Filmszakosként nagyon osztom a véleményedet! Én sem a szakmában vagyok, és miután rájöttem, hogy a magyar filmes berkekben ez hogy működik, gondoltam kipróbálom magam a tévében, próbálkoztam vágó gyakornokként egy konkrét csatornánál, amiből az lett, hogy fizetést ígértek, gyakorlatilag ingyen dolgoztam egy hónapig, ráadásul nem is vágással kapcsolatos, hanem műsorszerkesztői feladatokat kaptam, szóval nagy kiábrándulás volt. Persze, ha nagyon akartam volna ebben dolgozni, akkor ez nem tántorít el, de nem akartam, és szerintem rossz, hogy senki nem tanítja meg a fiatalokat, hogy ha rájössz, hogy valami nem való neked, azt nem kudarcként kell megélni, mert teljesen normális 18 évesen. Mára van egy olyan állásom, amit imádok, a filmezés ettől még az életem része, de ez már más téma. :) Nagyon egyetértek azzal is, hogy ki kell próbálni olyan munkát is, amit nem feltétlenül fogsz szeretni (diákmunkásként ezer ilyen lehetőség van), látom a különbséget hozzáállásban és munkamorálban is azoknál, akik belecsöppennek a kényelmes állásokba, és nem tudják megbecsülni, hogy csöndben (én hmben dolgoztam, ott aztán egész nap ordít a zene :D), normális ebédidővel stb dolgozhatnak. Muszáj megtapasztalni, hogy milyen is lehetne, hogy tudd értékelni, amikor jó körülmények között dolgozhatsz, a szar munkák is eszméletlenül sokat adnak, ha mást nem, hát tapasztalatot. Gratulálok az állommunkádhoz, és egyre jobban szeretem a csatornádat!
Ez ismét egy szuper videó lett. Én negyven múltam, de nagyon szeretem a videóid, mert egy nagyon intelligens nő vagy aki választékosan, értelmesen beszél nagyon érdekes és fontos témákról. A továbbtanuláson én már régen túl vagyok, de 25 évvel ezelőtt is ugyanez volt a helyzet, 18 évesen még én sem tudtam mit szeretnék. Én nem igazán szeretem a munkám, családi kötelezettség miatt csinálom azt amit csinálok. Viszont 35 évesen úgy iratkoztam be egyetemre, hogy én akartam, én választottam az adott szakot. (Az előző diplomáim mind kényszerből, kötelezettségből és tévedésből lettek.) Marketing Msc-n végeztem kitűnővel, mivel imádtam azt amit tanultam. Egyáltalán nem esett nehezemre a vizsgákra felkészülné még ilyen idősebb fejjel sem. Ma arra biztatom a fiam, hogy kövesse az álmait, ne menjen bele kényszerből olyanba amit nem szeretne. Jelenleg fizikus szeretne lenni, ami nem tudom mennyire jövedelmező lesz számára, de ha azt szeretné, akkor azt fogja tanulni, rajtam nem múlik. ;)
Ez egy nagyon érdekes téma. A férjemmel Révaisok voltunk, de nem egyszerre, mert 7 év van köztünk, mostanra mindketten elmúltunk 23 évesek (ő kicsit régebben, mint én) és még egyikünknek sincs diplomája. Férjem az egyetem közepe táján rájött, hogy képtelen lenne több tíz éven keresztül napi nyolc órában programozni, ezért elkezdett azon gondolkozni, hogy mit nem unna meg pár év alatt és rájött, hogy folytatná a családi hagyományt, méhészkedne. Azóta már jó pár év eltelt és még mindig nagyon lelkes. :) Én már 10 évesen tudtam, hogy melyik gimibe megyek és, hogy utána az ELTE bioszra szeretnék menni. 12.-ben elmentem több nyílt napra és az ELTE egyáltalán nem tetszett, viszont a soproni Erdőmérnöki kar nagyon, úgyhogy végül ide jöttem. Ha jól tudom nekem volt a második legtöbb pontom, pedig jól elszúrtam magamhoz képest az érettségimet. Második évben közbejöttek magánéleti problémák és közben elbizonytalanodtam, hogy ezt szeretném-e csinálni. Úgy éreztem, hogy nem szeretnék a szakmámban dolgozni és emiatt nem tudtam a tanulásra figyelni és több tárgyból megbuktam. Azóta folyamatosan attól rettegtem, hogy mi lesz, ha dolgoznom kell, hogyan fogok boldogulni, ki akarna alkalmazni, stb. Aztán eljött az az időpont, hogy ha nem szedem össze magamat, akkor nem végzem el 7,5 év alatt az 5 évet, hallgatói szerződés meg ilyenek. Passziváltam, elmentem dolgozni, igen, 23 évesen dolgoztam először, de meg voltak elégedve a munkámmal. Ekkor nyugodtam meg, hogy nem kell félnem attól, hogy mi lesz a diploma után. Ugyan még nem végeztem, de a nehezén túl vagyok, viszont több évet pazaroltam el azért, mert hülyeségeken stresszeltem...
Mindig remek témái vannak a videóidnak, a tartalom és minőség csodálatos. :) Nagyon szeretem, hogy ilyen választékosan beszélsz, egy ideje már mosogatás, smink lemosás, tanulás közben a te videóid adják a háttérzajt, vagy inkább a motivációt, a kellemes hangulatot. Örülök, hogy anno elhatároztad, hogy részese leszel te is a TH-camnak, hiszen lehet, hogy másképp nem találok rád. Így tovább ❤️
Nemrég találtam rá a csatornára és nem értem miért csupán ennyi feliratkozod van. Imádom ezt a hozzáállást és gondolkodásmódot teljesen igazad van..éppen aktuális nálam a téma , köszönöm.
