Hello! A végén egy kisebb nyelvlecke lesz... csak messzebbről vagyok kénytelen kezdeni. Az biztos, hogy egyelőre ebben az egész kérdéskörben - vagy nevezzük bizonyításnak - Veszprém vár/osa egy kis apró láncszemnek tűnik. De talán több van mögötte, mint az elsőre látszik. Több kutatást érdemelne maga Veszprém kérédése, hátha a két város mai napig is közirmert közelségéből ki lehetne rakni a végleges kirakóst, ellentétben a Buda/Fehárvár/Esztergom jelenleg közismert egymástól való messzeségével. Nem tudom, hogy tudud-e, de Nána az 1100-as években Veszprémi püspök volt Nána-Beszter nemzettségből. Szóval a kérdés vajon miért éppen Nána lett az egykori Alba Régia terület/település neve. Talán a végzet üzen nekünk, hogy jó úton haladunk, amennyiben az eredeti Veszprémet, vagy Beszprémet is erre a területre tesszük. Egyrészt ugye egy, már Géza fejedelem idejében is létező vár/os ról van szó, mely aztán Szent Istvánnal kapott nagyobb figyelmet, amikor királynéi székhelynek nevezte ki. Veszprémben tartották a királynéi koronát, amit aztán veszérpémi püspök tett a 'mindenkori királyné' fejére a koronázáskor. Szóval talán a környékbeliek népemlékezete őrízte meg a Veszérpémi püskök, Nána nevét. És így lett végülis a mai Nána település éppen Nána, ami az általad bejelölt Veszprém helyétől séta távolságra van. Ez a bejelölt Veszprém hely ráillik a Veszprém 1593-as ostromáról készült Zimmermann metszetre. Kb. Garamkövesd focipálya felől van rajzolva, baloldalt a metszeten a Burdov/Kovácspataki sziklás hegyoldalak. Aztán a garam torkolat/nagy sziget, és a Duna meg a szamárhegyi, és a pilisi oldal. Hamár népemlékezet... Gondolkodtál már a Burdov elnevezésen? Lengyelül, és bizonyos szláv nyelveken a burda kifejezés pontosan az jelenti mint a Beszprém, legalábbis amit a mai hivatalos nyelvészet jelen pillanatban is állít: "A Veszprém településnév a nyugati szláv Beszprém (egyenetlen, veszekedő, békétlen, civakodó jelentésű) személynévből magyar helynévadási móddal képzett elnevezés. Bezprim herceg Boleszló lengyel király (992 - 1025) és Szent István király Judit nevű nőtestvérének fia, aki elűzetése után itt talált menedéket. Ez a fejedelmi rokon lehetett az első alispán, róla kaphatta a nevét a város" A Burda egyenesen 'verekedést' jelent. Pont mint a Bezprim, Beszprém - civakodás/verekedés. Ez ugye azért érdekes mert ezen a térségen keresed az egykori királyi központunk nyomait. Buda, Fehérvár, és esetleg Veszprém egykori az idővel elveszett vagy szándékosan is eltüntetetni kívánt, de teljesen el nem tűnő nyomait. Fehérvárból, vagy Alba Regiaból, amit jól össze-Stuhl-oztak és Székesfehárvárt csináltak a mai Fejér megyében. Veszprémmel kapcsolatban viszont nyelvi és egyházi személyként is marad fenn településnév, és hegységnév formában is emlékünk, olyan fontos nyomok ezek amelyek adalékként szolgálhatnak majd a legvégén. Nána, és Burdov. Aztán, hogy a kelta nyelvekben, vagy éppen pont Walesiül a korona = Goron. Veszprémet és Fehérvárat, a két koronát örző helyünket naná(!) hogy a Garam(Goron) választja el. Lehet hogy a Garam azért lett Garam mert két Gorona, vagy korona is tartozkodott egy időben a közvetlen közelségében? A folyó egyik oldalán a Szent Korona, a másik oldalon a Királyné koronája szeretett lenni. Vagy netán azért lett Garam a Garam mert természetes garámként/karámként szolgált Árpádék lovainak a Nagy-szigeten? Még valami: Mindig elgondolkozom a Gran elnevezésen. Hogy is hívjuk majdnem az összes mai népszerű nyelveken, amikor valami hatalmas, monumentális, oriási? Csak nem 'Grand'-nak? A térképészek, metszetkészítők csak simán ráírták hogy 'Gran' a térképre, mert tudták, hogy majd nagyon jól tudja mindenki, hogy erre a hatalmas királyi központra kell gondolni; Budával, Sicambriával, Herculiával, Fehérvárral, Veszprémmel és a többivel egyetemben, és persze az e Gran-diózus központ után megbúvó hatalmas pilisi hegyekkel. Mert Esztergomnál kezdődik el ez az egész Grandiózus táj, mindenféle értékével, amely a magyar királyság köpontjának tökéletesen megfelelt. Nem kellett Nekik lemenni a Velencei tóra, meg a mai pestre, mert ott minden adott volt ami az élethez és az élet irányításához kellett. Üdv: Andris
A "Virtuális kirándulás" című videóm segít grafikai áttekintésben. Egy korszakban előfordult, hogy több azons nevű település létezik az országban. Mint pl. Csepel. Van sziget a mai Budapestnél, van település a Duna mellett és van település a Balaton déli partján is. Egy település nagysága is relatív, mert lehet 10 házhely és lehet több s. De voltak települések, ahol a lakosság vitte magával a település nevét, amikor elpusztították. Ezért vannak olyan települések, amik akár kilométerekkel odébb vannak a korábbiak nyomától. A mai Esztergom is több településből áll össze, amikor ez érsek úgy döntött
András Szekeres üdv! Nagyon örülök, hogy végre felvetette a Veszprém kérdést! Mindenki Fehérvárról és Budáról beszél, közben meg elfelejtjük Veszprémet. Van egy sejtésem, hogy az Árpád-kori város nem a mai helyén volt, ilyen messze a központtól. A Nána-térség valóbam érdekes. Viszont ehhez olyan nagy mennyiségű leletet, alapfalat, stb-t kéne találni, hogy bebizonyítsuk az igazat. További jó kutatást, ha vannak újabb fejlemények Veszprém vagy Fehérvár ügyben, azt írja meg mindenképp!
15:34-nél te komolyan gondolod, hogy a táj egyezik a rajzzal? Ráadásul azzal a rajzzal amiről köztudott, hogy nem Alba Regiát ábrázolja, hanem Wissembourg francia várost! A metszeteket egy-két kivétellel egy-egy olyan alapsémáról másolták, mely fiktív ábrázolás, az alkotó soha nem járt Alba Regiánál.
Művészi alkotás? És a hadi beszámolók, koronázások , temetések? Az Sci-fi? Nem volt meggyőző! Talán ha lemodellezné, hogy jobban átlátható legyen! Az sokat segítene. Mondjuk így: th-cam.com/video/EQAfBEzAjOU/w-d-xo.html Ha megvan, kérem értesítsen! Érdekelne.
1:52-től idézi Istvánffy-t, Siklósi Gyula könyve által. A mondat második fele nincs kiemelve: "emellet (vagyis Székesfehérvár vagy Alba Regale mellett) pedig állandó mocsarak vannak, melyeket a Balatonból eredő piszkos és parttalan Sárvíz hoz létre, ott szélesen elterülve." Ezt hogyan lehet összeegyeztetni azzal, hogy Ön szerint Alba Regale a Garam torkolatánál van? Köszönettel
Siklósi Gyuláék minden forrást felkutattak és szinte mindent bele is írtak a könyvbe. Hogy melyik igaz és melyik hamis, az nem volt a témája a könyvüknek. Mivel az információk egy része hamisított, másik része igaz; ők is abban a hitben nevelkedtek, hogy a mai Székesfehérvár a koronázó város, így ilyen véleménnyel összegeztek, kutattak, végezték az ásatást. A hamisítást, aki végezte nem volt a helyszínen, így a grafikai ábrázolást nem tudta módosítani a mai Székesfehérvárra. Ennyi erővel a Bátaszékiek is mondhatják, hogy ott volt Alba Regia, mert ott is van Sárvíz. Ha egy függvény grafikus megoldása nem egyezik a leírtakkal, akkor az a megoldás nem helyes. Ha a grafikus megoldásnak van tárgyi bizonyítéka, akkor a leírt bizony hamisított. Ezek után lehet támadni a tényeket, de attól még a mai Székesfehérvár nem lesz Alba Regia. Mert állításuknak nincs alapja. Csak a hitük diktálja, mert ők ezt tanulták és vakul hisznek abban. Ezért lesz a hitük a meggyőződésük, mellőzve minden nemű tárgyilagosságot. De a könyv sorait elemezve rájöhet az ember, hogy hogyan tudja elmosni Alba Regia falát a hegyen hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső. Egy elvakult el is hiszi. Egy földmérő, geodéta aki ismeri a vízszintet már erősen megkérdőjelezi ezt a mai Székesfehérvárnál. Vagy hol van Délkeleti irányban "ostromdomb" (61.old.) Hol van a belső várban a bánya a mai Székesfehérváron? (155.old) Alba Regiában van! Kimegy Nánára és a Garam alatt is átmegy. A könyv nagyon jó, de minden mondatot elemezni, modellezni, és értelmezni kell!
