Valójában a lényeg a nyomószilárdság: a szabvány 10%-os összenyomódásnál kPa-ban adja meg az anyagot terhelő (és egyúttal az anyag által visszafelé kifejtett) nyomófeszültséget. Tehát az EPS 100 esetén ez 100 kPa, EPS 200 esetén 200 kPa. A 100 kPa az 10 tonna tömegből eredő nyomóerő 1 m2 felületen - de persze kisebb felületen (pl. cipősarok, bútorláb) arányosan kisebb nyomóerő adja ugyanezt a nyomás értéket. Ugyanakkor, amikor nem közvetlenül a cipősarok nyomja, hanem az esztrich-re lépünk, akkor már nagyobb felületen oszlik a terhelés. Ugyanakkor 10% az sok, ekkora alakváltozás esetén már nem is rugalmas az EPS, max 2% a méretezési alakváltozás. (számolás: 1 Pa =1 Nm, 1 kPa = 1000 Nm, ez 100 kg tömegből ered.)
Üdvözlöm! Én valahogy nem bízom az EPS-100-ban, nagyon ki lehet centizve. Néztem XPS lapot, aminek tényleg nagy a terhelhetősége, baromi kemény, köszönő viszonyban sincsenek. Árban majdnem a duplája. 5-8 cm-t kell használnom a különböző szerelőbeton magasságok miatt, ill. kvarchomokot előtte a lejtések kiegyenlítése miatt Kádár-kockában. Gondolom a felület nagysága miatt bírja el az EPS is, de nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem. 85-90m²-ről van szó, így kb 150-200 ezerrel több lesz a vége. Az XPS-t hol használják?
>nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem -Igen, ezt százalékosan adják meg, EPS-100 azt jelenti, hogy 100kPa nyomástól zsugorodik 10%-ot. Nagyobb vastagságnál a 10% is nagyobb. Benyomódás általában nem kritikus, tíz centi nedves betontól az EPS-100 belapul tíz centi vastagságnál 0,1mm-t, az XPS negyed annyit. A probléma nem a súlytól, hanem a kezdeti spontán zsugorodásból adódik (a homlokzati EPS-t pihentetik pár hónapig értékesítés előtt ennek megelőzésére) Az XPS előnye inkább, hogy zárt cellás, emiatt nem szívja magába a vizet/párát, így lábazati hőszigetelésnek használják. Az aljzatban az EPS csak akkor jó, ha van alatta nem lyukas párazáró fóliaréteg, különben valamennyit romlik a hővezetése, az XPS pedig párás környezetben is hozza a névleges hőszigetelését. Emiatt Kádár-kocka felújításához én is XPS-t tennék, többszintes épületnél az emeleti beton alá viszont csakis EPS-100-at, a hangszigetelés miatt.
Biztos, hogy EPS-80 volt? Lehet hogy 100-as, csak nem pihentetett. (Ezek gyártás után pár hónapig még spontán zsugorodnak, ezért szokták pihentetni, de nem minden gyártó állítja ezt a termékéről, szóval nem mindenki pihentet.)
Hozzátenném, hogy létezik EPS 150 és EPS 200 is, ezt is jó lett volna megemlíteni. Az EPS 100 is 100%, hogy zsugorodni fog valamennyit, nagyon sok ismerőstől hallottam, hogy zsugorodott.
Nagyon laikus vagyok. Az xps-re minek 8-10 cm beton? A szalagparketta nem elégA pontszerű terhelést szétosztja. Egy hálóban ahol alig van terhelés, el kell bírnia azt.
Lehet hogy kerámia burkolat lesz? Mivel csempéről beszélt, de a laminált alatt is ha sok a szivacs, akkor tekeredik nyikorog mikor sétálsz rajta. Na most képzeld el ha a laminált az xps táblákon van rajta.