Nagyon örülök,hogy megosztottad a tapasztalataid és segítesz abban,hogy ki tartsunk,hogy ne adjuk fel ha egyből nem sikerül és mennyünk és harcoljunk,törtessünk.Remènyt adtál de tényleg.Köszönöm,erre most nagyon szükségem volt:))
Nagyon szeretem a mesélős videóidat, mert imádom, hogy mindig van a személyiségednek egy olyan újabb rétege, ami szimpatikus. Nagyon erős jellemnek tartalak, hogy kiállsz azért, amiben hiszel (és ezt az arcoddal, neveddel vállalod a vlogodban). A kedvenc részem, az volt ebben a videóban, amikor arról meséltél, hogy miért nem futottál neki a film és divat világnak. Magamra ismertem a sztorikban és sajnos ezt én némiképpen kudarcként éltem meg, de most feloldódott bennem valami, ahogyan hallgattalak. Igazad van, nem vagyunk egyformák és egy bizonyos ponton nem erőszakolhatjuk, meg a jellemünket. Sokat segített nekem ez a videó! Köszönöm! Sok kitartást az edzéshez is, én is most kezdtem el és imádom! Végre lett energiám, ha még nem próbáltad, menj el falat mászni is! Az egész felsőtestet átmozgatja, amit a súlyzós edzésekkel és a gépekkel nem igazán lehet. Emellett hihetetlen sikerélményeket ad! :)
Szia Julcsi!😊 Sosem szoktam kommentelni de úgy érzem, hogy itt az ideje, hogy ezt most megtörjem. Nagyon megfogott a videód, hihetetlen az a nyugodság, pozitivizmus ami árad belőled. Sok pályaválasztással kapcsolatos videót megnéztem már, de ez a videó az ami igazán hasznos, tartalmas volt számomra. Nagy bátorságot és lelkesedést adott. Köszönöm, hogy ilyen csodás videókat csinálsz. És nem utolsó sorban megjegyezném, hogy gyönyörű vagy mint mindíg!:)
Annyira sokat segített a videód..hasonló cipőben vagyok mint te,és megnyugtató látni,hogy az életed rendbe jött,és ma már kiegyensúlyozott annak ellenére,hogy neked nem ment simán az,ami másnak elsőre összejött.Köszönöm,hogy ilyen őszintén elmondtad!!❤
Én most vagyok végzős egészségügyi szervező, és nagyon megszerettem a szakmámat. Visszagondolva mindig tudtam, hogy az egészségügy az én fő írányom, mert kis gyerek korom óta ez érdekelt. Többiek állatos, mesés könyveket vettek állandóan, én meg szerettem az emberi testről szóló dolgokat :D De középiskolában szerintem elfelejtettem ezt valahogy, mert elbizonytalanodtam ezzel kapcsolatban. Végig néztem az egyetemeket, a közelieket, mert nem voltam hajlandó koleszba menni (voltam 2 és a fél hétig koleszba és egyből középiskolát váltottam :), és elkezdtem kizárni a dolgokat. Mérnők nem szeretnék lenni, gazdaság nem érdekel, informatikát bár nagyon szeretem, de programozni nem szeretek, tanár néni nem lehetek a diszlexiám miatt, az injekciót rettenetesen utálom, és konkrétan ez az egy szak maradt :D Első évbe rengeteg töltelék tantárgy volt és majdnem ott is hagytam. De második évre elkezdtünk szakos tárgyakat tanulni. Tb, nyugdíj, egészségügyi rendszer stb. És nagyon a szívemhez nőtt. Azóta is a szívem csücske az egészségügy, bárcsak tudhatnék rajta javítani... Márciustól pedig kezdek egy kórház idegsebészeti osztályán orvos írnokként :)
Nagyon hálás vagyok, hogy csináltál egy ilyen videót :) 17 éves vagyok és még fogalmam sincs, hogy mivel szeretnék foglalkozni gimi után (szerencsére van még egy évem). Hetente megkérdezik, hogy mit szeretnék majd csinálni, én erre a kérdésre mostanra pánik szerűen reagálok. A videód nagyon sokat segített, hogy megnyugodjak és ne stresszeljek annyit emiatt. Nagyon szeretem a tartalmaidat :D #keepupthegoodwork
Kedves Júlie! Gratulálok a fantasztikus videoidhoz! Nagyon sok segítséget nyújtanak sokak számára! Nagyon értékes és fontos gondolatokat osztasz meg! Így tovább!
