Igazán izgalmas és nagyon érdekes volt! Wow Attila tényleg mindent tud ebben a témában, lenyűgöző. 🙂 Az elején kicsit hiányoltam, hogy nem került kontextusba teljes mértékben, hogy miért is “jó” az, ha kvarc kristály van egy órában, egy picit szembe lehetett volna állítani jobban egy mechanikus óra működésével, hogy ott a pontosság min múlik és ehhez képest miért és mit tesz hozzá a kvarc, illetve él egy olyan tévhit az emberek fejében, amitől a kvarc órák hallatán arra asszociálnak, hogy az lényegen a kvarctól működik, holott ugye az végül is “csak” a szabályozásért fele, és adott esetben motor, nyomtatott áramkör, elem, folyadékkristályos kijelző vagy fogaskerékrendszer és mutatók jelenítik meg aztán az óra által mért időt… ezt a részt lehetett volna egy kicsit boncolgatni még az elején, de ettől teljesen függetlenül nagyon jó és informatív, szórakoztató video volt. Várom a folytatást. Köszönjük 🙂🙂🙏
Köszönöm a pozitív fogadtatást. :) Abszolút igazad van, a "fizikus" múltam miatt hajlamos vagyok a műszaki oldaláról látni ezt az egészet. A beszélgetés is nagyon szabadon szárnyalt, kicsit izgultam is, szerencsére Attila és András nagyon közvetlen és jó házigazdák voltak. Hamar elrepült az a másfél óra. A Seiko Hungary FB csoportban még októberben írtam erről kicsit módszeresebben. facebook.com/groups/326384154498746/posts/1282143802256105/
Köszi az észrevételt, de hidd el, így is sok energiánk ment el arra, hogy hogyan tartsuk a videó hosszát élvezhető időtartamban és sok témát így is át kellett lépnünk, annyira érdekes ez az időszak. A kvarc és a mechanikus szerkezetek közötti különbségekre külön videót tervezünk, ezért esik itt kevesebb szó róla, egy kis türelem és érkezünk ezzel a videóval is. Üdv, Attila
Nagyon jó és informatív rész volt, nagyon várom a folytatást. Valami rémlik hogy volt valami “elektromechanikus” órája a Seiko-nak Elnix néven. Amúgy azt esetleg nem lehetne megoldani, hogy a Seiko Magazin oldalain írásos formában is kiadná ezt a kvarc történetet? Akár több részletben is.
Igen például az SEIKO EL-330, az is hasonló elven működött mint a Hamilton 500, de érdekes mód a LED-es órákból teljesen kimaradt a Seiko, pedig az amerikai salesek szinte könyörögtek, hogy gyártsanak olyat is. Utólag jó döntés volt mert az LCD mindent vitt és a LED hamar eltűnt.
@@kelemengyula2230 Igen, ez nagyon vicces :). Amúgy az eredeti pulsar nagyon trükkös darab volt. A kijelzőjén a szegmensek apró pontokból álltak és a csatba rejtett mágnessel lehetett állítani az időt.
Szia, a Magazinban van egy cikksorozat, Utazás az időben címmel, ahol feldogoztuk a Seiko és az óramérés történetét, szerintem több kiadásban is érintjük a témát. De eltesszük az ötletet és mivel a következő kiadásban befejezzük a sorozatot, lehet hogy a 2023-as kiadásban írásba is foglaljuk ezt a kétrészes videót! Attila
Sziasztok! A videó műszaki színvonalát még P. András tudatlansága és tájékozatlansága sem tudta lerontani, tőle alapos felkészülést, Attiláéktól hasonlóan magas szintű folytatást várok.
