- 189
- 363 955
Clio Intézet - Clio Institute (Budapest)
Hungary
เข้าร่วมเมื่อ 31 มี.ค. 2018
Mi, a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generáció tagjai kötelességünknek érezzük, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozzuk fel és mutassuk be.
Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós - az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó - szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.
A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.
Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós - az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó - szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.
A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.
Válogatás a holokausztkutatás legújabb eredményei konferencia anyagából, Kossuth Rádió
A Kossuth Rádió szerdánként jelentkező Egyszer volt... című műsorában játszottak le 2023. július 5-én egy válogatást a 2022-es őszi konferenciánk anyagából.
Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
Szerkesztő-műsorvezető, felelős szerkesztő: Kiss Péter Ernő
มุมมอง: 367
วีดีโอ
Fóris Ákos: Élet a keleti fronton (1941-1944). Itt és akkor, 2023. július 1.
มุมมอง 9Kปีที่แล้ว
A második világháborúban a keleti fronton harcoló magyar katonákról talán már csak a Don-kanyar veszteségei jutnak eszünkbe, pedig 1941 és 1944 között sok százezer honfitársunk élt és halt a keleti fronton, sokszor több, mint egy évre elszakítva szeretteitől. Vajon hogy jutottak ki és milyen kultúrsokk érte őket a meghódított területeken? Mikor fordult a háború, hogy menekültek el a Don-kanyarb...
Végső Istvánnal: Mikulich Tibor a magyar katonai ellenállás elárulója. Interjú, Kossuth Rádió
มุมมอง 506ปีที่แล้ว
Az interjú 2023. június 28-án, a Kossuth Rádió Egyszer volt... című műsorában hangzott el. Mikulich Tibor (1914-1959) százados, gyógyszerész 1944 őszén került kapcsolatba a magyar ellenállással. 1944 novemberében a nyilas szervezetek kezére játszotta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság ellenállóit. Az 1946-tól Romániában bujkált. 1959-ben a román hatóságok átadták a magyar szervekn...
Interjú Végső Istvánnal Ván Benjáminról
มุมมอง 239ปีที่แล้ว
A beszélgetés a református Európa Rádióban hangzott el 2023. június 16-án.
Végső István: Ván Benjámin református lelkész élete
มุมมอง 234ปีที่แล้ว
2023. június 9-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára által szervezett 20. századi egyháztörténettel foglalkozó konferencián elhangzott előadás.
Kosztyó Gyula: Bazil-rendi szerzetesek száműzetése Kárpátaljáról (1940-1941)
มุมมอง 176ปีที่แล้ว
2023. június 9-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára által szervezett 20. századi egyháztörténettel foglalkozó konferencián elhangzott előadás. mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/egyhaztorteneti_online_konferencia
Impériumváltás a Délvidéken (1918-1920)
มุมมอง 409ปีที่แล้ว
Hornyák Árpád (Pécsi Tudományegyetem): Hatalomátvétel a Délvidéken, 1918-1920. Bíró László (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat): A Délvidék helyzete az új államban. Társadalmi-gazdasági-kulturális beilleszkedés. Moderátor: Bödők Gergely (Clio Intézet)
Sikerülhetett volna az 1944. okt. 15-i kiugrás? Minikonferencia
มุมมอง 14Kปีที่แล้ว
Ungváry Krisztián "Kiugrás a történelemből. Horthy Miklós a világpolitika színpadán" című monográfiája (Open Books, 2022.) évtizedek óta elsőként dolgozza fel átfogóan az 1944. október 15-i kiugrás történetét, a szereplők döntési lehetőségeit, és lehetséges alternatívákat állít fel arra nézve, hogy miként lehetett volna sikeres a háborúból való kiválás. A 2023. május 18-án, a Budapest Főváros L...
Kosztyó Gyula: Kárpátalja 1918-1919. Rubicon est, Rubicon Intézet, 2023. április 21.
มุมมอง 648ปีที่แล้ว
A beszélgetést Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa moderálta.
Végső István: Garbai Sándor, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke.