Köszönöm a válaszát. Nem Siklósi Gyula írta, hogy Székesfehérvár a Balaton illetve a Sárvíz mellett fekszik, hanem Istvánffy, aki a 16. században élt, mégpedig egy mondaton belül azzal, amire Ön az érvelését építi. Ha úgy gondolja, hogy a forrás hamis, vagy hamisított lehet, miért épít egy "féligazságra" (a mondat első fele színtiszta igazság, a második fele pedig nettó baromság, vagy hamisítvány) egy komplett érvelést? Egyébként nem biztos, hogy hamis a mondat második fele: a középkori térképeken kivétel nélkül a Balaton illetve a Sárvíz folyó mellett látható Alba Regale. A teljesség igénye nélkül az alábbi térképekről beszélek: Lazarus (1528) Ungariae Loca (1579) The mape uf Hungari (1626) Blaeau Hungaria Regnum (1645) Danckertz (1657) L'Ungaria (1686) Regni Hungariae (1688) Ezekről a térképekről mi a véleménye? Tisztelettel
A Lazarus helyett inkább a Lazius térkép az érdekes. Nos az a felmérés a török behívása előtt készült. (Az egyház hívta be és a vatikán (róma) fegyverezte fel, pusztán felebaráti szeretetből.) szechenyiterkepek.oszk.hu/szechenyi_terkepalkalmazas/flash.php?imageID=01-TE122 Gran = a mai Esztergom. Esztergomtól lejjebb, de Visegrádtól jóval feljebb van egy akkora város, mint a mai budapesti Buda helyén. Csak a nevét kitörölték, de a várost meghagyták. Mi a neve a városnak? 1594-ben "az egyház és a király között volt egy kis nézeteltérés". Erről készült egy grafikai ábrázolás is. Minden Buda metszet,ami 1596 előtt készült az nem a mai budapesti Budát ábrázolja. Minden metszet, ami Alba Regia városát ábrázolja a karéjos szigetekkel 1702-ig az nem a mai Székesfehérvárt ábrázolja. Hanem azt amit itt bemutatok. A metszetek, mint turistatérképek. Egy asztal mögött egy térképen könnyedén átírhatjuk egy városok nevét, Vagy ha a település lakosságát elűzzük, a falu viszi magával a nevét. Így minden máshová kerül. 1596-tól már a térképek szinte a mai állapotot mutatják meg amit belehamisítottak. De úgy is fogalmazhatok, hogy ha van egy sziget és azon csak három ember van, és kettő lefejezés által meghal és egy túlélő maradt, ki lehet a tettes? Ezek után mindenki azt hisz, amit hinni akar, vagy elmegy és személyesen győződik meg a tényekről.
A Lazarus térkép tényleg érdekes. Annál is inkább, hogy szerepel rajta Stuelweissenburg... a Balaton mellett. Csakúgy, mint Lazarus (1528) és Ungariae Loca (1579) térképeken, amelyek még 1596 előtt készültek.
Úgy gondolom, nagyon értékes a munkád. Azonban találtam két dolgot, amit nem egészen tudok hova tenni. (1) Az egyik Fehérvár (Wissenburg) képen a katedrális három tornyú. Két kicsi egyik oldalon, és egy nagy a kapu felé. Ez egy francia Fehérvár, megtaláltam a város alaprajzát, és teljesen passzol vele. Át küldöm, ha megadod az elérhetőséged és érdekel. A másik problémámat már leírtam egyel lejjebb. Köszönöm a munkád, és a válaszod.
Köszönöm a figyelmességét de az a metszet már eljutott hozzám. Azon a metszeten a háttérben nincs folyó és nincs település, aminek a falai mai napig megvannak és a pincéjébe be tudok menni... th-cam.com/video/0umoqngtTnA/w-d-xo.html
Biztos még sokszor meg fogom nézni a honlapon szereplőket, az itt látottakat, és a jövőben több figyelmet szentelek Fehérvárnak, most még elég friss számomra. Örülök annak, hogy vannak még ilyen honfitársak, akik elkötelezettek hősi-ősi múltunk feltárásában, megismerésében. A metszetek valóban mérvadóak, de ne felejtsük el, hogy a Kárpát medencében több Fehérvár is található, például L(N)ándorfehérvár kapu délen, Gyulafehérvár Erdély központja. Ezek a legtisztább minőség működés helyei, szakrális központok. Budából is több volt. Jó szívvel ajánlom Szántai Lajos történész előadásait, ha még nem ismernéd. Igaz szívvel beszél Fehérvárról, Budáról, Esztergomról is. Ezek nyilván csak töredékei annak, amit ő tud múltunkat illetően, de érdemes meghallgatni több előadást tőle. Biztosan tudom, hogy hozzájárul mindannyiunk magyarságához. th-cam.com/video/pLnhsW1unpY/w-d-xo.html / th-cam.com/video/fkYdfhg2ktk/w-d-xo.html / th-cam.com/video/icRAECpRv7E/w-d-xo.html
Mi a helyzet a jelen Székesfehérváron eltemetett királyainkal és rokonaikkal, akiket koronázási és egyéb ékszerekkel együtt találtak a városban eltemetve?
A szakirodalom szerint egyetlen épségben maradt csontvázpár maradt meg, a többi elpusztult: III. Béla és Antiochiai Anna állítólagos csontjai. A történészek maguk se biztosak, vajon III. Béla vagy Könyves Kálmán csontváza lett-e megtalálva. Az 1848-as kemény télen (december 5.) artézi kút ásása közben (mikor máskor lehetne jobbkor ezt tenni, mint hóban-fagyban...) "véletlenül" találnak csontvázakat a kizárólag római kövekből álló "Szent István-kori" romok közt, melyeket kizárólag német nevű orvosok vizsgálnak meg, még a fő régész, Érdy János is a saját beszámolójában írja, hogy a nevét Luczenbacher-ről magyarosította közvetlen a leutazása előtt. A forradalom és szabadságharc királyellenes hangulatában (Petőfi: "Akasszátok fel a királyokat!") ezek a németek királysírokkal ajándékozták meg a nemzetet: oszd meg és uralkodj! A "koronázási" és egyéb "ékszerek" nem mások, mint ezer helyről összehordott, királyi sírba nem illő, de még sírba sem illő tárgyak: körmeneti kereszt (soha sírban körmeneti keresztet máshol nem találtak), arany méreggyűrű arab felirattal (olvasata: Abdallah ibn Mohammad, azaz "Mohamed fia, Allah szolgája"), amely megtekinthető a múzeumban, aztán egy ócska lemezdarab, amelyre a keresztvasat 1967-ben készítették (szakmunkákban írják), hogy kardnak nézzen ki (mivel nem volt rajta keresztvas sem eredetileg), az állítólag "ezüst" korona szétrozsdásodott eredeti darabjait pedig ott láthatjuk a műlemezre ráragasztva (mikor rozsdásodik az ezüst?). És engedelmet kérek, hol van a királyi pecsétgyűrű? Ennyit ezekről.
Talán hasonló az eset,mint Dömösnél. Ott több héttel korábban a NM emberei teherautóval vittek ki leleteket és temették el, majd jöttek a régészek és megtalálták az elásott dolgokat.