Kedves Attila! András tudatosan, sokszor előre megbeszélten kérdez úgy, amit mi legtöbbször az üzletekbe bejövő vásárlóktól, érdeklődőktől hallunk. Sokat gondolkodtunk azon, hogy vajon ez a felállás vagy az lenne a jobb, amikor egymás szavait jóváhagyva haladnánk a témákban, de szerintem ez közelebb áll a nézők 80%-hoz. Nehéz billegés részünkről, hogy ha túl hardcore-ra hangolnánk a videókat, akkor a legtöbb nézőt elveszítenénk, ha pedig nagyon híg lenne, akkor éppen a fanatikus fordulnának el. Ezért vannak light-osabb videók és vannak szakmaibb jellegűek, remélve, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt. Köszi a türelmedet, ha így is elfogadod Andrást! Üdv, Attila
@@SeikoBoutiqueBudapest Kedves Attila! Örülök, hogy válaszra méltattál és értem a mundér becsületének védelmét, diplomatikus reakciódat. Őszintén remélem, hogy egy személyes beszélgetés során eszmét cserélhetünk majd! Üdv: Attila
Nagyon érdekes lett volna, de a vendéget nem hagytátok szóhoz jutni. Folyamatosan közbevágtok vagy pedig vendég helyett beszéltek, pedig annyira jó lett volna hallgatni mit mond.
Órabuzis észrevételeim :D A Hamilton Ventura az azért inkább Elvis, mint Man In Black. A pontos időmérés jellemzően nem a média miatt lett fontos az emberiségnek, hanem a közlekedés (főleg a hajózás/repülés/űrrepülés) és a haditechnika miatt. A nagy pontosság valóban sokkal-sokkal nagyobb fogyasztású szerkezetet eredményez a kvarcóráknál, pl.: egy COSC minősített svájci Precidrive szerkezet, ami bőven tud évi 10s alatti járáseltérést, az átlag 1,5 évente kér új elemet. A Seiko volt az egyetlen órás cég, amelyik komolyan vette a kvarcórát, ezért lett nekik először igazi karórájuk ezzel a technológiával. Várom a következő részt!!!
Igen, az ínyenceknek a Ventura az "Elvis". Volt neki több is, híres volt arról, hogy elajándékozgatta az óráit akár szimpatikus idegeneknek is. Én amikor mutogattam az a pár ismerősöm már a MIB-re asszociált :)
Valóban a navigációra lett a legnagyobb hatása. Mi úgy jutottunk el a médiához, hogy a Seikotól egy műsorszóró rendelt először néhány ilyen szerkezetet. A huszas-harmincas évek első frekvencia etalonjai és távközlési időzítő áramkörei után aztán jöttek a LORAN bázisállomások ami már egy primitív "gPS" kis gével, mert annyira azért nem volt globális :). A hatvanas hetvenes években az első (amerikai) műholdakon űrhajókon még hangvillás bulovák voltak az időzítő szerkezetek. A Saturn 5 vagy a holdon hagyott leszálló egységek is mind hangvillás bulovát használtak. A hatvanas évek második felétől terjedtek el az asztali méretű navigációs kvarcórák, még a Patek is gyártott ilyet a hetvenes években (Naviquartz). :)
Igazán izgalmas és nagyon érdekes volt! Wow Attila tényleg mindent tud ebben a témában, lenyűgöző. 🙂 Az elején kicsit hiányoltam, hogy nem került kontextusba teljes mértékben, hogy miért is “jó” az, ha kvarc kristály van egy órában, egy picit szembe lehetett volna állítani jobban egy mechanikus óra működésével, hogy ott a pontosság min múlik és ehhez képest miért és mit tesz hozzá a kvarc, illetve él egy olyan tévhit az emberek fejében, amitől a kvarc órák hallatán arra asszociálnak, hogy az lényegen a kvarctól működik, holott ugye az végül is “csak” a szabályozásért fele, és adott esetben motor, nyomtatott áramkör, elem, folyadékkristályos kijelző vagy fogaskerékrendszer és mutatók jelenítik meg aztán az óra által mért időt… ezt a részt lehetett volna egy kicsit boncolgatni még az elején, de ettől teljesen függetlenül nagyon jó és informatív, szórakoztató video volt. Várom a folytatást. Köszönjük 🙂🙂🙏
Köszönöm a pozitív fogadtatást. :) Abszolút igazad van, a "fizikus" múltam miatt hajlamos vagyok a műszaki oldaláról látni ezt az egészet. A beszélgetés is nagyon szabadon szárnyalt, kicsit izgultam is, szerencsére Attila és András nagyon közvetlen és jó házigazdák voltak. Hamar elrepült az a másfél óra. A Seiko Hungary FB csoportban még októberben írtam erről kicsit módszeresebben.