มุมมอง 251ปีที่แล้ว
Az előadás a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) online eseményén hangzott el 2023. április 23-án.
Fóris Ákos: Fiatalkorúak és a magyar partizánellenes hadviselés a keleti fronton, 2023. március 24
มุมมอง 148ปีที่แล้ว
Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottság Gyerekek a háború viharában című konferenciáján hangzott el.
Végső István: Gyermeksorsok Kiskunhalason a II. világháború alatt és után, 2023. március 24.
มุมมอง 121ปีที่แล้ว
Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottság Gyerekek a háború viharában című konferenciáján hangzott el.
Kosztyó Gyula: Kutatási lehetőségek a kárpátaljai levéltár beregszászi részlegében, 2023. április 5.
มุมมอง 57ปีที่แล้ว
Az előadás a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az MNL Tudományos Igazgatósága által megrendezett Hungarika workshopon hangzott el 2023. április 5-én. mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ii_hungarika_workshop_a_magyar_nemzeti_leveltarban
Végső István: A kiskunhalasi zsidó tanács dilemmái 1944-ben. Halas Rádió, 2022. február 2.
มุมมอง 165ปีที่แล้ว
A beszélgetés a Halas Rádió "Halas anno" című műsorában hangzott el 2023. február 2-án. A beszélgetés alapjául szolgáló cikk itt olvasható el: ujkor.hu/content/nem-gondoltunk-arra-hogy-eletveszelyben-vagyunk-egy-videki-zsido-tanacs-a-celkeresztben
A holokauszt emlékezete, 10. szekció (Mezei Hanna, Venyercsán Dávid, Izsák-Somogyi Katalin)
มุมมอง 398ปีที่แล้ว
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. Budapest Főváros Levéltára, 2022. október 20. A holokauszt emlékezete (Szekcióvezető: Olosz Levente) 00:00 - Kezdés 00:12 - Olosz Levente bevezetője 01:12 - Mezei Hanna A zsinagógák szerepe a holokauszt emlékezetben - a rákoshegyi zsinagóga példája (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, doktoranda) 16:15 - Venyercsán Dávid A szük...
A Horthy-kori sajtó, 9. szekció (Jakab Attila, Róbert Péter)
มุมมอง 466ปีที่แล้ว
A Horthy-kori sajtó, 9. szekció (Jakab Attila, Róbert Péter)
Zsidó vagyon, 8. szekció (Győrfi Gergely, Kosztyó Gyula, Szőke Richárd)
มุมมอง 1Kปีที่แล้ว
Zsidó vagyon, 8. szekció (Győrfi Gergely, Kosztyó Gyula, Szőke Richárd)
Háború, atrocitások, 7. szekció (Fóris Ákos, Papp Eliza, Csapody Tamás)
มุมมอง 790ปีที่แล้ว
Háború, atrocitások, 7. szekció (Fóris Ákos, Papp Eliza, Csapody Tamás)
A két világháború közötti időszak, 6. szekció (Fazekas Csaba, Fejes Katalin, Ivánfi Miklós)
มุมมอง 750ปีที่แล้ว
A két világháború közötti időszak, 6. szekció (Fazekas Csaba, Fejes Katalin, Ivánfi Miklós)
Kerekasztal-beszélgetés (Fóris Ákos, Gellért Ádám. Klacsmann Borbála, Kovács Tamás, Végső István)
มุมมอง 424ปีที่แล้ว
Kerekasztal-beszélgetés (Fóris Ákos, Gellért Ádám. Klacsmann Borbála, Kovács Tamás, Végső István)
A magyar holokausztkutatás eredményei. 5. szekció (Csunderlik Péter, Bolgár Dániel, Kovács Tamás)
มุมมอง 974ปีที่แล้ว
A magyar holokausztkutatás eredményei. 5. szekció (Csunderlik Péter, Bolgár Dániel, Kovács Tamás)
Bartha Ákos és Stark Tamás hozzászólása Gellért Ádám előadásához ("Kis Varsó", 1944. október 15-17.)
มุมมอง 1162 ปีที่แล้ว
Bartha Ákos és Stark Tamás hozzászólása Gellért Ádám előadásához ("Kis Varsó", 1944. október 15-17.)