Az egész Turul ház genetikája III. Béla csontjainak vizsgálatára épül. Ebből vonnak le következtetéseket a család eredetére vonatkozólag. E vizsgálatok napjainkban is tartanak. Szerintetek honnan „szedhették elő” egykori királyunk földi maradványait?
+ Dr. Köllő Zsolt Egyenlőre még mindig az a probléma, hogy nem bizonyított a csont valóban III. Béláé vagy másé. Esetleg egy magas szerzetesé? A szent jobb talán igazolhatna valamit. Talán azt, hogy nem rokonok. Mert egy egyiptomi vagy váci múmiától származhat. Mert állítólag vízből emelik ki István csontjait. Akkor hogyan is mumifikálódott csak a jobb keze? Egy igazságügyi orvosszakértő el tudja mesélni, hogy a kiszáradt test, ha vizet és és vizes környezetben van, oszlásnak indul. Csak ilyenkor kiderülne, hogy szándékosan téved valaki az egyháznál.
erre soha nem kapunk választ, bár én is többször érdeklődtem a téma szakértőitől. /vannak olyan nézetek is, hogy Székesfehérvár 300 éves város/ A méretéből ítélve nem lehetett egy falusi templom.
Értékelem a munkád tényleg. De mindig találok olyat rajta ami hibádzik. 9:13-mutatod a metszetet hogy az Vác a H betű a G pedig a Sárvíz folyó. Nem azért sárvíz mert sáros néha a Garam vagy a Duna.. az (volt) a neve hogy Sárvíz folyó. És pont a mostani Fehérvártól folyt a Sióba onnan a Dunába. Mára a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet maradt belőle egy még most is lápos területtel.
Felmerül a kérdés, hogy a grafika jó és a szövegezés hibás, esetleg félreinformálták a készítőt, vagy a grafika rossz és a szöveg jó? :) Ahogyan a Magyaroknak Pozsony, a cseheknek Bratislava, Az osztáknak Wienna, a Magyarnak Bécs....
@@emanacio Tán az is egy lehetséges válasz Charlton Mizmadia felvetésére, hogy egyszerűen kivakarták a nyomtatott metszetről a Duna feliratot, s beírták, hogy Sárvíz. Amikor Mária Terézia kitalálta, hogy a magyaroknak új történelmet kreál, megerősítette Lipót rendeletét, hogy a Dunakanyarba betelepített rácok, svábok és tótok ingyen hordhatják szét a várak, templomok köveit, s a rendelet szerint minden szekér faragott kő kibontásáért 1 ezüst tallér jutalmat fizetett. A mocsárvidék közepén lévő síkvidéki váracska és város annyira jelentéktelen, hogy 1526-ban Szulejmán és serege oda még csak kitérőt sem tett, egyenest a Duna-kanyarba ment, hogy a túlsó partról 1 álló napig gyönyörködjön Buda város látványában. (Nyilván nem a Pesti síkság mélységéből nézte a nem létező citadellát.) Gondolom, ha a mai Székesfehérvár nem egy fenyér (fejér), azaz mocsár jelentéktelen vára, hanem a főváros lett volna, akkor a török hadsereg némi figyelmet csak fordított volna rá. Az akkori síkvidéki mocsaras kisváros várudvara, területe, összes objektuma alkalmatlanul kicsi, hogy az ország fővárosa legyen, alkalmatlan a királyi kincstár elhelyezésére, testőrség és külföldi diplomáciai testületek fogadására, ellátására. A mai Székesfehérvár soha nem tartozott az Esztergomi Egyházmegyéhez, Prohászka előtt ott még se püspökség, se apátság nem működött. Az esztergomi érsek soha nem volt a mai Székesfehérvár plébánosa, hogy ott ünnepi misét celebrálhatott volna, minek keretében királyt koronáz. Már pedig királyt csak így koronáztak, de a székesfehérvári káplán magyar királyt soha nem koronázott. (Milyen érdekes, az Esztergomi Egyházmegye területe a Pilisen kívül nagyrészt a Felvidéken van.) Ha egy nép történelmét ellenségei írják, s a nép annyira hülye, hogy azt elhiszi, annak sorsa meg van pecsételve!
Két hozzászólásom lenne:1.az említett terület nagyon mocsaras volt, a két kanálissal lett szabàlyozva,2. A szalkai határban/7-8 km-re innen/ van a Fehér út, ma is látható fehér kövekböl. Ezen az úton jártak a környekbeliek a bényi szenthelyre. Honnan szàrmazhattak a fehér kövek?
A videó jól megalapozott, érdemes lenne még anyagot gyűjteni (de nem kell mindenkivel egyetérteni). A Fehérvár-Buda-Esztergom téma egyre felkapottabb, több részes és egyenként több órás előadások lesznek róla a Háló Közösségi és Kulturális Központban novembertől Szántai Lajos művelődéstörténész előadásában (az előadássorozat címei és időpontjai: ketpiller pont hu).
Köszönöm az infót. Ha Pap Gábor, Szánta Lajos és Bradák Károly... nem lettek volna a megfelelő időben a megfelelő helyen, akkor ma már felszámolták volna ősiségünket. Pap Gábor elmondta, hogy jó lett volna ha 20 évvel korábban érek meg. Mára már megvan a "DNS" ebből az algoritmusból tudjuk feltámasztani ősi kultúránkat. És ez az algoritmus hamarosan elszabadul.
Ránéztem erre. Szamárhegy amit találtam az Esztergom része. Tehát nem lehetett Buda. A Duna túloldalán sem lehetett Fehérvár. Ne felejtsük, hogy Pilis valószínüleg tényleg sziget volt. Tehát a déli és nyugati oldalról is átölelte a Duna. Én értelmezésemben Esztergom a háromszög legészakibb pontja, Fehérvár is a Pilisben, de délebbi pont. Buda meg a mai Budától nyugatabbra lehetett.
Az a Buda ott a Szamár-hegyen hányas kilométerkőnél is van? Egyszer ott érdemes lenne kinyitni a Magyar közmondások tárát: "Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvanhat mérföld.". A mai Buda (ami a középkorban pestújhegyi vár volt az összes forrásban) adja a 0-s kilométerkőt, azaz Pesttől számítjuk a 66 mérföldet felfelé a dunai út mentén és lám, mégis 66 mérföld Buda Pesttől számítva. :) Ami pedig az eredeti Fehérvárat illeti, ott lesznek nagy királyaink maradványai a földben mélyen a koronázótemplom környékén, de ennek még nincs itt az ideje. József Attila is írt jövendölést erről versében ("Nem, nem, soha!"): "Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel / Ha eljő az idő - a magyar talpra kel!" - s még miket ír utána... képzeljük el, milyen ribillió lesz Szlovákiában, ha megtalálják az igazi magyar királyi sírokat az eltulajdonított országrészünkön. Ebben pedig mélyen benne van Bécs, a Vatikán és az egész magyarellenes kompánia.
A Szamárhegy a 11-es úton a 60-as km kőnél van. www.google.hu/maps/@47.8146724,18.7998723,3a,37.5y,274.34h,83.41t/data=!3m7!1e1!3m5!1szIWDXp3YZWVvOHz7GO0Jog!2e0!3e11!7i13312!8i6656 Fittyet hányva a magyar helyesírásra is, a Szamár-hegy nem kötőjellel van írva, hanem egybe, SZAMÁRHEGY "Minden aminek kezdete van, egyszer véget is ér" Mikor kezdődik a változás? Az rajtunk múlik, hogy maradunk lelki birkák vagy felemelkedünk királyi Szkítáknak.
Nagyon érdekes videó. Meg kell mondanom, hogy Fehérvárra a Te megfejtésed a legmeggyőzőbb eddig. Mindezzel együtt egy dolog zavar: a 11:30-nál lévő metszeten 2 város látszik, a Duna átellenes partján. Még az is látszik, hogy a bal oldalról ágyúzzák a másik oldali várost. Az igaz, hogy az általad megadott táj pontosan ráillik a metszetre, de a feltételezett Fehérvár helyszíne nem a Dunapartra esik, hanem a Garamon feljebb van, messzebb, mint egy ágyulövésre (a 4,6 km asszem kívül esik rajta). Tehát 2 lehetőség adódik: vagy a Fehérvár közelebb esik a Dunaparthoz (a műholdképeken arrafelé is vannak érdekes mintázatok), vagy az említett metszeten mégsem Fehérvár látható (esetleg Párkány). Na jó van egy harmadik lehetőség is, hogy a metszet egy montázs.
