Valójában a lényeg a nyomószilárdság: a szabvány 10%-os összenyomódásnál kPa-ban adja meg az anyagot terhelő (és egyúttal az anyag által visszafelé kifejtett) nyomófeszültséget. Tehát az EPS 100 esetén ez 100 kPa, EPS 200 esetén 200 kPa. A 100 kPa az 10 tonna tömegből eredő nyomóerő 1 m2 felületen - de persze kisebb felületen (pl. cipősarok, bútorláb) arányosan kisebb nyomóerő adja ugyanezt a nyomás értéket. Ugyanakkor, amikor nem közvetlenül a cipősarok nyomja, hanem az esztrich-re lépünk, akkor már nagyobb felületen oszlik a terhelés. Ugyanakkor 10% az sok, ekkora alakváltozás esetén már nem is rugalmas az EPS, max 2% a méretezési alakváltozás. (számolás: 1 Pa =1 Nm, 1 kPa = 1000 Nm, ez 100 kg tömegből ered.)
Üdvözlöm! Én valahogy nem bízom az EPS-100-ban, nagyon ki lehet centizve. Néztem XPS lapot, aminek tényleg nagy a terhelhetősége, baromi kemény, köszönő viszonyban sincsenek. Árban majdnem a duplája. 5-8 cm-t kell használnom a különböző szerelőbeton magasságok miatt, ill. kvarchomokot előtte a lejtések kiegyenlítése miatt Kádár-kockában. Gondolom a felület nagysága miatt bírja el az EPS is, de nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem. 85-90m²-ről van szó, így kb 150-200 ezerrel több lesz a vége. Az XPS-t hol használják?
>nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem -Igen, ezt százalékosan adják meg, EPS-100 azt jelenti, hogy 100kPa nyomástól zsugorodik 10%-ot. Nagyobb vastagságnál a 10% is nagyobb. Benyomódás általában nem kritikus, tíz centi nedves betontól az EPS-100 belapul tíz centi vastagságnál 0,1mm-t, az XPS negyed annyit. A probléma nem a súlytól, hanem a kezdeti spontán zsugorodásból adódik (a homlokzati EPS-t pihentetik pár hónapig értékesítés előtt ennek megelőzésére) Az XPS előnye inkább, hogy zárt cellás, emiatt nem szívja magába a vizet/párát, így lábazati hőszigetelésnek használják. Az aljzatban az EPS csak akkor jó, ha van alatta nem lyukas párazáró fóliaréteg, különben valamennyit romlik a hővezetése, az XPS pedig párás környezetben is hozza a névleges hőszigetelését. Emiatt Kádár-kocka felújításához én is XPS-t tennék, többszintes épületnél az emeleti beton alá viszont csakis EPS-100-at, a hangszigetelés miatt.
Nagyon laikus vagyok. Az xps-re minek 8-10 cm beton? A szalagparketta nem elégA pontszerű terhelést szétosztja. Egy hálóban ahol alig van terhelés, el kell bírnia azt.
Lehet hogy kerámia burkolat lesz? Mivel csempéről beszélt, de a laminált alatt is ha sok a szivacs, akkor tekeredik nyikorog mikor sétálsz rajta. Na most képzeld el ha a laminált az xps táblákon van rajta.
Üdv Uram! Megnèztem a Videó tartalmát, tetszik ahogyan elmagyarázza. Èn mint Festő, sajnos nem nagyon èrtek ehhez. Viszont lenne egy kèrdèsem: A nagyszoba, ès a közlekedő között, vagy hívjuk folyosónak mindegy, van kb:3 cm szint különbsèg! Szeretnèm lamináltozni, viszont a szoba es a folyoso kozott sajnos lesz egy kis szintkülönbsèg. Ezert, arra gondoltam lehet,hogy hatalmas butaság: raknèk a már meglèvő, betonra 1 cm-es eps 100-ast, aztán lehálóznám, alapoznám ès megöntenèm Padloponnal!!! Úgy gondolom, hogy talán ezzel egy szintbe tudnám hozni a szobát ès a folyosót! Ez működne Ön szerint? Vagy pedig törjem fel a meglèvő betont, ès betonozzam újra? Mit javasol? Nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: T. István. 😊
Szia! Nekem a hőszigetelő habarcs mindenhol bevált, ebben a vastagságban megbízható szerkezetet ad, keverjél be egy keveset, és próbáld ki az egyik sarokban, hagyjad 48h-t száradni és írd meg, hogy milyen lett. Én biztos kipróbálnám! 5kg EPS ragasztó + 5l hungarocell-darálék + keverővíz.
