วีดีโอ

0,5 x 12 dühös ember

Kihagyhatatlan..🙂❤️👍

Nagyon,nagy kedvencem volt kamaszkoromban,az elemzés csak a szokásos..❤👍

❤ Parádé Fiúk, milyen zene megy alatta..? MÉLY ELEMZÉS, mégis könnyed,és játékos..

Alapmű.❤

én annyira szeretlek titeket!

Szer😢e😮téma a filmd😢e😮t megné😅zn0i

hoppá!

Elképesztő párbeszédek vannak benne... a Tarzannal: "- de hát a Sanyi Bácsi nem olyan... - én nem vagyok olyan, ha te olyan vagy." vagy amikor az Andorait elküldi, valahogy így, hogy "menj el öt percre aztán valami ürüggyel híj el... meghalgatjuk a kovbój-dalt és a gyöngyhalászt, majd fölzörgeti, hogy Sanyi bácsi, árú jött baranyából... A Gombacsikok úgy műlödnek a történetben, mit a lakmuszpapír, érdemes figyelni a velük folytatott szócsörtékre. Pauer Gyula és Pauer Henrik feledhetetlen alakításában

Gyula ,kegyetlen vagy!😃😅 Szuper!!❤

Újkorában láttam (ha nem is kamaszként, de fiatal srácként) - és egyből siralmasnak találtam. Így a mából visszatekintve talán legjobban a Csillagközi invázióra hasonlít. (Csak annak van pozitív üzenete.)

Az ébren törtenő agymütéteknek nagy hagyománya van a magyar irodalomban, eleg csak az Utazás a koponyám körülre gondolni...

A film legfőbb tanulsága, hogy Beethoven zenéjével kínozni is lehet.

Nekem ez a film egy kellemes meglepetés volt. Én ajánlani tudom, egy jó magyar film. Végre Koltai Lajosnak is sikerült egy jó filmet rendeznie, a másik Koltai meg adós maradt vele.

Jelenleg magyar vonatkozásban dr. Karsai Dániel alkotmányjogász saját eutanáziájáért kampányol. Érdemes lenne ennek tekintetében újra gondolni esetleg ennek a filmnek mondanivalóját. Nekem a Belső Tenger inkább az eutanázia mellett győzött meg valamennyire, bár lehet nem vagyok elég vallásos hozzá.

Kafka egy német-yiddish zsidó származású cseh író volt.

A film nagyon kemény,de varázslatos. Az elemzés egyedi,széles spektrumú.. "Gazdagabb" lettem..❤️

Szabi, Gyula szeretettel gratulálok! A filmművészet remekeit elemzitek ,hatalmas szívvel ,odaadással,humorral.. Köszönöm!!

❤❤❤

Méltatlanul kevéssé ismert film, jóval több figyelmet érdemelne.. Hasonló ajánlás a rendezőtől : Майор / Az őrnagy (2013)

Üdv! A 70- es évek végén az alap műveltségen túl " alap volt" ismerni,látni Bunuel, Truffait filmeit! Baromi rég volt, már keverem is a filmeket de nem volt mind számomra kedvelhető! Viszont az biztos, hogy alap volna ismerni őket! Minden jót!

Na, végre! Köszönöm, hogy valaki merészelt árnyalt gondolatokat megpendíteni ezzel a filmmel kapcsolatban, mely szerény véleményem szerint totál nem volt tudatában annak, amilyen lehetőség ebben a témában lett volna. Az Oscar jelenleg faék egyszerű, csak a megfelelő pipákat kell teljesíteni. PS: melyik kórust szeretnénk hallani? Azt, amelyik tud énekelni vagy azt, amelyik nem? Melyik szívsebészt szeretnénk esetleges megbetegedésünk esetén, aki tud műteni, vagy azt, amelyik nem?

Tegnap láttam. Igazat kell adni abban, hogy mai filmeknél lényegesebben lassabb, de a színészek játéka és a mondanivalója végig lekötött.