Szia!:) Most talaltam ra a csatornadra es nagyon tetszik! Teljesen osztom a velemenyed, hogy olyan munkat is el kell vegezni, ami esetleg nem tul jo, hogy majd kesobb ertekelhessuk az igazit. En peldaul 14 evesen repat kotottem 12 oraban, 5000 forintert. Az egy eletre megtanitott, hogy ertekeljem a penzt es tudjam, hogy mennyi faradtsagos munka van, akar egy csomo repaban is :D Voltam diakmunkan utca takarito is, ezt szivbol gyuloltem. A mult telen az Edigitalnal kasszaztam, pont a legforgalmasabb idoszakban. Kinkeserves volt, azt a rengeteg embert kiszolgalni, a bunkoknak nem visszaszolni es mindenkinek a megfelelo arut kiadni. (Egyszer a nagy kapkodasban az egyik vasarolnak Huawei p10 lite helyett egy sima p10-et adtam...) Amugy az szte-n orosz szakos vagyok es most jelentkeztem mesterkepzesre nemzetkozi tanulmanyokra Pestre, valamint orosz irodalom es kulturara az ELTE-re. Es mivel a szakomon nincs szakmai gyakorlat, ezert en mindig csinaltam magamnak. Elso ev vegen onkentes voltam Oroszorszagban. Egy gyerektaborban tanitottam angolt, de "ora" utan oroszul beszeltunk, mar amennyit akkor tudtam. Erasmuson is voltam kint 4 honapot. Tavaly nyaron a vizes vb-n voltam onkentes, ahol a feherorosz muugro csapatot kaptam meg, en lettem a kiserojuk a teljes Mo-on tartozkodasuk idejere. Hatalmas elmeny volt az egesz!!! Es egy orosz nyelvu csatornat is letrehoztam, a sajat kedvtelesemre :) De hogy ezek egyvelegebol milyen munkat fogok kihozni, az meg kerdeses, de erzem, hogy nagyon jo lesz:)
Szia Julcsi :) már sok videód alá akartam írni, de sosem tudtam volna annál többet írni, hogy ez nagyon jó lett, de ez a mostani tényleg nagyon jó lett :D el sem tudod képzelni mennyire sokat segít, pedig én már egyetemen vagyok. Nem azt mondom, hogy a legrosszabb időszak volt az életemben, de amikor szakot váltottam 3 félév után (ami az egyik legjobb döntés volt), teljesen úgy éreztem, hogy bár senki sem mondja ezt, de mindenki arra gondol, hogy ez mekkora kudarc az életemben. Olyan jó látni, ha valakinek úgy is összejön minden, hogy nem egy egyenes, előre kiszámított úton halad, minden elsőre megvan, mindenhova felveszik, nem csúszik meg ilyesmi :D Ez kicsit hosszú lett, de a lényeg, hogy nagyon szeretem a videóidat és sok sikert mindenhez :D
Nagyon szuper videó volt, én ugyan már egyetemista vagyok. Fogadjátok meg Julcsi tanácsát és ne adjátok fel az álmaitokat! Én is utolsó percben döntöttem el, hogy hova jelentkezek, előre nem akartam sehova. De mindenképp menjetek egyetemre, ugyan nem könnyű, de csúcsszuper évek ezek, és sokkal jobb, mint a suli! 😁
Köszönöm szépen ezt a videót😊!Jó érzéssel töltöttek el a szavaid és egy kicsit meg is nyugtattak.Olyan jo volt hallani azt,hogy bizony egy fiataltol nem várható el az, hogy tűpontosan tudja azt ,hogy mit akar csinalni,mert miért is kéne tudnia?nem is értem,hogy mi ez a nagy nyomás felénk? És a másik pedig,hogy egyáltalán nem szégyen a kudarc,hiszen emberek vagyunk.Nem is értem,hogy miert övezi ekkora szégyenérzet a kudarcot,amikor anélkul nem igen lehet😄. Ugyhogy köszönöm szépen mégegyszer,nagyon inspirálo volt hallani a történeted,nagy segitséget nyujtott most nekem😊!
Engem először nem vettek fel az egyetemre. Közgazdasági szakokat jelöltem be, de rájöttem, hogy utálom a matekot. Teljesen összetörtem. Egy évvel később újraérettségiztem. Teljesen más szakokat jelöltem be másodjára, amik jogi képzések. (Igazságügyi igazgatás) Most ezt tanulom. :) Szerintem a sors akarta így, hogy a jogi pályát válasszam, és ne menjek közgazdaságra. Már azt is tervezgetem, hogy ezután levelezőn elvégzem a jogászt. Ne csüggedjetek, ha nem vesznek fel elsőre. :)
Lehet hogy egy suliba jártunk Győrbe, a leírás alapján legalábbis ráismertem a volt gimimre ☺️ nekem hamar kiderült, hogy nyelvekben vagyok jó, és azért választottam a szegedi olasz szakot, mert tudtam, hogy ez a legjobb az elérhetőek közül, illetve kicsi szak, ami az Erasmus esélyek miatt volt fontos, gond nélkül meg is kaptam és fantasztikus félévet töltöttem Milánóban. Mesterre már Pestre fogok járni, pont a munka miatt amit te is mondasz, de örülök, hogy Szegedet is érintettem az utamon, olyan vibeja van ennek a városnak és olyan embereket ismertem meg itt, akik nagyon meghatározzák azt, aki most vagyok. SZTE-s pulcsim is van☺️ Szerencsére volt pár alkalmi munkám itt, borvacsorákon tolmácsoltam és olasz nyelvű levelezésben segítek néha egy itteni étteremnek, ami megerősített abban, hogy a tolmácsolás az én utam. Azért a mesterképzés-munka-költözés kombó miatt izgulok rendesen😁
Én nyolcadikos koromban még nem tudtam mi akarnék lenni, de elég mázlista voltam, amikor jelentkezni kellett középsuliba, mert egyetlen egy gimibe akartam menni, és pont csak oda lett volna esélyem is (gimnáziumok közül), mert eléggé le volt rontva az átlagom tanár cserék miatt nyolcadikban, és pont mi kaptunk meg egy nyomorékot, na mindegy ez hosszú :D És így már esélyem se volt oda bekerülni, nem tudtam hova menjek, aztán édesanyám mondta, hogy menjek az élelmiszeripari szakközépbe, mert az unokatesója ott tanít. Na végül oda mentem és már kilencedikben meg is tetszett az élelmiszeripar, pedig csak nagyon alapszinten tanultuk még, az alapismereteket csak. Maradtam OKJ-ra is ott, most végzek, megyek tovább élelmiszermérnöknek :D Bár tapasztalat még nincs munka téren, mert elég kevés üzem van erre, és nem is mindenhova engednek, még csak látogatni se. De szerencsére az egyetemen lesz duális képzés :D
Én is irigylem azokat az embereket akik első pillanattól kezdve tudják, hogy mit szeretnének csinálni az életbe 😃 most a SZIE-n tanulok marketinget, a felvételi előtt kb 2héttel még nem tudtam hogy mit is szeretnék tanulni utána olvasgattam a dolgoknak és ez volt ami így a legközelebb éreztem magamhoz, aztán most imádom egyenlőre a dolgokat deee hiszek abban hogy minden úgy alakul ahogyan annak lennie kell még bármi lehet😉
Nagyon jó lett a videód. :) Egy csomó mindenben magamra ismertem a történetedbe, főleg a kis kerülő utak terén, míg megjött az igazi álommeló. :) No meg az ELTE és Győr! ❤️
Kedves Julcsi! Eddig is a kedvenc (női) videósom voltál. A történetünk szinte ugyan az. Még az álommunkám keresésénél, felé tartok, épp ezért nagyon motiváló a gondolataid hallani. Örülök, hogy itt tartassz. Sírtam a hasonlóságokon, és nevettem a történeteiden, ahogy átadtad nekünk. Nagyon hálás vagyok ezért a videóért, köszönöm! 😊 *-*
Szia! Én jelen pillanatban elsőéves gyógyszerész hallgató vagyok Szegeden, de mindennap megkérdőjelezem hogy jó helyen vagyok-e itt...főleg hogy ezt a szakot 5 év alatt tudom csak elvégezni (vagy lehet hogy 6 mert már most úgy néz ki hogy csúszok talán). Nagyon sok mindent csinálnék még, de nem merem otthagyni és nem nagyon akarom itthagyni és beilleszkedni egy új helyre(értem ezt az új sulira új emberekre új helyre esetleg). Mostanában azt fontolgatom hogy miután ezt elvégeztem(esetleg párhuzamosan ) elkezdek egy másik szakot(ami lehet hogy ugyanúgy kb 5 év lenne). Azt szeretném kérdezni hogy van e itt olyan aki esetleg hasonló körülmények között bevállalt vagy bevállalt volna több mint 10 év tanulást, illetve úgy alapvetően mi a véleményetek erről?
