Szerintem már mondtam korábban is, de mondom ismét: részemről lenne igény a(z itthon elérhető(bb)) faanyagokról egy részletesebb sorozatra, melyikről mit kell tudni, hova, hogyan, stb. Az se baj, ha csapongóbb, kirohanós stílusban megy ;)
Üdvözletem Tamás ! Nagyszerű Oktatóanyagot -anyagismeret - kaptunk ! Hálás köszönet a minőségért ,tartalomért és a ránk fordított időért ! Szerintem nincs miért elnézést kérni -értem én a videó végén az exkluzálást - ,így van rendben minden ! Köszönjük 👏👏👏 !
Újabb nagyon szuper videó! :) Azt hiszem, nem csak a saját nevemben mondhatom, hogy hatalmas szükség van az ilyen elméleti fejtágítókra, mert a szerszám bemutatók is nagyon hasznosak, de ha az alapok nincsenek meg vagy szarok akkor még a Festool-al se megy az ember sokra. :) Köszönjük szépen! Reméljük jön még sok hasonló. :)
Az ilyen videókért érdemes feljárni TH-camra. Nagyon hasznos volt. Akác a fák sarokcsiszolója :D Mindenhova is,mindenre is jó akar lenni :D Nem a fa a hülye, csak a felhasználó, ezért kellenek ezek a videók
TAKSZi! Köszönöm, megjegyeztem. :) Akác kültéren, kezeletlenül kiválóan alkalmas (gyalultan és gyalulatlanul is) birka és csirke ólnak. Tartós a szerkezet és tartós a kinézet is. 😂
5:43 1492 október 12 . Akkor érkezett Kolumbusz El Salvador szigetére. Csak a Santa Maria ért célba, a hajón majdnem lázadás tört ki. Kolumbusz abban a hitben élt, hogy sikerült megtalálnia az átvezető utat Európából Indiába.
Bizony előfordul, hogy a legjobb mestert is megszivatja az alapanyag. Akkor improvizálni kell, nincs mese. Tavaly én is legyártottam 2 db 6 betétes szobaajtót, tömör borovifenyőből készültek 100X210-es méretben. Előre vastagolt műszárított pallót használtam, mert nem vagyok felszerelve nagy gépekkel. Az egyik függőleges keretosztónak szánt anyag nálam is meggörbült a palló felvágása után. Mit tudtam csinálni? Gyorsan kettévágtam, aztán ellentétesen összeragasztottam, úgy pont kihúzta egymást a görbület és sík lett. Sok munka kéziszerszámokkal vagy kézi gépekkel lett végezve. Mi a fontos ilyenkor? .. hogy tökig élesek legyenek! A csorba szerszámmal nem csak a munka nehéz, hanem rossz felületi minőséget produkál és még balesethez is vezethet. Nem mindegy, hogy cápafogsor, vagy borotvapenge ugrik a kezedbe. Melyik seb gyógyul gyorsabban? A tépett, vagy a tisztán vágott?Volt, hogy kézigyaluval finomabban tudtam az anyagot lemunkálni, mint géppel. De ha nagyon gyantás, vagy olyan száliránnyal, évgyűrű szerkezettel rendelkezik, akkor simán le tud ugrani, pattanni róla. A felületkezelés külön művészet. Használtam olyan anyagot, ami a konyha, fürdő + WC ajtókon van rajta 11 és 9 éve. Semmi bajuk nincs, csak sajnos nem forgalmazzák már. Bondex Preserve vizes alapozó + színtelen UV álló lazúr voltak ezek. Na most én is Remmers-ben találtam alternatívát. Mégis gyorsan száradjon az alapozó, mert mindenhol a lakkbenzines alapú verziót forgalmazzák. Aztán az UV álló színtelen lazúr, mert hát nem akartam színezni az anyagot és azért a lakásba is be-be süt a nap, tehát legyen UV védelem is. A műszaki leírásban szakmaiságot nem kell keresni: " A termék nem használható beltéren, kivéve kültéri ajtók-ablakok belső oldala." Akkor hol lehet, mivel védjem a gombák és rovarok ellen!? A vegyi alapú verziójára is ez van írva. Ami nem tetszik, hogy az összeérő alkatrészek, elemek pattanó hanggal válnak szét, mintha még mindig tapadna a festés. Lehet gyantamentesíteni is kellett volna, de a végén úgy járunk, hogy már aranyat is kell rakni rá, hogy tökéletes legyen, aztán csillagos égbe emelkednek a költségek. Olyan nálam fel sem merül, hogy nem csiszolok. A vizes alapozó után pláne kell, de még az első réteg lazúr is meg lett koptatva. Így sem száz százalékosan sima a felület, idővel jött ki gyanta is rá. Sok hülyeséget írnak össze a használati utasításokon, adatlapokon. A falfestéket sem kell higítani, meg nem csöpög ugye... A zacskóból kinyomva tejföl, fogkrém állagú és munka közben is annyira kiszívja a fal belőle a vizet, hogy akkor is higítani kell. A rozsdára is kell alapozó mellesleg. Ezt is meséltem egy festő ismerősömnek. Ő is azt mondta, nem kell ám mindent elhinni, amit leírtak.
Tamás wazeee! :-) Ezt a szabadszájú stílust én még nem engedtem meg magamnak, de nagyon jól szórakoztam, miközben sokat tanultam! Köszi! :-) Tanyacsenöl is jól nyomja ezt a stílust. :-) Én még bátortalan vagyok ebben, de sokszor nálam is önkifejezőbb lenne ez a stílus. Master Blaster Forever! Élj Sokáig!
@@nepazarolj szia Laszlo! Te nagyon szepen beszelsz es en ezen nem vaktoztatnek. Nekem ez az onazonos. Nyilvan olyan kornyezetben en sem vagyok szabadszaju, de ez a musor resze!
@@hauchtomi Ok! Akkor maradok a jól bevált eddigi stílusnál. :-) De Neked jól áll a szabad stílus. Kicsit olyan, mint a Török céllövő csávó. :-) Laza, de hatékony.
Most nemrég kaptam szét egy kb 40 v. 50 éves kukoricagórét. Akác rönkökből és abból készült gerendákból összeróva. Hát mit mondjak a beton tartógerenda szétporlott (ezért is kellett szétkapni), a fán viszont szinte semmi gond nem volt. Szóval engem meggyőzött az akác. Ez a gyakorlat. Kolumbusz pontosan tudta hová megy, csak az akkori támogatókat az indiai mesével tudta meggyőzni.
Sziasztok! Szobrász vagyok nem asztalos. Rengeted videót megnéztem így is nagyon sokat tanultam a vedóidból! Szeretnék tőled tanácsot kérni anyaghasználattal kapcsolatban. Üdv Tamàs!
Kedves Tamàs,nagyra tartom tudàsodat!Bàrcsak igy magyaràzott volna anno a szaktanàrom is!Ezt a videòt a esti főműsor időben a Tv ben is le kène adni,hogy az olyan megrendelők is ismerjèk a faanyagot ,akik gondozàs mentes kerìtèst szeretnènek!😃
Helló. Amatőr barkácsolóként írok, eddig a projektjeim az újrahasznosítás jegyében történtek. Nem igazán találkoztam a felsorolt fa vetemedési problémákkal mert mindíg bontott ajtó, ablak, gerenda, lépcső darabokat használtam. Én meg azt hittem hogy vacakok ezek.
👍 Amit az akác döntésről mondtál, azzal egyetértek. Nem vagyok favágó, de döntöttem már ki pár fát, magamnak is, cégen belül is. Az akáccal érdemes vigyázni, még ha egyenes törzsű is, hát ha még térgörbe, csavarodott, stb. Ahogy mondtad, az akácban mindig van egy kis "feszkó". Ezért jó hasogatni, még szárazon is. (Míg a száraz nyarat qrva nehéz.) Akác karám oszlopokat alul megégettük, szerintem még simán állnak, mikor én már csak emlék leszek. Víz alatt is bírja, de ahol a víz és a levegő határa van, tehát ahol gyakran lesz nedves, és száraz, ott rohad, de ha jó az anyag, az is kibír jó sok évet. Anyag választás: megfelelő helyre a megfelelő anyagot. Jó a magyarázat. 😀👏
Rohadtul nincs közöm az asztalossághoz, famunkához, de egyszerűen nem tudtam tovább görgetni, mert annyira érdekesen tudsz magyarázni, hogy észre se vettem, hogy végignéztem ezt a videót. Látszik, hogy nagyon érted, amiről beszélsz. Köszönöm szépen! Feliratkoztam és csengőt benyomtam! 👍
Gyerekeknek kellene tanítanod:D:D nagyon jól mesélsz, érthetően magyarázol;) egyben zeneóra, környezetismeret óra néha egy kis történelmet is beleszőve:D
Végre egy jó videó. A lényeg az anyagok ismerete. Ez olyan mint a matek, nem tudsz vele mit kezdeni. A gyalult felület kezelése meddő próbálkozás. Gratula.
Kedves Tamás! Először is köszönöm! Lenyűgöztél ahogy a botanikát lepofoztad a tudomány piedesztáljáról egy nagyszerű szakma...stilszerűen szólva....asztalára. Nem előszőr teszel le elénk tartalmában, előadásmódjában, minőségében párját ritkító terméket. A szemlélet formálás ahogy megérteted a modern kor egyik átkánakj az univerzalitásnak a teljes lehetetlenségét a faanyagok terén. Sok évvel ezelőtt lehetőségem nyilt közelebbről megismerkedni egy többszáz éves tálaló szekrénnyel. Már nem emlékszem a pontos számra de 10 körüli fafajt használtak az építői. Néhai nagyapám ...ismerősei Öreg fakukacként emlegették... bármikor bármilyen hazánkban előforduló fafajról elmondta azt a 2-3 területet amire alkalmas. Sosem említett univerzális fafajokat. Példaértékűnek tartom a szemlélet formáló erőfeszítéseidet, beleértve a "bútorlapmizériát is" ( Az egyik rokon vonásunk ami hozzád húzott hogy én is mindíg visitoztam a laminált lap átkeresztelése miatt!!) Ami pedig a stílust illeti. Néhai kémia professzorunk Szendrei Tanárúr többször elmondta hogy az elősdásokon muszáj vicceket mesélni, viccesen fogalmazni mert a hülyéskedés a legjobb kötőanyag. Egy-egy poén biztosan beleég a hallgatóság agykérgébe és talán vele a vicc környezete is. Szóval köszönet a munkádért és őszintén kívánom hogy még sok hasonlót tehess az ifjak...és a magamfajta vénemberek ...asztalára.