Hozzátenném, hogy létezik EPS 150 és EPS 200 is, ezt is jó lett volna megemlíteni. Az EPS 100 is 100%, hogy zsugorodni fog valamennyit, nagyon sok ismerőstől hallottam, hogy zsugorodott.
Biztos, hogy EPS-80 volt? Lehet hogy 100-as, csak nem pihentetett. (Ezek gyártás után pár hónapig még spontán zsugorodnak, ezért szokták pihentetni, de nem minden gyártó állítja ezt a termékéről, szóval nem mindenki pihentet.)
Szia. Nagyon jó volt a tájékoztatás. De mi van akkor ha lábazati hungarocellel szigetelünk? Mert kicsi az ajzat nagysága, de szigetelünk illetve hangtompítás végett raknám le.
Nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. 10 centi beton nedvesen (beöntéskor) 2,5kPa nyomással nyomja az EPS-t. Egy száz kilós ember egy lábon állva 100kPa nyomást fejt ki. (Ettől 10%-ot nyomódna össze az EPS-100 ha a talp méreténél nem lenne szélesebb) Lényeg hogy nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. Ha a beton elosztja a terhet, egy száz kilós ember egy négyzetmérette szétosztva már csak 1kPa, tíz négyzetméterre szétosztva pedig csak 0,1kPa nyomástöbblet, azaz egy tíz centi vastag EPS-100 benyomódása rendre 1cm, , 0,1mm; 0,01mm EPS-200-nál ugyanezek az értékek fele ekkorák.
@@attilavas8293 nem fölösleges.. Eps 100-at tettem, 4 év alatt minden helyiségben megsüllyedt 3-4 mm-t, és elszakadtak a szilikon fugák. Többet nem bíznék az eps-ben.
@@gulacsiugyvediiroda7106 EPS-nek is van 150 és 200-as nyomószilárdsággal jelzett változata. Az XPS-nek pedig 250 és 300 és akár több. Tehát az XPS alsó és az EPS felső típusai közel vannak egymáshoz nyomószilárdságban. Egy adott nyomószilárdságú anyagot, ugyanazzal a terheléssel tekintve az, hogy mennyit zsugorodik, attól is függ, hogy milyen vastag; ha egy 5 cm vastagságú anyag mondjuk 1 mm-t zsugorodna, akkor ugyanabból a 15 cm-es vastagságú 3x annyit, azaz 3 mm-t.
@@gabortoth7430 Ettől nagyobb eséllyel fog süllyedni a kredenc. Ráadásul ennek számolása nem a kivitelező, hanem a statikus/építész dolga, és ha ő EPS100-ra méretez, akkor vagy azt építed be, vagy szerződés szegtél, és állhatod a bontás és újjáépítés költségeit, ha gond lesz. Ha nem határozza meg az EPS típusát, akkor kérni kell, hogy megtegye.
Kiváló videó, kiváló tanács! Legtöbb megrendelőnek fogalma sincs erről! Reméljük mostmár lesz.
Valójában a lényeg a nyomószilárdság: a szabvány 10%-os összenyomódásnál kPa-ban adja meg az anyagot terhelő (és egyúttal az anyag által visszafelé kifejtett) nyomófeszültséget. Tehát az EPS 100 esetén ez 100 kPa, EPS 200 esetén 200 kPa. A 100 kPa az 10 tonna tömegből eredő nyomóerő 1 m2 felületen - de persze kisebb felületen (pl. cipősarok, bútorláb) arányosan kisebb nyomóerő adja ugyanezt a nyomás értéket. Ugyanakkor, amikor nem közvetlenül a cipősarok nyomja, hanem az esztrich-re lépünk, akkor már nagyobb felületen oszlik a terhelés. Ugyanakkor 10% az sok, ekkora alakváltozás esetén már nem is rugalmas az EPS, max 2% a méretezési alakváltozás. (számolás: 1 Pa =1 Nm, 1 kPa = 1000 Nm, ez 100 kg tömegből ered.)
Úgy lenne teljes az információ, ha beszélsz a 150 ről és a 200-as Sűrűségről is.
Én 150-est vettem magamnak mikor csináltam a biztonság kedvéért :)
Na így kell elmagyarázni valamit!!!! Laikusként is értettem. Köszi.
Üdvözlöm!