Szia Julcsi ☺annak ellenére hogy 10.-es vagyok ittam a szavaidat 😄 jó volt hallani hogy nem mindenki max pontszámmal jut be az egyetemre és hogy neked is voltak gondjaid de sikerült jól döntened 😊 úgy érzem az én választásom az közös metszés pontja a jól kereső szakmának és az álom munkának VISZONT nem tudom hogy képes leszek-e végigvinni és egyáltalán eljutok-e odáig , rengeteg kétségem van e felől . Természetesen tudom hogy minden fejben dől el és mindenhez rengeteget kell dolgozni de mindenkinek vannak bizonyos határai és nem tudom higy nekem ez azon belül vagy kívül esik .😶
Szia Julcsi! Most voltam életem első állás interjúján. Hiába érdekel a téma/ szak amit az egyetemen tanultam, valahogy nem érzem hogy a mindennapokban is hasznosnak érezhetném magamat ezzel... úgyhogy Én is jelenleg azon vagyok, hogy ha mást nem akkor gyakorlatot szerezzek és mindenből tanuljak amihez neki kezdek. Az lenne a kérdésem, hogy a filmes szakról hogyan sikerült átkeveredned a PR és marketing részre? Bár én magam is tudom, hogy a diploma az egy papír ami mondhatni bizonyítja, hogy egy szintet képes vagy teljesíteni, mégis mostanában sokat nézegettem állásokat, és mindegyiknél kikötés volt a szakirányú végzettség. :) Öröm minden nap mikor új videót láthatok Tőled, mert mindig egy újabb érdekességet hozol nekünk. Legyen szép napod!
Én azt vettem észre, hogy sokszor a tapasztalat (bárhol, bármilyen, nem az hogy évekig dolgoztál marketingesként, hanem hogy csináltál már ilyen meg olyan feladatokat stb), a lelkesedés és az érdeklődés a téma/szakma iránt, valamilyen szinten pótolni tudja az esetleges hiányosságokat tanulmányok terén. Nagyon sokféle lehet egy pr manager vagy egy online marketinges pozíció is attól függően, hogy melyik cégnél van. Sok márka/cég szemében olyan dolgok számítanak a leginkább egy pr managernél, hogy nagyon jó személyes kapcsolatai vannak, máshol viszont inkább az, hogy jól elő tudja adni magát (meg a terméket), lelkes legyen, könnyen és kedvesen bánjon akár ismeretlen emberekkel is, tudjon kapcsolatokat építeni. Ez csak egy példa, amivel lehet nem ért mindenki egyet, de nekem ezek a tapasztalataim. Tehát ha valami álláshirdetés nagyon megtetszik, de valamelyik feltételnek nem felelsz meg, szerintem akkor is jelentkezz és keress valamit a saját önéletrajzodban, személyiségedben, lelkesedésedben, amivel lehet kárpótolni tudod a hiányosságot. Egy próbát mindenképp megér. :)
Nőként filmrendező...Mészáros Márta szerettél volna lenni? :'D Egyébként sok ponton ismerős a történeted...én filozófia szakon végeztem, aztán elkerültem meseterapeutának, és imádom...de nekem is elég hosszú út kellett, hogy idáig eljussak.
![เป็นไปได้ไหม - WanMai [Performance Video]](http://i.ytimg.com/vi/Eh5hItD4Mr0/mqdefault.jpg)
Filmszakosként nagyon osztom a véleményedet! Én sem a szakmában vagyok, és miután rájöttem, hogy a magyar filmes berkekben ez hogy működik, gondoltam kipróbálom magam a tévében, próbálkoztam vágó gyakornokként egy konkrét csatornánál, amiből az lett, hogy fizetést ígértek, gyakorlatilag ingyen dolgoztam egy hónapig, ráadásul nem is vágással kapcsolatos, hanem műsorszerkesztői feladatokat kaptam, szóval nagy kiábrándulás volt. Persze, ha nagyon akartam volna ebben dolgozni, akkor ez nem tántorít el, de nem akartam, és szerintem rossz, hogy senki nem tanítja meg a fiatalokat, hogy ha rájössz, hogy valami nem való neked, azt nem kudarcként kell megélni, mert teljesen normális 18 évesen. Mára van egy olyan állásom, amit imádok, a filmezés ettől még az életem része, de ez már más téma. :) Nagyon egyetértek azzal is, hogy ki kell próbálni olyan munkát is, amit nem feltétlenül fogsz szeretni (diákmunkásként ezer ilyen lehetőség van), látom a különbséget hozzáállásban és munkamorálban is azoknál, akik belecsöppennek a kényelmes állásokba, és nem tudják megbecsülni, hogy csöndben (én hmben dolgoztam, ott aztán egész nap ordít a zene :D), normális ebédidővel stb dolgozhatnak. Muszáj megtapasztalni, hogy milyen is lehetne, hogy tudd értékelni, amikor jó körülmények között dolgozhatsz, a szar munkák is eszméletlenül sokat adnak, ha mást nem, hát tapasztalatot. Gratulálok az állommunkádhoz, és egyre jobban szeretem a csatornádat!