Bocsánat Tamás a lombos fák sűrűségét a kései míg a fenyők sűrűsêgét a korai pászta határozza meg mert a fenyő korai pásztája míg a lombos fának a kései pásztája a meghatározó
@@ZsolnaiTamás-i1n sajnos sokminden komaradt. A mikrofibrillumoktol kezdve a nedvkeringesen at. Ezert gyorstalpalo, de igyekszek folytatni ezt a sorozatot
Szia! érdekes videó. baromi jó a beszélőkéd is. sok közöm nincs a faipari munkákhoz. egyébként onnan jutottam hozzád, hogy terepes társasjáték asztalt szeretnék. mivel csóró magyar vagyok nem tudok 5-15ezer euróért rendelni készen. leszóltad Te is a bútorlapot. alig pár év alatt kopik mállik szét az órákig tartó könyökléstől/tapicskolástól. én is valamelyik fában gondolkodom. esetleg annyit kérdeznék, hogy számit-e, hogy mivel akarom bevonni, ha 3-5 évnél hosszabb élettartamot szeretnék neki? egyrészt van a közepén lévő posztó, és lenne a széle, amit folyamatosan tapicskolunk hosszú órákon keresztül. a szövet tipusára és fizikai jellemzőire gondolok. természetes szövet vagy müszál vagy szintetikus szál, szivacsot rakhatok-e a boritó szövet és a fa közé, vagy inkább vastagabb boritó anyagban gondolkodjak, pl bőr vagy gyapjú szövet? vagy mehet a szivacs plusz valami jersey/pamutszövet? vagy legyen inkább totál müszál? ahogy tapicskoljuk akár izzadság bármi, azt a pamut magába szivja, a szivacs még jobban tartja a nedvességet. ellenben a gyapjú az több nedvességet képes felszivni magába, mint mondjuk a pamut, viszont lassaban szárad ki belőle. egy szintetikus szövet pl poliészter elméletileg a legkevesebb nedvességet szivná fel, de amit felsziv folyamatosan engedi is át magán. vagy vegyek egy nagyobb neoprém asztallapot esetleg egéralátétet és vagdossam fel a szélekre, amin támaszkodunk (vagy ne vagdossam fel, legyen akkora az asztallap, amilyen arra kapható neoprém szövetet találok? ez gondolom másképp hat a fa anyagára és igencsak többet és hosszabb ideig tapicskolnánk/támaszkodnánk rá, mint az étkező asztallap szélét.
Kedves Tomi maximálisan egyet értek az elhangzottakkal .......máig fülemben csengenek az asztalos mester nagyapám és apám szavai : " vedd tudomásul hogy egy fa akkor állapodik meg ha már kiment a kéményen" .
@@hauchtomi Na igen csak ott is elhangzik pár infó amit meghallgattam volna, de nem volt felirat sem amit bekapcsolhattam volna. :) Az ilyenekből sokat lehet tanulni. Remélem lesz még ilyen videó.
Nem bírtam végighallgatni (amúgy faipari mérnök vagyok). Sok igazság van a videóban. Beltéri használatra gyakorlatilag mindegy milyen fát használunk bútor szinten, hiszen tartósan nedvesség nem éri. Ezért lehetnek alkalmasak a faforgácslapok (trendi nevén bútorlap). Az akác tartósságával kapcsolatban 1 dolgot felejt el mindenki, hogy az csak a gesztesedett farészre vonatkozik. Pl.: Akác kerítésoszlop. A szíjács 5-10 éven belül lerohad, a geszt pedig 100 év múlva is áll, mint Katiban a gyerek. Pont a tiliszek miatt, hiszen visszanedvesedni nem tud. Az edények vizet nem tudnak felvenni, csak a mikrofibrilláris térbe szivárgó víz marad meg. Az edények csak akkor tudnak felvenni vizet, ha az a mikrofibrilláris téren keresztül szivárog be, ami ilyen kis keresztmetszeten és hidrosztatikai nyomáson elhanyagolható (Bernoulli-egyenlet) Az akácról pro és kontra: Pro: gyönyörű rajzolata van bütün pláne, a színe mint az olaj a vízen szivárványos tud lenni, keményfa, a gesztje a legtartósabb, a többi keményfához képest de még a fenyőkhöz képest is olcsó. Kontra: Rettenetesen kemény ezért eszi a szerszámot, kevesen foglalkoznak vele bútor szinten, szíjácsos kerítésdeszka átverés. Sajnos sokszor csak ártéri akácot tud az ember szerezni így nagyobb a korai pászta arány, ami rontja a tartósságot. Ha lenne lehetőségem, akkor a teljes környezetemet szíjácskiejtéses, táblásított, hossztoldásmentes akác faanyaggal venném körbe. Egyébként kontra: Mindenki használja agyba-főbe a bükköt, mint keményfa. Főleg a bútorok teherhordó és nem dekorációs céljára. Hol a baj?! A bükk állomány 85 éves kora körül 90-95%-ban álgeszt mentes, míg 110-120 éves korára ez az arány jelentősen csökken. Nem tudok pontos számot, de ekkor már alig találni álgeszt mentes példányt, inkább nem írok durva számokat. Ez tény, de az erdőgazdálkodók a nagyobb kihozatal reményében túltartják a bükk állományt, ezért csak tüzifának alkalmas. Az előző probléma orvosolható lenne, de hogy a bükk a keményfák közül a legrepedékenyebb, az nem. Probléma az álgeszttel: A fatest valamilyen behatás elleni védekezése miatt korábban és gyorsabban indul el a gesztesedés, így ugyan az edények részben elzáródnak, a szilárdító szerepet ellátják és kevesebb nedvesség jut az elhalt sejtekbe, de sajnos a nedvességgel szemben nem válnak sokkal ellenállóbá. Keményfa, tömegtermelés: bükk - több sebből vérzik tölgy - nem sokkal kevésbé repedékeny akác - repedékeny (kb. tölgy), de a selejt is a legkiválóbb tűzifa Ugyan az akác idegenhonos, de mégis hazánkban nagyon jelentős ipari fa. Sajnos az ültetvények nagy része nem éri el a faipari hasznosítási kort, mert eladják tüzelőnek. Ami pedig átverés, hiszen minél fiatalabb az állomány, annál nagyobb a szíjács arány, aminek nem jobb a fűtőértéke. A lényeg hogy az akácnak csak a gesztje tudja azt, amit a legenda övez. A szíjács nem jobb a nyárfánál.
@@loobelt Hogy lesz száraz? Milyen keresztmetszetben és milyen vágástípussal lesz felszelve? Ki fogja kigyalulni és a felületet megmarni? Klippes lesz, vagy sima?
@@hauchtomi Nem tudom, hogy lesz szárítva. Valszeg a műhelyben fog pihenni. 3cm vastag, 9cm széles 3 méteresek. A párnafák szintén. Magam fogom simára gyalulni, fózolni, csiszolni. Saválló 5*40-es csavarokkal duplán rögzíteni. 5mm-es hézagokkal. Valszeg 1-2 méteres darabokban fogom lerakni.
@@loobelt Az a baj, hogy ha nem lesz megfelelő a nedvességtartalma, elkezd mozogni! Van egy rész a Szupercella című filmben, ahol Swarci kifejti mi lesz a szegeccsel a hő hatására a magánzárkában. Na! Az 5 ös A2-es csavar pont úgy fog viselkedni. A magam részéről ha már akác, akkor gőzölt, egyébként nem kísérleteznék vele. Viszont ezt a tanácsot ne fogadd meg, csináld bátran, mivel a fa barát is tud lenni
Szuper ismertető. Nálunk készült akácból sok minden az udvaron. Hinta, korlát, padok, asztal, homokozó stb. A tartósságával nincs gond. Ezzel együtt mindenben pontosan azt produkálja amit elmondtál: a csavart már sokszor nyers állapotban is törte, még ha előfúrtuk, akkor is. Azóta is mozog, reped, töri a csavarokat, dobja le a felületkezelést. De maga a fa egyben van, nem rohad, nem korhad így simán karban tartható. Esztétikailag nyilván nem nyújtja azt az élményt, mint új állapotában. A probléma nem a fával van szerintem, hanem az igényekkel és elképzelésekkel. Kb mint mikor a szaki azt mondja, hogy a munka lehet olcsó, jó minőségű és gyors, de a háromból csak kettőt választhatsz. Itt is azzal van a gond, hogy azt akarjuk, hogy egyszerre legyen olcsó, legyen vele könnyű dolgozni, legyen szép, és legyen tartós is. Akinek az olcsó és tartós megfelel, annak jó lesz az akác. Ennyi.
Hehe, mintha nekem mondtad volna az egészet. Telefonon momdtad hogy nem fog menni a lábon száradt tölgy asztallapom, de megcsinálram. Most várom hogy mikor fog megszivatni, mert meg fog. Amugy hallgatni a mondandódat olyan volt mint egy jó könyv olvasása, hogy reméled sok van még vissza.
@@pirpir-v6e szia! Koszi a kommentet! Azonk kevesek koze tartozol, aki hallgat ram az utan is, hogy sejtheto, gond lesz. Viszont a jo hir, hogy megnezve a kesz asztalt, valszeg minimalis lesz a deformacio! Kompromisszumot kotottel es ezt a fa megfogja halalni. Jo kis beszelgetes volt! Majd jelezd a fejlemenyeket!
Nincs olyan hogy jó vagy rossz anyag. Olyan van hogy alkalmas vagy nem alkalmas valamire. El kell fogadnia bizonyos dolgok nem fognak működni akacból pl. Én szakmai kihívásnak tekintettem annak idején hogy a konyhám frontja akacból legyen mivel nagyon tetszik az akác fénye amit a tükrössége ad. Volt idő sokáig gyűjtöttem az anyagot. Kb négy öt év után fogtam hozzá és még ezután is lassan készült ahogy volt rá időm. Nagyon sok a hullás. Ha valami gyanús habozás nélkül ki kell dobni belőle. Szijács véletlenül sem maradhat. Nagyon szeret szakdni i ez is a könnyen reped tulajdonsagbol jön. A gyalu kés nem szereti A csiszoló papír nem szereti Te sem szereted mert megfojt a porja. A felület kezelés már könnyebb volt , 18 év után már nem emlékszem a pác szinkódra de valahol a Közép vörös körül volt amit "kolbász zsír" néven is hívunk a lakk az akkori színvonal egyszerű PU lakkja volt. Én meg vagyok vele elégedve még mindig, de hát én egy Szakmai mazohista vagyok szeretem ha fáj kicsit. Alapból nem ajánlom csak azért mert milyen jó. Ha valaki csinálni vagy még inkább csináltatni akár akácbol valamit annak azt tudnám mondani hogy 80-100 cm-nél nagyobb valamint nem akarjon. Pl konyha asztalt nem akarjon tömör akacból. Szakmailag ez így alapból baromság senki nem vállalna ilyen munkát aki ebben dolgozik ez a laiukusoknak szól. Lehet persze aki megcsinálja és szerencséje lesz. Nem véletlenül csak keret szerkezet csináltam belőle. Na mindegy a lényeg hogy csak nagyon szigorú megkötések mellett lehet akacból dolgozni. Lapát nyélnek kiváló. De azon túl csak saját felelősségre....
Kedves Barnabás! Megtisztelsz a hozzászólásoddal! Nagyon régen láttam tőled egy videót és most újra megtaláltam a csatornádon (anno volt egy nagyobb csatornám feliratkozó számban, de egy hackertámadásban megszűntette a YT és újra kellett kezdnem 2 éve az egészet)! Köszönöm azt a videót és a többit is!