A megélhetési régészek és történészek szerint egyik másolta a másikról a metszeteket. És senki sem volt kint a helyszínen. Vagyis szerintük egy fantáziarajz minden metszet. Vagyis ezzel a megközelítéssel az össze festmény és képzőművészeti alkotás egy illúzió. Az említett metszeten a Duna mentén, közvetlen a Garam torkolatánál, a Nagy-szigetnél(Csepel) egy másik város volt. A neve térkép szerint "Gokbarn" Ennek a romjai is megvannak. Gokbarn és Alba Regia 2300m távolság van.
Egy társaság bejelentkezett és lehet csatlakozni. 2018 okt. 21. 11óra www.google.hu/maps/@47.8040623,18.7925224,131m/data=!3m1!1e3 Kirándulás Attila városában, (a hivatalosan nemlétező) romok megtekintése. kb 2-3 órás Délután ha belefér Alba Regia.
@@emanacio Nemrég mondta egy festőművész ismerősöm, amikor azt mondtam neki,hogy "Szemfényvesztő vagy"(viccből,de nem) ez volt a válasza: Lehet ,hogy én is az vagyok,hiszen a valóság illúzióját keltem az emberekben,pedig csupán a képzeletem szüleménye minden amit festek.Még a csendéleteknek sincs igazi tárgyi alapjuk." Ennyit a festményekről,képekről, metszetekről. Igen, valóban sok megtévesztés készült régen és ma is.
Azt írják a Habsburgok, hogy Fehérvár van egyenlő távolságra Budától és Esztergomtól. Tehát nem Esztergomtól kell körözni, hanem Fehérvártól. Ahogy rajzoltad, ott Esztergom van egyenlő távolságra mind Fehérvártól, mind Budától.
Így felmerül több kérdés is. Az eredeti írás helyesen lett lefordítva és a sorrend? Melyik Fehérvár vagy Alba?Mert a mai Esztergomnál több Alba is volt. Melyik Buda? Mert volt ebből is néhány . A vár, az új Buda vagy a palota, esetleg a város? Esztergom valóban a mai helyén volt? Miért van az esztergomi egyházmegye területe a Felvidéken, ha az a Duna másik oldalán van. Talán amikor jól mentek a dolgok az érsek új vára volt Esztergom (Érsekújvár)? Mikor lesz Esztergomból Buda és mikor milyen esetekben szűnik meg ez a titulus? Ezekre a kérdésekre én már megtaláltam a választ, így ez a videó tárgyilagossága sem ingoványra épült.
Ez nem cáfolat ! Csak kifogás, mert a hiszékenységének áldozata, hogy elhitte azt, amit az iskolában tanítottak. És persze foggal, körömmel ragaszkodik hozzá, még akkor is ha nem igaz. Az ilyen és hasonló kommentek előtt nem ártana tájékozódni! Azután megbeszélhetjük, hogy mi a sületlenség és a vicc.
@@emanacio Több probléma is van. Első: Wikipédiát nem lehet használni forrásként. Nem megbízható. Második. Pontosítás. 1601-es visszafoglalás? Mikor? Melyik? Harmadik probléma: rézkarcot, metszetet nem lehet elsődleges forrásnak venni. Írott forrást és forráskritikát kell alkalmazni. Negyedik: kimaradt a tény, hogy a Sárvíz nem az a kis patak volt, amit ma látunk. Mint ismeretes, az egy Duna szélességű folyó volt, ami Úrhida és Falubattyán mellett folyt el. Előbbinél rév is működött, a másiknál vamszedőhely is, ami a mai Kula-toronyhoz tartozott. Vagy legalább azt mondd fel a videóra, amit a diára írtál.😄
@@domonkosstrasszer1156 Nem a vikipédiát használtam alap forrásként. Az 1601 pontos dátumával több probléma is van, ugyanis nem egy csata volt, a beszámolók nem ugyanazon naptári időszámítást használják. Vannak események, amiről bizonyos beszámolók túloznak, léteznek olyan metszetek, amit egy másikról másoltak, de létezik olyan metszet, ami a valós helyszínt mutatja tereptárgyakkal együtt csak a hamisított beszámoló nem illik a mai helyszínre... Olyan nincs, hogy mindenki fantáziarajzot készített egy városról, ahol korábban soha senki nem járt. Sárvíz több is van az országban. De korábban még többnek volt ugyan az a neve... Talán az a baj, hogy megtaláltam azt a templomot, amit az Alba Regia metszetek ábrázolnak? Vagy az a baj, hogy megtaláltam azokat a településeket, ma romjait, amit az Alba Regia metszetek hátterében ábrázoltak? Vagy az, hogy bementem az egyik Alba Regia mögötti település romjai között található pincébe? A tények makacs dolgok.
@@emanacio Mivel a Wikipédia jelenik meg először a videóban, így elég egyértelmű, hogy az is fel lett használva. Ez már baj. Második. Akkor tisztázzuk, melyik csata történt 1601-ben? Akkor foglalták vissza a törököktől Fehérvárt véglegesen? Harmadik. Sárvíz. Fehérvár környezetében egyetlen Sárvíz nevű folyó volt. Ez tény. Negyedik probléma. A folyók medre, a hegyek és a természeti környezet az évszázadok során valtozik. Ugyanez volt 1526 esetében is. II. Lajos és a Csele-patak kérdéskörében. Nem lehet összehasonlítani mai fényképeket metszetekkel mert az egyszerűen nem hiteles forrásismertetés. Ez így komolytalan. Csak az a baj, hogy sokan el is hiszik. Először tanulni is kéne a történelmet, de lagalább hiteles forrásokat olvasni.😄😄
Gratulálok a kutató munkáért,de sosem fogom megérteni,hogy miért kell a magyar történelmet ennyire elferdíteni,és titkolni?!Miközben tényleg szépen vissza lehet a metszeteken követni....A habsburgoknak nagyon benne van a keze.....
Az ellenség sokak számára láthatatlan. És nem tudja ki az, aki ellen harcolni kell. Amikor felismered az ellenséget a harcmodoráról, világok dőlnek össze benned. És ekkor az ellenség már nem láthatatlan és nem kiszámíthatatlan! Sebezhető, Legyőzhető!
