Az "Orosz Vitéz" bemutató kötelék Kecskeméten.

[@janosnagy6812]

Pár hónapja írtam le egy kérdést! Arról van szó, hogy miért van az, hogy a gép orra már régen a levegőben van, miközben a főfutók még a földön vannak! Ezt a Mig-21- nél figyeltem meg jobban! Vannak más gépek, amiknél alig hogy az orr rész felemelkedik, a főfutók is majdnem abban a pillanatban elhagyják a betont! Nem akarok hülyeséget mondani, de ez a jelenség, magával a tömeg- sebesség aránnyal van összefüggésben, vagy a sárkányszerkezet is közre játszik??? Ha nagyobb a sebesség a levegőben a tömeghez viszonyítva, akkor kisebb a kicsúszás? Bocsánatot kérek, ha hülyeségeket kérdeztem! Sajnos nem lettem pilóta! Elcsesztem, de büszke vagyok a pilótákra! Erőt, egészséget!

[@gezagombas6290]

Nem vagyok vadászpilóta, nem is voltam, csak vitorlázórepültem. Amit erről én hallottam az annyi, hogy az orrfutómű kímélése/tehermentesítése céljából van, hogy egyszerűen előbb, a felszállási sebesség elérése előtt elkezdik "húzni a botot" a pilóták. A felszálláshoz értelemszerűen gyorsítani kell, és a gyorsítás során van egy olyan sebességtartomány, amikor már termelődik annyi felhajtóerő, hogy a vízszintes stabilizátorok (lényegében a magassági kormánynak felel meg) hatékonyan működve elemeljék a gép orrát a talajtól, de összességében még nem keletkezik annyi, hogy az egész gép a levegőbe tudjon tőle emelkedni. Ezért látni azt, hogy sokáig gurul a még a gép, emelt orral. A leszállásnál ennek az ellenkezőjére lehet példát találni. Ha már Szu-27, akkor nem lehet nem megemlíteni szegény Anatolij Kvocsurt, aki leszállásnál az említett jelenség fordítottját produkálta. Vagyis a földet érés után, kigurulás közben ameddig csak bírta, amíg termelődött elég felhajtóerő, kaptak elég nagy sebességű megfúvást a vízszintes stabilizátorok, a hatékony működésükhöz,addig a levegőben tartotta a gép orrát. Lényegében így aerodinamikai fékezést végzett a kigurulás közben, és megspórolta a fékernyő használatát, és az azt újra behajtogató ejtőernyős szakember munkáját.