Egész jó video...Az iparosnak ismernie kell az alapanyagot amivel dolgozik.A fáknál ez kicsit bonyolult... Én megértem a mostani kollégákat is. Nehéz jó minőségű fát beszerezni így marad a ragasztott laminát (ami már nem az a régi minőség ...elővágó nélkül csak szenvedés vele dolgozni ) Akácrol csak röviden hogy savas keményfa jobban bírja lekezelés nélkül kint...Nálunk kerítésoszlopnak használták..ma nagyon divatos kinti padok asztalok készítésénél...csak rossz vele dolgozni..meglepheti azt aki vágja..
Mesterségesen szárított anyag valóban jó ha megfelelő anyagot választanak,,de a külső időjárási tényező,,nem szoba környezet,,és valóban csiszolás felület kezelés,,nagyon régen lefektették,,(lásd ragasztott anyag,,mint doka tábla?)
@@hauchtomi az egyértelmű volt az első videó után már amit láttam tőled, sőt a régi csatornán ott azért elég szép számítások is voltak. 😁 Amúgy ha már tartóság mi lenne jobb a fenyő táblásításához a pvac vagy a szerkezeti ragasztó ( poliuretán) ? Vagy igazából mind a kettő?
Az akác azért is nehéz, mert a geszt tilliszesedik a szijács meg nem..és egy deszka vagy palló tartarmazhatja ezt is azt is.. Nagyon jó video, azt hallottam amit néhány éve felnőtt fejjel a tanáraimtól. A táblásításról csak annyit elég megnézni egy a barkácsban kapható táblát, siralmasan van kiforgatva a szerencsétlen... A távolkeleti videok is jók, jórészt ciprusokból készítik a focipálya szélességű asztalokat.. abból az anyagból ez nem nagy varászlat.. Egyébként aki komolyan érdeklődik végezzen egy sulit estin, nekem is annyira jó volt ,hogy a fához viszonyult barkács "tudásomat" ki tudtam nevetni utólag...lófa...t sem tudtam anno a fáról. 😁😎
Én gitárt csináltam akácból. Egy helyen eltépte a ragasztást a köcsög, mert nem lakkoztam le még egy ideig, és ahogy játszottam rajta a kézbőröm nedvességétől megmozdult. De epoxyt beletuszkoltam oda, lelakkoztam, és végül egy kurvajó gitár lett.
Igen... nekem is tanították anno 1991 és 1994 között... de azóta eltelt cirka 30 év.... 😎 nem baj ha átismétlem... 😁... főleg ha Tomi magyarázza el nekem.... mert komálom a stílusát.😊 Hálásan köszönöm neki, hogy időt áldozott e videó elkészítésére. Arigato!😉
Bocsánat egy adalék a fa növekedéséhez a fotoszintézis szükséges, tehát az asszimiláció elengedhetetlen, ez 18 perc után jött de 19 előtt mert addigra ki lett fejtve
A fa semmikép nem nevezhető tartósnak kültéren, lehet kenegetni bár hányszor, de lássuk be az csak időhúzás és jelentős költség növekedést okoz. Aki kültéri tartós anyagot keres, az előbb-utóbb maga is rájön, hogy az üvegnek és a saválló acélnak nincs párja! Igaz, hogy a bekerülési összeg magasabb lehet, viszont nincs utólagos költség, egyszer kell kifizetni és ÖRÖK! Nem kell festegetni, javítgatni, nem tekeredik, nem eszi meg az UV, stb ...!
Szia! Nagyon hiánypótló volt.😊 Tisztelem a tudásod. Engem az amerikai fa felhasználás rész érdekelne kicsit jobban. Pont most szeretnénk egy étkezőasztalt és a kinti videok tele vannak egy lapból készült asztalokkal vagy epoxyval kiegészítve de mindig széles táblákból. Alul vasmerevítés és szerintük kész. Ezt nálunk akkor nem lehet megcsinálni? Vagy esetleg felszeletelni és ugyanott ragasztani? (hogy megmaradjon az egész tábla mintája) Működhet pl kőrisből? Vagy esetleg milyen fafajta lenne ilyesmire alkalmas? Köszönöm
üdv : Tik- Tok ott láttam egy vörös fát , ott faragni láttam csodaszép bútorokat + húsvágó deszkát , verték mindennel de semmi karcolás nem volt rajta . itt veszek , hááát elégé gyengék , vagy én vagyok erős 🙂 elégé hamar tönkre megy . Mit ajánlasz ilyenre ? üdv : István
Most mi a baj az akácal? Szőlőültetvényen oszlopnak nincs jobb anyag. De vízimalom tartócölöpnek is kiváló. Gyalult deszkának meg van más fajta fa. Amúgy is megeszi a gyalukést.
@@jencok ha figyeltel, nincs baj az akaccal. Az emberekkel van a baj, akik azt gondoljak, hogy mert az akac tartos, szep is marad. Hagy Kossuth-dijas akac karoval talalkoztal? Amiket felsoroltal.oda valo!!!!
Szia Mester! Rég várt videó hála és köszönet érte👍 már nem is tudom hogy hol de hallottam egy olyan mondatot, így a miért szivat meg a faanyag.....kapcsán "...tudni, érezni kell hogy mit akar a fa...." Ehez köszi az időd tapasztalatod tudásod hogy mi esetlen halandók ne tátott szájjal a f...erdőbe. köszi
Az 1-2 éves akác elhajlik a saját súja alatt, de 3-4+ éve szárított akác kib@szott kemény, és idehaza elérhető alapanyag, csak ember legyen aki beleveri a szeget, na meg hol találsz ilyen érlelt faanyagot?
Nagyon jó lett a videó, végre végig értem rajta... Bútor minőségnek úgy tudom elképzelni, ha hagyom szétrepedni 4 év alatt a padláson és utánna állok neki dolgozni vele, de ott szikrázik a fűrészlap, plusz még a repedéseket is kikell tölteni, hogy kinézzen valahogy, epoxival, fa betéttel... Brutál szívás, nem lehetetlen, de feleslegesen nagy meló, meg nem túl szép fa.... Az meg, hogy nem kell 30 évre tervezni dolgokat? Mindenki köpköd, hogy milyen sz@r minden... És öröm megfogni/ránézni/dolgozni valamivel amin érződik, hogy megvan csinálva rendesen. Csináld meg a bútoraidat 50 évre, írd bele a neved, és még az unokáidnak is lesz munkája! Egy melléképületnek, féltetőnek, támrendszernek, oszlopnak, szőlőkarónak... tökéletes az akác. Én a tömésfalba most építettem be áthidalókat belőle, 300 év és cserélni kell majd őket. A szőlőnkbe akác oszlopok vannak, 13-18cm-esek, 30+ éve vannak a földben, a vékonyabbakat kelett cserélni, föld szinte alatt 10 cm károsodik, ahol folyamatosan nedves, de kap levegőt is... A föld alatt lejebb és föld feltte is 90%ban sértetlen, azért az komoly teljesítmény egy fától :)
@@attilahorvath6035 bútort, nyílászárót épületet sok, sok évre készítünk! De vágódeszkát, fakanalat? Minek? Én a hagyományos méretezéseket alkalmazom. Van olyan termékem, ami 20+ éves és a mai napig működik, hibátlan! Az akác és más oszlopokat tűzben kell "edzeni", utána nincs ilyen gond! Az akác nem szikrázik, ha forgácsolod, csak ha nem megfelelő szerszámot alkalmazol! Amit mondtam, azt kontextusban kell értelmezni!
Amúgy van itthon vágódeszkánk amit apám csinált a Vagongyárban a hetvenes években. Nem tudom miből van. Kb 35x20x3 centis. Sötétbarna. Ez még újabb 50 év múlva is vágódeszka lesz és mi becsüljük. Nem kéne semmilyen másik helyette. Az akácmánia teljesen érthető. Szerintem az a legolcsóbb keményfa. A többi már majdnem megfizethetetlen. Amúgy az akác felületkezeléséhez jó módszer lehet a japánnak mondott yaki sugi? Az tud mutatós lenni és amikor a lenolaj beleköt akkor már meg is lehet fogni.
Nagyon tetszett a vidi Tamás! De azt nem értettem, hogy miért más az amerikai bútoripar, és miért fontos az, hogy mivel szeletelnek fát?? (Egyébként az egyik legnagyobb gattergyártó a Wood-Mizer, amerikai márka).mivel lesz másabb az tengerentúli keménylombos anyagból készült bútor? Maga az éghajlat? Vagy a szaktudás ? Ezt nem teljesen értettem..
Alapvetően más a végésérettségi kor és rengeteg a fa. USA, Kanada. Részben túltermelés van (kivéve a Covid időszakot, mert akkor cefet világ volt és mindenhonnan összevették a fát. Főleg a fenyőket. Ezért ugrott meg idehaza is a duplájára), ezért van ideje a fának száradnia és teljesen mások az iparági jellemzők. Életciklus egyebek... Ami a Wood-Mizert illeti, az NEM GATTER. A Wood-Mizer kanyarban sem volt, amikor Európában az Esterer már lényegében minden komolyabb megoldást letett az asztalra. Egy fűrésztelepen nem Vízszintes rönkvágóval dolgoznak fel évi 100,000 köbméter rönköt. Lásd Tuzsér (mondjuk most mentek csődbe).
Ugyan nem vízszintes, de eléggé szalagnak nézem. Az Esterer-t nem ismerem, de elég menőnek tűnik. Egyébként a Wood-Mizer oldalán elég komoly elemekből lehet össze pakolni termelékenynek tűnő megoldásokat. A felpakolt rönktől kb a fózolt padlóig. Maga a fűrészelés folyamata más, mert tényleg csinálják körfűrésszel. De azt megelőző és azt követő munka folyamatokkal válik be az a technologia igazán. Legalábbis szerintem.
@@gaboraranyi7009 ez ennel komplexebb problemakor. Korabban bejarasom volt tobb fureszuzembe. Kezdesnek vettek a Mizert, aztan ataltak a jo oreg cuccokra. Egy vizszinzes szalagfuresz sisem lesz osszehasonlithato egy 1200 as fugguleges ronkkocsis rendszerrel. Anno meg fureszuzemi technologiat is pakoltunk ossze evi 35000 kob ronkre. En szeretem es dolgoztam is Mizeren. Napi 8-10 kobot lehet egy kozepes geppel feldolgozni. De azt utana szelezni, osztalyozni, maglyazni kell. Ez egy komoly munka, nagy felelosseggel
Ez a lényeg! Nyilván trágár bunkó vagyok, de ez az alapállapotom. Viszont választékosan is tudok beszélni, csak arra ugyanannyi az igény, mint a minőségi (?) tartalomra :)
A fa mozog. Collos deszka a platóra felkerüléskor és az előtte eltelt egy hónapban egyenes volt. Mire leszedtük kb. tizenöt perc olyan kiflibe hajlott :D Nem szeretne a faházam része lenni, inkább válna a tűz martalékává :D
A tartósság vitathatatlan. Nem sok fa kelhet versenyre vele. A régi disznó ólsk hugylében konzervált pallói az örrökkévalóságig kitartása. Bútornak messze nem ideális. Nincs olyan, hogy mindenre jó. Kompromisszumokat kell kötni. Ez a vasiparban is áll,meg a természetes kövek megmunkálhatóságára is. Funkcionalitás. Vagy szépség. A kettő ritkán találkozik.