Én valahogy nem bízom az EPS-100-ban, nagyon ki lehet centizve. Néztem XPS lapot, aminek tényleg nagy a terhelhetősége, baromi kemény, köszönő viszonyban sincsenek. Árban majdnem a duplája. 5-8 cm-t kell használnom a különböző szerelőbeton magasságok miatt, ill. kvarchomokot előtte a lejtések kiegyenlítése miatt Kádár-kockában. Gondolom a felület nagysága miatt bírja el az EPS is, de nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem. 85-90m²-ről van szó, így kb 150-200 ezerrel több lesz a vége. Az XPS-t hol használják?
Ajzat
>nagyobb vastagságnál az összenyomódás is nagyobb lehet szerintem
-Igen, ezt százalékosan adják meg, EPS-100 azt jelenti, hogy 100kPa nyomástól zsugorodik 10%-ot. Nagyobb vastagságnál a 10% is nagyobb.
Benyomódás általában nem kritikus, tíz centi nedves betontól az EPS-100 belapul tíz centi vastagságnál 0,1mm-t, az XPS negyed annyit. A probléma nem a súlytól, hanem a kezdeti spontán zsugorodásból adódik (a homlokzati EPS-t pihentetik pár hónapig értékesítés előtt ennek megelőzésére)
Az XPS előnye inkább, hogy zárt cellás, emiatt nem szívja magába a vizet/párát, így lábazati hőszigetelésnek használják. Az aljzatban az EPS csak akkor jó, ha van alatta nem lyukas párazáró fóliaréteg, különben valamennyit romlik a hővezetése, az XPS pedig párás környezetben is hozza a névleges hőszigetelését. Emiatt Kádár-kocka felújításához én is XPS-t tennék, többszintes épületnél az emeleti beton alá viszont csakis EPS-100-at, a hangszigetelés miatt.
Ki a fene tesz EPS-t ajzatbetonba? Startbol XPS-t tesznek
Üdvözlöm!
Mi a véleménye, hogy szintkülönbségnél (2cm), használhatnék lépésálló nikecelt erre a célra, közvetlen laminált alá?!
Köszönöm válaszát!
Utólagosan terasz hőszigetelésére is jó ?
Nagyon laikus vagyok. Az xps-re minek 8-10 cm beton? A szalagparketta nem elégA pontszerű terhelést szétosztja. Egy hálóban ahol alig van terhelés, el kell bírnia azt.
Lehet hogy kerámia burkolat lesz? Mivel csempéről beszélt, de a laminált alatt is ha sok a szivacs, akkor tekeredik nyikorog mikor sétálsz rajta. Na most képzeld el ha a laminált az xps táblákon van rajta.
Jók a videóid! A homlokzatra 5cm szigetelés fog kerülni?
Köszönöm.
Bontatlan bála a videó kedvéért.
A homlokzatra 12 cm-es lett rakva.
Annak semmi értelme, csak pénzkidobás! Min 10-12 cm!
Egy 10 cm Eps 100ra maximum hány cm vastag betont szabad tenni? Köszönöm.
Szia!
Szerintem 10cm- ig nincs vele probléma.
Üdv Uram!
Megnèztem a Videó tartalmát, tetszik ahogyan elmagyarázza.
Èn mint Festő, sajnos nem nagyon èrtek ehhez. Viszont lenne egy kèrdèsem: A nagyszoba, ès a közlekedő között, vagy hívjuk folyosónak mindegy, van kb:3 cm szint különbsèg! Szeretnèm lamináltozni, viszont a szoba es a folyoso kozott sajnos lesz egy kis szintkülönbsèg. Ezert, arra gondoltam lehet,hogy hatalmas butaság: raknèk a már meglèvő, betonra 1 cm-es eps 100-ast, aztán lehálóznám, alapoznám ès megöntenèm Padloponnal!!! Úgy gondolom, hogy talán ezzel egy szintbe tudnám hozni a szobát ès a folyosót! Ez működne Ön szerint? Vagy pedig törjem fel a meglèvő betont, ès betonozzam újra? Mit javasol? Nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: T. István. 😊
keress ra ugy hogy epitolemez padloszigeteles 20mm jo is lenne, arra mehetne a laminalt
Szia!
Nekem a hőszigetelő habarcs mindenhol bevált, ebben a vastagságban megbízható szerkezetet ad, keverjél be egy keveset, és próbáld ki az egyik sarokban, hagyjad 48h-t száradni és írd meg, hogy milyen lett.