Ez ismét egy szuper videó lett. Én negyven múltam, de nagyon szeretem a videóid, mert egy nagyon intelligens nő vagy aki választékosan, értelmesen beszél nagyon érdekes és fontos témákról. A továbbtanuláson én már régen túl vagyok, de 25 évvel ezelőtt is ugyanez volt a helyzet, 18 évesen még én sem tudtam mit szeretnék. Én nem igazán szeretem a munkám, családi kötelezettség miatt csinálom azt amit csinálok. Viszont 35 évesen úgy iratkoztam be egyetemre, hogy én akartam, én választottam az adott szakot. (Az előző diplomáim mind kényszerből, kötelezettségből és tévedésből lettek.) Marketing Msc-n végeztem kitűnővel, mivel imádtam azt amit tanultam. Egyáltalán nem esett nehezemre a vizsgákra felkészülné még ilyen idősebb fejjel sem. Ma arra biztatom a fiam, hogy kövesse az álmait, ne menjen bele kényszerből olyanba amit nem szeretne. Jelenleg fizikus szeretne lenni, ami nem tudom mennyire jövedelmező lesz számára, de ha azt szeretné, akkor azt fogja tanulni, rajtam nem múlik. ;)
Ez egy nagyon érdekes téma. A férjemmel Révaisok voltunk, de nem egyszerre, mert 7 év van köztünk, mostanra mindketten elmúltunk 23 évesek (ő kicsit régebben, mint én) és még egyikünknek sincs diplomája. Férjem az egyetem közepe táján rájött, hogy képtelen lenne több tíz éven keresztül napi nyolc órában programozni, ezért elkezdett azon gondolkozni, hogy mit nem unna meg pár év alatt és rájött, hogy folytatná a családi hagyományt, méhészkedne. Azóta már jó pár év eltelt és még mindig nagyon lelkes. :) Én már 10 évesen tudtam, hogy melyik gimibe megyek és, hogy utána az ELTE bioszra szeretnék menni. 12.-ben elmentem több nyílt napra és az ELTE egyáltalán nem tetszett, viszont a soproni Erdőmérnöki kar nagyon, úgyhogy végül ide jöttem. Ha jól tudom nekem volt a második legtöbb pontom, pedig jól elszúrtam magamhoz képest az érettségimet. Második évben közbejöttek magánéleti problémák és közben elbizonytalanodtam, hogy ezt szeretném-e csinálni. Úgy éreztem, hogy nem szeretnék a szakmámban dolgozni és emiatt nem tudtam a tanulásra figyelni és több tárgyból megbuktam. Azóta folyamatosan attól rettegtem, hogy mi lesz, ha dolgoznom kell, hogyan fogok boldogulni, ki akarna alkalmazni, stb. Aztán eljött az az időpont, hogy ha nem szedem össze magamat, akkor nem végzem el 7,5 év alatt az 5 évet, hallgatói szerződés meg ilyenek. Passziváltam, elmentem dolgozni, igen, 23 évesen dolgoztam először, de meg voltak elégedve a munkámmal. Ekkor nyugodtam meg, hogy nem kell félnem attól, hogy mi lesz a diploma után. Ugyan még nem végeztem, de a nehezén túl vagyok, viszont több évet pazaroltam el azért, mert hülyeségeken stresszeltem...
Mindig remek témái vannak a videóidnak, a tartalom és minőség csodálatos. :) Nagyon szeretem, hogy ilyen választékosan beszélsz, egy ideje már mosogatás, smink lemosás, tanulás közben a te videóid adják a háttérzajt, vagy inkább a motivációt, a kellemes hangulatot. Örülök, hogy anno elhatároztad, hogy részese leszel te is a TH-camnak, hiszen lehet, hogy másképp nem találok rád. Így tovább ❤️
Nemrég találtam rá a csatornára és nem értem miért csupán ennyi feliratkozod van. Imádom ezt a hozzáállást és gondolkodásmódot teljesen igazad van..éppen aktuális nálam a téma , köszönöm.
Nagyon örülök,hogy megosztottad a tapasztalataid és segítesz abban,hogy ki tartsunk,hogy ne adjuk fel ha egyből nem sikerül és mennyünk és harcoljunk,törtessünk.Remènyt adtál de tényleg.Köszönöm,erre most nagyon szükségem volt:))
Nagyon szeretem a mesélős videóidat, mert imádom, hogy mindig van a személyiségednek egy olyan újabb rétege, ami szimpatikus. Nagyon erős jellemnek tartalak, hogy kiállsz azért, amiben hiszel (és ezt az arcoddal, neveddel vállalod a vlogodban). A kedvenc részem, az volt ebben a videóban, amikor arról meséltél, hogy miért nem futottál neki a film és divat világnak. Magamra ismertem a sztorikban és sajnos ezt én némiképpen kudarcként éltem meg, de most feloldódott bennem valami, ahogyan hallgattalak. Igazad van, nem vagyunk egyformák és egy bizonyos ponton nem erőszakolhatjuk, meg a jellemünket. Sokat segített nekem ez a videó! Köszönöm!