Az átlagos lágerfoglyok döntő többségénél a primitív ösztönösség, az, hogy kénytelen az állandóan megkérdőjelezett puszta létfenntartásra összpontosítani, abban nyilvánul meg, hogy radikálisan leértékelődik mindaz, ami nem kizárólag ezt az érdeket szolgálja. Ezzel magyarázható az a teljes érzelemhiány, ahogy a fogoly a dolgokat általában megítéli. Drasztikusan akkor vált ez a beállítottság tudatossá bennem, a viszonylag még tapasztalatlanban, amikor átszállítottak Auschwitzból Bajorországba, Dachau egyik fióktáborába. A vonat bennünket, mintegy 2000 foglyot, odaszállított. Bécsen ment keresztül. Éjfél után ért egy bécsi pályaudvarra. További útvonalunk az ismerős utca mellett vezetett, melynek egyik házában születtem és éltem évtizedeken át, egészen deportálásom napjáig. Vagy ötvenen voltunk egy kis rabkocsiban, melynek két kis rácsos ablaknyilása volt. Mivel amúgy is mindig csak egy kis csoportunk tudott a padlón guggolni, míg a többiek kénytelenek voltak órák hosszat állni, utóbbiak többnyire ezeknél a nyílásoknál szorongtak. Én is köztük voltam. Rendkívül kísérteties látvány volt mindaz, amit - az előttem levő fejek és a rácsok között lábujjhegyen állva, - szülővárosomból láthattam. Mindannyian inkább halottnak, mintsem élőnek éreztük magunkat. Feltételeztük, hogy a szállítmány célja Mauthausen, úgy számítottunk tehát, hogy életünkből nincs hátra több, mint átlagban egy-két hét. Úgy tekintettem gyerekkorom és otthonom utcáira, tereire, házaira - és ez igen határozott érzés volt - mintha már meghaltam volna és mint egy halott a túlvilágról, magam is kísértetként néznék le erre a kísértetiesnek ható városra. Órákon át tartó várakozás után a vonat végre kifut az állomástól. Most jön az utca, az én utcám! Akkor elkezdek könyörögni: a fiatalemberek, akik már sokévi lágeréletet tudnak a hátuk mögött és akik számára az ilyen utazás mindenféle benyomásszerzés és élinényanyag lehetőségét jelenti, figyelmesen bámulnak ki az ablakon. Arra kérem most őket, hogy csak egy pillanatra engedjenek engem közelebb. Megkísérlem megértetni velük, mit jelentene számomra, ha éppen most vethetnék oda csak egy pillantást is. Félig gorombán és felháborodottan, félig gúnyosan és megvetően elutasítják kérésemet és odavetik a megjegyzést: „Annyi éven át laktál itt? Hát akkor már eleget láttad!” Viktor E. Frankl: ... mégis mondj igent az életre!

Szívből köszönöm!!❤

Istenem... mi ez?

A zene szó elhangzik a beszélgetésben - a zeneszerző neve talán nem: Basil Polidouris.

ami orosz az toxikus

A fenti nyitó gondolatmenetben elhangzik (még ha ironikusan is) az általam vallott értékítélet: ne nézze meg senki! Én is úgy vagyok vele, bár ne láttam volna soha. Nem mondom, a sztori két mondatban összefoglalható tartalma avagy üzenete számomra is oké: erőszak fujj, és az agressziód visszaüt rád. Eddig rendben. De maga a film... számomra rettenetes és értékelhetetlen élmény volt. (Nota bene, ha a keletkezése idején látom, és nem évtizedekkel később, az bizonyára árnyalja a képet.)

Kübrick: Mechaniküs nöröncs?!

JÓ JÓ DE A RENDES FILMET HOL LEHET LÁTNI?

A kedvenc filmem, de van pár kérdés bennem évek óta, csak sajnos lassan mindenki meghal (Fehér, Haumann), aki válaszolni tudna... 1. Hogy maradhatott a tisztásos jelenetben annyira bent a felvevőgép kattigása? 2. Hogy használhatták egy az egyben Kate Bush számát (Hello Earth) úgy, hogy egy szó nincs róla a végefőcímben? 3. Hogy nem vették észre azt a hibát, hogy a pszichológus már azelőtt kijelenti, hogy kár, hogy meghalt a házaló, mielőtt az bekövetkezett volna? Örülnék, ha bármelyikről kicsit többet tudhatnék...