Gellért Ádám: „Kis Varsó” - az 1944. október 15-17-i fegyveres zsidó ellenállás rekonstrukciója.
มุมมอง 2642 ปีที่แล้ว
Gellért Ádám: „Kis Varsó” - az 1944. október 15-17-i fegyveres zsidó ellenállás rekonstrukciója.
Fóris Ákos: Átállás és visszaszökés - a magyar haderő tagjai a Honvédség és a partizánok között.
มุมมอง 1832 ปีที่แล้ว
Fóris Ákos: Átállás és visszaszökés - a magyar haderő tagjai a Honvédség és a partizánok között.
Végső István: Egy feledhetetlen áruló - Mikulich Tibor háborús bűnös "emlékezete".
มุมมอง 3722 ปีที่แล้ว
Végső István: Egy feledhetetlen áruló - Mikulich Tibor háborús bűnös "emlékezete".
A magyar holokausztkutatás eredményei. 4. szekció (Lőrincz Andrea, Urbancsok Zsolt, Végső István)
มุมมอง 4712 ปีที่แล้ว
A magyar holokausztkutatás eredményei. 4. szekció (Lőrincz Andrea, Urbancsok Zsolt, Végső István)
A magyar holokausztkutatás eredményei. 2. szekció (Kelbert Krisztina, Tulok Péter, Szabó Krisztián)
มุมมอง 6012 ปีที่แล้ว
A magyar holokausztkutatás eredményei. 2. szekció (Kelbert Krisztina, Tulok Péter, Szabó Krisztián)
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. 1. szekció (Bajcsi Ildikó, Lugosi András, Pritz Pál)
มุมมอง 1.4K2 ปีที่แล้ว
A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei. 1. szekció (Bajcsi Ildikó, Lugosi András, Pritz Pál)
Beszélgetés Bajcsi Ildikóval a komáromi zsidóság jogfosztása című könyvéről. 2022. október 5.
มุมมอง 902 ปีที่แล้ว
Beszélgetés Bajcsi Ildikóval a komáromi zsidóság jogfosztása című könyvéről. 2022. október 5.
Bajcsi Ildikó emlékezése Vigh Károly (1918-2013) történészre. 2022. szeptember 16.
มุมมอง 1562 ปีที่แล้ว
Bajcsi Ildikó emlékezése Vigh Károly (1918-2013) történészre. 2022. szeptember 16.
Kitűnő elemzés és beszámolás a Don kanyarról. Ahogy hallgatom a nagyapám jut eszembe aki megjárta a Don kanyart. Nagyon sokat mesélt az orosz fontról, én meg mint unoka nagy szemekkel bámúltam mindig a meséit. Mondhatom hogy a Donból gyalog jött haza egésszen Szentesig ahol légnyomást kapott. Később a pesti korházba épült fel. 2006 ban hunyt el. Büszke vagyok rá a mai napig.
raccsoló paraziták
Szálasi Ferenc zsiráf volt, és a felesége is Lutz gizella is tőről metszett volt....Szóval hagyjuk ezt z agymosást...és az úgynevezett nyilas kormányban is zsiráfok voltak.... természetesen az ÁVH is zsiráf intézmény volt, gondolom erről nem beszéltek ezek e a kutatók. Folyamatos a meseszövés. Most úgy néz ki a jelenlegi információim szerint, hogy Horthy kiugrási kísérlet nyugati kérésre történt, hogy a németek kénytelenek legyenek csapatokat elvonni nyugatról, s ezzel gyengítsék a német ellenálló képességet az Atlanti Fal mentén.
Tényként közlöm , hogy igen pont telepűlésűnkre, hazatérő baka oroszul beszélő kozák családból származó asszonyt hozott haza ! Igen és egyűtt éltékle az életüket.
Azt a!
Romániát nem szállták meg a németek! (Ungváry!)