Sok kitartást az edzéshez is, én is most kezdtem el és imádom! Végre lett energiám, ha még nem próbáltad, menj el falat mászni is! Az egész felsőtestet átmozgatja, amit a súlyzós edzésekkel és a gépekkel nem igazán lehet. Emellett hihetetlen sikerélményeket ad! :)
Szia Julcsi!😊 Sosem szoktam kommentelni de úgy érzem, hogy itt az ideje, hogy ezt most megtörjem. Nagyon megfogott a videód, hihetetlen az a nyugodság, pozitivizmus ami árad belőled. Sok pályaválasztással kapcsolatos videót megnéztem már, de ez a videó az ami igazán hasznos, tartalmas volt számomra. Nagy bátorságot és lelkesedést adott. Köszönöm, hogy ilyen csodás videókat csinálsz. És nem utolsó sorban megjegyezném, hogy gyönyörű vagy mint mindíg!:)
Annyira sokat segített a videód..hasonló cipőben vagyok mint te,és megnyugtató látni,hogy az életed rendbe jött,és ma már kiegyensúlyozott annak ellenére,hogy neked nem ment simán az,ami másnak elsőre összejött.Köszönöm,hogy ilyen őszintén elmondtad!!❤
Én most vagyok végzős egészségügyi szervező, és nagyon megszerettem a szakmámat.
Visszagondolva mindig tudtam, hogy az egészségügy az én fő írányom, mert kis gyerek korom óta ez érdekelt. Többiek állatos, mesés könyveket vettek állandóan, én meg szerettem az emberi testről szóló dolgokat :D
De középiskolában szerintem elfelejtettem ezt valahogy, mert elbizonytalanodtam ezzel kapcsolatban. Végig néztem az egyetemeket, a közelieket, mert nem voltam hajlandó koleszba menni (voltam 2 és a fél hétig koleszba és egyből középiskolát váltottam :), és elkezdtem kizárni a dolgokat.
Mérnők nem szeretnék lenni, gazdaság nem érdekel, informatikát bár nagyon szeretem, de programozni nem szeretek, tanár néni nem lehetek a diszlexiám miatt, az injekciót rettenetesen utálom, és konkrétan ez az egy szak maradt :D
Első évbe rengeteg töltelék tantárgy volt és majdnem ott is hagytam. De második évre elkezdtünk szakos tárgyakat tanulni. Tb, nyugdíj, egészségügyi rendszer stb. És nagyon a szívemhez nőtt.
Azóta is a szívem csücske az egészségügy, bárcsak tudhatnék rajta javítani...
Márciustól pedig kezdek egy kórház idegsebészeti osztályán orvos írnokként :)
Szia Sára!
Esetleg tudnánk erről a szakról privátban beszélni? Insta: @b_panna_t
Nagyon hálás vagyok, hogy csináltál egy ilyen videót :) 17 éves vagyok és még fogalmam sincs, hogy mivel szeretnék foglalkozni gimi után (szerencsére van még egy évem). Hetente megkérdezik, hogy mit szeretnék majd csinálni, én erre a kérdésre mostanra pánik szerűen reagálok. A videód nagyon sokat segített, hogy megnyugodjak és ne stresszeljek annyit emiatt. Nagyon szeretem a tartalmaidat :D #keepupthegoodwork
Kedves Júlie! Gratulálok a fantasztikus videoidhoz! Nagyon sok segítséget nyújtanak sokak számára! Nagyon értékes és fontos gondolatokat osztasz meg! Így tovább!
Szia!:) Most talaltam ra a csatornadra es nagyon tetszik! Teljesen osztom a velemenyed, hogy olyan munkat is el kell vegezni, ami esetleg nem tul jo, hogy majd kesobb ertekelhessuk az igazit. En peldaul 14 evesen repat kotottem 12 oraban, 5000 forintert. Az egy eletre megtanitott, hogy ertekeljem a penzt es tudjam, hogy mennyi faradtsagos munka van, akar egy csomo repaban is :D Voltam diakmunkan utca takarito is, ezt szivbol gyuloltem. A mult telen az Edigitalnal kasszaztam, pont a legforgalmasabb idoszakban. Kinkeserves volt, azt a rengeteg embert kiszolgalni, a bunkoknak nem visszaszolni es mindenkinek a megfelelo arut kiadni. (Egyszer a nagy kapkodasban az egyik vasarolnak Huawei p10 lite helyett egy sima p10-et adtam...)
Amugy az szte-n orosz szakos vagyok es most jelentkeztem mesterkepzesre nemzetkozi tanulmanyokra Pestre, valamint orosz irodalom es kulturara az ELTE-re. Es mivel a szakomon nincs szakmai gyakorlat, ezert en mindig csinaltam magamnak. Elso ev vegen onkentes voltam Oroszorszagban. Egy gyerektaborban tanitottam angolt, de "ora" utan oroszul beszeltunk, mar amennyit akkor tudtam. Erasmuson is voltam kint 4 honapot. Tavaly nyaron a vizes vb-n voltam onkentes, ahol a feherorosz muugro csapatot kaptam meg, en lettem a kiserojuk a teljes Mo-on tartozkodasuk idejere. Hatalmas elmeny volt az egesz!!! Es egy orosz nyelvu csatornat is letrehoztam, a sajat kedvtelesemre :) De hogy ezek egyvelegebol milyen munkat fogok kihozni, az meg kerdeses, de erzem, hogy nagyon jo lesz:)
Minden szava aranyat ér! Nagyon hasznos videó.