Nagyon jó a 20-22 perc környékén feltett kérdés és az ott kibontakozó okfejtés! Valamiért eszembe jutott az a kifejezés, amit az 1060-70-es évekbeli Forma 1-re használtak annó: "halottak szabadságon". Talán ennek a furcsa fogalomnak egy általános kiterjesztési kísérleteként is felfogható a film... (Ugye, van néhány olyan filmklasszikus, aminél értelmezési kísérletként szoktunk azzal a feltevéssel próbálkozni, miszerint "valójában" minden szereplő már halott (egy adott ponton túl). Itt meg talán valami átmenti, köztes állapot elképzelése vihet közelebb.)

Nagyon jó film értékelés én is vegighallgattam.

Március 7 én csütörtökön adják le az M5 tv én 21 óra 10 perctől szinkronosan és magyar felirattal is. Nagyon jó francia film.

Meg is adnám az iránymutatást a "melyik a jobb, melyik az erősebb" ki nem mondott kérdésére: emlékszem, mikor és hol láttam először a filmadaptációt (1988/89), már nem emlékszem, mikor olvastam a regényt (egy-két évvel később?) - de a legerősebben arra emlékszem (ma), mekkora hatású a hangoskönyv-változat, Bodor Tibor felolvasásában!

Szerény véleményem szerint az egyik legszínvonalasabb elemzésetek.. Hirtelen hány filmen robogtatok keresztül?? Köszönöm!❤️ Gratulálok!!❤️

Lehet indítotok kellene egy irodalmi rovatot, ahol a világ/magyar irodalom legnagyobb alkotásairól beszéltek

Zseniális!!❤

Igaz utalnak rá, hogy az ujjlenyomat még egy új dolog, de meg is kerestem az érintett epizódot, th-cam.com/video/98vOiMAee34/w-d-xo.html 41:33-nál kezdődik a számunkra fontos rész.

De van ujjlenyomat! Ha jól emlékszem a Norwoodi építészben van kulcs szerepe egy véres ujjlenyomatnak.

A novella főhőse maga T.Mann, aki nem vállalta homoszexualitását. Megnősült, hat gyermeke született. Katja a felesége ezt írta naplójában: "Mint nő, soha nem érdekeltem."Fiatal fiúk után vágyakozott egész életében - és micsoda művek születtek, ebből a vágyakozásból ! Naplóiban megnevezte férfi/fiú plátói szerelmeit és végrendeletében meghagyta, hogy halála után ez 100 évvel kiadható. 1975-ben megtörtént. Björn Andresen nem volt szinész. Visconti bejárta fél Európát, hogy erre a "szépfiúra" rátaláljon, még Balázsovits Lajos is szóba került - mint Tadzio. T.Mann minden műve "iszonyú műveltségi anyagot" igényel, zseni volt. Európa pusztulását már a "Varázshegy"-ben megjósolta 1901-ben, a szanatóriumi betegek Európa "beteg" polgárai, akik a kiutat a háborúért való lihegésben látták. Ahogy most is... Az úgynevezett "nagy családok" hanyatlása, elkorcsosodása pedig a "Buddenbrook-ház", című irodalmi Nobel díjas regényében követhető nyomon - megint csak ismételve magam - zseniálisan.

Minden este nézem.❤

Gratulálok az elemzéshez!! Annyira magával ragadó,mély,felfelé mutató remekmű,hogy egy polcon van nálam A Passióval,Andrej Rubljovval ❤

(talán az első eset a csatorna történetében, hogy olyan filmről kezdtem adást meghallgatni, amit nem láttam és nem is érdekel. Nem is sikerül végighallgatni.)

A film mint olyan: hatásvadász.

Még sok David Lynch filmet!

Köszönöm szépen ennek a filmnek a kritikáját, ahogy beszéltek , ahogy kiértékelték. Fantasztikusan élveztem ahogy egymás gondolatait kiegészítették. Ilyen mély érzésű kritikát sem erről, sem más filmről még nem olvastam, hallottam. Köszönöm, köszönöm.....a feltöltést is.

Már mielőtt elkezdem hallgatni, gyorsan ideírom: Hű, erre kíváncsi vagyok!

Hogy-hogy mindegy, mitől szűnt meg a dadogása?! Hogy lenne már mindegy? Hiszen szerte a világon még nagyon sokaknak van hasonló problémája, ami megoldásáért kiált.