Manapság mi várható el a Szálasi megitélését illetöen, ha nem a negatív beállitása. A pozitív nemzeti gondolatai és öszinte hazaszeretete gerincessége az tabu. Marschalkó-t kell olvasni vele kapcsolatban, nem egy mai, megfelelelés kényszerében levö elöadót.
Valahogy nem tudom komolyan számításba venni a hazaszeretetét, miközben egy elborult abszurd ideológiát követve gyilkos kafkai pokollá változtatta az országot. Nem tagadom, hogy szerette a hazáját, de ettől még rémuralmat és terrort fenntartani nem lesz dicsérendő dolog. Továbbá gerinces ember nem mészároltat le ártatlanokat ezrével
Profi történész. Élmény hallgatni. Nagyon jó a fogalmazástechnikája. A riporter is nagyon jól tereli a beszélgetést. Mindkettőjüket profinak tartom.
A magyar nemzeti szocialista mozgalomból kisarjadó nyilas párt történetének alakulásánál meghatározó tartalmi elem volt az átalakuló vezető személyi állomány etnoszociológiai, családgenealógiai háttere. Enélkül e mozgalom torzulásának miértjeire nem adható tudományos igényű válasz.
45 szeptemberében kivégezték kun pátert? Ez baromság😂😊
Andzsela Merkel. Itt fogyott el az érdeklődésem.
piszkok
ez mit sejpit? xd
Látom, sikerült a legfontosabb dologra rátapintani.
Fogyatékos kérdezők 🤣
Nem minősítem...mert nincs pénzem ügyvédekre... Dr. Karsai könyve nekem hitelesnek tűnő.... Azt olvassa el mindenki!!! Aztán osszon-szorozzon bolsik. libdok. népi-demokraták...
hatalmas koponya! köszönjük !
Érdekes és fontos téma, de időnként nehéz volt követni, mert olykor nem értettem, mit mondanak a megszólalók. Némelyeknek nem ártana gyakorolni a kiejtést.
Fantasztikus előadás-sorozat, öröm hallgatni! Valaki meg tudná nekem mondani, hogy hívják az 1:21:25 - kor felszólaló urat? Köszönöm szépen!
nagyon nem szeretem a Don kanyaros videokat de hol vannak ha voltak azok a vesztesegek papiron kb 600 EZER magyar halt meg de ennek semmi nyoma hol vannak ? es ha meg nezzuk Mo-on sincs semmi nyoma ekkora veszesegenk ... Ez megint tul hazudssnak lehet a termeke NINCS olyan nyoma sehol kis/nagy/kozepes varosban ahol ilyen veztesegenk lehet volna nyoma.. Tudom enekek szolnak errol de nyoma nincs
A nyilasokból lettek kommunisták Az sem volt probléma Szégyen
A bevezető előadás egy tisztességtelen szerecsenmosdatás.
Ott is kiderült, hogy szart sem érünk. Orsós és provokátorai működnek. Miért ne lehetne beszélni róla 1990 elptt, ha valaki katona vagy hadifogoly volt ?
Birom az okos embereket...Az árulást kiugrásnak hívják, és igy már lehet konferenciázni...oda se kellett volna menni!
Az, hogy Lukács György mennyire volt marxista, teljesen mellékes. .. Maga a marxizmus több irányban fejlődött. A szociáldemokrácia is a marxizmusból indult. .. Lukács György a saját meggyőződését képviselte 1919-ben és 1956-ban is. .. 1956-ban, 1957-ben Lukács György amiatt vált a rendszer ellenségévé, mert védte Nagy Imrét. .. Lukács marxista szemszögből bírálta a magyarországi szocializmust (a Kádár-rendszert). .. Lukács reménykedett abban, hogy Kádár diktatúrája csak ideiglenes, és az ország demokratizálódni fog, előbb-utóbb. .. Tehát Lukács abban hitt, hogy a szocializmus csak véletlenül diktatúra. .. Az ún. Lukács-iskola 1968-ban amiatt bomlott fel, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. .. Emiatt elszálltak a szocializmus demokratizálásához fűzött remények.