Szia Julcsi :) már sok videód alá akartam írni, de sosem tudtam volna annál többet írni, hogy ez nagyon jó lett, de ez a mostani tényleg nagyon jó lett :D el sem tudod képzelni mennyire sokat segít, pedig én már egyetemen vagyok. Nem azt mondom, hogy a legrosszabb időszak volt az életemben, de amikor szakot váltottam 3 félév után (ami az egyik legjobb döntés volt), teljesen úgy éreztem, hogy bár senki sem mondja ezt, de mindenki arra gondol, hogy ez mekkora kudarc az életemben. Olyan jó látni, ha valakinek úgy is összejön minden, hogy nem egy egyenes, előre kiszámított úton halad, minden elsőre megvan, mindenhova felveszik, nem csúszik meg ilyesmi :D Ez kicsit hosszú lett, de a lényeg, hogy nagyon szeretem a videóidat és sok sikert mindenhez :D
Nagyon szuper videó volt, én ugyan már egyetemista vagyok. Fogadjátok meg Julcsi tanácsát és ne adjátok fel az álmaitokat! Én is utolsó percben döntöttem el, hogy hova jelentkezek, előre nem akartam sehova. De mindenképp menjetek egyetemre, ugyan nem könnyű, de csúcsszuper évek ezek, és sokkal jobb, mint a suli! 😁
El se tudom mondani, mennyire jó volt hallani a “történetemet” mástól is. ☺️
Köszönöm szépen ezt a videót😊!Jó érzéssel töltöttek el a szavaid és egy kicsit meg is nyugtattak.Olyan jo volt hallani azt,hogy bizony egy fiataltol nem várható el az, hogy tűpontosan tudja azt ,hogy mit akar csinalni,mert miért is kéne tudnia?nem is értem,hogy mi ez a nagy nyomás felénk? És a másik pedig,hogy egyáltalán nem szégyen a kudarc,hiszen emberek vagyunk.Nem is értem,hogy miert övezi ekkora szégyenérzet a kudarcot,amikor anélkul nem igen lehet😄.
Ugyhogy köszönöm szépen mégegyszer,nagyon inspirálo volt hallani a történeted,nagy segitséget nyujtott most nekem😊!
Engem először nem vettek fel az egyetemre. Közgazdasági szakokat jelöltem be, de rájöttem, hogy utálom a matekot. Teljesen összetörtem. Egy évvel később újraérettségiztem. Teljesen más szakokat jelöltem be másodjára, amik jogi képzések. (Igazságügyi igazgatás) Most ezt tanulom. :) Szerintem a sors akarta így, hogy a jogi pályát válasszam, és ne menjek közgazdaságra. Már azt is tervezgetem, hogy ezután levelezőn elvégzem a jogászt. Ne csüggedjetek, ha nem vesznek fel elsőre. :)
megvannak ám a Gamestar-os videók :) én éppen most fogok érettségizni, és remélhetőleg jól választottam, bár sokat kell még küzdenem
Lehet hogy egy suliba jártunk Győrbe, a leírás alapján legalábbis ráismertem a volt gimimre ☺️ nekem hamar kiderült, hogy nyelvekben vagyok jó, és azért választottam a szegedi olasz szakot, mert tudtam, hogy ez a legjobb az elérhetőek közül, illetve kicsi szak, ami az Erasmus esélyek miatt volt fontos, gond nélkül meg is kaptam és fantasztikus félévet töltöttem Milánóban. Mesterre már Pestre fogok járni, pont a munka miatt amit te is mondasz, de örülök, hogy Szegedet is érintettem az utamon, olyan vibeja van ennek a városnak és olyan embereket ismertem meg itt, akik nagyon meghatározzák azt, aki most vagyok. SZTE-s pulcsim is van☺️ Szerencsére volt pár alkalmi munkám itt, borvacsorákon tolmácsoltam és olasz nyelvű levelezésben segítek néha egy itteni étteremnek, ami megerősített abban, hogy a tolmácsolás az én utam. Azért a mesterképzés-munka-költözés kombó miatt izgulok rendesen😁
Szia! Azóta, hogy alakult az életed?:)
Én nyolcadikos koromban még nem tudtam mi akarnék lenni, de elég mázlista voltam, amikor jelentkezni kellett középsuliba, mert egyetlen egy gimibe akartam menni, és pont csak oda lett volna esélyem is (gimnáziumok közül), mert eléggé le volt rontva az átlagom tanár cserék miatt nyolcadikban, és pont mi kaptunk meg egy nyomorékot, na mindegy ez hosszú :D És így már esélyem se volt oda bekerülni, nem tudtam hova menjek, aztán édesanyám mondta, hogy menjek az élelmiszeripari szakközépbe, mert az unokatesója ott tanít. Na végül oda mentem és már kilencedikben meg is tetszett az élelmiszeripar, pedig csak nagyon alapszinten tanultuk még, az alapismereteket csak. Maradtam OKJ-ra is ott, most végzek, megyek tovább élelmiszermérnöknek :D Bár tapasztalat még nincs munka téren, mert elég kevés üzem van erre, és nem is mindenhova engednek, még csak látogatni se. De szerencsére az egyetemen lesz duális képzés :D
Diszkalkuliás vagyok, de nem mentettek fel...
lehet belőlem még valami? nagy kudarcként ért amiket mondtak nekem a nevelesi tanacsadon..
Nagyon jó, hasznos videó lett Julcsi! ^-^
Én is irigylem azokat az embereket akik első pillanattól kezdve tudják, hogy mit szeretnének csinálni az életbe 😃 most a SZIE-n tanulok marketinget, a felvételi előtt kb 2héttel még nem tudtam hogy mit is szeretnék tanulni utána olvasgattam a dolgoknak és ez volt ami így a legközelebb éreztem magamhoz, aztán most imádom egyenlőre a dolgokat deee hiszek abban hogy minden úgy alakul ahogyan annak lennie kell még bármi lehet😉
Szuper! Az egyik kedvenc témám. Ha hazaértem meg is nézem! :)
Nagyon jó lett a videód. :) Egy csomó mindenben magamra ismertem a történetedbe, főleg a kis kerülő utak terén, míg megjött az igazi álommeló. :) No meg az ELTE és Győr! ❤️
Kedves Julcsi! Eddig is a kedvenc (női) videósom voltál. A történetünk szinte ugyan az. Még az álommunkám keresésénél, felé tartok, épp ezért nagyon motiváló a gondolataid hallani. Örülök, hogy itt tartassz. Sírtam a hasonlóságokon, és nevettem a történeteiden, ahogy átadtad nekünk.