facebook.com/groups/326384154498746/posts/1282143802256105/
Köszi az észrevételt, de hidd el, így is sok energiánk ment el arra, hogy hogyan tartsuk a videó hosszát élvezhető időtartamban és sok témát így is át kellett lépnünk, annyira érdekes ez az időszak. A kvarc és a mechanikus szerkezetek közötti különbségekre külön videót tervezünk, ezért esik itt kevesebb szó róla, egy kis türelem és érkezünk ezzel a videóval is.
Üdv, Attila
Jó volt, kíváncsian várom a második részt.... ideje kissé más szemüveggel nézni a kvarc vezérlésű órákra.
Jó rész volt, várom a másodikat!
A Vendégetek egyedül is elbírna egy külön órás csatornát! :):)
Na-na! Nem adjuk Attilát! :) Üdv, Attila
Odáig vagyok, holnap elemcsere, mert ezek után nem állhat a “mecha-kvarcom” a polcon!
Nagyon jó videó volt!
Szuper volt ma is, köszönöm az élményt.
Érdekes volt, köszönjük!
Jó volt a videó. Érdekes volt a megjegyzés is a sorozatszámról és a gyártási évről.
Erről is lehetne egyszer bővebben egyik videóban egy ismertető.
Tervben van, dolgozunk már rajta!
@@SeikoBoutiqueBudapest Szuper! Várni fogom, csakúgy mint a többi videót.
Nagyon jó és informatív rész volt, nagyon várom a folytatást. Valami rémlik hogy volt valami “elektromechanikus” órája a Seiko-nak Elnix néven. Amúgy azt esetleg nem lehetne megoldani, hogy a Seiko Magazin oldalain írásos formában is kiadná ezt a kvarc történetet? Akár több részletben is.
Igen például az SEIKO EL-330, az is hasonló elven működött mint a Hamilton 500, de érdekes mód a LED-es órákból teljesen kimaradt a Seiko, pedig az amerikai salesek szinte könyörögtek, hogy gyártsanak olyat is. Utólag jó döntés volt mert az LCD mindent vitt és a LED hamar eltűnt.
@@attilailosvai5840 Ott volt ugye a Hamilton Pulsar. Most azt újrakiadtàk Hamilton PSR néven, mivel a Pulsar nevet azóta megvette a Seiko. 😃
@@kelemengyula2230 Igen, ez nagyon vicces :). Amúgy az eredeti pulsar nagyon trükkös darab volt. A kijelzőjén a szegmensek apró pontokból álltak és a csatba rejtett mágnessel lehetett állítani az időt.
Szia, a Magazinban van egy cikksorozat, Utazás az időben címmel, ahol feldogoztuk a Seiko és az óramérés történetét, szerintem több kiadásban is érintjük a témát. De eltesszük az ötletet és mivel a következő kiadásban befejezzük a sorozatot, lehet hogy a 2023-as kiadásban írásba is foglaljuk ezt a kétrészes videót! Attila
@@SeikoBoutiqueBudapest Köszönöm szépen! 😉
Sziasztok! A videó műszaki színvonalát még P. András tudatlansága és tájékozatlansága sem tudta lerontani, tőle alapos felkészülést, Attiláéktól hasonlóan magas szintű folytatást várok.