Üdv Uram! Megnèztem a Videó tartalmát, tetszik ahogyan elmagyarázza. Èn mint Festő, sajnos nem nagyon èrtek ehhez. Viszont lenne egy kèrdèsem: A nagyszoba, ès a közlekedő között, vagy hívjuk folyosónak mindegy, van kb:3 cm szint különbsèg! Szeretnèm lamináltozni, viszont a szoba es a folyoso kozott sajnos lesz egy kis szintkülönbsèg. Ezert, arra gondoltam lehet,hogy hatalmas butaság: raknèk a már meglèvő, betonra 1 cm-es eps 100-ast, aztán lehálóznám, alapoznám ès megöntenèm Padloponnal!!! Úgy gondolom, hogy talán ezzel egy szintbe tudnám hozni a szobát ès a folyosót! Ez működne Ön szerint? Vagy pedig törjem fel a meglèvő betont, ès betonozzam újra? Mit javasol? Nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: T. István. 😊
Szia! Nekem a hőszigetelő habarcs mindenhol bevált, ebben a vastagságban megbízható szerkezetet ad, keverjél be egy keveset, és próbáld ki az egyik sarokban, hagyjad 48h-t száradni és írd meg, hogy milyen lett. Én biztos kipróbálnám! 5kg EPS ragasztó + 5l hungarocell-darálék + keverővíz.
Nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. 10 centi beton nedvesen (beöntéskor) 2,5kPa nyomással nyomja az EPS-t. Egy száz kilós ember egy lábon állva 100kPa nyomást fejt ki. (Ettől 10%-ot nyomódna össze az EPS-100 ha a talp méreténél nem lenne szélesebb) Lényeg hogy nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. Ha a beton elosztja a terhet, egy száz kilós ember egy négyzetmérette szétosztva már csak 1kPa, tíz négyzetméterre szétosztva pedig csak 0,1kPa nyomástöbblet, azaz egy tíz centi vastag EPS-100 benyomódása rendre 1cm, , 0,1mm; 0,01mm EPS-200-nál ugyanezek az értékek fele ekkorák.
@@gabortoth7430 Ettől nagyobb eséllyel fog süllyedni a kredenc. Ráadásul ennek számolása nem a kivitelező, hanem a statikus/építész dolga, és ha ő EPS100-ra méretez, akkor vagy azt építed be, vagy szerződés szegtél, és állhatod a bontás és újjáépítés költségeit, ha gond lesz. Ha nem határozza meg az EPS típusát, akkor kérni kell, hogy megtegye.
@@attilavas8293 nem fölösleges.. Eps 100-at tettem, 4 év alatt minden helyiségben megsüllyedt 3-4 mm-t, és elszakadtak a szilikon fugák. Többet nem bíznék az eps-ben.
@@gulacsiugyvediiroda7106 EPS-nek is van 150 és 200-as nyomószilárdsággal jelzett változata. Az XPS-nek pedig 250 és 300 és akár több. Tehát az XPS alsó és az EPS felső típusai közel vannak egymáshoz nyomószilárdságban. Egy adott nyomószilárdságú anyagot, ugyanazzal a terheléssel tekintve az, hogy mennyit zsugorodik, attól is függ, hogy milyen vastag; ha egy 5 cm vastagságú anyag mondjuk 1 mm-t zsugorodna, akkor ugyanabból a 15 cm-es vastagságú 3x annyit, azaz 3 mm-t.
Valójában a lényeg a nyomószilárdság: a szabvány 10%-os összenyomódásnál kPa-ban adja meg az anyagot terhelő (és egyúttal az anyag által visszafelé kifejtett) nyomófeszültséget. Tehát az EPS 100 esetén ez 100 kPa, EPS 200 esetén 200 kPa. A 100 kPa az 10 tonna tömegből eredő nyomóerő 1 m2 felületen - de persze kisebb felületen (pl. cipősarok, bútorláb) arányosan kisebb nyomóerő adja ugyanezt a nyomás értéket. Ugyanakkor, amikor nem közvetlenül a cipősarok nyomja, hanem az esztrich-re lépünk, akkor már nagyobb felületen oszlik a terhelés. Ugyanakkor 10% az sok, ekkora alakváltozás esetén már nem is rugalmas az EPS, max 2% a méretezési alakváltozás. (számolás: 1 Pa =1 Nm, 1 kPa = 1000 Nm, ez 100 kg tömegből ered.)
Úgy lenne teljes az információ, ha beszélsz a 150 ről és a 200-as Sűrűségről is.
Kiváló videó, kiváló tanács! Legtöbb megrendelőnek fogalma sincs erről! Reméljük mostmár lesz.