Nagyon hálás vagyok ezért a videóért, köszönöm! 😊 *-*
A Harvard-os pulcsidrol valamiert mindig Rory jut eszembe a Gilmore Girls-bol😂
Ez jó! Jó volt! Tetszett! :))
Köszönöm! Egy picit sikerült megnyugodnom :)
Szia a nyelvvizsgával kapcsolatban szeretnék toled kérdezni par dolgot. ☺️
Szia! Én jelen pillanatban elsőéves gyógyszerész hallgató vagyok Szegeden, de mindennap megkérdőjelezem hogy jó helyen vagyok-e itt...főleg hogy ezt a szakot 5 év alatt tudom csak elvégezni (vagy lehet hogy 6 mert már most úgy néz ki hogy csúszok talán). Nagyon sok mindent csinálnék még, de nem merem otthagyni és nem nagyon akarom itthagyni és beilleszkedni egy új helyre(értem ezt az új sulira új emberekre új helyre esetleg). Mostanában azt fontolgatom hogy miután ezt elvégeztem(esetleg párhuzamosan ) elkezdek egy másik szakot(ami lehet hogy ugyanúgy kb 5 év lenne). Azt szeretném kérdezni hogy van e itt olyan aki esetleg hasonló körülmények között bevállalt vagy bevállalt volna több mint 10 év tanulást, illetve úgy alapvetően mi a véleményetek erről?
Ilyet megnéznék Dávid szemszögéből, ja meg draw my life videót is meg néznék, de nagyon király videó volt ez meg maga a csatorna is az :D
Szia Julcsi ☺annak ellenére hogy 10.-es vagyok ittam a szavaidat 😄 jó volt hallani hogy nem mindenki max pontszámmal jut be az egyetemre és hogy neked is voltak gondjaid de sikerült jól döntened 😊 úgy érzem az én választásom az közös metszés pontja a jól kereső szakmának és az álom munkának VISZONT nem tudom hogy képes leszek-e végigvinni és egyáltalán eljutok-e odáig , rengeteg kétségem van e felől . Természetesen tudom hogy minden fejben dől el és mindenhez rengeteget kell dolgozni de mindenkinek vannak bizonyos határai és nem tudom higy nekem ez azon belül vagy kívül esik .😶
Szia Julcsi! Most voltam életem első állás interjúján. Hiába érdekel a téma/ szak amit az egyetemen tanultam, valahogy nem érzem hogy a mindennapokban is hasznosnak érezhetném magamat ezzel... úgyhogy Én is jelenleg azon vagyok, hogy ha mást nem akkor gyakorlatot szerezzek és mindenből tanuljak amihez neki kezdek. Az lenne a kérdésem, hogy a filmes szakról hogyan sikerült átkeveredned a PR és marketing részre? Bár én magam is tudom, hogy a diploma az egy papír ami mondhatni bizonyítja, hogy egy szintet képes vagy teljesíteni, mégis mostanában sokat nézegettem állásokat, és mindegyiknél kikötés volt a szakirányú végzettség. :) Öröm minden nap mikor új videót láthatok Tőled, mert mindig egy újabb érdekességet hozol nekünk. Legyen szép napod!
Én azt vettem észre, hogy sokszor a tapasztalat (bárhol, bármilyen, nem az hogy évekig dolgoztál marketingesként, hanem hogy csináltál már ilyen meg olyan feladatokat stb), a lelkesedés és az érdeklődés a téma/szakma iránt, valamilyen szinten pótolni tudja az esetleges hiányosságokat tanulmányok terén. Nagyon sokféle lehet egy pr manager vagy egy online marketinges pozíció is attól függően, hogy melyik cégnél van. Sok márka/cég szemében olyan dolgok számítanak a leginkább egy pr managernél, hogy nagyon jó személyes kapcsolatai vannak, máshol viszont inkább az, hogy jól elő tudja adni magát (meg a terméket), lelkes legyen, könnyen és kedvesen bánjon akár ismeretlen emberekkel is, tudjon kapcsolatokat építeni. Ez csak egy példa, amivel lehet nem ért mindenki egyet, de nekem ezek a tapasztalataim.
Tehát ha valami álláshirdetés nagyon megtetszik, de valamelyik feltételnek nem felelsz meg, szerintem akkor is jelentkezz és keress valamit a saját önéletrajzodban, személyiségedben, lelkesedésedben, amivel lehet kárpótolni tudod a hiányosságot. Egy próbát mindenképp megér. :)
HeyJulie Köszönöm szépen! Szerintem nagyon hasznos tanácsokat adsz, mindenkèppen figyelni fogok ezekre akkor! :)
Köszi Julcsi ez most kellett nekem
Én asztalosnak mentem aztán most informatika szakra járok... :)
Hál istennek én a 6 éves korom óta tudom, hogy mi akarok lenni kategória vagyok😂
Nőként filmrendező...Mészáros Márta szerettél volna lenni? :'D Egyébként sok ponton ismerős a történeted...én filozófia szakon végeztem, aztán elkerültem meseterapeutának, és imádom...de nekem is elég hosszú út kellett, hogy idáig eljussak.
Kedves Julcsi!
Nagyon hasznos a videó, kár hogy anno nem láttam hasonló videót (12-14) éve...
Azt hiszem a mostani fiataloknak kicsit mégis könnyebb.🙄
Йо
.