Én 60+ éve hobbiasztaloskodom. Szakmailag minden állításoddal egyetértek. De a videószerkesztésed meg sem közelíti a szakmai szintedet. Engem is szembesítettek ugyanezzel a kritikával 26 éve. (Én olajvegyészként voltam kiváló, de pocsék előadó.) Először elküldtem őket a francba, majd a végén és máig tartóan hálás lettem . Egy kommunikációs tanfolyamon megtanultam, h igazuk volt. Te sokkal több pénzt kereshetnél a videóiddal, ha te is javítanál ezen készségeiden. Kéne még vagy 20 ezer követő !
@@AKATONA1953 üdv! Volt 27K feliratkozo, de 2 eve hackeltek meg a csatornat. Tudok szepen beszelni, de igy vagyok onazonos! Ha megnez par korabbi videot, tapasztalni fogja! Koszonom az epito kritikat!
... amúgy meg mi a bánatos faszért gondolod azt, hogy csak egy kibaszott asztalos dolgozik fával, heee⁉️ ... sorry, de maradtam a stílusodnál‼️ ... rózsafa, gyürücske, súlyoknyélfa,(népiesen, nagyokos) somfa, ... ezeknek szerinted mi köze, pl. a te okosságaidhoz, hee, bazdmeg csak, hogy maradjunk a stílusodnál‼️‼️
... nem kötexem, vegignéztem, bazdmeg‼️ ... csak a stílus és a tartalom zavar, mert egyszer nem akar erdész lenni, utána meg tudományosan kezd erdészprofesszor lenni😅😂
Sajnos a videó terjedelme véges, így nem esett szó az akác egy rettentő rossz tulajdonságáról. Az akác mivel egy nem őshonos faj, erről a videó elején van is említés, de ezt ki kell egészíteni azzal, hogy az akác egy rendkívül agresszív fa akkor is amikor az erődben nő még. Az akác kiírt maga körül minden nem fát, mert a gyors növekedésével túlnővi az őshonos fákat, azok meg fény hiányában kipusztulnak. A másik nagyon nagy hibája az akácnak, hogy ha kivágják, akkor gyökérről bokor szerűen kezd el új hastásokat hozni akár több méterre a kivágott fától is, ezért nagyon nehezen kiirtható fa faj. A harmadik hibája az akác erdőnek hogy nem hallasz benne madár csicsergést sem, mert az akác tüskés ágai megakadályozzák, hogy a madarak leszálljanak rá és fészket tudjanak rakni. Én közel 30 éve próbálom meg kiirtani a telkemen egy darab nagy méretű kivágott akácfa vadhajtásit a kerítés mellett amik a föld alatt a gyökerekről akár 20 méteres távolságban is képesek új hajtásokat hozni. Én kikaparom a földet a hajtásai körül, majd benzinlámpával vagy malacpörzsölővel égetve tudom csak a gyökereit valamennyire kordában tartani. Tapasztalatom alapján az akác szinte kiirthatatlan egy nagyobb akác erdő területen, és az a terület örökre elveszik, mert ott más nem fog megnőni. Az akác ezen tulajdonságai miatt a leg károsabb fa és tűzzel vassal írtani kell. Ha nem írtjuk az akácot akkor pár száz éven belül az egész országból ki fogja írtani az őshonos fafajokat és a madarakat is mert olyan agresszíven terjeszkedik.
Szia, az inváziós dologgal abszolút igazad van, de hidd el, van ennél rosszabb! Bár nem fa, de a csodasövény ennél sokkal rosszabb. De a császárfával is vannak problémák! Az akác egy túlélő és gyökérsarjról is képes újra nőni. Mondjuk az ecetfa is. Azért nem esett szó erről, mert ez nem erdész csatorna :) Köszönöm a kommentedet!
@@hauchtomi Haha, császárfa... Van egy az udvarunkon, az előző tulaj ültette. Egyetlen problémánk vele, hogy végül is jó árnyékot ad és tulajdonképp nem csúnya, úgyhogy sajnálnánk megszabadulni tőle. :\ Ennél nagyobb bajom, hogy a kertbe más egyéb, baromira invazív dolgot is ültettek, pl. bambusz. Persze, gyökércsapda nélkül, mert ahhoz már gyökerek voltak. Hogy nőne bele a fenekükbe...
De őshonos! Sőt talán a legőshonosabb fánk... "Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában újból meghonosította a növényt, hiszen a harmadkori Európában, illetve a Kárpát-medencében, így hazánk területén is bennszülött növény volt, de a nagy geológiai átalakulások következtében, földrészünkről eltűnt.[1]"
A Duna-Tisza közén, a fosóhomokban amiben csak a bógáncs nő meg, milyen őshonos fákat szorít ki az akác? Ha anno nem telepítenek akác védősávokat a futóhomokra, akkor már rég művelhetetlen sivatag lenne sok helyen. Akác erdőben rengeteg növény él, csak utána kellene olvasni, vagy elmenni egy akácerdőbe...
Ettől hasznosabb összefoglaló ismeretet fa alapanyagokkal kapcsolatban még nem találtam. Köszönöm!
Szerintem már mondtam korábban is, de mondom ismét: részemről lenne igény a(z itthon elérhető(bb)) faanyagokról egy részletesebb sorozatra, melyikről mit kell tudni, hova, hogyan, stb. Az se baj, ha csapongóbb, kirohanós stílusban megy ;)
Lesz!
@@hauchtomi Köszi, szívecske, Ámen. Meg ilyenek. :)
Sőt az a jó ha csapongó meg kirohant, ez a sava-borsa 😊 - persze a sok lényeges infó mellett
@@kovjan11 persze. Úgy érzem ennek a videónak lehetne ég " vágatlan " verziója másfélszer ilyen hosszú lenne.
@@saxus Minimál lett kivágva!
Üdvözletem Tamás !
Nagyszerű Oktatóanyagot
-anyagismeret - kaptunk ! Hálás köszönet a minőségért ,tartalomért és a ránk fordított időért !
Szerintem nincs miért elnézést kérni -értem én a videó végén az exkluzálást - ,így van rendben minden !
Köszönjük 👏👏👏 !
Újabb nagyon szuper videó! :) Azt hiszem, nem csak a saját nevemben mondhatom, hogy hatalmas szükség van az ilyen elméleti fejtágítókra, mert a szerszám bemutatók is nagyon hasznosak, de ha az alapok nincsenek meg vagy szarok akkor még a Festool-al se megy az ember sokra. :) Köszönjük szépen! Reméljük jön még sok hasonló. :)
Köszi a részletes kötelező tananyagot, minden fával foglalkozó, farigcsáló embernek hasznos lehet, vissza fogom nézni a régebbi epizódokat😉.
Az ilyen videókért érdemes feljárni TH-camra. Nagyon hasznos volt. Akác a fák sarokcsiszolója :D Mindenhova is,mindenre is jó akar lenni :D Nem a fa a hülye, csak a felhasználó, ezért kellenek ezek a videók
TAKSZi! Köszönöm, megjegyeztem. :)
Akác kültéren, kezeletlenül kiválóan alkalmas (gyalultan és gyalulatlanul is) birka és csirke ólnak. Tartós a szerkezet és tartós a kinézet is. 😂
5:43 1492 október 12 . Akkor érkezett Kolumbusz El Salvador szigetére.
Csak a Santa Maria ért célba, a hajón majdnem lázadás tört ki.
Kolumbusz abban a hitben élt, hogy sikerült megtalálnia az átvezető utat Európából Indiába.
Thanks!
Szuper oktató anyag lett, imádom a stílust!!!😂
Köszönöm a videókba teletett energiákat!💪
Na ez jó volt így estére. Ma is tanultam valamit.. köszi Tamás! Király vagy ❤
Bizony előfordul, hogy a legjobb mestert is megszivatja az alapanyag. Akkor improvizálni kell, nincs mese. Tavaly én is legyártottam 2 db 6 betétes szobaajtót, tömör borovifenyőből készültek 100X210-es méretben. Előre vastagolt műszárított pallót használtam, mert nem vagyok felszerelve nagy gépekkel. Az egyik függőleges keretosztónak szánt anyag nálam is meggörbült a palló felvágása után. Mit tudtam csinálni? Gyorsan kettévágtam, aztán ellentétesen összeragasztottam, úgy pont kihúzta egymást a görbület és sík lett. Sok munka kéziszerszámokkal vagy kézi gépekkel lett végezve. Mi a fontos ilyenkor? .. hogy tökig élesek legyenek! A csorba szerszámmal nem csak a munka nehéz, hanem rossz felületi minőséget produkál és még balesethez is vezethet. Nem mindegy, hogy cápafogsor, vagy borotvapenge ugrik a kezedbe. Melyik seb gyógyul gyorsabban? A tépett, vagy a tisztán vágott?Volt, hogy kézigyaluval finomabban tudtam az anyagot lemunkálni, mint géppel. De ha nagyon gyantás, vagy olyan száliránnyal, évgyűrű szerkezettel rendelkezik, akkor simán le tud ugrani, pattanni róla. A felületkezelés külön művészet. Használtam olyan anyagot, ami a konyha, fürdő + WC ajtókon van rajta 11 és 9 éve. Semmi bajuk nincs, csak sajnos nem forgalmazzák már. Bondex Preserve vizes alapozó + színtelen UV álló lazúr voltak ezek. Na most én is Remmers-ben találtam alternatívát. Mégis gyorsan száradjon az alapozó, mert mindenhol a lakkbenzines alapú verziót forgalmazzák. Aztán az UV álló színtelen lazúr, mert hát nem akartam színezni az anyagot és azért a lakásba is be-be süt a nap, tehát legyen UV védelem is. A műszaki leírásban szakmaiságot nem kell keresni: " A termék nem használható beltéren, kivéve kültéri ajtók-ablakok belső oldala." Akkor hol lehet, mivel védjem a gombák és rovarok ellen!? A vegyi alapú verziójára is ez van írva. Ami nem tetszik, hogy az összeérő alkatrészek, elemek pattanó hanggal válnak szét, mintha még mindig tapadna a festés. Lehet gyantamentesíteni is kellett volna, de a végén úgy járunk, hogy már aranyat is kell rakni rá, hogy tökéletes legyen, aztán csillagos égbe emelkednek a költségek. Olyan nálam fel sem merül, hogy nem csiszolok. A vizes alapozó után pláne kell, de még az első réteg lazúr is meg lett koptatva. Így sem száz százalékosan sima a felület, idővel jött ki gyanta is rá. Sok hülyeséget írnak össze a használati utasításokon, adatlapokon. A falfestéket sem kell higítani, meg nem csöpög ugye... A zacskóból kinyomva tejföl, fogkrém állagú és munka közben is annyira kiszívja a fal belőle a vizet, hogy akkor is higítani kell. A rozsdára is kell alapozó mellesleg. Ezt is meséltem egy festő ismerősömnek. Ő is azt mondta, nem kell ám mindent elhinni, amit leírtak.
Szia Tomi, nagyon hasznos video volt, köszi a feltöltést! :)
jó volt hallgatni, köszi a felvilágosítást!