Én 150-est vettem magamnak mikor csináltam a biztonság kedvéért :)
Üdvözlöm!
Én valahogy nem bízom az EPS-100-ban, nagyon ki lehet centizve. Néztem XPS lapot, aminek tényleg nagy a terhelhetősége, baromi kemény, köszönő viszonyban sincsenek. Árban majdnem a duplája. 5-8 cm-t kell használnom a különböző szerelőbeton magasságok miatt, ill. kvarchomokot előtte a lejtések kiegyenlítése miatt Kádár-kockában. Gondolom a felület nagysága miatt bírja el az EPS is, de nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem. 85-90m²-ről van szó, így kb 150-200 ezerrel több lesz a vége. Az XPS-t hol használják?
Ajzat
>nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem
-Igen, ezt százalékosan adják meg, EPS-100 azt jelenti, hogy 100kPa nyomástól zsugorodik 10%-ot. Nagyobb vastagságnál a 10% is nagyobb.
Benyomódás általában nem kritikus, tíz centi nedves betontól az EPS-100 belapul tíz centi vastagságnál 0,1mm-t, az XPS negyed annyit. A probléma nem a súlytól, hanem a kezdeti spontán zsugorodásból adódik (a homlokzati EPS-t pihentetik pár hónapig értékesítés előtt ennek megelőzésére)
Az XPS előnye inkább, hogy zárt cellás, emiatt nem szívja magába a vizet/párát, így lábazati hőszigetelésnek használják. Az aljzatban az EPS csak akkor jó, ha van alatta nem lyukas párazáró fóliaréteg, különben valamennyit romlik a hővezetése, az XPS pedig párás környezetben is hozza a névleges hőszigetelését. Emiatt Kádár-kocka felújításához én is XPS-t tennék, többszintes épületnél az emeleti beton alá viszont csakis EPS-100-at, a hangszigetelés miatt.
Na így kell elmagyarázni valamit!!!! Laikusként is értettem. Köszi.
Üdvözlöm!
Mi a véleménye, hogy szintkülönbségnél (2cm), használhatnék lépésálló nikecelt erre a célra, közvetlen laminált alá?!
Köszönöm válaszát!
Biztos, hogy EPS-80 volt? Lehet hogy 100-as, csak nem pihentetett. (Ezek gyártás után pár hónapig még spontán zsugorodnak, ezért szokták pihentetni, de nem minden gyártó állítja ezt a termékéről, szóval nem mindenki pihentet.)
Hozzátenném, hogy létezik EPS 150 és EPS 200 is, ezt is jó lett volna megemlíteni. Az EPS 100 is 100%, hogy zsugorodni fog valamennyit, nagyon sok ismerőstől hallottam, hogy zsugorodott.
Jók a videóid! A homlokzatra 5cm szigetelés fog kerülni?
Köszönöm.
Bontatlan bála a videó kedvéért.
A homlokzatra 12 cm-es lett rakva.
Annak semmi értelme, csak pénzkidobás! Min 10-12 cm!
Nagyon laikus vagyok. Az xps-re minek 8-10 cm beton? A szalagparketta nem elégA pontszerű terhelést szétosztja. Egy hálóban ahol alig van terhelés, el kell bírnia azt.
Lehet hogy kerámia burkolat lesz? Mivel csempéről beszélt, de a laminált alatt is ha sok a szivacs, akkor tekeredik nyikorog mikor sétálsz rajta. Na most képzeld el ha a laminált az xps táblákon van rajta.
Egy 10 cm Eps 100ra maximum hány cm vastag betont szabad tenni? Köszönöm.
Szia!
Szerintem 10cm- ig nincs vele probléma.
Üdv Uram!
Megnèztem a Videó tartalmát, tetszik ahogyan elmagyarázza.