Én biztos kipróbálnám!
5kg EPS ragasztó + 5l hungarocell-darálék + keverővíz.
Ami közvetlen terhelhető, 10000 Ft/nm.@@dondiegodesancho
Hozzátenném, hogy létezik EPS 150 és EPS 200 is, ezt is jó lett volna megemlíteni. Az EPS 100 is 100%, hogy zsugorodni fog valamennyit, nagyon sok ismerőstől hallottam, hogy zsugorodott.
Biztos, hogy EPS-80 volt? Lehet hogy 100-as, csak nem pihentetett. (Ezek gyártás után pár hónapig még spontán zsugorodnak, ezért szokták pihentetni, de nem minden gyártó állítja ezt a termékéről, szóval nem mindenki pihentet.)
a garancia mindig él..csak tudni kell érvényesíteni..
Szia. Nagyon jó volt a tájékoztatás. De mi van akkor ha lábazati hungarocellel szigetelünk? Mert kicsi az ajzat nagysága, de szigetelünk illetve hangtompítás végett raknám le.
Helo!
És gondolod,hogy az Eps 100 bírni fogja a beton és a rajt lévő bútorok súlyát?!Hiszen az Eps 100 csak épphogy keményebb mint az Eps 80...
Nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. 10 centi beton nedvesen (beöntéskor) 2,5kPa nyomással nyomja az EPS-t. Egy száz kilós ember egy lábon állva 100kPa nyomást fejt ki. (Ettől 10%-ot nyomódna össze az EPS-100 ha a talp méreténél nem lenne szélesebb) Lényeg hogy nem a súly a kritikus, hanem a nyomás. Ha a beton elosztja a terhet, egy száz kilós ember egy négyzetmérette szétosztva már csak 1kPa, tíz négyzetméterre szétosztva pedig csak 0,1kPa nyomástöbblet, azaz egy tíz centi vastag EPS-100 benyomódása rendre 1cm, , 0,1mm; 0,01mm EPS-200-nál ugyanezek az értékek fele ekkorák.
Á mostmár értem!
Hozzáteszem,hogy 5cm epst soha nem rakunk, minimum a 10cm kell rakni.
Mindig xps szigetelő lapot hasznàlunk ajzatbeton alà
fölösleges... ártani nem árt de többlet költség a semmire. az EPS100 as bőven elegendő egy családi házhoz
@@attilavas8293 nem fölösleges.. Eps 100-at tettem, 4 év alatt minden helyiségben megsüllyedt 3-4 mm-t, és elszakadtak a szilikon fugák. Többet nem bíznék az eps-ben.
@@gulacsiugyvediiroda7106 3-4 mm? ne feledjük hogy maga az aljzat beton is össze zsugorodik igaz nem 3-4 mm-t.. szóval ez érdekes
@@gulacsiugyvediiroda7106 EPS-nek is van 150 és 200-as nyomószilárdsággal jelzett változata. Az XPS-nek pedig 250 és 300 és akár több. Tehát az XPS alsó és az EPS felső típusai közel vannak egymáshoz nyomószilárdságban. Egy adott nyomószilárdságú anyagot, ugyanazzal a terheléssel tekintve az, hogy mennyit zsugorodik, attól is függ, hogy milyen vastag; ha egy 5 cm vastagságú anyag mondjuk 1 mm-t zsugorodna, akkor ugyanabból a 15 cm-es vastagságú 3x annyit, azaz 3 mm-t.
Jómagam is xps-t raknék. A többi tömörödik, valóban süllyed az aljzat.
Erős túlzásokba esik a videó készítője.
Ez szokott lenni amikor laikus-ok okoskodnak nagy mellénnyel
gabortoth7430 Megköszönném ha ezt az álláspontot kifejtené.
@@drjoci Az EPS 100 és EPS 80 között 20% Nyomófeszültség különbség van, nem ettől fog elsüllydni a kredenc ...
@@gabortoth7430 Ettől nagyobb eséllyel fog süllyedni a kredenc.
Ráadásul ennek számolása nem a kivitelező, hanem a statikus/építész dolga, és ha ő EPS100-ra méretez, akkor vagy azt építed be, vagy szerződés szegtél, és állhatod a bontás és újjáépítés költségeit, ha gond lesz. Ha nem határozza meg az EPS típusát, akkor kérni kell, hogy megtegye.
Sajnos én már tapasztaltam. És ez tényleg összelapul. Sőt még a lépésálló is.
Ez nem jó!