagy ha vannak, akkor sem működnek, ugye? És ezt, hogy nem értelmes az emberi fizika, képes vagy beírni egy számítógépen vagy egy olyan okostelefonon, amelynek a teljesítménye meghaladja egy pár éves asztali pc teljesítményét.
A tapasztalati eredmények használata miért negatívum? A tudomány legfontosabb jellemzője, hogy empirikus. Enélkül csak álmodozás van, és ezerféle metafizika, amin csak veszekedni lehet, mert az empíria nem támasztja alá, emiatt a választás közülük csak azon alapul, hogy kinek melyik tetszik, mert a tapasztalat nem segít.
Nem azért működnek a mikroelektronikai berendezéseink mert a világ legalapjait ismerjük, hanem azért mert az érzékelhető mütyürkék és mikrobjektumok viselkedését ha felszínesen is, de le tudjuk írni !!
@@foidentitas6631 A szerinted "felszínes" leírás az aktuális, igazolt, és cáfolható, de nem cáfolt elmélet vagy az elérhető legjobb magyarázat. Amit egyébként a gyakorlatban nem is kell feltétlenül kell használni. Például az épületeket elég a Newton törvények szerint méretezni statikailag, nincs szükség a sokkal pontosabb relativitás elmélet használatára, mert akkora pontosságra nincs szükség. Tehát az, hogy mi az a felszínes ismeret, amit használunk az gyakorlati kérdés is. Ha működtethető berendezéseket tudunk készíteni az elméletek segítségével, akkor nem értem, miért az ismereteink lekezelése. Miért a tapasztalatok használatának lekezelése a @peterhajzer6659 hozzászólásában? Értékelni azt kell, amit jelenleg ismerünk, pláne, ha ezek az ismeretek teljesen egyértelműen hasznosíthatók. Az ismereteink a közelmúltban elképesztő mértékben fejlődtek, és egyelőre nincs jele, hogy ez még egy ideig nem így lesz. Nem értem ezt a magas lóról való beszédet a tudományról. Azért csináljuk még a tudományt, mert nem ismerünk még mindent, és nem is az van elismerve - "megfizetve" -, amit nem ismerünk, hanem amit igen, és ez utóbbi jellemzője, hogy a tapasztalatok által igazolt. Ha pontosabb ismeretekre van szükség, akkor tovább kutatnak a tudósok. Senki nem jelentette ki, hogy már mindent tudunk, és nem is álltunk le a kutatásokkal.
érdekes, hogy a Maxwell egyenleteknek semmi közük a valósághoz ... ez nekem kicsit meredek...vagy szélhámozzág?... na ne...
Tulkepzet mesemondok.
Túlképzett mesemondók.
.
Erről ennyit.