Èn mint Festő, sajnos nem nagyon èrtek ehhez. Viszont lenne egy kèrdèsem: A nagyszoba, ès a közlekedő között, vagy hívjuk folyosónak mindegy, van kb:3 cm szint különbsèg! Szeretnèm lamináltozni, viszont a szoba es a folyoso kozott sajnos lesz egy kis szintkülönbsèg. Ezert, arra gondoltam lehet,hogy hatalmas butaság: raknèk a már meglèvő, betonra 1 cm-es eps 100-ast, aztán lehálóznám, alapoznám ès megöntenèm Padloponnal!!! Úgy gondolom, hogy talán ezzel egy szintbe tudnám hozni a szobát ès a folyosót! Ez működne Ön szerint? Vagy pedig törjem fel a meglèvő betont, ès betonozzam újra? Mit javasol? Nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: T. István. 😊
keress ra ugy hogy epitolemez padloszigeteles 20mm jo is lenne, arra mehetne a laminalt
Szia!
Nekem a hőszigetelő habarcs mindenhol bevált, ebben a vastagságban megbízható szerkezetet ad, keverjél be egy keveset, és próbáld ki az egyik sarokban, hagyjad 48h-t száradni és írd meg, hogy milyen lett.
Én biztos kipróbálnám!
5kg EPS ragasztó + 5l hungarocell-darálék + keverővíz.
Ami közvetlen terhelhető, 10000 Ft/nm.@@dondiegodesancho
Hozzáteszem,hogy 5cm epst soha nem rakunk, minimum a 10cm kell rakni.
Helo!
És gondolod,hogy az Eps 100 bírni fogja a beton és a rajt lévő bútorok súlyát?!Hiszen az Eps 100 csak épphogy keményebb mint az Eps 80...
Nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. 10 centi beton nedvesen (beöntéskor) 2,5kPa nyomással nyomja az EPS-t. Egy száz kilós ember egy lábon állva 100kPa nyomást fejt ki. (Ettől 10%-ot nyomódna össze az EPS-100 ha a talp méreténél nem lenne szélesebb) Lényeg hogy nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. Ha a beton elosztja a terhet, egy száz kilós ember egy négyzetmérette szétosztva már csak 1kPa, tíz négyzetméterre szétosztva pedig csak 0,1kPa nyomástöbblet, azaz egy tíz centi vastag EPS-100 benyomódása rendre 1cm, , 0,1mm; 0,01mm EPS-200-nál ugyanezek az értékek fele ekkorák.
Erős túlzásokba esik a videó készítője.
Ez szokott lenni amikor laikus-ok okoskodnak nagy mellénnyel
gabortoth7430 Megköszönném ha ezt az álláspontot kifejtené.
@@drjoci Az EPS 100 és EPS 80 között 20% Nyomófeszültség különbség van, nem ettől fog elsüllydni a kredenc ...
@@gabortoth7430 Ettől nagyobb eséllyel fog süllyedni a kredenc.
Ráadásul ennek számolása nem a kivitelező, hanem a statikus/építész dolga, és ha ő EPS100-ra méretez, akkor vagy azt építed be, vagy szerződés szegtél, és állhatod a bontás és újjáépítés költségeit, ha gond lesz. Ha nem határozza meg az EPS típusát, akkor kérni kell, hogy megtegye.
Á mostmár értem!
Mindig xps szigetelő lapot hasznàlunk ajzatbeton alà
fölösleges... ártani nem árt de többlet költség a semmire. az EPS100 as bőven elegendő egy családi házhoz
@@attilavas8293 nem fölösleges.. Eps 100-at tettem, 4 év alatt minden helyiségben megsüllyedt 3-4 mm-t, és elszakadtak a szilikon fugák. Többet nem bíznék az eps-ben.
@@gulacsiugyvediiroda7106 3-4 mm? ne feledjük hogy maga az aljzat beton is össze zsugorodik igaz nem 3-4 mm-t.. szóval ez érdekes
@@gulacsiugyvediiroda7106 EPS-nek is van 150 és 200-as nyomószilárdsággal jelzett változata. Az XPS-nek pedig 250 és 300 és akár több. Tehát az XPS alsó és az EPS felső típusai közel vannak egymáshoz nyomószilárdságban. Egy adott nyomószilárdságú anyagot, ugyanazzal a terheléssel tekintve az, hogy mennyit zsugorodik, attól is függ, hogy milyen vastag; ha egy 5 cm vastagságú anyag mondjuk 1 mm-t zsugorodna, akkor ugyanabból a 15 cm-es vastagságú 3x annyit, azaz 3 mm-t.
Jómagam is xps-t raknék. A többi tömörödik, valóban süllyed az aljzat.
Ez nem jó!