Én fontosnak tartom kiemelni, hogy voltak valódi hazafiak, mint pl. Werbőczi Kálmán, akik szívvel-lélekkel szembeszálltak a román hadsereggel. .. Sajnos, az ország nagy része nem fogta fel, hogy az ország sorsa , a magyarság sorsa évtizedekre, évszázadokra eldőlhet. .. Nem egymás elleni harcokkal kellett volna foglalkozni, hanem a románok, a csehek elleni honvédelemmel.
Szomorúan látom, hogy általában jellemző a történelem finom hamisítása, ez igaz több, magát történésznek nevező "úriemberre". Több visszaemlékezést olvastam, ahol nem az volt a jellemző, hogy a népbiztosok fiatalok voltak. Sokkal inkább az, hogy zsiráf származásúak voltak, és gyakorlatilag rátámadtak a magyarságra.
😂 mely zsinagogaba jartak? Egyikbe sem! Tehat sztem te csusztatsz! Romaniaban ezt kovetoen tudod kik alkottak a kommunista partot? Magyarok! Azert mert a kommunizmus az addig elnyomott kisebbseg partja volt!
Rab bácsinak nagyon beakadt a turul, meg a Pokorni is, szomorú, hogy egy egyébként szélbalos újság újságírójaként még mindíg a komcsi mantrát nyomja. Szerintem ezeket az embereket ebben az országban csak egy dolog zavarja, az pedig a magyarok. Számtalanszor olvasom azt a figyelmeztetést, hogy ne magyarkodjunk. Ezen nem illik megsértődni, de ha valaki azt merné mondani, hogy ne zsidóskodjunk, abból bizony nagyon nagy baj lenne.
Azért elég érdekes, hogy az elhangzottakkal ellenkező dolgokról is lehet olvasni, megbízható emberek írásaiból.
Igazad , van. Màr az is nagy dolog, ebben , az orszàgban, hogy azt a szòt, hogy olvasàs, leìrtad : megtörtènt, az ősrobbanás. Talàn, valamikor, /van-e erre, elèg időnk?/ követi majd ezt , a csodàt , a gondolkodàsra valò kèpessèg is ?
Simán sikerülhetett volna, ha a magyar elit akarta volna.
Dicsőség a hősöknek! Vesszenek a piszkos kommunisták! Végezni kell velük! Csak a magyar maradhat! Ez a mi földünk!
😂😂😂
Holocaust ja, a legendák velünk élnek... Azaz köztetek vannak legendák... érdekelne egy hasonló összefoglaló az izrealita hitközségi tényeket kerüli...
az az összefüggés nem hangzik el, hogy az osztrák-magyar hadsereg jelentős része nemzetiségi (szlovák, román stb.) katonákból állt, akik nyilván nem akartak a magyar hadseregben tovább szolgálni.
19 ezer szekérrel... szánalmas.
Nagyon jó előadás volt, igazi tényfeltáró, részletes. A kommunizmus hosszantartó hasonló rémtetteiről is szívesen látnék ilyet!
Szálasi Ferenc zsiráf volt, és a felesége is Lutz gizella is tőről metszett volt....Szóval hagyjuk ezt z agymosást...és az úgynevezett nyilas kormányban is zsiráfok voltak.... természetesen az ÁVH is zsiráf intézmény volt, gondolom erről nem beszéltek ezek e a kutatók. Folyamatos a meseszövés. Most úgy néz ki a jelenlegi információim szerint, hogy Horthy kiugrási kísérlet nyugati kérésre történt, hogy a németek kénytelenek legyenek csapatokat elvonni nyugatról, s ezzel gyengítsék a német ellenálló képességet az Atlanti Fal mentén.
szóval, ez egy tragikus pancserakció volt.
th-cam.com/video/anPpqLDhg34/w-d-xo.htmlsi=FUdtzUfEm6uXIxfT
Kb mintha Schmitt Pál vezényelte volna a kiugrást.
A kódmegfejtők megfejtették a Japán diplomáciai kódot, így tudták hogy háború lesz Japánnal. Ők Guam, Fülöp szigetek és a brit (holland) gyarmatok megtámadására gondoltak és nem Pearl Harbour megtámadására. Pedig ott volt Taranto példája 1940 novemberből.