Tamás wazeee! :-) Ezt a szabadszájú stílust én még nem engedtem meg magamnak, de nagyon jól szórakoztam, miközben sokat tanultam! Köszi! :-) Tanyacsenöl is jól nyomja ezt a stílust. :-) Én még bátortalan vagyok ebben, de sokszor nálam is önkifejezőbb lenne ez a stílus. Master Blaster Forever! Élj Sokáig!
@@nepazarolj szia Laszlo!
Te nagyon szepen beszelsz es en ezen nem vaktoztatnek. Nekem ez az onazonos. Nyilvan olyan kornyezetben en sem vagyok szabadszaju, de ez a musor resze!
@@hauchtomi Ok! Akkor maradok a jól bevált eddigi stílusnál. :-) De Neked jól áll a szabad stílus. Kicsit olyan, mint a Török céllövő csávó. :-) Laza, de hatékony.
@@nepazarolj Megtisztelsz! Master Blaster!
Most nemrég kaptam szét egy kb 40 v. 50 éves kukoricagórét. Akác rönkökből és abból készült gerendákból összeróva. Hát mit mondjak a beton tartógerenda szétporlott (ezért is kellett szétkapni), a fán viszont szinte semmi gond nem volt. Szóval engem meggyőzött az akác. Ez a gyakorlat. Kolumbusz pontosan tudta hová megy, csak az akkori támogatókat az indiai mesével tudta meggyőzni.
Ma is okosabban hajtom álomra a fejem! Köszi az ismeretterjesztést!
Sziasztok! Szobrász vagyok nem asztalos. Rengeted videót megnéztem így is nagyon sokat tanultam a vedóidból! Szeretnék tőled tanácsot kérni anyaghasználattal kapcsolatban.
Üdv Tamàs!
@@tamasdrabik1102 szia, irj egy mailt es megbeszeljuk, ha tudok segitek
Kedves Tamàs,nagyra tartom tudàsodat!Bàrcsak igy magyaràzott volna anno a szaktanàrom is!Ezt a videòt a esti főműsor időben a Tv ben is le kène adni,hogy az olyan megrendelők is ismerjèk a faanyagot ,akik gondozàs mentes kerìtèst szeretnènek!😃
gondozásmentes kerítés van! Pár évig. Aki ezt gondolja, valszeg a borotvát sem ismeri!
Helló. Amatőr barkácsolóként írok, eddig a projektjeim az újrahasznosítás jegyében történtek. Nem igazán találkoztam a felsorolt fa vetemedési problémákkal mert mindíg bontott ajtó, ablak, gerenda, lépcső darabokat használtam. Én meg azt hittem hogy vacakok ezek.
Azok már kimozogták magukat! Hajrá!
Szegény akác😂 egyre lehet használni...kiszárítani,oszt bogrács alá.
Amúgy fasza a háttér díszlet!
@@PH76Strato megvan a helye. En is hasznalom, igaz gozolve. Bar az ATMOS is szivesen csocsalja!
👍 Amit az akác döntésről mondtál, azzal egyetértek. Nem vagyok favágó, de döntöttem már ki pár fát, magamnak is, cégen belül is. Az akáccal érdemes vigyázni, még ha egyenes törzsű is, hát ha még térgörbe, csavarodott, stb. Ahogy mondtad, az akácban mindig van egy kis "feszkó". Ezért jó hasogatni, még szárazon is. (Míg a száraz nyarat qrva nehéz.) Akác karám oszlopokat alul megégettük, szerintem még simán állnak, mikor én már csak emlék leszek. Víz alatt is bírja, de ahol a víz és a levegő határa van, tehát ahol gyakran lesz nedves, és száraz, ott rohad, de ha jó az anyag, az is kibír jó sok évet. Anyag választás: megfelelő helyre a megfelelő anyagot.
Jó a magyarázat. 😀👏
Koszi! A karok "edzese" tuzzel, egy kivalo technika!
Rohadtul nincs közöm az asztalossághoz, famunkához, de egyszerűen nem tudtam tovább görgetni, mert annyira érdekesen tudsz magyarázni, hogy észre se vettem, hogy végignéztem ezt a videót. Látszik, hogy nagyon érted, amiről beszélsz. Köszönöm szépen! Feliratkoztam és csengőt benyomtam! 👍
@@ÁdámParóczi koszonom!
Én is csatlakoztam…
Aaa nagyon nagy videó lett ez is egy élmény mindig várom az új tartalmakat amik ilyen részletesek köszönöm szépen 😅
Gyerekeknek kellene tanítanod:D:D nagyon jól mesélsz, érthetően magyarázol;) egyben zeneóra, környezetismeret óra néha egy kis történelmet is beleszőve:D
@@zoltanmajor2110 13 evet voltam a szakkepzes "prostitualtja" :)
Végre egy jó videó. A lényeg az anyagok ismerete. Ez olyan mint a matek, nem tudsz vele mit kezdeni. A gyalult felület kezelése meddő próbálkozás. Gratula.
Köszi!
Szia mester a tapasztalat szól a tudással együtt👍👍
Kedves Tamás!
Először is köszönöm!
Lenyűgöztél ahogy a botanikát lepofoztad a tudomány piedesztáljáról egy nagyszerű szakma...stilszerűen szólva....asztalára. Nem előszőr teszel le elénk tartalmában, előadásmódjában, minőségében párját ritkító terméket. A szemlélet formálás ahogy megérteted a modern kor egyik átkánakj az univerzalitásnak a teljes lehetetlenségét a faanyagok terén. Sok évvel ezelőtt lehetőségem nyilt közelebbről megismerkedni egy többszáz éves tálaló szekrénnyel. Már nem emlékszem a pontos számra de 10 körüli fafajt használtak az építői. Néhai nagyapám ...ismerősei Öreg fakukacként emlegették... bármikor bármilyen hazánkban előforduló fafajról elmondta azt a 2-3 területet amire alkalmas. Sosem említett univerzális fafajokat. Példaértékűnek tartom a szemlélet formáló erőfeszítéseidet, beleértve a "bútorlapmizériát is" ( Az egyik rokon vonásunk ami hozzád húzott hogy én is mindíg visitoztam a laminált lap átkeresztelése miatt!!) Ami pedig a stílust illeti. Néhai kémia professzorunk Szendrei Tanárúr többször elmondta hogy az elősdásokon muszáj vicceket mesélni, viccesen fogalmazni mert a hülyéskedés a legjobb kötőanyag. Egy-egy poén biztosan beleég a hallgatóság agykérgébe és talán vele a vicc környezete is.
Szóval köszönet a munkádért és őszintén kívánom hogy még sok hasonlót tehess az ifjak...és a magamfajta vénemberek ...asztalára.
Szia, köszönöm, hogy ezeket leírtad!
Bocsánat Tamás a lombos fák sűrűségét a kései míg a fenyők sűrűsêgét a korai pászta határozza meg mert a fenyő korai pásztája míg a lombos fának a kései pásztája a meghatározó
@@ZsolnaiTamás-i1n errol kulon nem volt szo, de koszonom!
@@hauchtomi igen ez is fontos része ennek az előadásnak különben nagyon tetszett
@@ZsolnaiTamás-i1n sajnos sokminden komaradt. A mikrofibrillumoktol kezdve a nedvkeringesen at. Ezert gyorstalpalo, de igyekszek folytatni ezt a sorozatot
Szia!
érdekes videó. baromi jó a beszélőkéd is. sok közöm nincs a faipari munkákhoz. egyébként onnan jutottam hozzád, hogy terepes társasjáték asztalt szeretnék. mivel csóró magyar vagyok nem tudok 5-15ezer euróért rendelni készen. leszóltad Te is a bútorlapot. alig pár év alatt kopik mállik szét az órákig tartó könyökléstől/tapicskolástól. én is valamelyik fában gondolkodom. esetleg annyit kérdeznék, hogy számit-e, hogy mivel akarom bevonni, ha 3-5 évnél hosszabb élettartamot szeretnék neki? egyrészt van a közepén lévő posztó, és lenne a széle, amit folyamatosan tapicskolunk hosszú órákon keresztül. a szövet tipusára és fizikai jellemzőire gondolok. természetes szövet vagy müszál vagy szintetikus szál, szivacsot rakhatok-e a boritó szövet és a fa közé, vagy inkább vastagabb boritó anyagban gondolkodjak, pl bőr vagy gyapjú szövet? vagy mehet a szivacs plusz valami jersey/pamutszövet? vagy legyen inkább totál müszál?
ahogy tapicskoljuk akár izzadság bármi, azt a pamut magába szivja, a szivacs még jobban tartja a nedvességet. ellenben a gyapjú az több nedvességet képes felszivni magába, mint mondjuk a pamut, viszont lassaban szárad ki belőle. egy szintetikus szövet pl poliészter elméletileg a legkevesebb nedvességet szivná fel, de amit felsziv folyamatosan engedi is át magán. vagy vegyek egy nagyobb neoprém asztallapot esetleg egéralátétet és vagdossam fel a szélekre, amin támaszkodunk (vagy ne vagdossam fel, legyen akkora az asztallap, amilyen arra kapható neoprém szövetet találok? ez gondolom másképp hat a fa anyagára és igencsak többet és hosszabb ideig tapicskolnánk/támaszkodnánk rá, mint az étkező asztallap szélét.
Szia, ez kárpitos probléma, amit én alapszinten ugatok! Egy jó kárpitost kell felkeresned.
Kedves Tomi maximálisan egyet értek az elhangzottakkal .......máig fülemben csengenek az asztalos mester nagyapám és apám szavai : " vedd tudomásul hogy egy fa akkor állapodik meg ha már kiment a kéményen" .
@@ndrac pontosan 😀
Én ezt a nyárfára hallottam, és úgy, hogy csak a tűzön nyugszik meg. 😮😮😮😂😂😂😂
(nyárfából van a házam gerendázata)
@@LuighiOne az egetes minden fan mukodik. Ahogy minden fa akkor nyugszik meg, ha kimegy a kemenyen....
Szia Tomi, nagyszerű videó volt, ismét sokat tanultam! Nagyon köszi a feltöltést! :)
@@LuighiOne Ez a tézis nem fajta specifikus ,fajtától független tény kérdés.
A 20:16 os hangsáv elkerült 20:22 mögé. Ezt lehetne valahogy javítani?
@@Gnor27 sajnos ezt elcsesztem. Itt nem lehet mar, csak ha ujra feltoltom. A vicc, hogy a jo is kinlett renderelve, csak nem az lett feltoltve. Duhito
@@hauchtomi Na igen csak ott is elhangzik pár infó amit meghallgattam volna, de nem volt felirat sem amit bekapcsolhattam volna. :) Az ilyenekből sokat lehet tanulni. Remélem lesz még ilyen videó.
@@Gnor27 shortba feltoltom nemsokara
Nem bírtam végighallgatni (amúgy faipari mérnök vagyok). Sok igazság van a videóban. Beltéri használatra gyakorlatilag mindegy milyen fát használunk bútor szinten, hiszen tartósan nedvesség nem éri. Ezért lehetnek alkalmasak a faforgácslapok (trendi nevén bútorlap). Az akác tartósságával kapcsolatban 1 dolgot felejt el mindenki, hogy az csak a gesztesedett farészre vonatkozik.