Az ördög a részletekben lakozik.És, ha az ember felismeri, tudni fogja, hogy melyik Alba az az Alba. Melyik a Boldogságos Szűz és melyik a Szent Péter bazilika. De minden út Budára vezet: th-cam.com/video/DcXIKl6xS7U/w-d-xo.html
Hello! A végén egy kisebb nyelvlecke lesz... csak messzebbről vagyok kénytelen kezdeni. Az biztos, hogy egyelőre ebben az egész kérdéskörben - vagy nevezzük bizonyításnak - Veszprém vár/osa egy kis apró láncszemnek tűnik. De talán több van mögötte, mint az elsőre látszik. Több kutatást érdemelne maga Veszprém kérédése, hátha a két város mai napig is közirmert közelségéből ki lehetne rakni a végleges kirakóst, ellentétben a Buda/Fehárvár/Esztergom jelenleg közismert egymástól való messzeségével. Nem tudom, hogy tudud-e, de Nána az 1100-as években Veszprémi püspök volt Nána-Beszter nemzettségből. Szóval a kérdés vajon miért éppen Nána lett az egykori Alba Régia terület/település neve. Talán a végzet üzen nekünk, hogy jó úton haladunk, amennyiben az eredeti Veszprémet, vagy Beszprémet is erre a területre tesszük. Egyrészt ugye egy, már Géza fejedelem idejében is létező vár/os ról van szó, mely aztán Szent Istvánnal kapott nagyobb figyelmet, amikor királynéi székhelynek nevezte ki. Veszprémben tartották a királynéi koronát, amit aztán veszérpémi püspök tett a 'mindenkori királyné' fejére a koronázáskor. Szóval talán a környékbeliek népemlékezete őrízte meg a Veszérpémi püskök, Nána nevét. És így lett végülis a mai Nána település éppen Nána, ami az általad bejelölt Veszprém helyétől séta távolságra van. Ez a bejelölt Veszprém hely ráillik a Veszprém 1593-as ostromáról készült Zimmermann metszetre. Kb. Garamkövesd focipálya felől van rajzolva, baloldalt a metszeten a Burdov/Kovácspataki sziklás hegyoldalak. Aztán a garam torkolat/nagy sziget, és a Duna meg a szamárhegyi, és a pilisi oldal. Hamár népemlékezet... Gondolkodtál már a Burdov elnevezésen? Lengyelül, és bizonyos szláv nyelveken a burda kifejezés pontosan az jelenti mint a Beszprém, legalábbis amit a mai hivatalos nyelvészet jelen pillanatban is állít: "A Veszprém településnév a nyugati szláv Beszprém (egyenetlen, veszekedő, békétlen, civakodó jelentésű) személynévből magyar helynévadási móddal képzett elnevezés. Bezprim herceg Boleszló lengyel király (992 - 1025) és Szent István király Judit nevű nőtestvérének fia, aki elűzetése után itt talált menedéket. Ez a fejedelmi rokon lehetett az első alispán, róla kaphatta a nevét a város" A Burda egyenesen 'verekedést' jelent. Pont mint a Bezprim, Beszprém - civakodás/verekedés. Ez ugye azért érdekes mert ezen a térségen keresed az egykori királyi központunk nyomait. Buda, Fehérvár, és esetleg Veszprém egykori az idővel elveszett vagy szándékosan is eltüntetetni kívánt, de teljesen el nem tűnő nyomait. Fehérvárból, vagy Alba Regiaból, amit jól össze-Stuhl-oztak és Székesfehárvárt csináltak a mai Fejér megyében. Veszprémmel kapcsolatban viszont nyelvi és egyházi személyként is marad fenn településnév, és hegységnév formában is emlékünk, olyan fontos nyomok ezek amelyek adalékként szolgálhatnak majd a legvégén. Nána, és Burdov. Aztán, hogy a kelta nyelvekben, vagy éppen pont Walesiül a korona = Goron. Veszprémet és Fehérvárat, a két koronát örző helyünket naná(!) hogy a Garam(Goron) választja el. Lehet hogy a Garam azért lett Garam mert két Gorona, vagy korona is tartozkodott egy időben a közvetlen közelségében? A folyó egyik oldalán a Szent Korona, a másik oldalon a Királyné koronája szeretett lenni. Vagy netán azért lett Garam a Garam mert természetes garámként/karámként szolgált Árpádék lovainak a Nagy-szigeten? Még valami: Mindig elgondolkozom a Gran elnevezésen. Hogy is hívjuk majdnem az összes mai népszerű nyelveken, amikor valami hatalmas, monumentális, oriási? Csak nem 'Grand'-nak? A térképészek, metszetkészítők csak simán ráírták hogy 'Gran' a térképre, mert tudták, hogy majd nagyon jól tudja mindenki, hogy erre a hatalmas királyi központra kell gondolni; Budával, Sicambriával, Herculiával, Fehérvárral, Veszprémmel és a többivel egyetemben, és persze az e Gran-diózus központ után megbúvó hatalmas pilisi hegyekkel. Mert Esztergomnál kezdődik el ez az egész Grandiózus táj, mindenféle értékével, amely a magyar királyság köpontjának tökéletesen megfelelt. Nem kellett Nekik lemenni a Velencei tóra, meg a mai pestre, mert ott minden adott volt ami az élethez és az élet irányításához kellett. Üdv: Andris
A "Virtuális kirándulás" című videóm segít grafikai áttekintésben. Egy korszakban előfordult, hogy több azons nevű település létezik az országban. Mint pl. Csepel. Van sziget a mai Budapestnél, van település a Duna mellett és van település a Balaton déli partján is. Egy település nagysága is relatív, mert lehet 10 házhely és lehet több s. De voltak települések, ahol a lakosság vitte magával a település nevét, amikor elpusztították. Ezért vannak olyan települések, amik akár kilométerekkel odébb vannak a korábbiak nyomától. A mai Esztergom is több településből áll össze, amikor ez érsek úgy döntött
András Szekeres üdv! Nagyon örülök, hogy végre felvetette a Veszprém kérdést! Mindenki Fehérvárról és Budáról beszél, közben meg elfelejtjük Veszprémet. Van egy sejtésem, hogy az Árpád-kori város nem a mai helyén volt, ilyen messze a központtól. A Nána-térség valóbam érdekes. Viszont ehhez olyan nagy mennyiségű leletet, alapfalat, stb-t kéne találni, hogy bebizonyítsuk az igazat. További jó kutatást, ha vannak újabb fejlemények Veszprém vagy Fehérvár ügyben, azt írja meg mindenképp!
15:34-nél te komolyan gondolod, hogy a táj egyezik a rajzzal? Ráadásul azzal a rajzzal amiről köztudott, hogy nem Alba Regiát ábrázolja, hanem Wissembourg francia várost! A metszeteket egy-két kivétellel egy-egy olyan alapsémáról másolták, mely fiktív ábrázolás, az alkotó soha nem járt Alba Regiánál.
Művészi alkotás? És a hadi beszámolók, koronázások , temetések? Az Sci-fi?
Nem volt meggyőző!
Talán ha lemodellezné, hogy jobban átlátható legyen! Az sokat segítene.
Mondjuk így:
th-cam.com/video/EQAfBEzAjOU/w-d-xo.html
Ha megvan, kérem értesítsen! Érdekelne.
Köszönjük a felfedezést számunkra!
Üdv. Lenne egy kérdésem.
A mai Székesfehérvárnak mi volt a régi eredeti neve?
1734-35
@@emanacio Köszi. Árpi.
1:52-től idézi Istvánffy-t, Siklósi Gyula könyve által. A mondat második fele nincs kiemelve: "emellet (vagyis Székesfehérvár vagy Alba Regale mellett) pedig állandó mocsarak vannak, melyeket a Balatonból eredő piszkos és parttalan Sárvíz hoz létre, ott szélesen elterülve."
Ezt hogyan lehet összeegyeztetni azzal, hogy Ön szerint Alba Regale a Garam torkolatánál van?
Köszönettel
Siklósi Gyuláék minden forrást felkutattak és szinte mindent bele is írtak a könyvbe. Hogy melyik igaz és melyik hamis, az nem volt a témája a könyvüknek. Mivel az információk egy része hamisított, másik része igaz; ők is abban a hitben nevelkedtek, hogy a mai Székesfehérvár a koronázó város, így ilyen véleménnyel összegeztek, kutattak, végezték az ásatást. A hamisítást, aki végezte nem volt a helyszínen, így a grafikai ábrázolást nem tudta módosítani a mai Székesfehérvárra.
Ennyi erővel a Bátaszékiek is mondhatják, hogy ott volt Alba Regia, mert ott is van Sárvíz.
Ha egy függvény grafikus megoldása nem egyezik a leírtakkal, akkor az a megoldás nem helyes.
Ha a grafikus megoldásnak van tárgyi bizonyítéka, akkor a leírt bizony hamisított. Ezek után lehet támadni a tényeket, de attól még a mai Székesfehérvár nem lesz Alba Regia. Mert állításuknak nincs alapja. Csak a hitük diktálja, mert ők ezt tanulták és vakul hisznek abban. Ezért lesz a hitük a meggyőződésük, mellőzve minden nemű tárgyilagosságot.
De a könyv sorait elemezve rájöhet az ember, hogy hogyan tudja elmosni Alba Regia falát a hegyen hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső.
Egy elvakult el is hiszi. Egy földmérő, geodéta aki ismeri a vízszintet már erősen megkérdőjelezi ezt a mai Székesfehérvárnál. Vagy hol van Délkeleti irányban "ostromdomb" (61.old.)
Hol van a belső várban a bánya a mai Székesfehérváron? (155.old)
Alba Regiában van! Kimegy Nánára és a Garam alatt is átmegy.
A könyv nagyon jó, de minden mondatot elemezni, modellezni, és értelmezni kell!
Köszönöm a válaszát.
Nem Siklósi Gyula írta, hogy Székesfehérvár a Balaton illetve a Sárvíz mellett fekszik, hanem Istvánffy, aki a 16. században élt, mégpedig egy mondaton belül azzal, amire Ön az érvelését építi. Ha úgy gondolja, hogy a forrás hamis, vagy hamisított lehet, miért épít egy "féligazságra" (a mondat első fele színtiszta igazság, a második fele pedig nettó baromság, vagy hamisítvány) egy komplett érvelést?