Számomra vitatható az, amit az egyik előadó koncepcióvá fejlesztett. .. Ugyanis, én nem látom értelmét a Károlyi-kormány, Berinkey-kormány hadserege és a Vörös Hadsereg olyan alapon való szembeállításának, hogy az előbbi megvédte volna a teljes Magyarországot, az utóbbi pedig nem. .. Jászi Oszkárék a wilsoni elveket elfogadták, tehát potenciálisan feladták a területi integritás elvét. Igaz, eleinte hittek abban, hogy autonómiák adásával egyben tartható az ország. Viszont én nem tudok arról, hogy pl. Erdély teljes visszafoglalását tervezte volna a Károlyi-kormány vagy a Berinkey-kormány. .. Tehát, nem volt éles határ a két korszak között ebben a kérdésben. .. Ugyanakkor, tény, hogy a Székely Hadosztály egy része, Kratochwil Károllyal az élen megadta magát a románoknak, és ezzel hazaárulást követtek el. 1919 április végén. .. Úgy tudom, személyes ellentét volt Kratochwil Károly és az egyik politikus (Pogány József?) között. .. Szomorú történet. .. A velünk analóg Törökország orosz segítséget kapott ahhoz, hogy megakadályozza a még súlyosabb terúleti veszteségeket. Sikerrel jártak, Isztanbul nem lett Görögországé. .. Törökország mintája alapján Magyarországnak is volt esélye hasonlóra.
Két Hungarista bácsi lelkesen mentegeti a hazafinsk csúfolt tömeggyilkos gazembereket. Ne zavarjuk őket össze tényekkel, mert rögtön harapnak.
Ajánlom elolvasni Nemeskürty István könyvét "Requiem egy hadseregért" 😢
A vörö.terror elkövetőiről kellene be.zélni.
Na ez erdekes musor volt. Egy telekszomszedom(2001-ben meghalt)volt Belorussziaban, aztan meselte, hogy partizanvadaszkent bosszubol egesz falvakat szuronyra huztak.
Ez egy eléggé "ott a haza, ahol az anyagi javaim, erdekeim" szellemiségű előadás volt.
..érdekelt volna...de Ungváry miatt nem.. már előre hányok minden szavától... Romániában kellene élnie..
most nagy veszteség érte a művészvilágot. azért szeretnél te ezred annyit tudni, mint ő 😀
De akkor mèrt hallgatod meg mindig? Kiszàradsz, ha ennyit hànysz...
Szálasi állama a Dunántúl volt pár hónapig. A hadsereg felett nem diszponált. Eskütétele után 3 hónappal elesett Budapest, április elején (5 hónappal esküje után) meg elesett az utolsó magyar falu is.
Miért van valakinek ilyen szakálla?
Teljesen döbbenetes Ungváry dilettáns hozzállása a témához. Az öreg hozzászló úr leordításáról már nem is beszélve. 1. Nagyon könnyű okosnak lenni utólag. Nyílván Horthy akkor nagyon nehéz helyzetben volt, és a döntése, vagy inkább döntésképtelensége teljes mértékben érthető. Ezen az Clio Intézeti által rendezett összeröffenésen, egy nagyon lényeges tény kimaradt, ami sokkal nehezebb helyzetben találta Horthyt mint az olaszokat vagy a románokat a kiugrásuk idején. Ez a tény az, hogy Magyarország német megszállás alatt volt, míg az olaszok és a románok meg nem. Horthy a német megszállás után egy elszigetelt helyzetben volt a Budai várban. A Magyar Honvédség fronton harcoló alakulatai teljes mértékben német parancsnoklás alatt álltak. Horthy nekik semmiféle parancsot továbbítani nem tudott. Ezért volt szükség a proklamációra. Csakhogy egy parancsnok nem proklamációra cselekszik, hanem parancsra! Ezért is tervezték, hogy Horthy utazzon le a frontra valamelyik magyar hadsereghez. Ezt sem lehetett volna végrehajtani, mert az egész ország a Gestapo ellenőrzése alatt állt. Tehát Horthyt valahol az úton lekapcsolták volna. Horthy teljes mértékben kényszerpályán mozgott. A történésekre neki gyakorlatilag semmi befolyása nem volt. Minden Hitlertől és Sztálintól függött. 