Pl.: Akác kerítésoszlop. A szíjács 5-10 éven belül lerohad, a geszt pedig 100 év múlva is áll, mint Katiban a gyerek. Pont a tiliszek miatt, hiszen visszanedvesedni nem tud. Az edények vizet nem tudnak felvenni, csak a mikrofibrilláris térbe szivárgó víz marad meg. Az edények csak akkor tudnak felvenni vizet, ha az a mikrofibrilláris téren keresztül szivárog be, ami ilyen kis keresztmetszeten és hidrosztatikai nyomáson elhanyagolható (Bernoulli-egyenlet)
Az akácról pro és kontra:
Pro: gyönyörű rajzolata van bütün pláne, a színe mint az olaj a vízen szivárványos tud lenni, keményfa, a gesztje a legtartósabb, a többi keményfához képest de még a fenyőkhöz képest is olcsó.
Kontra: Rettenetesen kemény ezért eszi a szerszámot, kevesen foglalkoznak vele bútor szinten, szíjácsos kerítésdeszka átverés. Sajnos sokszor csak ártéri akácot tud az ember szerezni így nagyobb a korai pászta arány, ami rontja a tartósságot.
Ha lenne lehetőségem, akkor a teljes környezetemet szíjácskiejtéses, táblásított, hossztoldásmentes akác faanyaggal venném körbe.
Egyébként kontra: Mindenki használja agyba-főbe a bükköt, mint keményfa. Főleg a bútorok teherhordó és nem dekorációs céljára.
Hol a baj?! A bükk állomány 85 éves kora körül 90-95%-ban álgeszt mentes, míg 110-120 éves korára ez az arány jelentősen csökken. Nem tudok pontos számot, de ekkor már alig találni álgeszt mentes példányt, inkább nem írok durva számokat. Ez tény, de az erdőgazdálkodók a nagyobb kihozatal reményében túltartják a bükk állományt, ezért csak tüzifának alkalmas. Az előző probléma orvosolható lenne, de hogy a bükk a keményfák közül a legrepedékenyebb, az nem.
Probléma az álgeszttel: A fatest valamilyen behatás elleni védekezése miatt korábban és gyorsabban indul el a gesztesedés, így ugyan az edények részben elzáródnak, a szilárdító szerepet ellátják és kevesebb nedvesség jut az elhalt sejtekbe, de sajnos a nedvességgel szemben nem válnak sokkal ellenállóbá.
Keményfa, tömegtermelés:
bükk - több sebből vérzik
tölgy - nem sokkal kevésbé repedékeny
akác - repedékeny (kb. tölgy), de a selejt is a legkiválóbb tűzifa
Ugyan az akác idegenhonos, de mégis hazánkban nagyon jelentős ipari fa. Sajnos az ültetvények nagy része nem éri el a faipari hasznosítási kort, mert eladják tüzelőnek. Ami pedig átverés, hiszen minél fiatalabb az állomány, annál nagyobb a szíjács arány, aminek nem jobb a fűtőértéke.
A lényeg hogy az akácnak csak a gesztje tudja azt, amit a legenda övez. A szíjács nem jobb a nyárfánál.
@@jozsefkorozs8080 az elso mondatot nem ertem, de a tobbivel egyetertek
Jó kis óra ,tanúltam sokat klassz videó.
Fedett teraszra hajópadlót szeretnék akácból.
Van-e ennek szakmai ellenjavaslata?
Olajjal szeretném felületkezelni.
Várom válaszodat!
Köszönöm!
Szia,
Honnan lesz az alapanyag? Ezen múlik minden!
@@hauchtomi, szia!
Szabolcsi vagyok, szóval a környező erdőkből termeltette ki ez a feldolgozó üzem, viszont szárítással nem foglalkoznak.
@@loobelt Hogy lesz száraz? Milyen keresztmetszetben és milyen vágástípussal lesz felszelve? Ki fogja kigyalulni és a felületet megmarni? Klippes lesz, vagy sima?
@@hauchtomi
Nem tudom, hogy lesz szárítva. Valszeg a műhelyben fog pihenni.
3cm vastag, 9cm széles 3 méteresek. A párnafák szintén. Magam fogom simára gyalulni, fózolni, csiszolni.
Saválló 5*40-es csavarokkal duplán rögzíteni.
5mm-es hézagokkal.
Valszeg 1-2 méteres darabokban fogom lerakni.
@@loobelt Az a baj, hogy ha nem lesz megfelelő a nedvességtartalma, elkezd mozogni! Van egy rész a Szupercella című filmben, ahol Swarci kifejti mi lesz a szegeccsel a hő hatására a magánzárkában. Na! Az 5 ös A2-es csavar pont úgy fog viselkedni. A magam részéről ha már akác, akkor gőzölt, egyébként nem kísérleteznék vele. Viszont ezt a tanácsot ne fogadd meg, csináld bátran, mivel a fa barát is tud lenni
Szuper ismertető. Nálunk készült akácból sok minden az udvaron. Hinta, korlát, padok, asztal, homokozó stb. A tartósságával nincs gond. Ezzel együtt mindenben pontosan azt produkálja amit elmondtál: a csavart már sokszor nyers állapotban is törte, még ha előfúrtuk, akkor is. Azóta is mozog, reped, töri a csavarokat, dobja le a felületkezelést.
De maga a fa egyben van, nem rohad, nem korhad így simán karban tartható. Esztétikailag nyilván nem nyújtja azt az élményt, mint új állapotában. A probléma nem a fával van szerintem, hanem az igényekkel és elképzelésekkel. Kb mint mikor a szaki azt mondja, hogy a munka lehet olcsó, jó minőségű és gyors, de a háromból csak kettőt választhatsz.
Itt is azzal van a gond, hogy azt akarjuk, hogy egyszerre legyen olcsó, legyen vele könnyű dolgozni, legyen szép, és legyen tartós is. Akinek az olcsó és tartós megfelel, annak jó lesz az akác. Ennyi.
Te átlátod a lényeget! Köszi
Klassz ez az altáji dialektus.... Sajnos számomra hallgathatalan, egyébként nagyon érdekes.
@@ferencberenyi741 megertelek, nem lesz ez mindig így!
Azt azert erzed, hogy a mondat masodik fele komoly paradoxon?!
Hehe, mintha nekem mondtad volna az egészet. Telefonon momdtad hogy nem fog menni a lábon száradt tölgy asztallapom, de megcsinálram. Most várom hogy mikor fog megszivatni, mert meg fog. Amugy hallgatni a mondandódat olyan volt mint egy jó könyv olvasása, hogy reméled sok van még vissza.
@@pirpir-v6e szia! Koszi a kommentet! Azonk kevesek koze tartozol, aki hallgat ram az utan is, hogy sejtheto, gond lesz. Viszont a jo hir, hogy megnezve a kesz asztalt, valszeg minimalis lesz a deformacio! Kompromisszumot kotottel es ezt a fa megfogja halalni. Jo kis beszelgetes volt! Majd jelezd a fejlemenyeket!
Nincs olyan hogy jó vagy rossz anyag. Olyan van hogy alkalmas vagy nem alkalmas valamire. El kell fogadnia bizonyos dolgok nem fognak működni akacból pl. Én szakmai kihívásnak tekintettem annak idején hogy a konyhám frontja akacból legyen mivel nagyon tetszik az akác fénye amit a tükrössége ad. Volt idő sokáig gyűjtöttem az anyagot. Kb négy öt év után fogtam hozzá és még ezután is lassan készült ahogy volt rá időm.
Nagyon sok a hullás.
Ha valami gyanús habozás nélkül ki kell dobni belőle.
Szijács véletlenül sem maradhat.
Nagyon szeret szakdni i ez is a könnyen reped tulajdonsagbol jön.
A gyalu kés nem szereti
A csiszoló papír nem szereti
Te sem szereted mert megfojt a porja.
A felület kezelés már könnyebb volt , 18 év után már nem emlékszem a pác szinkódra de valahol a Közép vörös körül volt amit "kolbász zsír" néven is hívunk a lakk az akkori színvonal egyszerű PU lakkja volt.
Én meg vagyok vele elégedve még mindig, de hát én egy Szakmai mazohista vagyok szeretem ha fáj kicsit.
Alapból nem ajánlom csak azért mert milyen jó.
Ha valaki csinálni vagy még inkább csináltatni akár akácbol valamit annak azt tudnám mondani hogy 80-100 cm-nél nagyobb valamint nem akarjon. Pl konyha asztalt nem akarjon tömör akacból. Szakmailag ez így alapból baromság senki nem vállalna ilyen munkát aki ebben dolgozik ez a laiukusoknak szól.
Lehet persze aki megcsinálja és szerencséje lesz.
Nem véletlenül csak keret szerkezet csináltam belőle.
Na mindegy a lényeg hogy csak nagyon szigorú megkötések mellett lehet akacból dolgozni. Lapát nyélnek kiváló. De azon túl csak saját felelősségre....
Nagyon jó videó, köszi! Nekem egy öreg szaki azt mondta, hogy a fa olyan mint Lenin: élt, él és élni fog...
Haver! Kurva jó a stílusod! Bár szerintem te is úgy vagy mint én, néha magamat is alig bírom ki!
Kedves Barnabás! Megtisztelsz a hozzászólásoddal! Nagyon régen láttam tőled egy videót és most újra megtaláltam a csatornádon (anno volt egy nagyobb csatornám feliratkozó számban, de egy hackertámadásban megszűntette a YT és újra kellett kezdnem 2 éve az egészet)! Köszönöm azt a videót és a többit is!
Egész jó video...Az iparosnak ismernie kell az alapanyagot amivel dolgozik.A fáknál ez kicsit bonyolult... Én megértem a mostani kollégákat is. Nehéz jó minőségű fát beszerezni így marad a ragasztott laminát (ami már nem az a régi minőség ...elővágó nélkül csak szenvedés vele dolgozni ) Akácrol csak röviden hogy savas keményfa jobban bírja lekezelés nélkül kint...Nálunk kerítésoszlopnak használták..ma nagyon divatos kinti padok asztalok készítésénél...csak rossz vele dolgozni..meglepheti azt aki vágja..
Én a kültéri akácot milesi teraszlazurral kentem és minden évben lenolajozom. Eddig bevált, nem olyan mint új korában persze, de még jó színe van.
Mesterségesen szárított anyag valóban jó ha megfelelő anyagot választanak,,de a külső időjárási tényező,,nem szoba környezet,,és valóban csiszolás felület kezelés,,nagyon régen lefektették,,(lásd ragasztott anyag,,mint doka tábla?)
Amúgy az akác szabadkőműves jelkép ezért terjesztik alkalmazzák. 3 sor földet eszik meg nagyapám szerint
Jó a stílus. A gyereknek mikor mesélsz az nagy lehet, ha ott is így illusztrálva csinálod 😁
Ez van és ez nem is változik. Persze rohadt intelligens is tudok lenni...