Egyébként nem biztos, hogy hamis a mondat második fele: a középkori térképeken kivétel nélkül a Balaton illetve a Sárvíz folyó mellett látható Alba Regale. A teljesség igénye nélkül az alábbi térképekről beszélek:
Lazarus (1528)
Ungariae Loca (1579)
The mape uf Hungari (1626)
Blaeau Hungaria Regnum (1645)
Danckertz (1657)
L'Ungaria (1686)
Regni Hungariae (1688)
Ezekről a térképekről mi a véleménye?
Tisztelettel
A Lazarus helyett inkább a Lazius térkép az érdekes. Nos az a felmérés a török behívása előtt készült. (Az egyház hívta be és a vatikán (róma) fegyverezte fel, pusztán felebaráti szeretetből.) szechenyiterkepek.oszk.hu/szechenyi_terkepalkalmazas/flash.php?imageID=01-TE122
Gran = a mai Esztergom. Esztergomtól lejjebb, de Visegrádtól jóval feljebb van egy akkora város, mint a mai budapesti Buda helyén. Csak a nevét kitörölték, de a várost meghagyták. Mi a neve a városnak?
1594-ben "az egyház és a király között volt egy kis nézeteltérés". Erről készült egy grafikai ábrázolás is. Minden Buda metszet,ami 1596 előtt készült az nem a mai budapesti Budát ábrázolja. Minden metszet, ami Alba Regia városát ábrázolja a karéjos szigetekkel 1702-ig az nem a mai Székesfehérvárt ábrázolja. Hanem azt amit itt bemutatok. A metszetek, mint turistatérképek. Egy asztal mögött egy térképen könnyedén átírhatjuk egy városok nevét, Vagy ha a település lakosságát elűzzük, a falu viszi magával a nevét. Így minden máshová kerül. 1596-tól már a térképek szinte a mai állapotot mutatják meg amit belehamisítottak.
De úgy is fogalmazhatok, hogy ha van egy sziget és azon csak három ember van, és kettő lefejezés által meghal és egy túlélő maradt, ki lehet a tettes?
Ezek után mindenki azt hisz, amit hinni akar, vagy elmegy és személyesen győződik meg a tényekről.
A Lazarus térkép tényleg érdekes. Annál is inkább, hogy szerepel rajta Stuelweissenburg... a Balaton mellett. Csakúgy, mint Lazarus (1528) és Ungariae Loca (1579) térképeken, amelyek még 1596 előtt készültek.
Bocsánat, Lazius térképet szerettem volna írni, amit Ön küldött.
Úgy gondolom, nagyon értékes a munkád. Azonban találtam két dolgot, amit nem egészen tudok hova tenni. (1) Az egyik Fehérvár (Wissenburg) képen a katedrális három tornyú. Két kicsi egyik oldalon, és egy nagy a kapu felé. Ez egy francia Fehérvár, megtaláltam a város alaprajzát, és teljesen passzol vele. Át küldöm, ha megadod az elérhetőséged és érdekel. A másik problémámat már leírtam egyel lejjebb. Köszönöm a munkád, és a válaszod.
Köszönöm a figyelmességét de az a metszet már eljutott hozzám. Azon a metszeten a háttérben nincs folyó és nincs település, aminek a falai mai napig megvannak és a pincéjébe be tudok menni...
th-cam.com/video/0umoqngtTnA/w-d-xo.html
Biztos még sokszor meg fogom nézni a honlapon szereplőket, az itt látottakat, és a jövőben több figyelmet szentelek Fehérvárnak, most még elég friss számomra. Örülök annak, hogy vannak még ilyen honfitársak, akik elkötelezettek hősi-ősi múltunk feltárásában, megismerésében. A metszetek valóban mérvadóak, de ne felejtsük el, hogy a Kárpát medencében több Fehérvár is található, például L(N)ándorfehérvár kapu délen, Gyulafehérvár Erdély központja. Ezek a legtisztább minőség működés helyei, szakrális központok. Budából is több volt. Jó szívvel ajánlom Szántai Lajos történész előadásait, ha még nem ismernéd. Igaz szívvel beszél Fehérvárról, Budáról, Esztergomról is. Ezek nyilván csak töredékei annak, amit ő tud múltunkat illetően, de érdemes meghallgatni több előadást tőle. Biztosan tudom, hogy hozzájárul mindannyiunk magyarságához. th-cam.com/video/pLnhsW1unpY/w-d-xo.html / th-cam.com/video/fkYdfhg2ktk/w-d-xo.html / th-cam.com/video/icRAECpRv7E/w-d-xo.html
Hálás köszönet a munkádért! Kíváncsi vagyok ki próbál majd belekötni... Áldás!
Jó páran megtették, nem is volt nehéz dolguk.
Mi a helyzet a jelen Székesfehérváron eltemetett királyainkal és rokonaikkal, akiket koronázási és egyéb ékszerekkel együtt találtak a városban eltemetve?
A szakirodalom szerint egyetlen épségben maradt csontvázpár maradt meg, a többi elpusztult: III. Béla és Antiochiai Anna állítólagos csontjai. A történészek maguk se biztosak, vajon III. Béla vagy Könyves Kálmán csontváza lett-e megtalálva. Az 1848-as kemény télen (december 5.) artézi kút ásása közben (mikor máskor lehetne jobbkor ezt tenni, mint hóban-fagyban...) "véletlenül" találnak csontvázakat a kizárólag római kövekből álló "Szent István-kori" romok közt, melyeket kizárólag német nevű orvosok vizsgálnak meg, még a fő régész, Érdy János is a saját beszámolójában írja, hogy a nevét Luczenbacher-ről magyarosította közvetlen a leutazása előtt. A forradalom és szabadságharc királyellenes hangulatában (Petőfi: "Akasszátok fel a királyokat!") ezek a németek királysírokkal ajándékozták meg a nemzetet: oszd meg és uralkodj! A "koronázási" és egyéb "ékszerek" nem mások, mint ezer helyről összehordott, királyi sírba nem illő, de még sírba sem illő tárgyak: körmeneti kereszt (soha sírban körmeneti keresztet máshol nem találtak), arany méreggyűrű arab felirattal (olvasata: Abdallah ibn Mohammad, azaz "Mohamed fia, Allah szolgája"), amely megtekinthető a múzeumban, aztán egy ócska lemezdarab, amelyre a keresztvasat 1967-ben készítették (szakmunkákban írják), hogy kardnak nézzen ki (mivel nem volt rajta keresztvas sem eredetileg), az állítólag "ezüst" korona szétrozsdásodott eredeti darabjait pedig ott láthatjuk a műlemezre ráragasztva (mikor rozsdásodik az ezüst?). És engedelmet kérek, hol van a királyi pecsétgyűrű? Ennyit ezekről.
Talán hasonló az eset,mint Dömösnél. Ott több héttel korábban a NM emberei teherautóval vittek ki leleteket és temették el, majd jöttek a régészek és megtalálták az elásott dolgokat.
@@szlovakparadicsom9355 Köszönöm a kimerítő választ.
Az egész Turul ház genetikája III. Béla csontjainak vizsgálatára épül. Ebből vonnak le következtetéseket a család eredetére vonatkozólag. E vizsgálatok napjainkban is tartanak. Szerintetek honnan „szedhették elő” egykori királyunk földi maradványait?
+ Dr. Köllő Zsolt Egyenlőre még mindig az a probléma, hogy nem bizonyított a csont valóban III. Béláé vagy másé. Esetleg egy magas szerzetesé?
A szent jobb talán igazolhatna valamit. Talán azt, hogy nem rokonok. Mert egy egyiptomi vagy váci múmiától származhat. Mert állítólag vízből emelik ki István csontjait. Akkor hogyan is mumifikálódott csak a jobb keze?
Egy igazságügyi orvosszakértő el tudja mesélni, hogy a kiszáradt test, ha vizet és és vizes környezetben van, oszlásnak indul.
Csak ilyenkor kiderülne, hogy szándékosan téved valaki az egyháznál.