2. A legújabb USA levéltárakban fellelhető dokumentumok bizonyítják, hogy a Szövetségesek a kiugrási tárgyalások jegyzőkönyvét, kettős ügynökök segítségével, a németeknek átadták. Tehát a kiugrási tárgyalásokról Hitler szinte azonnal tudomást szerzett, és ezért szállta meg Magyarországot. Miért tették ezt a Szövetségesek? Azért tették, hogy kiprovokálják Magyarország német megszállását, hogy ezzel haderőt vonjon el Hitler az Atlanti faltól, ahol a nomandiai partraszállás tervezték. Magyarország német megszállása 1944. márc.19, a normandiai partraszállás 1944. jun. 6. Tehát a Szövetségesek a saját kisebb veszteségük érdekében eszközként, használták fel Magyarországot, annak tudatában, hogy mit jelent egy független ország német megszállása(Pl.Holokauszt). 3. Nézzük meg, hogy Faragó milyen "eredményeket" ért el tárgyalása során Moszkvában: Két legfontosabb: A Magyar Királyi Honvédség vonuljon vissza az 1937-es határok mögé. A Magyar Királyi Honvédség támadja meg a német hadsereget. Az 1937-es határokra való visszavonulás a teljes revizó feladását jelentette volna, ami 1920-óta a magyar külpolitika elsődleges célja volt. Ez teljes képtelenség! A gyengén felszerelt magyar csapatok az akkor még nagyon erős német hadsereg megtámadásával tulajdonképpen felszámolta volna önmagát. Lehet, hogy pont ez volt Sztálin célja. A német hadsereg olyan erős volt, hogy csak a három nagyhatalom A Szovjetunió, az USA és Nagy Britannia együttes ereje volt képes legyőzni. Nos ezt a hadsereget kellett volna a Magyar Honvédségnek megtámadnia. Már az ötlet is annyira abszurd, hogy szinte tragikomikus! Tehát a kiugrásért semmit sem kaptunk volna cserében. A Moltov-Benes paktumban Sztálin biztosította a cseheket, hogy a Felvidéket maradéktalanul visszakapják. Az 1937-es határok meg azt jelentette, hogy a románok pedig szintén visszakapják a bécsi döntésben Magyarországnak ítélt területeket. Tehát Ungváry térképe a mesék birodalmába tartozik. Semmit területet nem kaptunk volna vissza! Ezt Sztálin már korábban eldöntötte. 4. Horthy mit láthatott az akkori időkben? Tudomása volt a katini NKDV-s mészárlásnak. Mi volt a biztosíték, hogy a magyar katonatisztekkel nem ugyanazt teszi az NKDV mint a lengyelekkel? Azt is láthatta, hogy a varsói felkelés idején a Vörös Hadsereget Sztálin Varsó előtt megállította, hogy megvárja, hogy a németek verjék le a felkelést, és tegyék Varsót a földfelszínnel egyenlővé. Ez várt volna Budapestre is, ha a "hazai ellenállást" Horthy felfegyverzi, ha egyáltalán lett volna elegendő barom, hogy a mészárszékre menjen önként. Azt is tudni illik, hogy a hazai ellenállási mozgalom a nullával volt egyenlő. Tervezgettek.. tervezgettek, de érdemben semmi nem történt. Aztán volt egy áruló, hogy mindenki lebukjon, és Sopronkőhidán végezze a bitón. Hacsak azt nem tekinthetjük eredménynek, hogy felrobbantották a Gömbös szobrot.... Nevetséges! Ezzel Horthy és köre is tisztában volt. Miért állította meg Sztálin a hadseregét Varsó előtt? Azért mert neki nem volt szüksége semmiféle nem moszkovita ellenállásra. Neki megbízható, kommunistákra volt szüksége, mint pl. Rákosi Mátyásra és moszkovita elvtársaira. Ezeknek mint helytartókra volt szüksége, akik biztosítják a kommunista átmenetet, és a megszállt ország szovjet kirablását, valamint a megfelelő számú hadifogoly kontingenst a kényszermunkákra a Szovjetunió háborús kárainak a helyreállításához. 