Kedves Attila! András tudatosan, sokszor előre megbeszélten kérdez úgy, amit mi legtöbbször az üzletekbe bejövő vásárlóktól, érdeklődőktől hallunk. Sokat gondolkodtunk azon, hogy vajon ez a felállás vagy az lenne a jobb, amikor egymás szavait jóváhagyva haladnánk a témákban, de szerintem ez közelebb áll a nézők 80%-hoz. Nehéz billegés részünkről, hogy ha túl hardcore-ra hangolnánk a videókat, akkor a legtöbb nézőt elveszítenénk, ha pedig nagyon híg lenne, akkor éppen a fanatikus fordulnának el. Ezért vannak light-osabb videók és vannak szakmaibb jellegűek, remélve, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt. Köszi a türelmedet, ha így is elfogadod Andrást! Üdv, Attila
@@SeikoBoutiqueBudapest Kedves Attila! Örülök, hogy válaszra méltattál és értem a mundér becsületének védelmét, diplomatikus reakciódat. Őszintén remélem, hogy egy személyes beszélgetés során eszmét cserélhetünk majd!
Üdv: Attila
Úgy legyen, várom! Attila
András néha kicsit naivnak tűnő kérdései inkább a média rutinjából fakadnak mint a konkrét ismereteiből. :)
@@attilailosvai5840 Kedves Attila, egy email címet kérhetnék Öntől? (Egy kvarc szerkezetről lenne szó)
Sir Alec Issigonis, a Mini megalkotója mondta azt, hogy a TEVE egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett, mert utált másokkal együt dolgozni.
👍🏼✌🏼
Nagyon érdekes lett volna, de a vendéget nem hagytátok szóhoz jutni. Folyamatosan közbevágtok vagy pedig vendég helyett beszéltek, pedig annyira jó lett volna hallgatni mit mond.
A kvarc karóráknál vajon miért nem készítenek olyat, mint egyes falióráknál, hogy folyamatosan jár a másodperc mutató?
Órabuzis észrevételeim :D
A Hamilton Ventura az azért inkább Elvis, mint Man In Black.
A pontos időmérés jellemzően nem a média miatt lett fontos az emberiségnek, hanem a közlekedés (főleg a hajózás/repülés/űrrepülés) és a haditechnika miatt.
A nagy pontosság valóban sokkal-sokkal nagyobb fogyasztású szerkezetet eredményez a kvarcóráknál, pl.: egy COSC minősített svájci Precidrive szerkezet, ami bőven tud évi 10s alatti járáseltérést, az átlag 1,5 évente kér új elemet.
A Seiko volt az egyetlen órás cég, amelyik komolyan vette a kvarcórát, ezért lett nekik először igazi karórájuk ezzel a technológiával.
Várom a következő részt!!!
Igen, az ínyenceknek a Ventura az "Elvis". Volt neki több is, híres volt arról, hogy elajándékozgatta az óráit akár szimpatikus idegeneknek is. Én amikor mutogattam az a pár ismerősöm már a MIB-re asszociált :)
Valóban a navigációra lett a legnagyobb hatása. Mi úgy jutottunk el a médiához, hogy a Seikotól egy műsorszóró rendelt először néhány ilyen szerkezetet. A huszas-harmincas évek első frekvencia etalonjai és távközlési időzítő áramkörei után aztán jöttek a LORAN bázisállomások ami már egy primitív "gPS" kis gével, mert annyira azért nem volt globális :). A hatvanas hetvenes években az első (amerikai) műholdakon űrhajókon még hangvillás bulovák voltak az időzítő szerkezetek. A Saturn 5 vagy a holdon hagyott leszálló egységek is mind hangvillás bulovát használtak. A hatvanas évek második felétől terjedtek el az asztali méretű navigációs kvarcórák, még a Patek is gyártott ilyet a hetvenes években (Naviquartz). :)
Magas tudás csapongó előadással
Becquerel francia fizikus fedezte fel a piezo jelenséget
Köszönöm az információt, ezt nem tudtam! Üdv, Attila
Meddig bírja egy kvarcóra? Meddig működőképes? Itt látom, több mint 50 éves darab is van...elképesztő...