És ha Alba Regia nem Székesfehérvár volt, akkor a Nagyboldogasszony-bazilikának tartott templomrom, az mi? Ez nem kötekedés, csak kíváncsi vagyok
erre soha nem kapunk választ, bár én is többször érdeklődtem a téma szakértőitől. /vannak olyan nézetek is, hogy Székesfehérvár 300 éves város/ A méretéből ítélve nem lehetett egy falusi templom.
Értékelem a munkád tényleg. De mindig találok olyat rajta ami hibádzik. 9:13-mutatod a metszetet hogy az Vác a H betű a G pedig a Sárvíz folyó. Nem azért sárvíz mert sáros néha a Garam vagy a Duna.. az (volt) a neve hogy Sárvíz folyó. És pont a mostani Fehérvártól folyt a Sióba onnan a Dunába. Mára a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet maradt belőle egy még most is lápos területtel.
Felmerül a kérdés, hogy a grafika jó és a szövegezés hibás, esetleg félreinformálták a készítőt, vagy a grafika rossz és a szöveg jó? :)
Ahogyan a Magyaroknak Pozsony, a cseheknek Bratislava,
Az osztáknak Wienna, a Magyarnak Bécs....
@@emanacio Tán az is egy lehetséges válasz Charlton Mizmadia felvetésére, hogy egyszerűen kivakarták a nyomtatott metszetről a Duna feliratot, s beírták, hogy Sárvíz. Amikor Mária Terézia kitalálta, hogy a magyaroknak új történelmet kreál, megerősítette Lipót rendeletét, hogy a Dunakanyarba betelepített rácok, svábok és tótok ingyen hordhatják szét a várak, templomok köveit, s a rendelet szerint minden szekér faragott kő kibontásáért 1 ezüst tallér jutalmat fizetett. A mocsárvidék közepén lévő síkvidéki váracska és város annyira jelentéktelen, hogy 1526-ban Szulejmán és serege oda még csak kitérőt sem tett, egyenest a Duna-kanyarba ment, hogy a túlsó partról 1 álló napig gyönyörködjön Buda város látványában. (Nyilván nem a Pesti síkság mélységéből nézte a nem létező citadellát.) Gondolom, ha a mai Székesfehérvár nem egy fenyér (fejér), azaz mocsár jelentéktelen vára, hanem a főváros lett volna, akkor a török hadsereg némi figyelmet csak fordított volna rá. Az akkori síkvidéki mocsaras kisváros várudvara, területe, összes objektuma alkalmatlanul kicsi, hogy az ország fővárosa legyen, alkalmatlan a királyi kincstár elhelyezésére, testőrség és külföldi diplomáciai testületek fogadására, ellátására. A mai Székesfehérvár soha nem tartozott az Esztergomi Egyházmegyéhez, Prohászka előtt ott még se püspökség, se apátság nem működött. Az esztergomi érsek soha nem volt a mai Székesfehérvár plébánosa, hogy ott ünnepi misét celebrálhatott volna, minek keretében királyt koronáz. Már pedig királyt csak így koronáztak, de a székesfehérvári káplán magyar királyt soha nem koronázott. (Milyen érdekes, az Esztergomi Egyházmegye területe a Pilisen kívül nagyrészt a Felvidéken van.) Ha egy nép történelmét ellenségei írják, s a nép annyira hülye, hogy azt elhiszi, annak sorsa meg van pecsételve!
Régen, a folyószabályozások előtt a Duna majdnem minden mellékágát Sárvíznek hívták!
@@huncastles5903 hát a Garamot már akkoriban is Garamnak, Hron-nak, vagy a kettő keverékének hívták. :)
Serbus, coma! Kazakhstan
Két hozzászólásom lenne:1.az említett terület nagyon mocsaras volt, a két kanálissal lett szabàlyozva,2. A szalkai határban/7-8 km-re innen/ van a Fehér út, ma is látható fehér kövekböl. Ezen az úton jártak a környekbeliek a bényi szenthelyre. Honnan szàrmazhattak a fehér kövek?
Alba Regiához valószínű a Kőhídgyarmatról vitték a követ. Azt hallottam, hogy van ott egy mészkőkibújás.
Szia! Nem lenne erdemes berelni egy femdetektort es megvallatni a kornyeket ?ugy tudom szlovakiaban nem tilos a femkereses!
180cm mélyre nem lát le. Ott kezdődik az alapja a templomnak.
És a két sóder réteg nem ideális a kutatáshoz.
@@emanacio Tróját , 8 földréteg alatt találták meg . Zeliz .
Itt maximum eldobott sörös dobozt találnál a földben, de hajrá kérj engedélyt :D
A videó jól megalapozott, érdemes lenne még anyagot gyűjteni (de nem kell mindenkivel egyetérteni). A Fehérvár-Buda-Esztergom téma egyre felkapottabb, több részes és egyenként több órás előadások lesznek róla a Háló Közösségi és Kulturális Központban novembertől Szántai Lajos művelődéstörténész előadásában (az előadássorozat címei és időpontjai: ketpiller pont hu).
Köszönöm az infót. Ha Pap Gábor, Szánta Lajos és Bradák Károly... nem lettek volna a megfelelő időben a megfelelő helyen, akkor ma már felszámolták volna ősiségünket. Pap Gábor elmondta, hogy jó lett volna ha 20 évvel korábban érek meg.
Mára már megvan a "DNS" ebből az algoritmusból tudjuk feltámasztani ősi kultúránkat. És ez az algoritmus hamarosan elszabadul.
Ránéztem erre. Szamárhegy amit találtam az Esztergom része. Tehát nem lehetett Buda. A Duna túloldalán sem lehetett Fehérvár. Ne felejtsük, hogy Pilis valószínüleg tényleg sziget volt. Tehát a déli és nyugati oldalról is átölelte a Duna. Én értelmezésemben Esztergom a háromszög legészakibb pontja, Fehérvár is a Pilisben, de délebbi pont. Buda meg a mai Budától nyugatabbra lehetett.
Az a Buda ott a Szamár-hegyen hányas kilométerkőnél is van? Egyszer ott érdemes lenne kinyitni a Magyar közmondások tárát: "Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvanhat mérföld.". A mai Buda (ami a középkorban pestújhegyi vár volt az összes forrásban) adja a 0-s kilométerkőt, azaz Pesttől számítjuk a 66 mérföldet felfelé a dunai út mentén és lám, mégis 66 mérföld Buda Pesttől számítva. :) Ami pedig az eredeti Fehérvárat illeti, ott lesznek nagy királyaink maradványai a földben mélyen a koronázótemplom környékén, de ennek még nincs itt az ideje. József Attila is írt jövendölést erről versében ("Nem, nem, soha!"): "Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel / Ha eljő az idő - a magyar talpra kel!" - s még miket ír utána... képzeljük el, milyen ribillió lesz Szlovákiában, ha megtalálják az igazi magyar királyi sírokat az eltulajdonított országrészünkön. Ebben pedig mélyen benne van Bécs, a Vatikán és az egész magyarellenes kompánia.
A Szamárhegy a 11-es úton a 60-as km kőnél van.
www.google.hu/maps/@47.8146724,18.7998723,3a,37.5y,274.34h,83.41t/data=!3m7!1e1!3m5!1szIWDXp3YZWVvOHz7GO0Jog!2e0!3e11!7i13312!8i6656
Fittyet hányva a magyar helyesírásra is, a Szamár-hegy nem kötőjellel van írva, hanem egybe, SZAMÁRHEGY
"Minden aminek kezdete van, egyszer véget is ér" Mikor kezdődik a változás? Az rajtunk múlik, hogy maradunk lelki birkák vagy felemelkedünk királyi Szkítáknak.
@@emanacio máshol is van szamárhegy. Dunakanyar
Megdöbbentő.Példátlan,és bámulatos az elhivatott kutatómunkád.Maximális elismerés,és köszönet érte.További jó egészséget,és jó szerencsét hozzá!
Már miért ne lenne?Mert ekkora falaknak biza komoly alap kell! : )
Köszönöm !