5. Nemcsak Horthynak de az egész magyar közvéleménynek személyes tapasztalati voltak, hogy mivel jár egy bolsevista hatalomátvétel. A Tanácsköztársaság emléke, még nagyon sokakban élénken élt. Tudták, hogy teljes vagyonvesztés, a gyárak, üzemek, földek államosítása, akasztás, agyonverés, kínzás (Lenin fiúk) stb. vár az ország lakosságára. Ki az a barom, aki az ilyen kiugrásban részt vesz, hogy saját nyakára tegye a kötelet? 6. Így 2023-ban visszatekintve az akkori történésekre, azt kell megállapítanom, hogy teljesen mindegy, hogy kiugrottunk volna, vagy ahogy történt, nem ugrottunk ki. Mi történt Romániában a háború után? A kiugrást szervező királyt elzavarták, a kommunisták kezébe került a hatalom, annak minden következményével együtt. Bulgária soha nem üzent hadat a Szovjetuniónak, mégis amikor a románok kiugrottak, Sztálin ha már ott vannak csapatai a bolgát határon,... hát lerohanta Bulgáriát. Ott is a királyt elzavarták, és a moszkovita kommunistákat ülteték be a hatalomba. A lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Pedig ha volt áldozata igazán a II. világháborúnak, akkor azok a lengyelek voltak. A cseheknél Benest is elzavarták, és a kommunisták vették át a hatalmat. Pedig Benes nagyon készségesen együttműködött Sztálinnal. Sztálin mégsem kért belőle később. Mi történt Magyarországon a háború után? Két éves látszatdemokrácia után az 1947-es választások elcsalásával jött a terrorista diktatúrás Rákosi rezsim, ÁVH, akasztások, agyonverések, kínzások, kietelepítések, gyárak, üzemek, földek államosítása, az emberek javainak elzabrálása, földönfutóvá tétele, aminek egyik következménye volt aztán 1956, de az már egy másik történet.... Ki az a naív ember, aki azt hiszi, ha sikerül a kiugrás, ami az előbbiekben felsoroltak miatt eleve lehetetlen volt, akkor másfajta berendezkedés jöhetett volna létre, mint a Rákosi rezsim? A Rákosi rezsimért érdemes lett volna kiugrani? A Rákosi rezsimért érdemes lett volna akár egy emberéletet is kockáztatni? Ugyan már....!
Meghallgattam volna Patton tábornok üzenetét! A sztoriból pontosan másfél mondat volt hátra, nem tartozott szorosan a tárgyhoz ugyan, de azért valamit hozzátett volna a kiugrási kísérletet övező nemzetközi hangulat megismeréséhez... Így két perc totális időpazarlássá vált. Meg lehetett volna szakítani az beszélőt 40 másodperccel korábban vagy 15 másodperccel később, de az MC (Master of Ceremony) lépése a legrosszabb ütemű akció volt, amit valaha láttam...
A háború utáni ÁVÓ tagjai kikből álltak ?
Netuddki.
Nyilvàn, nyilasok is voltak közöttük. A rohadèk fideszfrakcióban ülő, vèn szarok, vajon mit csinàltak, a kàdàr-rendszerben ? Miért akadàlyozta mindìg, orbán, az ügynökaktàk nyilvànossàtètelèt, mièrt nem teszi meg most ezt ?
Szálasi Ferenc zsiráf volt, és az úgynevezett nyilas kormányban is zsiráfok voltak.... természetesen az ÁVH is zsiráf intézmény volt, gondolom erről nem beszéltek ezek e a kutatók. Folyamatos a meseszövés. Most úgy néz ki a jelenlegi információim szerint, hogy Horthy kiugrási kísérlet nyugati kérésre történt, hogy a németek kénytelenek legyenek csapatokat elvonni nyugatról, s ezzel gyengítsék a német ellenálló képességet az Atlanti Fal mentén.