@@hauchtomi az egyértelmű volt az első videó után már amit láttam tőled, sőt a régi csatornán ott azért elég szép számítások is voltak. 😁 Amúgy ha már tartóság mi lenne jobb a fenyő táblásításához a pvac vagy a szerkezeti ragasztó ( poliuretán) ? Vagy igazából mind a kettő?
@@jozsijozsi9711 területe válogatja! Beltérben PVaC! Kűltérben PUR
Kedves Tomi! Hogy a csudában lehet 100% feletti víztartalma a fának? Akkor már fa sincs csak fa alakú víz?
@@laszlouhrinyi2179 ez egy viszonyszam
Nem teljesen volt kerek amikor az asztalok mereviteset említetted. A 80-90cm szeles asztalokba rakott fém keresztmerevitesekrol mi a velemenyed?
Ha megfelelő a másodrendű nyomatéka, akkor jó!
Az akác azért is nehéz, mert a geszt tilliszesedik a szijács meg nem..és egy deszka vagy palló tartarmazhatja ezt is azt is.. Nagyon jó video, azt hallottam amit néhány éve felnőtt fejjel a tanáraimtól. A táblásításról csak annyit elég megnézni egy a barkácsban kapható táblát, siralmasan van kiforgatva a szerencsétlen... A távolkeleti videok is jók, jórészt ciprusokból készítik a focipálya szélességű asztalokat.. abból az anyagból ez nem nagy varászlat..
Egyébként aki komolyan érdeklődik végezzen egy sulit estin, nekem is annyira jó volt ,hogy a fához viszonyult barkács "tudásomat" ki tudtam nevetni utólag...lófa...t sem tudtam anno a fáról. 😁😎
@@12csab koszonom!
730 után a tillisz az zárványt jelent ami sokkal szersz ámélkoptatóbb ez nem csak levegőből áll hanem van benne szilícium és egyéb kemény ásványok is
Kedves Tomi! A kései pásztánál nem eléggé hangsúlyoztad a lomb, a levél, a fotoszintézis hiányát.
Szia, ennek külön részt fogok szentelni, ahogyan a nedvkeringésnek is. Köszönöm!
Üdv! Stéganyaghoz mi lenne a javaslat? Köszönöm a választ.
Nemrég volt egy ilyen konzultációnk. Ennél azonban több információra van szükség!
Komálom ahogy aprítod a fingfaragókat. Így ebben a stílusban ;)
Én gitárt csináltam akácból. Egy helyen eltépte a ragasztást a köcsög, mert nem lakkoztam le még egy ideig, és ahogy játszottam rajta a kézbőröm nedvességétől megmozdult. De epoxyt beletuszkoltam oda, lelakkoztam, és végül egy kurvajó gitár lett.
Jó a háttér! És nem effekt!Tetszik! :)
@@orhelyemreallok1811 koszi! Vegre valaki ertekeli...😁
De ezeket elméletileg anyagismeret órán mind meg kellett tanulni.
Anno.😉
Igen... nekem is tanították anno 1991 és 1994 között... de azóta eltelt cirka 30 év.... 😎 nem baj ha átismétlem... 😁... főleg ha Tomi magyarázza el nekem.... mert komálom a stílusát.😊
Hálásan köszönöm neki, hogy időt áldozott e videó elkészítésére.
Arigato!😉
Bocsánat egy adalék a fa növekedéséhez a fotoszintézis szükséges, tehát az asszimiláció elengedhetetlen, ez 18 perc után jött de 19 előtt mert addigra ki lett fejtve
@@ZsolnaiTamás-i1n igy van, en csak a co2 es a napfenyt mondtam, de a fotoszintezisre fondoltam, csak nem fejtettem ki
Köszönöm szépen uram
A fa semmikép nem nevezhető tartósnak kültéren, lehet kenegetni bár hányszor, de lássuk be az csak időhúzás és jelentős költség növekedést okoz.
Aki kültéri tartós anyagot keres, az előbb-utóbb maga is rájön, hogy az üvegnek és a saválló acélnak nincs párja!
Igaz, hogy a bekerülési összeg magasabb lehet, viszont nincs utólagos költség, egyszer kell kifizetni és ÖRÖK!
Nem kell festegetni, javítgatni, nem tekeredik, nem eszi meg az UV, stb ...!
Mi a naprepedés?
@@laszlouhrinyi2179 mire gondolsz?
@@hauchtomikét ács beszélgetett és az egyik emmlítette: naprepedéses bütü...
@@laszlouhrinyi2179 Faibákról lesz pár rész külön
Szia! Nagyon hiánypótló volt.😊 Tisztelem a tudásod. Engem az amerikai fa felhasználás rész érdekelne kicsit jobban. Pont most szeretnénk egy étkezőasztalt és a kinti videok tele vannak egy lapból készült asztalokkal vagy epoxyval kiegészítve de mindig széles táblákból. Alul vasmerevítés és szerintük kész. Ezt nálunk akkor nem lehet megcsinálni? Vagy esetleg felszeletelni és ugyanott ragasztani? (hogy megmaradjon az egész tábla mintája) Működhet pl kőrisből? Vagy esetleg milyen fafajta lenne ilyesmire alkalmas? Köszönöm
@@user-uj2do8kx6p mukodik itthon is, de trukkozni kell!
Tudnál erről kicsit bővebben infot adni? Hogyan lehetne megoldani?
@@user-uj2do8kx6p sajnos erre most nincs idő
Értem, lenne valami mód arra hogy vázold a lehetőségeket? Addig is köszönöm.
@@user-uj2do8kx6p erre van a Patreon 😉
Ez jó volt. Kicsit túltoltad a trágár részét, de a mondanivaló átjött. Az akác tudod mire jó? Kárónak. Sose rothad el a hegye. Meg fűteni is jó vele.
Szia én is azért vagyok köcsög mert az igazságot hordom magammal de mindenki bekaphatja 😅
Mi többnyire akácfából készítjük a kerti bútorainkat, játszótereket, mert az bírja a legjobban szabadég alatt. Ez a tapasztalat.
nem mondtam az ellenkezőjét. Bútor minőségben nehéz megtartani
üdv : Tik- Tok ott láttam egy vörös fát , ott faragni láttam csodaszép bútorokat + húsvágó deszkát , verték mindennel de semmi karcolás nem volt rajta . itt veszek , hááát elégé gyengék , vagy én vagyok erős 🙂 elégé hamar tönkre megy . Mit ajánlasz ilyenre ? üdv : István
Most mi a baj az akácal? Szőlőültetvényen oszlopnak nincs jobb anyag. De vízimalom tartócölöpnek is kiváló. Gyalult deszkának meg van más fajta fa. Amúgy is megeszi a gyalukést.
@@jencok ha figyeltel, nincs baj az akaccal. Az emberekkel van a baj, akik azt gondoljak, hogy mert az akac tartos, szep is marad.
Hagy Kossuth-dijas akac karoval talalkoztal? Amiket felsoroltal.oda valo!!!!
Szia Mester! Rég várt videó hála és köszönet érte👍 már nem is tudom hogy hol de hallottam egy olyan mondatot, így a miért szivat meg a faanyag.....kapcsán "...tudni, érezni kell hogy mit akar a fa...." Ehez köszi az időd tapasztalatod tudásod hogy mi esetlen halandók ne tátott szájjal a f...erdőbe. köszi
Az 1-2 éves akác elhajlik a saját súja alatt, de 3-4+ éve szárított akác kib@szott kemény, és idehaza elérhető alapanyag, csak ember legyen aki beleveri a szeget, na meg hol találsz ilyen érlelt faanyagot?
@@attilahorvath6035 mint mondtam az akac tartos! Butor minosegu kulteri alkalmazasa problemas
Nagyon jó lett a videó, végre végig értem rajta...
Bútor minőségnek úgy tudom elképzelni, ha hagyom szétrepedni 4 év alatt a padláson és utánna állok neki dolgozni vele, de ott szikrázik a fűrészlap, plusz még a repedéseket is kikell tölteni, hogy kinézzen valahogy, epoxival, fa betéttel... Brutál szívás, nem lehetetlen, de feleslegesen nagy meló, meg nem túl szép fa....
Az meg, hogy nem kell 30 évre tervezni dolgokat? Mindenki köpköd, hogy milyen sz@r minden... És öröm megfogni/ránézni/dolgozni valamivel amin érződik, hogy megvan csinálva rendesen.
Csináld meg a bútoraidat 50 évre, írd bele a neved, és még az unokáidnak is lesz munkája!
Egy melléképületnek, féltetőnek, támrendszernek, oszlopnak, szőlőkarónak... tökéletes az akác.
Én a tömésfalba most építettem be áthidalókat belőle, 300 év és cserélni kell majd őket.
A szőlőnkbe akác oszlopok vannak, 13-18cm-esek, 30+ éve vannak a földben, a vékonyabbakat kelett cserélni, föld szinte alatt 10 cm károsodik, ahol folyamatosan nedves, de kap levegőt is... A föld alatt lejebb és föld feltte is 90%ban sértetlen, azért az komoly teljesítmény egy fától :)
@@attilahorvath6035 bútort, nyílászárót épületet sok, sok évre készítünk! De vágódeszkát, fakanalat? Minek?
Én a hagyományos méretezéseket alkalmazom. Van olyan termékem, ami 20+ éves és a mai napig működik, hibátlan!
Az akác és más oszlopokat tűzben kell "edzeni", utána nincs ilyen gond!
Az akác nem szikrázik, ha forgácsolod, csak ha nem megfelelő szerszámot alkalmazol!
Amit mondtam, azt kontextusban kell értelmezni!
Amúgy van itthon vágódeszkánk amit apám csinált a Vagongyárban a hetvenes években. Nem tudom miből van. Kb 35x20x3 centis. Sötétbarna. Ez még újabb 50 év múlva is vágódeszka lesz és mi becsüljük. Nem kéne semmilyen másik helyette.
Az akácmánia teljesen érthető. Szerintem az a legolcsóbb keményfa. A többi már majdnem megfizethetetlen.
Amúgy az akác felületkezeléséhez jó módszer lehet a japánnak mondott yaki sugi? Az tud mutatós lenni és amikor a lenolaj beleköt akkor már meg is lehet fogni.
Nagyon tetszett a vidi Tamás! De azt nem értettem, hogy miért más az amerikai bútoripar, és miért fontos az, hogy mivel szeletelnek fát?? (Egyébként az egyik legnagyobb gattergyártó a Wood-Mizer, amerikai márka).mivel lesz másabb az tengerentúli keménylombos anyagból készült bútor? Maga az éghajlat? Vagy a szaktudás ? Ezt nem teljesen értettem..
Alapvetően más a végésérettségi kor és rengeteg a fa. USA, Kanada. Részben túltermelés van (kivéve a Covid időszakot, mert akkor cefet világ volt és mindenhonnan összevették a fát. Főleg a fenyőket. Ezért ugrott meg idehaza is a duplájára), ezért van ideje a fának száradnia és teljesen mások az iparági jellemzők. Életciklus egyebek...
Ami a Wood-Mizert illeti, az NEM GATTER. A Wood-Mizer kanyarban sem volt, amikor Európában az Esterer már lényegében minden komolyabb megoldást letett az asztalra.