Nagyon érdekes videó. Meg kell mondanom, hogy Fehérvárra a Te megfejtésed a legmeggyőzőbb eddig. Mindezzel együtt egy dolog zavar: a 11:30-nál lévő metszeten 2 város látszik, a Duna átellenes partján. Még az is látszik, hogy a bal oldalról ágyúzzák a másik oldali várost. Az igaz, hogy az általad megadott táj pontosan ráillik a metszetre, de a feltételezett Fehérvár helyszíne nem a Dunapartra esik, hanem a Garamon feljebb van, messzebb, mint egy ágyulövésre (a 4,6 km asszem kívül esik rajta). Tehát 2 lehetőség adódik: vagy a Fehérvár közelebb esik a Dunaparthoz (a műholdképeken arrafelé is vannak érdekes mintázatok), vagy az említett metszeten mégsem Fehérvár látható (esetleg Párkány). Na jó van egy harmadik lehetőség is, hogy a metszet egy montázs.
A megélhetési régészek és történészek szerint egyik másolta a másikról a metszeteket. És senki sem volt kint a helyszínen. Vagyis szerintük egy fantáziarajz minden metszet. Vagyis ezzel a megközelítéssel az össze festmény és képzőművészeti alkotás egy illúzió.
Az említett metszeten a Duna mentén, közvetlen a Garam torkolatánál, a Nagy-szigetnél(Csepel) egy másik város volt. A neve térkép szerint "Gokbarn" Ennek a romjai is megvannak. Gokbarn és Alba Regia 2300m távolság van.
Köszönöm a választ. Lehet-e egy terepbejárásos kiránduláshoz csatlakozni, ha lesz ilyen?
Ha van érdeklődés, van kirándulás. Október közepe?
Egy társaság bejelentkezett és lehet csatlakozni.
2018 okt. 21. 11óra
www.google.hu/maps/@47.8040623,18.7925224,131m/data=!3m1!1e3
Kirándulás Attila városában, (a hivatalosan nemlétező) romok megtekintése. kb 2-3 órás
Délután ha belefér Alba Regia.
@@emanacio Nemrég mondta egy festőművész ismerősöm, amikor azt mondtam neki,hogy "Szemfényvesztő vagy"(viccből,de nem) ez volt a válasza:
Lehet ,hogy én is az vagyok,hiszen a valóság illúzióját keltem az emberekben,pedig csupán a képzeletem szüleménye minden amit festek.Még a csendéleteknek sincs igazi tárgyi alapjuk." Ennyit a festményekről,képekről, metszetekről. Igen, valóban sok megtévesztés készült régen és ma is.
VYZI grad = ( vízi város ) .(( fehér az oldala :- ) viss grád = ( magas grád )
Nagymarosi templom földszintje . // VYZY vár . Rékát kérdezze meg .
Azt írják a Habsburgok, hogy Fehérvár van egyenlő távolságra Budától és Esztergomtól. Tehát nem Esztergomtól kell körözni, hanem Fehérvártól. Ahogy rajzoltad, ott Esztergom van egyenlő távolságra mind Fehérvártól, mind Budától.
Így felmerül több kérdés is. Az eredeti írás helyesen lett lefordítva és a sorrend?
Melyik Fehérvár vagy Alba?Mert a mai Esztergomnál több Alba is volt.
Melyik Buda? Mert volt ebből is néhány . A vár, az új Buda vagy a palota, esetleg a város?
Esztergom valóban a mai helyén volt? Miért van az esztergomi egyházmegye területe a Felvidéken, ha az a Duna másik oldalán van. Talán amikor jól mentek a dolgok az érsek új vára volt Esztergom (Érsekújvár)? Mikor lesz Esztergomból Buda és mikor milyen esetekben szűnik meg ez a titulus?
Ezekre a kérdésekre én már megtaláltam a választ, így ez a videó tárgyilagossága sem ingoványra épült.
@@emanacio Köszönöm a válaszaid. Azt látom, hogy hatalmas tudásod van, és ezzel rengeteget segítesz azoknak, akik tudnak vele élni.
Sületlenségek sorozata. Vicc.😄
Ez nem cáfolat ! Csak kifogás, mert a hiszékenységének áldozata, hogy elhitte azt, amit az iskolában tanítottak. És persze foggal, körömmel ragaszkodik hozzá, még akkor is ha nem igaz.
Az ilyen és hasonló kommentek előtt nem ártana tájékozódni!
Azután megbeszélhetjük, hogy mi a sületlenség és a vicc.
@@emanacio Több probléma is van. Első: Wikipédiát nem lehet használni forrásként. Nem megbízható. Második. Pontosítás. 1601-es visszafoglalás? Mikor? Melyik? Harmadik probléma: rézkarcot, metszetet nem lehet elsődleges forrásnak venni. Írott forrást és forráskritikát kell alkalmazni. Negyedik: kimaradt a tény, hogy a Sárvíz nem az a kis patak volt, amit ma látunk. Mint ismeretes, az egy Duna szélességű folyó volt, ami Úrhida és Falubattyán mellett folyt el. Előbbinél rév is működött, a másiknál vamszedőhely is, ami a mai Kula-toronyhoz tartozott. Vagy legalább azt mondd fel a videóra, amit a diára írtál.😄
@@domonkosstrasszer1156 Nem a vikipédiát használtam alap forrásként.
Az 1601 pontos dátumával több probléma is van, ugyanis nem egy csata volt, a beszámolók nem ugyanazon naptári időszámítást használják.
Vannak események, amiről bizonyos beszámolók túloznak, léteznek olyan metszetek, amit egy másikról másoltak, de létezik olyan metszet, ami a valós helyszínt mutatja tereptárgyakkal együtt csak a hamisított beszámoló nem illik a mai helyszínre... Olyan nincs, hogy mindenki fantáziarajzot készített egy városról, ahol korábban soha senki nem járt.
Sárvíz több is van az országban. De korábban még többnek volt ugyan az a neve...
Talán az a baj, hogy megtaláltam azt a templomot, amit az Alba Regia metszetek ábrázolnak?
Vagy az a baj, hogy megtaláltam azokat a településeket, ma romjait, amit az Alba Regia metszetek hátterében ábrázoltak?
Vagy az, hogy bementem az egyik Alba Regia mögötti település romjai között található pincébe?
A tények makacs dolgok.
@@emanacio Mivel a Wikipédia jelenik meg először a videóban, így elég egyértelmű, hogy az is fel lett használva. Ez már baj. Második. Akkor tisztázzuk, melyik csata történt 1601-ben? Akkor foglalták vissza a törököktől Fehérvárt véglegesen? Harmadik. Sárvíz. Fehérvár környezetében egyetlen Sárvíz nevű folyó volt. Ez tény. Negyedik probléma. A folyók medre, a hegyek és a természeti környezet az évszázadok során valtozik. Ugyanez volt 1526 esetében is. II. Lajos és a Csele-patak kérdéskörében. Nem lehet összehasonlítani mai fényképeket metszetekkel mert az egyszerűen nem hiteles forrásismertetés. Ez így komolytalan. Csak az a baj, hogy sokan el is hiszik. Először tanulni is kéne a történelmet, de lagalább hiteles forrásokat olvasni.😄😄
@@domonkosstrasszer1156 Akkor hajrá!
Majd ha tudod miért tört ki a 15 éves háború 1594, több mindent megtudsz!
Gratulálok a kutató munkáért,de sosem fogom megérteni,hogy miért kell a magyar történelmet ennyire elferdíteni,és titkolni?!Miközben tényleg szépen vissza lehet a metszeteken követni....A habsburgoknak nagyon benne van a keze.....
Az ellenség sokak számára láthatatlan.
És nem tudja ki az, aki ellen harcolni kell.
Amikor felismered az ellenséget a harcmodoráról, világok dőlnek össze benned. És ekkor az ellenség már nem láthatatlan és nem kiszámíthatatlan!
Sebezhető, Legyőzhető!
@@emanacio Ez túl misztikusan hangzik, de így van. Érdekből hallgatnak nyilván, csak arra lennék kíváncsi, hogy mi váltotta ki tetteiket.
Ez érdekes, miért kell, miért csinálják?
Mi a véleménye a Magyarságkutató Intézet tevékenységéről?
Te egy zseni vagy!
És ez most azt jelenti, hogy meglehetnek még a magyar királyok sírjai is?
Az ördög a részletekben lakozik.És, ha az ember felismeri, tudni fogja, hogy melyik Alba az az Alba.
Melyik a Boldogságos Szűz és melyik a Szent Péter bazilika. De minden út Budára vezet:
th-cam.com/video/DcXIKl6xS7U/w-d-xo.html
Köszönöm !