Egy fűrésztelepen nem Vízszintes rönkvágóval dolgoznak fel évi 100,000 köbméter rönköt. Lásd Tuzsér (mondjuk most mentek csődbe).
@@hauchtomi th-cam.com/video/Px6-VO605vI/w-d-xo.htmlsi=spxJGXKMXZd1b1Gx
Ugyan nem vízszintes, de eléggé szalagnak nézem. Az Esterer-t nem ismerem, de elég menőnek tűnik. Egyébként a Wood-Mizer oldalán elég komoly elemekből lehet össze pakolni termelékenynek tűnő megoldásokat.
A felpakolt rönktől kb a fózolt padlóig.
Maga a fűrészelés folyamata más, mert tényleg csinálják körfűrésszel.
De azt megelőző és azt követő munka folyamatokkal válik be az a technologia igazán.
Legalábbis szerintem.
@@gaboraranyi7009 ez ennel komplexebb problemakor. Korabban bejarasom volt tobb fureszuzembe. Kezdesnek vettek a Mizert, aztan ataltak a jo oreg cuccokra. Egy vizszinzes szalagfuresz sisem lesz osszehasonlithato egy 1200 as fugguleges ronkkocsis rendszerrel.
Anno meg fureszuzemi technologiat is pakoltunk ossze evi 35000 kob ronkre.
En szeretem es dolgoztam is Mizeren. Napi 8-10 kobot lehet egy kozepes geppel feldolgozni. De azt utana szelezni, osztalyozni, maglyazni kell. Ez egy komoly munka, nagy felelosseggel
@@hauchtomi Azt hiszem, többet kéne beszélgetnünk. Kiváncsi vagyok a tapasztalataidra!!! A videó gyártást meg soha semmi pénzért ne hagyd abba!
Vörös fenyő vagy tölgy..és nem csertölgy..és nem tökfenyő...Akác mint..száraz..földön,,használható"nem vizes környezeteben,,,
Ez kurva jó lett!🍻
Szia Hajdu fenőkő kel :)
@@renka200 irj egy mailt :)
Jó videó mesterem! Magas ágyáshoz milyen fát javasolsz? Jó oda az akác?
@@VladiFx jo az akac, persze. Lesz osszel egy anyag a mi megoldasunkrol
@@hauchtomi az szupi! Mennyire ősszel? mert még idén építenem kéne 2 magaságyást. :D
@@VladiFx amikor oda jutok. Tele a padlas meloval 😀
Amúgy tényleg érdekes lenne egy videó a 25 éves, és a mostani laminát összehasonlításáról...
az a kérdés merült fel bennem, hogyha a felületkezelőket nem tudja magába szívni akkor a ragasztása is nehézségekbe ütközik?
nem feltétlen! Ragasztótól is függ.
Nincs sok közöm a fához, a bútorokat is inkább használom, mint csinálom, de ettől még jókat tudok mosolyogni az előadásodon :)
Ez a lényeg! Nyilván trágár bunkó vagyok, de ez az alapállapotom. Viszont választékosan is tudok beszélni, csak arra ugyanannyi az igény, mint a minőségi (?) tartalomra :)
@@hauchtomi Az biztos, hogy értesz hozzá, át is adod a tudást annak, aki fogékony rá. A többinek meg savanyú cukor!
@@csabakertesz3 tapasztalom, mert megjott par ultrakreten mas platformon 😃
Allitolag ez jelzi, hogy jo az irany. Pedig az irany mindig ez volt...
@@hauchtomi Alátámasztom: ahol a legnagyobb a hőzöngés, ott a legnagyobb a sötétség is. Kellenek a lámpások :)
@@csabakertesz3 ez jó!
"Minden fa különbözik a másiktól".
Nahát!
Ugye! Ez sokaknak nem evidens...
A fa mozog. Collos deszka a platóra felkerüléskor és az előtte eltelt egy hónapban egyenes volt. Mire leszedtük kb. tizenöt perc olyan kiflibe hajlott :D Nem szeretne a faházam része lenni, inkább válna a tűz martalékává :D
de mi van ha Gorillával ragasszuk;)
@@fromika dzsihád!
@@hauchtomi 20:19 környékén hang gebasz ..
@@fromika tudom, epcsuszott egy snitt
Egyszóval igen, tartós...
Az akác egy nagyon tartós fa ,mindenre alkalmas , csak érteni kell hozzá.
Vagy nem nézte végig a videót, vagy nem figyelt!
@@hauchtomiószt miért komám.
Valami rosszat mondtam tán nèköd hűm.
@@janosgruner3163 akkor megnyugodtam es elnezesedet kerem. Mostanaban belefutok par passziv aggressziv emberkebe akik tomondatokban kommunikalnak.
Mindenre pont nem alkalmas, bárhogy is ért valaki hozzá.
A tartósság vitathatatlan. Nem sok fa kelhet versenyre vele. A régi disznó ólsk hugylében konzervált pallói az örrökkévalóságig kitartása. Bútornak messze nem ideális. Nincs olyan, hogy mindenre jó. Kompromisszumokat kell kötni. Ez a vasiparban is áll,meg a természetes kövek megmunkálhatóságára is. Funkcionalitás. Vagy szépség. A kettő ritkán találkozik.
kevesebb csúnya beszèdet ha oktatni szeret a mester, mert ragadós ès rossz pèlda..
Én 60+ éve hobbiasztaloskodom. Szakmailag minden állításoddal egyetértek. De a videószerkesztésed meg sem közelíti a szakmai szintedet. Engem is szembesítettek ugyanezzel a kritikával 26 éve. (Én olajvegyészként voltam kiváló, de pocsék előadó.) Először elküldtem őket a francba, majd a végén és máig tartóan hálás lettem . Egy kommunikációs tanfolyamon megtanultam, h igazuk volt. Te sokkal több pénzt kereshetnél a videóiddal, ha te is javítanál ezen készségeiden. Kéne még vagy 20 ezer követő !
@@AKATONA1953 üdv! Volt 27K feliratkozo, de 2 eve hackeltek meg a csatornat. Tudok szepen beszelni, de igy vagyok onazonos! Ha megnez par korabbi videot, tapasztalni fogja! Koszonom az epito kritikat!
... csak átmentél erdészbe😅😂🎉⁉️
... amúgy meg mi a bánatos faszért gondolod azt, hogy csak egy kibaszott asztalos dolgozik fával, heee⁉️
... sorry, de maradtam a stílusodnál‼️
... rózsafa, gyürücske, súlyoknyélfa,(népiesen, nagyokos) somfa,
... ezeknek szerinted mi köze, pl. a te okosságaidhoz, hee, bazdmeg csak, hogy maradjunk a stílusodnál‼️‼️
@@pikandero minimal szinten
... egy hasított akác, törhetetlen szerszámnyél, faszikám 😅😂
@@pikandero senki sem allitotta az ellenkezojet! Ha vegignezted - amit ketlek - akkor tudnad es nem kotekednel!
... nem kötexem, vegignéztem, bazdmeg‼️
... csak a stílus és a tartalom zavar, mert egyszer nem akar erdész lenni, utána meg tudományosan kezd erdészprofesszor lenni😅😂
👀
Sajnos a videó terjedelme véges, így nem esett szó az akác egy rettentő rossz tulajdonságáról. Az akác mivel egy nem őshonos faj, erről a videó elején van is említés, de ezt ki kell egészíteni azzal, hogy az akác egy rendkívül agresszív fa akkor is amikor az erődben nő még. Az akác kiírt maga körül minden nem fát, mert a gyors növekedésével túlnővi az őshonos fákat, azok meg fény hiányában kipusztulnak. A másik nagyon nagy hibája az akácnak, hogy ha kivágják, akkor gyökérről bokor szerűen kezd el új hastásokat hozni akár több méterre a kivágott fától is, ezért nagyon nehezen kiirtható fa faj. A harmadik hibája az akác erdőnek hogy nem hallasz benne madár csicsergést sem, mert az akác tüskés ágai megakadályozzák, hogy a madarak leszálljanak rá és fészket tudjanak rakni. Én közel 30 éve próbálom meg kiirtani a telkemen egy darab nagy méretű kivágott akácfa vadhajtásit a kerítés mellett amik a föld alatt a gyökerekről akár 20 méteres távolságban is képesek új hajtásokat hozni. Én kikaparom a földet a hajtásai körül, majd benzinlámpával vagy malacpörzsölővel égetve tudom csak a gyökereit valamennyire kordában tartani. Tapasztalatom alapján az akác szinte kiirthatatlan egy nagyobb akác erdő területen, és az a terület örökre elveszik, mert ott más nem fog megnőni. Az akác ezen tulajdonságai miatt a leg károsabb fa és tűzzel vassal írtani kell. Ha nem írtjuk az akácot akkor pár száz éven belül az egész országból ki fogja írtani az őshonos fafajokat és a madarakat is mert olyan agresszíven terjeszkedik.
Szia, az inváziós dologgal abszolút igazad van, de hidd el, van ennél rosszabb! Bár nem fa, de a csodasövény ennél sokkal rosszabb. De a császárfával is vannak problémák!
Az akác egy túlélő és gyökérsarjról is képes újra nőni. Mondjuk az ecetfa is.
Azért nem esett szó erről, mert ez nem erdész csatorna :)
Köszönöm a kommentedet!
@@hauchtomi Haha, császárfa... Van egy az udvarunkon, az előző tulaj ültette. Egyetlen problémánk vele, hogy végül is jó árnyékot ad és tulajdonképp nem csúnya, úgyhogy sajnálnánk megszabadulni tőle. :\
Ennél nagyobb bajom, hogy a kertbe más egyéb, baromira invazív dolgot is ültettek, pl. bambusz. Persze, gyökércsapda nélkül, mert ahhoz már gyökerek voltak. Hogy nőne bele a fenekükbe...
De őshonos! Sőt talán a legőshonosabb fánk... "Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában újból meghonosította a növényt, hiszen a harmadkori Európában, illetve a Kárpát-medencében, így hazánk területén is bennszülött növény volt, de a nagy geológiai átalakulások következtében, földrészünkről eltűnt.[1]"
A Duna-Tisza közén, a fosóhomokban amiben csak a bógáncs nő meg, milyen őshonos fákat szorít ki az akác? Ha anno nem telepítenek akác védősávokat a futóhomokra, akkor már rég művelhetetlen sivatag lenne sok helyen.
Akác erdőben rengeteg növény él, csak utána kellene olvasni, vagy elmenni egy akácerdőbe...
@@janosnagy4382 Mèreg zöldeknek csak a tèrkő jó.
Nézhetetlen alpári stílus... érdekes lenne amit mond, de ...
@@varju-bacsi köszönöm!
A migráns milyen fajta?
Nagyon jó az infó, de a stilustol minden másodperc szenvedés... Kár.
Sajnos ez nem, vagy csak kis mertekben fog valtozni....
hu.m.wikipedia.org/wiki/Darius_Kinsey
Érdemes rákeresni a fotóira, hogy lássuk a XIX. századi amerikai fakitermelések volumenjét.
@@attilapellinger2477 Pont erről beszéltem. Elképzelésünk sincs mi folyik az óceán túloldalán! Köszönöm az infót, lehet felhasználom!